Falu eladó!

Elhagyatott ablakokat fényképeztünk Kishegyesen

Sokat kellett gyalogolnom Hegyes zegzugos utcáin, míg rádöbbentem arra, hogy tulajdonképpen a falu ellen dolgozom, s akaratunk – Kishegyesé és az enyém – ellentétes.
Úgy emlékszem, hogy akkor éppen a nyugati temető fölötti utcák kaptatóin loholtam, nyakamba akasztott, csuklómra pántolt fényképezőgéppel. Ott álltam meg, ahol egy dágványos kis utacska vezet be a temetőkertbe. Van ott egy kapu is, egy fekete vaskapu. E kapu alatt még sosem láttam gyászmenetet elhaladni, ez a sáros, bal felől vaskeresztekkel és omladozó betonfejfákkal megjelölt, jobbról pedig herés földdel szegélyezett utacska, meg a félsoros Balassi Endre utca, melybe beletorkollik, nem ismeri a halottas koszorúk szagát. Csak ha a szél a temető felől fúj.
Amúgy ragácsafák állnak itt, ősszel már hegyeződnek tüskéik az ég felé, októberben pedig hallható az a fura surrogás és kereplés, ahogyan a szél összeveri Szent János kenyereit. Az előtt a ház előtt is ilyen tüskés fák kerepelnek, mely előtt megálltam. Tudtam, hová kell jönnöm.
Nézem az üvegből, ahogy a temető fölött felhők úsznak el. Méregetem a fényviszonyokat, kora őszi fáradt napnyugta, szürke házfal, itt-ott a téglákig feltárulkozó romlás, olajzöld ablakkeret, pókháló, és egy elmosódott szövegű táblácska. HÁZ ELADÓ. A vaku elsül, mehetünk tovább.
Vagy húsz házat tudok Kishegyesen, melyek ablakában, kapuján vagy hasas betűkkel az oldalán a fenti írás található. S vagy kétszer ennyi házat ismerek, amelyek évtizedek óta árván állnak, lakóik elköltöztek falai közül. Sok olyan házat is tudok, amely a 90-es években félbemaradt, építői más faluba, más országba vagy a másvilágra költöztek. S az én tudásom szerény, alig ismerem a hegyesieket, lám, most is ellenük, Kishegyes ellen dolgozom.
Erre az egykori polgármester felesége figyelmeztet, a „Rádnicska” (újabban Hajnal) utcában.
Az ellenséges tekintetekből leolvasva pedig már előbb is megszülethetett volna bennem a felismerés. Ahogyan kergetem a HÁZ ELADÓ és KUĆA NA PRODAJU feliratú táblákat, hogy a tekintetem már csak a fehér cédulácskákra szoktatom, egy-egy ember arcán ritkán pihen meg, ahogyan megállok a házak előtt, leskelődöm!, igazgatom a gépet, szöszmötölök olykor percekig, gyanúsan közel hajolok az ablaküvegekhez, mi több, térden állva keresem a megfelelő szöget. Ekkor bizony hiába köszönök az utcán csoportba verődött, inkább csak hallgató, a padokon, kis sámlikon ücsörgő öregeknek, a libákat terelő asszonyoknak, labdázó bámész gyerekeknek, gyanús vagyok, kívülálló, furcsa szerzet. A libák utánam szaladnak sziszegve a Hosszú utcában.
„Mért fényképez?” – kérdez rám a kerékpárt toló asszony a Rádnicskában. – „Hogy még többen jöjjenek ide?” Mert jönnek, egyre több az ismeretlen arc az Alvégen és a „hegyen” is. A Hajnal utcában is. Költözni pedig van és lesz hova, csak a Rádnicskában négy ELADÓ táblát fényképezek le. Végül, hogy ne haraggal váljunk el, a kerékpáros asszony útbaigazít, mely házak ablakába érdemes még besandítanom. Azt hiszem, ő mondhatta a temető fölötti házat is.
Kockás abrosz vászonára fogalmazott cirkalmas betűk, asszonyos írás egy fatáblán, réztábla a kukoricagóré léceinek döntve, egy másik a mögötte elterülő kertet hirdeti. A végső kiárusítás, a hajlék eladásának betűskönyvében lapozgatok. K, mint Kishegyes, E, mint Eladó, P, mint Prodaje se. Így jutok el végül a Balassi Endre utcába. Itt két nyelven is feltüntették a szándékot, tulajdonosai mihamarabb túladnának a házon. Úgy látszik, még ez sem biztosíték a sikerhez, a téli nedvesség az évek, évtizedek alatt kiszívta a tintát, elhalványította az írást, elfakította a papír fényét. Egy pók sző otthont a két ablak közé szorulva, az üveg résén behatoló huzat meg-meghintáztatja a hálóját. Újra felerősödik a fejem felett a susogás, Szent János kenyerei kerepelnek a szélben. Villanás a kora estében, visszaberreg a gépem lencséje.
Mehetünk tovább.

Írta és fényképezte: Kocsis Árpád
Magyar Szó, 2011. szeptember 30., 8. o.

Kudarc

Van úgy, hogy nem sikerül. Még a politikában is, ahol mindig mindenki „sikert sikkerre halmoz”. Hétfőn elfogadta a parlament a vagyonvisszaszármaztatási és a köztulajdonról szóló törvényt is. Mi azt csináltuk, amit hetekkel ezelőtt bejelentettünk arra az esetre, ha nem törlik a kollektív bűnösség elvét, illetve, ha nem biztosíttatik a valós decentralizáció.

Azt követően, hogy a kormány visszavonta módosítási indítványát, világos volt, hogy „a megszálló erők kötelékeiben katonai szolgálatot teljesítők és azok örökösei kizárásra kerülnek a vagyonvisszaszármaztatás folyamatából”. A Demokrata Párt, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga, a Liberális Demokrata Párt szilárdan meg van róla győződve, hogy ez a megoldás magától értetődő. „Nem gondoljuk tán, hogy majd a fasiszták visszakapják vagyonukat?” – kérdezték tőlünk. Azt nem gondoltuk, de nem is erről van szó.

Mi azt gondoljuk, hogy a felelősség mindig egyéni, sosem kollektív. És ami ettől is fontosabb: az Alkotmány is ezt „gondolja”. Éppen ezért kértük a köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a hétfőn elfogadott törvényt. A diszkrimináció tilalma, az ártatlanság vélelme és a tisztességes tárgyaláshoz fűződő jog civilizációs vivmányok. Megkérdőjelezhetetlen értékek.

Ahogy az is érték (lenne), hogy magára valamit is adó ember nem szavaz arra, hogy a saját apja, nagyapja háborús bűnös, csak azért, mert behívták katonának. De hát az egyenes gerinc és a janicsár lét egymással nem megférő fogalmak.

Remélem büszék magukra a demokrata párti díszmagyarok. Meg Čedo Jovanović és Nenad Čanak is. „Megvédték az antifasiszta harc vivmányait”. Ez utóbbi szó szerint azt nyilatkozta a tegnapi Večernje novostinak: „ha választanunk kell az EU és azoknak a rehabilitációja között, akik agyonlőtték és a jég alá vetették polgártársainkat, akkor eltöprengünk ezen. Elgondolkodunk azon, hogy milyen is ez az EU, és egyáltalán, csatlakozni kívánunk-e hozzá. Kell lennie egy választóvonalnak. Abszurd, hogy az EU, amelynek egyik sarokköve az antifasizmus, fasisztákkal zsarol bennünket”.

Ezt nyilatkozta, majd a Liga emberei a kamerák kereszttüzében tisztára mosták a tartományi főváros helységnévjelző tábláját, amelyen néhány napja lefestették a magyar nyelvű Újvidék feliratot. Hülyének néznek bennünket.

Az „antifasiszta mivoltukra“ büszke pártok nem gondoltak arra, hogy szavazásukkal pont annak az ellenpontját érik el, amit állítólag értéknek tartanak. Sikerült bebizonyítaniuk ugyanis, hogy nem áll tőlük távol a fasizmus egyik sarokkövét képező elv - bizonyos nemzetek kollektív alapon történő megbélyegzése, kirekesztése.

Remélem az elmúlt napok kijózanítólag hatottak mindenkire. Mi továbbra is az érték alapú politizálást tartjuk azt egyetlen elfogadható cselekvési módnak. Hiszek benne, hogy a XXI. század Szerbiájában nincs helye a kollektív bűnösségnek. Akár hogy is tűnjön ez most, majd meglátják: ennek az ügynek nem mi leszünk a vesztesei. Csak látszólag van vége a hétfői szavazásnak!

Pásztor Bálint
http://www.pasztorbalint.rs/index.php/start/show/1899/hu, 2011.09.30. 11:18

Diplomáciai feszültség a szerbiai kárpótlási törvény miatt

Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára az MTV1 Este műsoránban
Diplomáciai feszültség a szerbiai kárpótlási törvény miatt

Műsorvezető: - Nyílt levelet írt a szerb államfőnek a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnöke. Pásztor István azt nehezményezi, hogy a szerb parlament által hétfőn elfogadott kárpótlási törvény még mindig kollektív bűnösként tekint a magyarokra és a gyakorlatilag kizárja a kárpótlásból a Vajdaságban 1944-45-ben élőket és azok leszármazottait. A szerb államfőnek 15 napja van aláírni a törvényt, de vissza is küldheti a parlamentnek. A magyar Külügyminisztérium tegnap bekérette a szerb nagykövetet.
Mv.: - Az Este vendége Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, jó estét kívánok!
Németh Zsolt, - Jó estét kívánok!
Mv.: - Mit mondtak a nagykövet úrnak?

Németh Zsolt, - Hát én azt mondtam neki, hogy a tegnapi nap folyamán, hogy meg vagyok döbbenve, a bejátszásokból az egyik probléma ugrott elő, hogy itt kizárták azokat az ügyeket a kárpótlásból, amelyek 45. március 9. előtt történtek. Tehát a 44-45-ös nagyon brutális magyarellenes vérengzések, amelyek egyesek szerint elérték a 40 ezres számot, de vannak magasabb becslések is, hogy ennyi magyar lőttek a Dunába. Ezeknek az embereknek a kizárása a kárpótlásból elfogadhatatlan. De van egy másik probléma is, amiről nem szólt a bejátszás, hogy van egy olyan passzus most a törvényben, amelynek egyébként a törlését megígérte a szerb miniszterelnök-helyettes Martonyi Jánosnak, csak éppen néhány nappal ezelőtt járt Belgrádban. Ami úgy szól, hogy a külföldi megszálló erők és azok leszármazottai pedig egyáltalán nem részesülhetnek kárpótlásban. Tehát tekintettel arra, hogy minden magyar a magyar hadseregbe besoroztak, és az ő leszármazottaik azok, akik ma magyarok Vajdaságban és Szerbiában, teát kollektíve a magyarságot kirekesztik a kárpótlásból.
Mv.: - Ez közel 300 ezer ember.
Németh Zsolt, - Ez közel 300 ezer ember, és ezt hívják a kollektív bűnösség elvének. Ugyanezen az elven, hogy megszállók voltak, fasiszta megszállók voltak, akkor még hozzátették ezt. Fogadták el a II. világháborúban az úgynevezett Avnoj- dektérumokat, ami alapján kollektív bűnösséggel sújtották a vajdasági magyarokat, illetőleg Szlovákiában a Beneš-dekrétumokat..
Mv.: - .. Beneš-dekrétumok, teljesen párhuzamos ezzel.
Németh Zsolt, - Most azért jobb Szlovákiában a helyzet, most, mint Szerbiában, mert ilyen nyílt direkt jogkövetkezményekkel járó kollektív bűnösség, tehát, hogy kirekesztik a magyarságot, egy jognak az élvezéséből, ilyen Szlovákiában sincs.
Mv.: - Hát azért van egy, a kettős állampolgárság lehetősége.
Németh Zsolt, parlamenti államtitkár, Külügyminisztérium: - Így van. De én most nem akarom arra elterelni a szót.
Mv.: - Igen, nem erről van szó. De azért mégis csak van.
Németh Zsolt, parlamenti államtitkár, Külügyminisztérium: - Én azt hiszem, hogy az nem a kollektív bűnösség, mert igazán ott azért ez most mindenkire vonatkozik. Ott az amerikai, a kanadai és a magyar kettős állampolgárságra is vonatkozik. Szerbiában gyakorlatilag ez a törvény ez a magyarságról szól, és elmondtam a nagykövet úrnak, hogy ez megdöbbentő, ez ellentétes a szerbiai belső jogrendszerrel, a nemzetközi normákkal, az Európai Uniónak az alapelveivel, ahol a felelősség egyéni. És ez a lépés miután a nagykövet úr erre azt mondta, hogy az Európai Unió akarta, hogy legyen kárpótlási törvény, és nem tudtunk volna kárpótlási törvényt megalkotni.
Mv.: - Egyébként ez igaz.
Németh Zsolt: - Megalkotni, hogyha nincsen benne ez, mert megzsaroltak bennünket a koalíciós partnereink, a szociáldemokrata, Liberális Szociáldemokrata Liga.
Mv.: - De megdöbbentő, hogy megszavazták még a Demokrata Pártban ülő magyar képviselők is.
Németh Zsolt, - Így van.
Mv.: - Azért ez egy kicsit ijesztő.
Németh Zsolt: - Igazán ez a döbbenetes, hogy az, az ellenzék, amelyiket úgymond nemzeti ellenzéknek vagy radikális ellenzéknek mondanak, a Nikolić-féle párt, a Šešelj-féle párt, az ellenezte. A liberálisok, azok találták meg a magyarokban a fasisztát, és ugye ezt ismerjük Magyarországon is, hogy a liberálisok nagyon könnyen megtalálják a fasisztát, hogyha egy kicsit keresik. Tehát ugyanaz a fajta mechanizmus működik és ez a vajdasági magyarság számára úgy gondolom, hogy rendkívül figyelmezető jel kell legyen, mert jelentős százalékban, ha nem a fele, a vajdasági magyaroknak az elmúlt években néha a Demokrata Pártra, vagy néha a liberálisokra szavazott. Azt gondolom, hogy ez a VMSZ számára a vajdasági magyar pártok számára és a vajdasági magyar közösség számára egy olyan figyelmeztetés, amit a jövőben mindenféleképpen fejben kell tartani.
Mv.: - Államtitkár úr, mi a stratégiája a magyar kormányzatnak, a magyar külügynek, hogy ezt valahogy negligálják? Anulálják ezt a döntést. Vagy legalábbis átgondolásra késztessék a szerb parlamentet.
Németh Zsolt: - Rövid távon én azt kellett közöljem a magyar kormány nevében a nagykövet úrral, hogy ez azt jelenti, hogy ezzel a döntéssel Szerbia alkalmatlanná vált az európai integrációra, tagjelölti státuszra, amelyről egyébként októberben kívánt dönteni a bizottság, és decemberben kíván dönteni a Európai Tanács.
Mv.: - Nagyon fontos kérdés, bocsánat, Magyarország adott esetben hogyha nem változik semmi, akkor vétót emel a tagjelölti státusz ellen? Megteheti?
Németh Zsolt, parlamenti államtitkár, Külügyminisztérium: - Magyarország nem mondhatja azt ezt követően, hogy alkalmas a tagjelölti státusra Szerbia.
Mv.: - Milyen jogkövetkezménye van ennek?
Németh Zsolt: - Egy olyan helyzetben vagyunk, hogy ezt az Európai Bizottság, illetőleg az EU-s partnereinkkel is egyértelműen közöltük ezekben a napokban, bízunk abban, hogy a szerbek erre a problémára erre megoldást fognak találni. Az járható út, amit pl. a nyílt levélben a VMSZ elnöke megfogalmazott, hogy az államelnök küldje vissza a parlamentnek, dolgozzanak még egy kicsit ezen a kárpótlási törvényen. Találjunk erre a kérdésre megoldást. Erre mi is nyitottak vagyunk.
Mv.: - Tadić úr egyébként ezt megteheti, ugye? Megteszi?
Németh Zsolt: - Megteheti, és a VMSZ az emlékeztetnék arra, hogy jelenleg tagja a kormánykoalíciónak.
Mv.: - Ez így van.
Németh Zsolt: - Tehát ilyen értelemben a kormánykoalíciós partnereket is vonja be a megegyezésbe, Magyarország mögöttük áll a VMSZ mögött állunk, de azt kell mondanom, hogy hosszabb távon semmiféleképpen nem lehet érdekünk az, hogy na, azzal oldjuk meg a helyzetet, hogy Szerbiát kizárjuk az Európai Unióból. Ez nem megoldás. Mert számunkra az integráció és a megoldás az egymáshoz nagyon közel álló fogalom, ugyanakkor most rövid távon azt kell kijelentenünk, hogy ez az európai integráció elveivel összeegyeztethetetlen.
(MTV1, Szerda Este, 2011.09.28. 22:41:56--22:52:57 - műsorvezető: Gulyás István)
http://www.vajma.info/cikk/tukor/4415/Diplomaciai-feszultseg-a-szerbiai-karpotlasi-torveny-miatt-.html, 2011. szeptember 30. [9:50]

Belgrádi állásfoglalás: meg kell őrizni a Vajdaság etnikai sokszínűségét

A vajdasági intézményeknek, a rendőrségnek és a helyi önkormányzatoknak mindent meg kell tenniük azért, hogy közös erőfeszítéssel megőrizzék a közrendet és a békét, a biztonságot, a nemzetek közötti jó viszonyt és a kölcsönös megbecsülést.
Ezt hangsúlyozza a szerb kormánynak az a közleménye, amelyet az Ivica Dačić szerb belügyminiszter és Egeresi Sándor vajdasági képviselőházi elnök között lezajlott tárgyalásokról adtak ki csütörtökön délután Belgrádban.

A Temerinben történt legutóbbi eseményekkel kapcsolatban a tárgyalófelek egyetértettek abban: "nem szabad megengedni a szélsőséges nézetek szószólóinak, hogy veszélyeztessék a kölcsönös bizalom alapjait és az együttélést". "Közös erővel kell törekedni arra, hogy megmaradjon a Vajdaság etnikai sokszínűsége, s hogy mindenki szabadon kinyilváníthassa bárminemű különbözőségét másoktól" - olvasható a közleményben.
A dél-bácskai városban az utóbbi néhány hétben több etnikai indíttatású verekedés és bántalmazás történt magyar és szerb fiatalok között. A rendőrség néhány verekedőt őrizetbe vett. (MTI, Beta)
http://www.vajma.info/cikk/szerbia/15427/Belgradi-allasfoglalas-meg-kell-orizni-a-Vajdasag-etnikai-sokszinuseget.html, 2011. szeptember 29. [22:34]

Nyílt levél Nenad Čanakhoz

(A Večernje novostiban, 2011. 09. 29-én megjelent cikk miatt)

Kedves Nešo!
Olvasom az újságnak adott interjúdat, legtöbb mondatoddal nagyjából egyet is értek, azonban az utolsó kérdésre adott válaszod megdöbbentett. Itt a kérdés és itt a válasz is, eredetiben:
“* Spekuliše se i da bi Budimpešta mogla da nam blokira evrointegracije ako se ne vrati imovina potomcima Mađara koji su bili na strani okupatora...
– Neki ”patrioti” kažu – ako treba da biramo između Kosova i Evrope izabraćemo Kosovo. A LSV kaže: ako biramo između EU i rehabilitacije onih koji su naše sugrađane streljali i bacali pod led, onda ćemo se ozbiljno zamisliti. Razmislićemo kakva je to EU i želimo li u nju uopšte da uđemo. Mora da postoji crvena linija. Apsurdno je da nas EU kojoj je jedan od ugaonih kamena antifašizam, ucenjuje sa fašistima.”
de lássuk a magyar fordítást is:
“* Olyan spekulációk vannak, hogy Budapest megakadályozhatja Szerbia európai integrációját, ha nem adják vissza azoknak a magyaroknak a vagyonát, akik a megszállók oldalán álltak...
– Egyes „hazafiak” azt mondják – ha választanunk kell Koszovó és Európa között, akkor Koszovót fogjuk választani. Az LSV azt mondja: ha választunk kell az EU és azoknak a rehabilitációja között, akik agyonlőtték és a jég alá vetették polgárainkat, akkor komolyan elgondolkodunk ezen. Elgondolkodunk azon, hogy milyen is ez az EU, és egyáltalán, csatlakozni akarunk-e hozzá. Kell lennie egy válaszvonalnak. Abszurd, hogy az EU, amelynek egyik sarokköve az antifasizmus, fasisztákkal zsarol bennünket”
Mindezt azért írtam le mindkét nyelven, mert azt hittem, a fordító elírt valamit, amikor az általad elmondottakat (illetve az újságíró által leírtakat) lejegyezte. Mivel ez nem így történt, ki kell mondanom, csalódtam benned, nem vártam volna, hogy olyanokat mondasz, ami ellenkezik minden szociáldemokrata és liberális nézettel. Magyarázkodni nem akarok, azonban a te logikád alapján megkísérlem az 1992-es történéseket értelmezni.
1992-ben Vukovar lerombolása, az ott élők elüldözése, illetve legyilkolása a II. világháborút követően a legnagyobb fasiszta tett volt (ekkor még nem történt meg Srebrenica). Ezért a tettért ma már tudjuk, kik a felelősek, de figyelembe véve a logikádat, minden katona, aki akkor a Jugoszláv Néphadsereg, a különféle területvédelmi alakulatok, a félkatonai és álkatonai egységek, de általánosítsunk: a szerb nép minden tagja fasiszta volt (veled együtt, ha már Téged is mozgósítottak), tehát ha az EU-csatlakozás folyamatát vizsgáljuk, akkor nem szabad megengedni, hogy az EU tagja legyen egy nép (illetve annak országa), amely fasiszta, ha már az EU egyik sarokköve az antifasizmus.
Én nem tudok osztozni ezekkel az elveiddel, így azt mondom: tudjuk, kik voltak vétkesek a II. világháborúban, azt is tudjuk, kik voltak a legújabb balkáni háború bűnözői, így az egyszerű katona (legyen az az akkori magyar, vagy a mostani szerb, az egyszerű módon vagy erőszakkal mozgósított) nem viselheti a közösségi bűnösség terhét, amennyiben semmilyen vétke nem volt, mivel – szerintem – kollektív bűnösség nem létezik.
Készakarva nem fordítom le a levelet szerb nyelvre (ez is a liberalizmus egyik eredménye – a szabad nyelvhasználat), ami miatt kíváncsi vagyok, kapok-e választ tőled!
Oromhegyes, 2011. 09. 29.
Üdvözlettel,
Balla Lajos (Neked még mindig Laci)
http://www.vajma.info/cikk/tukor/4414/Nyilt-level-Nenad-Canakhoz.html, 2011. szeptember 29. [20:29]

A LSV egyik kezével mos, a másikkal mocskol

Húsz évvel ezelőtt, még ha nem is értettem vele mindenben egyet, karakán embernek tartottam Nenad Čanakot, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga első emberét. Olyannyira, hogy legalább három háborúellenes demonstrációjához a VMDK temerini elnökeként én szerveztem meg a tömegerőt, merthogy Čanak akkoriban igazán kevés újvidéki támogatóra számíthatott. Amikor a frontra vitték, a történelmi VMDK emberi jogi bizottsága nevében én írtam alá a kérést Magyarország akkori miniszterelnökéhez, hogy külföldi kapcsolatai révén tegyen meg mindent az LSV elnökének kiszabadítása érdekében. Ekkor ért az első csalódás, akárcsak a háborúellenes mozgalom tagjainak többségét is. A korábban oly bátornak tűnő Čanak, aki 1990-ben a temerini ifjúsági otthonban még igen nagy tapsot söpört be (bár pártbelépési nyilatkozatot csak egyetlen egyet), amikor kijelentette, hogy Miloševićtyel nem hajlandó tárgyalni, csak a tűzszünetről, nos, ez az ember már az első próbatétel során magára öltötte az angyalbőrt. Később azzal tette magát hírhedtté, hogy szeparatizmusnak minősítette a magyarok autonómiatörekvéseit, s Tisza menti választási körútjai során igyekezett minél több magyart behálózni. Demagógiája, mellyel felcsillantotta a reményt, hogy ha hatalomra kerül, Vajdaság akár köztársság is lehet, egy-két évig sok jóhiszemű magyar szavazót megtévesztett. Amikor viszont tényleg hatalomra került a tartományban, nem csak a köztársasági státust nem emlegette többet, de a Vajdaság önállóságának kérdésében is megelégedett a morzsákkal.
Vagyis Čanak valójában a legtöbbször „őfelsége ellenzékének” szerepét játszotta, egyik igazi szerepe a magyar autonómia esélyeinek gyöngítése volt és maradt – hosszú ideig.
Az álarcok Čanakról mára végleg lehullottak. Amíg újvidéki vezető emberei a minap – nem utolsó sorban az olcsó propaganda jegyében – azzal foglalatoskodtak, hogy lemossák Újvidék város összefirkált névtábláját, vezérük éppen egy kis magyarellenes mocskolódással volt elfoglalva, demagóg módon lényegében úgy állítva be a dolgokat, mintha minden 1944-es magyar áldozat bűnös volna a ’42-es hideg napokért, s mintha Magyarország (s ezáltal közvetve Európa) a fasisztákat védené, amikor a szerb restitúciós törvény miatt a vajdasági magyarokkal szembeni kollektív bűnösség elvének feltámasztását kifogásolja. Čanak éppúgy tudja, mint mindenki más a Vajdaságban, hogy a kivégzett magyarok jelentős része nem követett el háborús bűnt, megölésük s hozzátartozóik vagyoni kisemmizése éppen olyan galád tett volt, mint amit korábban a szerbek és a zsidók ellen elkövettek. Azzal a nem elhanyagolható különbséggel, hogy ellentétben a sokat gyalázott Horthy-rendszerrel, amely legalább a jogállamiság látszatára ügyelt, és még a világháború idején bíróság elé citálta a tetteseket és kártalanította az áldozatokat, a magyarok (és németek) elleni partizán háborús bűnökért Belgrád mindmáig még csak annyit sem mondott, „pardon!”. Amit pedig jogosan vár el mind mind Európa, mind Magyarország, de legfőképp a vajdasági magyarság. Még akkor is, ha Čanak azzal fenyegetőzik, hogy Szerbia, ha kell, inkább válassza Koszovót, mint a „fasisztákat” támogató Európát.
Szerintem viszont ez a választás már néhányszor megtörtént az utóbbi húsz évben, s minden alkalommal súlyos kudarc és nemzetközi orron verés követte, ugyanis történelmi hazugságra építve nem lehet jó nemzetpolitikát folytatni. Csodálom, hogy erre sem Čanak, sem a pártja a megannyi történelmi lecke után még mindig nem jött rá, és akkor kezdi ütni a nacionalista nagydobot, amikor azon a kecskebőr már több helyen javíthatatlanul megrepedt.
Csorba Béla
http://www.vajma.info/cikk/tukor/4413/A-LSV-egyik-kezevel-mos--a-masikkal-mocskol.html, 2011. szeptember 29. [18:37]

Temerin, a vajdasági lakmuszpapír

A helyzetet a szenzációhajhászás nem enyhíti

Temerinben a nemzetek közötti feszült viszonyokat rendkívül körültekintően kell megoldani, hogy ne vegyenek olyan irányt, ami a szélsőséges szervezetek malmára hajtja a vizet, véli Dinko Gruhonjić, a Vajdasági Független Újságírók Egyesületének (NDNV) elnöke.
Szavai szerint a médián és a politikusokon áll, hogy a jelenlegi helyzetet ne szenzációhajhászásra és olcsó politikai haszonnszerzésre használják, hiszen egy óvatlan kirohanás olyasmihez vezethet, amit senki sem szeretne.
„Temerin egész Vajdaság lakmuszpapírja, s ami ott történik, nagyon könnyen kiterjedhet az egész tartományra. Az egykori Jugoszlávia háborúiban szerzett sérülések még fájnak, s nem sok kell, hogy a dolgok olyan irányt vegyenek, amit – higgyenek nekem, mint olyan embernek, aki Boszniából származik –, senki sem akar”, mondta az NDNV elnöke.

Gruhonjić felteszi a kérdést, hogyan lehetséges az, hogy a vizsgálószerveknek nincsenek információik a Temerinban tevékenykedő, szélsőjobboldali szervezetekhez tartozó személyekről, amikor elég végigsétálni a városkán és megtudható minden. „Amikor elmentünk Temerinbe riportot készíteni a napokban történtek kapcsán, pár perc alatt megtudtuk még azoknak a nevét is, akik ezeket a gyerekeket toborozzák, szerb és magyar oldalról egyaránt. Engem csak az érdekel, hogyhogy az illetékesek nem tudnak róluk semmit, amikor az újságírók a helyiekkel folytatott beszélgetések során könnyedén megtudták”, hangsúlyozta Gruhonjić.
Egeresi Sándor, a tartományi képviselőház elnöke is azt mondja, rendkívül körültekintően kell kezelni a temerini helyzetet. Szavai szerint, most higgadtságra és párbeszédre van szükség, a pánikkeltés senkinek sem használ. “Nem szabad pánikot kelteni a polgárok között, mert ez csak súlyosbítja a helyzetet és eltávolodunk a végső céltól, ami nem más, mint hogy Vajdaság minden polgára, nemzeti hovatartozásától függetlenül, biztonságban érezze magát az utcán”, mondta Egeresi.
Az Újvidéki Antifasiszta Akció közleményében viszont azt állítja, a temerini események és a nemzetek közötti viszonyok felajzása a politikai elit választási kampányának kedvez. A gazdasági válság és a tömeges munkanélküliség idején a hatalom számára, azért, hogy elterelje a figyelmet a valós problémákról, jól jön a nemzetek közötti hisztéria, vélik.
http://www.vajma.info/cikk/tukor/4412/Temerin--a-vajdasagi-lakmuszpapir.html, 2011. szeptember 29. [18:22]

„Tüzet oltani jöttünk…”

Gyors és hatékony lépésekre van szükség a nemzeti indíttatású incidensek számának csökkentése érdekében – állapították meg a temerini történések kapcsán tartott ülések részvevői
Az egyre szaporodó temerini összecsapások miatt tartott együttes ülést szerdán a Tartományi Képviselőház biztonsági, illetve nemzetiségek közötti viszonyokkal foglalkozó tanácsa Újvidéken, valamint az önkormányzat, a rendőrség és a tartományi ombudsman képviselői a temerini képviselő-testület épületében. Megállapították: sem eltúlozni, sem lebecsülni nem szabad a történteket, s mindenekelőtt a nemzetiségek közötti bizalom építésén kell a jövőben dolgozni. A munkát, mint kiderült, nem ártana az iskolákban kezdeni.
A parlamenti tanácsközi értekezletet, amelyen Egeresi Sándor, a képviselőház elnöke, Muškinja Heinrich Anikó tartományi ombudsman, valamint Stevan Krstić, az újvidéki rendőrőrs parancsnoka is részt vett, Sándor József, a nemzetek közötti viszonyokkal foglalkozó tanács elnöke vezette le, de jelen volt Tomislav Bogunović, a biztonsági kérdésekkel foglalkozó tanács vezetője is. A rendőrségi beszámolót ismertetve Stevan Krstić elmondta: a dél-bácskai körzetben január és szeptember között 26 százalékkal csökkent a bűncselekmények száma a tavalyi évhez viszonyítva, a nemzeti indíttatású incidensek száma pedig kevesebb mint a felére zuhant vissza: míg tavaly 22, addig az idén 10 ilyen esetet jegyeztek fel. Ami a temerini községet illeti, ott 33 százalékkal csökkent az összetűzések száma. A rendőrség a maga részéről továbbra is professzionális munkát végez majd, közölte a parancsnok, majd hozzátette: a nemzeti indíttatású bűncselekmények megfékezése érdekében a családon, az iskolán, a szociális intézményeken belül is el kell végezni a szükséges munkát.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy a legutóbbi incidenseknél egyértelműen megállapítható-e a nemzeti gyűlölet jelenléte, Krstić elmondta: tény, hogy erőszakos cselekedetekről beszélhetünk, s az ügyészség feladata besorolni azokat indíttatásuk alapján. Mint mondta, köztudott az is, hogy az Obraz és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom nagyban hozzájárultak a feszültség fokozásához.

(Fotó: Ótos András)

EGYNYELVŰ ISKOLÁK
Az ombudsman közölte: a polgárokat felzaklatták a temerini történések, az irodánál ezért úgy döntöttek, a polgári jogvédőnek is részt kell vennie a helyzet rendezésében. Muškinja Heinrich Anikó elmondta: megfelelő kommunikációt alakítanak ki az iskolák képviselőivel, továbbá a szülőkkel is, s ellenőrzésük alá vonják mindazoknak a munkáját, akik nem tettek eleget az efféle feszült helyzet kialakulásának megakadályozása érdekében. Az ellenőrzés mindenképp kiterjed majd a két temerini iskolára: teljesen elkülönítették ugyanis a szerb és a magyar ajkú diákokat, s tudni lehet, melyikbe milyen nemzetiségű gyerekek járnak, ami semmiképp sem járul hozzá a kölcsönös tisztelet kialakításához.
Bore Kutić, a Szerb Haladó Párt képviselője arra mutatott rá, hogy elsősorban a szülőket terheli a felelősség a legutóbbi temerini incidensek miatt, melyeket nagyon komolyan kell kezelni, hiszen a „kisebb parazsak vezetnek utóbb a tűzhöz.” Hozzátette: Boszniában, Horvátországban és Koszovóban is kisebb összetűzésekkel indult a későbbi háború.
László Gyula, a Magyar Remény Mozgalom tagja az utóbbi időben tapasztalt kisebbségellenes hangulatra hívta fel a figyelmet, s mint mondta, a magyarverések nem kaptak korábban akkora publicitást, mint a legutóbbi esetek.
AZ EGYÜTTÉLÉS ÚTJÁN
Nem szabad sem felnagyítani, sem pedig lebecsülni a történteket – fogalmazott Egeresi Sándor. Szerinte az egymás mellett élés helyett az együttélés megvalósításán kell fáradozni. – Az incidenseknek arra kell ösztönözniük bennünket, hogy a fiatalok közötti bizalom fejlesztésén dolgozzunk – mondta a házelnök. Beszámolt arról is, hogy az Ivica Dačić belügyminiszterrel folytatandó mai belgrádi megbeszélése során javasolni fogja, hogy a biztonsági tanács következő ülését Temerinben tartsák.
A most elfogadott következtetéseket Egeresi már Temerinben, a képviselő-testületi értekezleten ismertette, melyen Gusztony András polgármesteren kívül úgyszintén részt vettek az ombudsmani iroda, a rendőrség és az említett két parlamenti tanács illetékesei is. Egeresi úgy fogalmazott: a helybeliek támogatására is szükség van, mert anélkül egyetlen döntés sem lehet fajsúlyos. Hangsúlyozta: az egyes incidenseket sohasem szabad kivetíteni a nemzeti közösségek egészére. A képviselőházi tanácsok együttes ülésének következtetéseiről szólva elmondta: erősíteni kell a tartomány intézményei és a rendőrség közötti együttműködést, emellett támogatást kell nyújtani a temerini községnek a 2011 és 2015 közötti biztonságfejlesztési terv megvalósításához. A tanácsok ugyanakkor felszólították a nevelési-oktatási intézményeket arra, hogy hatékonyabban dolgozzanak az erőszak visszaszorításán. Az igazságügyi szervektől pontos kimutatást kértek arról, hogy 2004 óta hány nemzeti indíttatású incidens miatt indult eljárás és született ítélet.
MÉG NEM KÉSŐ
– Igaz, hogy most tüzet oltani jöttünk Temerinbe, mégsem hiszem, hogy elkéstünk volna. A tartományi és helyi önkormányzati szerveknek folyamatosan, stratégiailag kell dolgozniuk az erőszak megfékezésén. Mindenekelőtt azonban itt, helyben kell megoldást találnunk a gondokra – nyilatkozta a képviselőház elnöke.
Nem kívánta megjelölni, ki lehet a bűnös a temerini összecsapásokért. A bizalom erősítése a legfontosabb, emelte ki, s a megfelelő állami szervek feladata megtalálni a bűnösöket.
– Sajnos Vajdaságban mindenütt, így itt, Temerinben is vannak olyan erők, melyeknek nem érdeke a békés együttélés. Mind magyar, mind szerb oldalon léteznek ezek a szélsőjobboldali csoportosulások. Tudjuk, minden incidens veszélyesnek számít a tartományi toleranciára nézve – ezt a múltbéli tapasztalatok is alátámasztották. Ezért kell a megelőzésen dolgozni, ha pedig mégis megesett az összetűzés, a lehető leggyorsabban reagálni – fogalmazott Egeresi Sándor.
Mint megtudtuk, az ombudsman közreműködése voltaképp két irányban halad majd.
– Felajánlottunk a mediációt, s a község képviselőinek kellene a közeljövőben kijelölniük, hogy kik vennének részt benne. Ez egy hosszan tartó folyamat, mi elsősorban a gyerekekkel való kommunikációra, közös szülői értekezletek szervezésére gondoltunk. A másik irány az ombudsman ellenőrző szerepét foglalja magába, az egyik eljárás már elindult: ennek kéne megállapítania a magyar és szerb tagozatok teljes szétválasztásának körülményeit a temerini iskolákban – mondta el lapunknak Vukašinović Éva tartományi ombudsmanhelyettes.
ISKOLALÁTOGATÁSOK, SZÜLŐI ÉRTEKEZLETEK
Azzal a céllal látogatott tegnap Temerinbe munkatársaival Muškinja Heinrich Anikó tartományi ombudsman, hogy az elmúlt napok történései kapcsán a helyi politikai vezetőkkel az előállt állapotok békésebb mederbe való tereléséről tárgyaljon. Egyrészt kezdeményezte az iskolalátogatásokat, a témával kapcsolatos szülői értekezletek megtartását és a tanulókkal való beszélgetéseket. Másrészt kivizsgálják, hogy történtek-e mulasztások a tanintézetekben az oktató-nevelő munkában.
Danica Todorov ombudsmanhelyettes arról szólt, hogy hosszabb távúra tervezik a foglalkozásokat, fiatalok szűkebb csoportjára helyezik a hangsúlyt, mert azt szeretnék megtudni, mi váltotta ki az ellenséges és agresszív magatartást. Feltette a kérdést: miért van az elkülönülés (szegregáció) a temerini iskolákban, és ki a felelős érte? Ő ugyanis ebben látja a közbiztonsági helyzet megromlását a városban.
Az elhangzottakra elsőként Csorba Béla, a VMDP körzeti szervezetének elnöke reagált, kifejtve, hogy a probléma nem csupán pedagógiai. Temerinben az elmúlt 15 évben drasztikusan megváltoztak az etnikai arányok. Tízezer menekült érkezett a városba Horvátországból és Boszniából, s közülük több mint hatezer temerini polgár lett. Az ilyen demográfiai változások az egész világon konfliktusokat eredményeznek. Az őslakók és a letelepedettek között nemcsak nyelvi, hanem kulturális különbségek is vannak, és az együttélés normáit mindkét közösségnek tanulnia kell. Meg kell szokni, hogy a kisebbségeknek is jogaik vannak, és azokat tisztelni kell – és fordítva, mondta Csorba.
A továbbiakban közölte, hogy a fiatalok közötti konfliktusokról szóló saját dokumentációját tavaly átadta a vajdasági ombudsmannak. Ez és a rendőrségi jelentések alapján nem lehet eltitkolni, hogy az elmúlt években nagy volt a helyi magyarságra nehezedő nyomás. Ami nem azt jelenti, hogy nem történtek kilengések a másik fél részéről is. A mostani történésekkel kapcsolatosan pedig a szerb nyelvű média viszonyulása kifejezetten uszító, ami már büntetőjogi kérdést is felvet. Hozzátette, hogy sokak szerint a problémák gyökere az iskolákban van, nem pedig a szerb társadalomban. Kifogásolta az ügyészség és a bíróság lassú munkáját. Arra kérte a polgári jogvédőt és helyetteseit, hogy az ilyen kérdésekre is terjedjen ki a figyelmük.
Csorba Béla visszautasította azt a vádat, hogy az iskolákban szegregáció lenne, mivel a nemzeti közösségeket megilleti a jog, hogy önálló iskoláik lehetnek. Az önálló magyar iskola létezése pedig nem szegregáció. Ez szóváltást idézett elő, amelynek során Muškinja Heinrich Anikó megjegyezte, hogy az ombudsman nem kíván politizálni, csak békességet akar és a jogi részét kívánja kivizsgálni annak, hogy miért járnak az egyik vegyes tannyelvű iskola magyar tanulói a másik, tiszta magyar iskolába. A megoldásra ajánlatot tesznek.
Más hozzászólók kifogásolták az erős rendőri jelenlétet és járőrözést, valamint az ügyészség és a bíróság lassú munkáját. Egyetértettek abban, hogy a helyzetet minél előbb orvosolni kell és az ombudsman ajánlásaival csillapítani kell a felborzolt kedélyeket.
G. B., vár
Magyar Szó, 2011. szeptember 29., 1. és 5. o.

Hozzászólások (21):
http://www.magyarszo.com/fex.page:2011-09-29_Tuzet_oltani_jottunk.xhtml

Feszültségektől terhes Temerin

A napokban Temerinben minden utcasarkon rendőrök őrzik a nyugalmat, miután az elmúlt két hétben két esetben vertek meg magyar kiskorúak szerbeket és egy esetben szerbek magyarokat. A szerbek elleni incidensekről naponta cikkezik a szerb média, egészen addig, hogy a Hofi pékségéről, Temerin legnagyobb magyar tulajdonú pékségéről két nappal ezelőtt azt írták, hogy nem ad el kenyeret szerbeknek.
Hoffmann Árpád, a pékség tulajdonosa bejelentést tett a temerini rendőrségen.
Megnyugtatták és azóta éjjel vigyázzák üzleteit, nehogy betörjék az üvegeit, vagy hasonló incidens történjen. A pékség tulajdonosának elbeszélése szerint félelmet keltettek a történtek, de bízik, abban, hogy a rendőrség továbbra is végzi dolgát és megvédi a randalírozóktól. Természetesen minden szerb vásárlónak adnak kenyeret, ahogy eddig is. Azt fontolgatja, hogy jogi útra tereli az ügyet.

A szerb média hangulatkeltő cikkezése csak olaj volt a tűzre, hogy az Obraz szélsőséges szerb szervezet, vasárnapra tömeges tüntetést jelentett be, amitől az utolsó pillanatban engedély hiányában ugyan visszalépett, de napokkal előtte megjelentek Temerinben, hogy megvédjék a magyaroktól a többségben élő szerbeket. Ezt megerősítette Vladimir Tepić, aki az Obraz újvidéki tagja és az alábbiakkal érvelt:
– Ez a mi hazánk. Ez szerb föld és magyar is. Mi nem akarunk senkivel összetűzést. Maguk is tudják. Itt van, nézzék csak meg a koszovói helyzetet. Nem kell nekünk újabb Koszovó. Nem adjuk fel Koszovót. Mint ahogyan Temerint sem, mert megvédjük a magyar szélsőségesektől – mondja az Obrazos.
Teleki Zsolt, akinek már meggyűlt a baja a rendőrséggel nemzeti alapú incidensek miatt, a pénteki rendőrségi akcióról azt mesélte, hogy ok nélkül bekísérték a rendőrőrsre kihallgatásra. Az volt a magyarázat, hogy ne provokálják az Obraz szerb jobboldali szervezet aktivistáit, akik a központban gyülekeztek és tizenöt-húszan voltak. Este tíztől kettőig tartották benn. A rendőrség hétfő este igazoltatás után mindenkit hazaküldött a magyar szórakozóhelyeknek számító kávézókból. Teleki szavai szerint, amit csoportosulásnak tekintenek, legyen az két magyar is, feloszlatják.
Az Obraz tagjai aláírást gyűjtenek Gusztony András, Temerin polgármesterének leváltására, amihez a község első embere sok sikert kívánt, egyúttal arra is emlékeztetett, hogy jövőre választások lesznek Szerbiában. Az Obraz tagjai a község képviselőtestületi ülésére is megpróbáltak bejutni, engedély nélkül.
– Teljesen fölösleges, hogy ki kezdte és hogy kit vertek többet. Azért itt igencsak magyarok voltak az áldozatok és nem is mindig úgy végződtek ezek az ügyek, ahogy kellett volna. A rendőrség általában akkor megtette a dolgát, viszont vagy a bíróságon vagy az ügyészségen ezek a dolgok elakadtak. Nyilvánvalóan van egy negatív hangulatkeltés Temerin irányába – nyilatkozta Gusztony.
A hétfői incidensről annyit tudni, hogy megvertek egy szerb diákot a közgazdasági középiskola parkjában, a fiúnak eltört az orra és egy ujja. Nem hivatalos értesülések szerint a szerb diák nemzeti alapon sértegetett egy magyar iskolást. A vita dulakodássá fajult, majd tettlegességé. A magyarok szerint a szerb verésnek hetekkel korábbi előzményei voltak. Temerini szóbeszéd, hogy az egyik szerb verő kiskorú fiatalt, aki mindkét incidensben részt vett, korábban szerbek zaklatták az utcákon, majd téglával verték fejbe, amiből nem lett „ügy”. A hétfői incidens két gyanúsítottja a szeptember 11-ei verekedésben is részt vett, amikor öt szerb fiatalt vertek meg. A magyarok azóta, egyhónapos vizsgálati fogságukat töltik.
(A képen: "temerini részlet")
M. A. – M. Sz. M.
http://www.vajma.info/cikk/tukor/4411/Feszultsegektol-terhes-Temerin.html, 2011. szeptember 29. [0:31]

A LSV tisztára mosta a helységnévtáblát, Újvidék ismét látszik

A Vajdasági Szociáldemokrata Liga (LSV) aktivistái ma tisztára mosták azt a városjelző táblát, amelyen néhány nappal ezelőtt ismeretlen tettesek fekete autólakkal lefújták a magyar nyelvű, Újvidék feliratot.

Radovan Latinović, a LSVL városi bizottságának elnöke hangsúlyozta, Vajdaság multikulturális régió, ahol a különbözőségek védelme mindenkoron prioritást kell élvezzen.
Ugyanakkor követelte, hogy a rendőrség találja meg az elkövetőket, s azt is, hogy fedjék fel az elkövetők eredeti szándékát. (021)
http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/12391/A-LSV-tisztara-mosta-a-helysegnevtablat--Ujvidek-ismet-latszik.h, 2011. szeptember 28. [15:55]

Temerin, a lőporoshordó

Nem meglepő, hogy a szerbiai médiumok felkapták a temerini incidenseket. Szerbiában sokan érezhetik úgy, hogy mindenki a szerbek ellen fordult – ismét – , vagy, hogy továbbra is így van. Koszovót éppen mostanság „rabolják el”, a Szandzsákban a főmufti ugyanezen munkálkodik, és most itt vannak ezek a magyarok is – nagyjából ez olvasható ki az internetes kommentárokból, de a nacionalista szerb sajtó „jelentéseiből” is.
Magyarázhatnám, hogy „Koszovó elvesztése” végérvényesen még ’99-ben megtörtént, sőt, azt is, hogy valójában még 1988-ban, amikor az akkor istenként tisztelt Slobo beindította az állambiztonsági- és médiagépezetét Vllasiék ellen, majd ’89-ben a fegyverek árnyékában kikényszerített alkotmánymódosításokkal megszüntette az autonómiá(ka)t, de erről már többször írtam, most nem ez a téma, habár nagyon is köze van a témához.
A téma Temerin. A „világ közepe”, „mezőváros”, sőt „város”, így szokták nevezni, némileg viccesen, de inkább meggyőződéssel a temerini magyarok településüket, amely köszönőviszonyban sincs 25 évvel ezelőtti önmagával. Létezik állítólag valamiféle „pergácsi mentalitás” is, ami, persze, sztereotípia, de nem egyedi, hiszen mi, itteni magyarok, „tudjuk”, hogy mi „értendő” pl. muzslyai, pecellósi, zentai stb. „mentalitások” alatt. A legegyszerűbben talán úgy mondhatnám, hogy nálunk, Újvidéken „zárt” közösségként tartották, tartják számon a temerinieket, a „zártság” pozitív és negatív vetületeivel együtt.
Járek, a telepesfalu, ugyan mindig a szomszédságban volt. Járek és annak szörnyű múltja, amiről nem volt szabad beszélni. Járek azonban már jó ideje nem a szomszéd falu, összenőtt a kettő. Emlékszem rá, hogy a nyolcvanas években újvidéki szerbek azon akadtak ki, hogy Újvidéktől tíz kilométerre évtizedek óta itt lakó szerbek még mindig az „otthoni” kiejtéssel beszélik a szerbet…
A ’90-es évekig – mondják ma az emberek – a temerini-járeki szerb-magyar, vagy magyar-szerb konfliktusok egyéniek voltak, vagy kisebb méretűek – meg akkor más időket éltünk. Temerin a ’90-es években megszűnt magyar többségű település lenni. Jöttek az újabb kolonisták, akik befogadásra találtak a már régebben idehozott rokonaiknál, földijeiknél. Több ezren. Munkát, házat, lakást kaptak, Temerin déli végén kiépült a „Šešelj-telep”, ahogyan az emberek ma is nevezik.
Ha nem tévedek, 2004-ben, akkor, amikor egymást érték a soviniszta indíttatású, kisebbségellenes incidensek, történt az eset: egy, a helyzetet jól ismerő újvidéki (szerb anyanyelvű) kollegámmal és a „tabula rasa” állapotban Vajdaságba érkező, szintén szerb anyanyelvű, idézőjelek nélkül újságírói nagyágyú kolleginával, Bácskát jártuk. Leültünk egy temerini „kávézóban” (értsd: puccos kocsmában), alighanem a Kolóniában, tehát még Temerinben. Mi ketten, újvidékiek külön asztalhoz ültünk, nehogy a „lálós” kiejtésünk zavaró körülmény legyen. A kollegina ügyesen faggatta a helyi fiatalokat, majd egy idő után mosollyal, de az arcán észrevehető feszültséggel, intett, hogy mehetünk. „Elmesélte, hogy a szüleik azt mondják nekik, hogy ne egymás között verekedjenek, hanem menjenek és verjék a magyarokat!” – summázta mélységesen felháborodva a kollegina, amit a friss telepescsalád majd 20 éves sarjától hallott.
Temerin a lőporoshordó, amely időnként pukkan egy nagyot. Ahol külön van magyar és szerb általános iskola, ahol külön magyar és szerb kocsmák vannak, ahol bizonyos helyeken veszélyes magyarul beszélni. És most már állítólag szerbül is. Más vajdasági településeken sem rózsás a helyzet, sőt nemrég az egyik bánáti faluban volt egy „őshonos-telepes”, „szerb-szerb” konfliktus is, de a temerini kombináció mégis „különleges”.
Temerin: bezárt üzemek, pártfeudumok, szociális katasztrófa, kolonisták: régiek és újak (menekültek), erős szerb radikálisok (régiek és újak), szerb önkéntesek és boszniai-horvátországi frontharcosok, felhevült nemzeti érzelmek, nem olyan régen helyi szinten még többségben levő magyarok, a nagyrészt elkülönülten élő etnikumok, magyarellenes támadások hosszú története – és újabban „aktív” magyar szélsőjobboldaliak is. Meg temerini magyar fiatalok, akik a szerbek elleni támadások után mondják: „végül megint mi fogjuk megszívni”.

Lehet azon viccelődni, hogy a Blicben a legutóbbi szerb áldozat szerb barátja magyar „szkínerekről” beszél, miközben virít a mellékelt fotóról a tar kobakja, de egyszerű magyar temeriniek – fiatalok és idősek – már évek óta beszélnek arról, hogy vannak, ahogy nem egyszer hallottam, „hungaristák”, Temerinben. Hogy ők magukat nevezik-e így, vagy csupán mások, nem tudom. Az egyik újabb kifejezés, a „kis kopaszok”.
Persze, hogy képmutatás, amikor a nacionalista szerb lapok, amelyeket nem zavar sem az Obraz, sem a Dveri, sem az „1389”, sem a szerb soviniszta huligánhadseregek, sem az, hogy mindezek mostanság, a melegfelvonulás előtt, erősebbnek tűnnek az államnál, borzasztóan felháborodnak azon, hogy vannak magyar szélsőjobboldaliak Vajdaságban. Ugyanakkor, és ez nem „egyensúlykeresés”, az is tény, hogy ez utóbbival viszont nemigen foglalkoznak az itteni magyar sajtómunkások. Szögi Csaba „esete” nem volt elég intő jel? Egyébként pedig a kizárólagosság, a „jó és rossz magyarok”, „igazak és árulók” felosztások és jelszavak már régebb óta jelen vannak az itteni magyar közbeszédben (is).
A soviniszta indíttatású (szerintem sületlen eufemizmus az „etnikai/ nemzeti alapú” jelzőszerkezet) incidensek, atrocitások mindig is jó alkalmak a politikai haszonszerzésre, a melldöngetésre, a „meg kell őket védeni!” jajkiáltásokra, a hümmögésre, önsajnálatra, az arányok felvázolására (ki kezdte és ki ütött elsőként vissza, meg ki hányszor, hányan voltak az egyik és a másik fél „képviselői”), a homogenizációra, amely mindig csak eszköz…
Az okokkal, a gyökerekkel már nehezebb foglalkozni, ha egyáltalán akarnának. Egyrészt várható volt, hogy a két és fél évtizede tartó szerb nacionalista-soviniszta „forradalom” egyik megjelenési formája, a kisebbségellenes támadások hasonló reakciót váltanak majd ki valahol. Másrészt tény az is, hogy Állam Bácsi nem érti, vagy nem akarja megérteni, hogy azzal, hogy a nacionalizmus dominánssá vált az oktatási rendszerben, a médiában, hogy a nemzeti tudat ápolásának örve alatt valójában az etnikai nacionalizmus térhódítása zajlik, kiszabadult a szellem a palackból és hogy nem tud és nem is akar visszatérni a palackba.
Állam Bácsi alapjában véve nem mozdult el közoktatási téren a ’90-es évektől. Az oktatási minisztérium 2004 óta a hatalmi koncokon való marakodásban a kevésbé fontos zsákmányok egyike – legalábbis abból ítélve, hogy kik voltak a tárca élén. Ha nem tévedek, 2004 óta két párt, a DSS és az SPS káderei töltötték be a posztot köztársasági szinten. Mondjuk, egyiktől sem várható el, hogy gyökeresen szakítson a ’90-es évek hagyatékával. Az oktatási rendszer, a tananyagok az egyik válasz arra, hogy miért telítettek sovinizmussal, a másság gyűlöletével a középiskolások – ahogyan a napokban megjelent közvélemény-kutatási eredmények is bizonyítják.
A nacionalizmus nagyon alkalmazkodó ideológia – szinte minden más ideológiával együtt tud létezni, bele tud abba férkőzni, parazitálni tud rajta. A nacionalizmus ugyanakkor a politikai manipuláció, a homogenizáció igen hatékony eszköze. Európában, főleg ezeken a tájakon, minderre nem nehéz jelenlegi és múltbéli bizonyítékokat találni, nem nehéz fölidézni a következményeket sem, hisz tele van velük a történelem. De emlékeztetni is kell. Mert egy dolog azt állapítani, amit az újságíróknak nyilatkozó egyik temerini mondott, hogy „a nép mindig is okosabb volt, mint a politikusok, de senki nem hallgat a népre”, a másik viszont a kérdés, hogy, amennyiben ez igaz, akkor meg miért nem marad a „nép” bölcsebb, miért engedi meg, hogy manipuláljanak vele?!
Márton Attila
http://www.vajma.info/cikk/kertelesnelkul/166/Temerin--a-loporoshordo.html, 2011. szeptember 28. [13:38]

Čanak: abszurd, hogy Európa fasisztákkal zsarol bennünket

Európa fasisztákkal zsarolja Szerbiát - mondta Nenad Čanak, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga (LSV) elnöke a Večernje novostinak adott interjúban a szerb parlamentben elfogadott restitúciós törvény körül kibontakozott vitával kapcsolatosan.
Nenad Čanakkal készült interjú szerda este jelent meg a Večernje novosti internetes kiadásában. Čanakot a szerb parlamentben hétfőn elfogadott két jogszabályról, a köztulajdonról és a restitúcióról (a kisajátított vagyon visszaadásáról és a kárpótlásról) szóló törvényről kérdezte a lap, továbbá a koszovói helyzetről, a szerbiai, illetve a vajdasági pártok közötti viszonyról is faggatta.

Az újság egyik kérdése arra vonatkozott, hogy – mint írja lap – "olyan spekulációk vannak, hogy Budapest megakadályozhatja Szerbia európai integrációját, ha nem adják vissza azoknak a magyaroknak a vagyonát, akik a megszállók oldalán álltak". "Egyes 'hazafiak' azt mondják: ha választanunk kell Koszovó és Európa között, akkor Koszovót fogjuk választani. Az LSV azt mondja: ha választunk kell az EU és azoknak a rehabilitációja között, akik lelőtték és a jég alá dobták a polgárainkat, akkor komolyan elgondolkozunk ezen. Elgondolkozunk azon, hogy milyen is ez az EU, és csatlakozni akarunk-e hozzá. Kell lennie egy piros vonalnak. Abszurd, hogy az EU, amelynek egyik sarokköve az antifasizmus, fasisztákkal zsarol bennünket" – mondta kérdésre válaszolva Nenad Čanak. A hétfőn elfogadott vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvény úgy fogalmaz, hogy mindazokat, akik 1941 és 1945 között a megszálló erők tagjai voltak, vagy azok leszármazottai, kirekesztik a kárpótlásból. Szerdán a magyar kormány és az ellenzéki pártok is úgy foglaltak állást, hogy a törvény újból életre keltette a kollektív bűnösség elvét. Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára kedden közölte: bekérette Szerbia budapesti nagykövetét, és tájékoztatta a magyar kormány álláspontjáról, továbbá arról, hogy az EU tagjelölti státuszának egyértelmű feltételei vannak, és ezeknek a most elfogadott szerb törvény nem felel meg.
http://www.vajma.info/cikk/szerbia/15422/Canak-abszurd--hogy-Europa-fasisztakkal-zsarol-bennunket.html, 2011. szeptember 29. [8:03]

Nenad Čanak interjúja a Večenje novosti 2011. szeptember 29-i számának 2. oldalán jelent meg.

Megbékélést? Ezekkel? Így?

Tudják-e a kedves olvasók, hogy mi a különbség Vojislav Šešelj és Božidar Đelić, meg az általuk képviselt kisebbségi politika között? Csak annyi, hogy a Szerb Radikális Párt ultranacionalista vezetőjéről mindig tudtuk, hogy kicsoda. Ő nem hazudott akkor sem, amikor a Szerbiából elűzendő magyaroknak egy szendvicset ígért az útra, az itteni szlovák kisebbségnek pedig kettőt, mivel – úgymond - rájuk hosszabb út várt volna saját anyaországukig. Šešelj Đelićhez képest egyenes beszédű, nem sumákoló, következetes politikus. Most, a restitúciós törvény elfogadását követően érezzük csak igazán, hogy ez is egy fontos emberi erény. Šešeljről sosem föltételeztük, hogy jót akar a vajdasági magyaroknak, vagy a németeknek. Ugyanakkor vele szemben, a szerb kormány Párizsban tanult, igazi európéernek hitt alelnökéről sokáig azt képzeltük, hogy vérbeli demokrata, hogy az általános emberi és kisebbségi jogok vonatkozásában is szorult belé némi érzékenység a másság iránt. Mára kiderült, hogy benne és a holdudvarához tartozókban (ezen belül a néhány DS-es díszmagyarban) csak annyi találtatik ezekből a tulajdonságokból, mint a döglött lóban. Mert ha nem így lenne, akkor Đelić a vagyon-visszaszármaztatásról és kárpótlásról szóló törvényről zajló közvita során nem csak a II. világháború után Vajdaságba irányított, a kollektív háborús bűnösként elűzött németek meg a magyarok házait elfoglaló telepeseket és azok leszármazottait igyekezett volna megnyugtatni, hogy nem kell félniük, továbbra is kakukkfióka módjára élhetnek a másoktól elvett ingatlanokban, hanem mondott volna valami megnyugtatót a kisemmizettek felé is, mert hogy azok is emberek, és állítólag ennek az országnak az egyenjogú polgárai. De nem mondott és nem is tett semmit. Sem ő, sem cinkostásai. A szerb parlament DS irányítású kormánytöbbsége, benne a húsz éve pofátlanul magyar szavazatokért ácsingózó Nenad Čanak bandájával és Čedomir Jovanovićnak meg sleppjének a támogatásával simán megszavazta a történelmi léptékű jogszabályt, amely most 2011-ben ugyanazt sugalja, mint amit a ma már szinte mindenki által gyűlölt kommunisták 1944-45-ben mondtak a magyarokról és a németekről. Nevezetesen, hogy mi, magyarok és németek továbbra is fasisztának számítunk. Akkor is, ha 1944-ben karon ülő csecsemőként kerültünk a járeki haláltáborba. Ezt üzeni az elfogadott törvény. Meg azt, hogy a „megszállók“ összehasonlíthatatlanul nagyobb gazemberek voltak, mint a hírhedt OZNA által irányított véres kezű kommunista tömeggyilkosok, akik tízezer számra kínozták halálra az embereket. És ezek után beszéljünk a történelmi megbékélésről? Ezekkel? Tartással rendelkező épeszű ember ezt nem fogadhatja el. Mert a minap meghozott belgrádi törvényből is kiderül, amit eddig is tudtuk, hogy a szerbiai állami szervek képmutatóak, hogy hiányzik belőlük az együttérzésre, a lelkiismeretfurdalásra és az őszinte megbánásra való hajlam. És itt nincs különbség a kvázi demokraták, liberális demokraták, szociáldemokraták, meg a szélsőséges nacionalisták között. Egy banda ez mind. Utálnak bennünket kisebbségieket és kész. Ezek után csodálkozunk azon, hogy Temerinben miért harapózott el a fiatalok között a nemzetgyűlölet? Azért, mert a belgrádi hatalom úgy viselkedik, ahogy viselkedik. Ha tényleg a toleráns egymás mellett élést szorgalmazná, akkor a magyarok kárára erőszakoskodó szerb fiatalokat már 2004-ben példás módon kézre keríthette és megbüntethette volna, és akkor nem kerül sor arra, aminek ma vagyunk tanúi. A magyar fiatalokat a az állami szervek egyoldalú bénasága késztette önszerveződésre, mert csak a részeg szerb drogdílert megverő magyarok esetében hozott a bíróság olyan ítéletet, amely az elrettentés erejével hatott. Akkor egyértelmű üzenetet küldött Belgrád a kisebbségek felé: semmi szín alatt nem nyúlhattok a szerbekhez! A sorok között az is kiolvasható volt, hogy tűrnötök kell a megaláztatást, mert ti alacsonyabb rendűek vagytok. És most itt van az újabb bonyodalom a nyakunkon, mert hogy ma már a magyarok is oda mernek suttyintani a szerbeknek. A félreértések elkerülése végett tisztázni szeretném: elítélem az erőszaknak minden formáját. Épp ezért kívánom, hogy mindenki számára megnyugtató megoldással rendezze végre a helyzetet az itteni államhatalom. Az eszközei megvannak hozzá. Eddig is csak a szándék hiányzott.
Ternovácz István
http://www.vajma.info/cikk/tukor/4410/Megbekelest-Ezekkel-Igy.html, 2011. szeptember 28. [12:39]

Az ígéret szerint…

Pásztor István: Ha rákényszerülünk, mindenképp az Alkotmánybírósághoz fordulunk a vagyon-visszaszármaztatási törvény ügyében

A vagyon-visszaszármaztatási törvény kollektív bűnösség elvét is fenntartó rendelkezése miatt, melynek értelmében egyetlen olyan személy sem jogosult a kárpótlásra, aki a megszálló erők soraiban harcolt a második világháború alatt, függetlenül bűnösségétől, vagy attól, hogy kényszerítették-e a hadba vonulásra, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke levelet intézett Boris Tadić államfőhöz, melyben a törvény aláírásának elutasítására, s a jogszabály parlamenthez való visszaküldésére kéri. A pártelnököt az események elképzelhető kimeneteléről kérdeztük.
Érkezett-e már bármilyen reakció az elnök kabinetjéből?
– Semmilyen reakció sem érkezett, tudomásom szerint az elnök alkotmányos mozgástere tizenöt napig terjed, ami egy-egy új jogszabály aláírását illeti. Általában persze nem szokott ennyi időt igénybe venni a törvények kihirdetése. Mindenesetre jelenleg bőven ezen a határidőn belül vagyunk, s nincsen tudomásom arról, hogy bármilyen lépés történt volna ez ügyben.
A Tadićhoz intézett levele kapcsán tulajdonképpen milyen válaszra számít? Arra, hogy megbeszélésre hívja önt az elnök, vagy arra, hogy intézkedik, és visszautalja a törvényt a képviselőháznak?
– Csupán arra számítok, ami a köztársasági elnök alkotmányos lehetősége. Az egyik lehetséges lépés az, hogy aláírja a törvényt hatályba léptető rendeletet, a másik pedig az, hogy visszaküldi a vagyon-visszaszármaztatási törvényt a parlamentnek újragondolásra. Természetesen a második lehetőséget tartom jó megoldásnak ebben az esetben, vagyis azt, hogy az elnök tartsa magát minapi kijelentéséhez: azt nyilatkozta, nem ír alá egyetlen alkotmányellenes törvényt sem. Ennek az ígéretének a tükrében én azt várom, hogy vissza fogja a jogszabályt utalni a parlamentnek újratárgyalásra és módosításra.
Amennyiben most, ezekkel az eszközökkel, nem sikerülne megoldani a problémát, milyen további lépéseket tart elképzelhetőnek a törvény módosítása érdekében?
– Úgy gondolom, létezik még egy lehetőség, ez pedig az ominózus rendeletnek az Alkotmánybíróság előtti megtámadása. Amennyiben rákényszerülünk, ezt a lépést is mindenképp meg fogjuk lépni. Persze ez azt jelentené, hogy egy meglehetősen hosszú folyamat venné kezdetét – ebben az esetben a törvény ugyanis már hatályba lépne, s nem kerülhetne vissza a parlament elé. Ez a jogi eszköz azonban kétségkívül a rendelkezésünkre áll, s biztosan élni is fogunk vele, ha muszáj lesz. Még mindig reménykedünk azonban abban, hogy nem kell majd ehhez az eszközhöz folyamodnunk. Meggyőződésem, hogy ha Szerbia uniós tagállam akar lenni, akkor ezzel a problémával is szembesülnie kell, s meg is kell oldania. Többek között erről is szól a magyar külügyminisztérium államtitkárának legutóbbi nyilatkozata, vagyis hogy ez a rendelkezés nemcsak számunkra elfogadhatatlan, hanem szembemegy egy olyan értékrenddel is, mely az Európai Unió alapját jelenti.

Pásztor: Egyetlen egy nemzetet sem lehet kollektív módon bűnössé nyilvánítani (Molnár Edvárd felvétele)

El lehetne-e érni valamit nemzetközi terepen ennek a kérdésnek az ügyében?
– A kérdés voltaképp már régen nemzetközi terepen van, s ahogyan eddig ott tartottuk, úgy ezután is ott fogjuk tartani. Az, aki az unió tagjelöltségéért harcol, akarva-akaratlanul a nemzetközi porondon pozicionálja önmagát. Ez vonatkozik Szerbiára is. Minden, ami Szerbiában történik, nem csupán belügy, hanem nemzetközi ügy is.
Véleménye szerint mennyire érti, vagy mennyire akarja megérteni a szerb közvélemény a vagyon-visszaszármaztatási törvénnyel kapcsolatos probléma lényegét? Sorra olyan kijelentéseket olvashatunk, melyek röviden annyit közölnek: minden fasiszta oldalon harcoló bűnösnek felelnie kell a tetteiért. A törvény problémája viszont nem ez…
– Ezek a kijelentések valóban köszönőviszonyban sincsenek a valódi problémával. Nagy mellébeszélés, belterjes versengés zajlik most, amelynek a tétje meghatározni: ki a nagyobb européer, s ki a nagyobb antifasiszta. Csakhogy ez a történet egész másról szól, arról, hogy egyetlenegy nemzetet sem lehet kollektív módon bűnössé nyilvánítani. Az, aki bűnt követett el, részesüljön az őt megillető büntetésben. De nem közösségi módon, hanem egyénileg. Ez az az alapelv, ami ezzel a jogszabállyal sérül. Annak a módnak, ahogyan a VSZL vagy az LDP habzó szájjal ezt a történetet kezelte, azt gondolom, mindenkire kijózanító hatással kellene lennie.
Virág Árpád
Magyar Szó, 2011. szeptember 28., 5. o.

Az egész vajdasági magyarságot kirekesztették

Ez a törvény eltávolítja Belgrádot az EU-tól – mondta Németh Zsolt államtitkár a szerbiai vagyon-visszaszármaztatási törvényről – Bekérették Szerbia budapesti nagykövetét – Budapesti tudósítónktól

A magyar kormány megdöbbenéssel értesült arról, hogy a belgrádi parlament olyan formában fogadta el a vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvényt, amely a kollektív bűnösség elvét ismét életre keltette – hangsúlyozta Németh Zsolt keddi budapesti sajtótájékoztatóján. A külügyminisztérium államtitkára elmondta: a törvény elfogadását követő napon bekérette Szerbia budapesti nagykövetét, hogy tájékoztassa a magyar kormány álláspontjáról.
Németh Zsolt emlékeztetett: a szerb képviselőház által elfogadott jogszabály értelmében mindazokat, akik 1941 és 1945 között „a megszálló erők tagjai voltak, vagy azok leszármazottai”, kirekesztik a kárpótlásból.

„Ezzel gyakorlatilag az egész vajdasági magyarságot kirekesztették a törvény hatálya alól” – hangsúlyozta a külügyi államtitkár, aki emlékeztetett: a II. világháború ideje alatt mindenkit besoroztak a magyar hadseregbe. „Az, hogy a szerbeket besorozták a Horvátország elleni háborúba, nem eredményezheti azt, hogy háborús bűnösökként tekintsünk azokra, akik eleget tettek a sorkatonai szolgálati kötelezettségeiknek. A felelősség ugyanis egyéni: a nemzetközi és az európai normák nagyon világossá teszik, hogy csak az rekeszthető ki bármilyen jog élvezéséből, aki bűnösnek találtatott” – emelte ki Németh Zsolt.

A külügyi államtitkár kedden (szeptember 27-én – B. A. megj.) bekérette Szerbia budapesti nagykövetét, akit tájékoztatott a magyar kormány álláspontjáról, illetve arról: nem csupán az általános nemzetközi és európai jogelvekkel ellentétes a hétfőn elfogadott jogszabály, hanem Szerbia európai uniós tagjelölti kérelmével is. „Az EU tagjelölti státusának nagyon egyértelmű feltételei vannak, márpedig ezeknek a most elfogadott jogszabály nem felel meg” – szögezte le Németh Zsolt. A nagykövetet arról is tájékoztatta: a magyar kormány készen áll arra, hogy párbeszédet folytasson és a felmerült gondokra megfelelő megoldást keressen Belgráddal az év végéig, amikor a tagjelölti státusról döntenek az unió tagjai.
A külügyi államtitkár emlékeztetett: a Vajdasági Magyar Szövetség nem támogatta a törvény elfogadását, mi több, Pásztor István pártelnök nyilatkozatban kérte Boris Tadić szerb köztársasági elnököt, hogy ne hirdesse ki a jogszabályt. „Mindenben támogatjuk a VMSZ-t. Ebben a kérdésben a VMSZ-nek is és az egész vajdasági magyar közösségnek is maga mögött kell éreznie a magyar kormány támogatását” – hangsúlyozta. Németh Zsolt szerint az elmúlt években jól alakultak a magyar–szerb kapcsolatok, beleértve a kisebbségi kérdéseket is. Emlékeztetett és a jó együttműködésnek tulajdonította azt is, hogy párbeszéd kezdődött az 1944–45-ös atrocitások tudományos igényű feldolgozása érdekében. „Abban vagyunk érdekeltek, hogy ez a folyamat folytatódjon, és ne térjünk vissza a miloševići időszakba. Szeretnénk, ha Szerbia Európához közeledne, ez a törvény viszont éppenséggel eltávolítja Belgrádot az EU-tól. Ezért is kell sürgősen megoldást találni erre a problémára” – emelte ki az államtitkár.
A Magyar Szó kérdésére válaszolva Németh Zsolt elmondta: Magyarország már a vagyon-visszaszármaztatási törvény elfogadását megelőzően jelezte, hogy annak bizonyos részeit elfogadhatatlannak tartja, s a szerb fél megértőnek is tűnt. „Martonyi János külügyminiszter Božidar Đelić kormányfő-helyettesnek a közelmúltban egyértelműen jelezte aggodalmainkat, és megnyugtató választ is kapott. Ennek megfelelően a szerb kormány be is nyújtott egy olyan módosító javaslatot, amely orvosolta volna a problémát, de sajnálatos módon vissza is vonta azt. A szerb kormányzó erőkben támadt bizonytalanság ebben a kérdésben. Schmitt Pál köztársasági elnök is jelezte a szerb köztársasági elnöknek a törvénnyel kapcsolatos aggodalmainkat a közelmúltban. Bízunk benne, hogy hamarosan megoldást találunk erre a nagyon súlyos problémára” – emelte ki az államtitkár.
Németh Zsolt elmondta azt is: Magyarország Szerbia tagjelölti státusával kapcsolatos aggodalmait uniós partnereivel is közölni fogja. „Erre a problémára mindenképpen megoldást kell találni, ha Szerbia az EU tagja akar lenni” – szögezte le.
Mihájlovits Klára
Magyar Szó, 2011. szeptember 28., 3. o.

Hozzászólások (28):
http://www.magyarszo.rs/fex.page:8dd4089c-3880-add2-3c22-e3533ee147f2?start=10

Gedeon
2011. szeptember 28. 15:10 | #32
bravo Turai

Tiszavirag
2011. szeptember 28. 15:06 | #31
Eppen ugy csinaltok mintha nem ismernetek a Szerbeket,azok nem fognak viszaadni semmit senkinek se bocsanatot kerni mindadig meg nem lessz nekik egeto.Azok akik meg abban remenykednek hogy jo Szerbszomszedok (neaggy isten rokonok) majd az erdekunkert felszolalnak azoknak ideje hogy felebregyenek a Testveriseg egyseg fele dajkamesebol!Uraim es holgyeim kedves trestverim Szebeket mar regota nyomja Delvidek fele az Iszlam es nincs hova menekulniuk csak a termofold fele Delvidek fele.Mert sajnos de malnabol meg szilvabol nem lehet jo lakni.Ugyhogy ha akarunk valamit valakitol azt el kell venni,tetszik ez valakiknek vagy nem de ingyen ugysem fogjak viszaadni.

BudaiZs1
2011. szeptember 28. 09:40 | #30
jól tette a VMSZ,hogy nem szavazta ezt meg, én sme szeretnék kollektív bűnös lenni, illetve semilyen bűnös sem addig amíg nem csinálok törvénybeütközőt

presszi
2011. szeptember 28. 08:10 | #29
INKABB ERRE MONDANAK, HOGY EZ A#28, félresikerült bölcselkedés. MERT MOST IS ABBA UTI AZ ORRAT AMIT LEGJOBBAN SZERET

Varga-I.
2011. szeptember 28. 07:58 | #28
#23, ajant, ezt Ön sem gondolhatja komolyan.
#25, félresikerült bölcselkedés.

laci13
2011. szeptember 27. 23:32 | #27
mindig a VMSZ-t szapuljuk most kiálltak ,de végre a magyar kormány is jól és érdekünkbe lépett.......nagy baj ez hogy így történik,de mi magyarok úgy sem tudunk összefogni ,még a magunk érdekében sem ez meg is határozza a távoli jövőt,azaz e történéseknek az eredménye majd később érik be ,de akkor már nem tehetünk érte,és hol vannak ilyenkor a véres szájú demokrata magyarok ,a ligások Ők nem szavazhattak mellete....remélem mi szemünk is kinyilik egyszer...és nem csak a zsebünkre magunkra is adunk.....megjegyzés én nem várok vissza semilyen vagyont ,de a döntés sok mást is meghatározhat hosszútávon....pl.kimondja ,hogy kollektív bünösök vagyunk tehát nem egyenrangú állampolgára ennek a Szerbiának..ezekután tessék szerb pártokba iratkozni,értük küzdeni majd velünk törlik a padlót

presszi
2011. szeptember 27. 23:01 | #26
A NOI FODRASZ GEDEON MEG MARADJON A SZALONJABAN AMIG VAN KELLETJE

FjodorVazilijAtanasz
2011. szeptember 27. 22:51 | #25
szerintem minden Varga maradjon a csizmagyártásnál, márha ahhoz is konyit

Gedeon
2011. szeptember 27. 22:39 | #24
ugyanmár ajant ...

ajant
2011. szeptember 27. 22:30 | #23
http://www.magyarszo.com/fex.page:2010-07-16_Nyilatkozatot_az_1944_45-os_kivegzesek_eliteleserol.xhtml
Ha akkor megteszik a megfelelő lépést most nem fájna a fejünk

Varga-I.
2011. szeptember 27. 22:24 | #22
#21, igaza van, jobbára Budapestre vonatkozott, nem az egész társadalomra.
Azután jött a RSZL, aki jól kisegítette, ...

Hannibal
2011. szeptember 27. 22:17 | #21
Tisztelt Varga-I. a 9-es számú kommentjére reagálva én nem szoktam a magyar társadalmat bírálni.Csupán történésekre reagálok.Ön nyilván a VMSZ-re gondolt amikor ezt a kommentjét írta.Nos mivel ők vannak benne a hatalomban köztársasági és vajdasági szinten is őrájuk hárul az össz felelősség is a vajdaségi magyarság irányában elsősorban.Külőnbözőek vagyunk és különböző módon gondolkodunk. Ezért nem értem rezignáltságának okát.

balassytata
2011. szeptember 27. 22:16 | #20
Sajnos, a "hozzaszolok" nem a temarol beszelnek, de ez ellen viszont csak a moderator tudna tenni. Ha akarna. De nem akar. A tema egyebkent nem ujkeletu, kutyabol nem lesz szalonna, botbol beretva, szerbbol europai beallitottsagu nep. Ezt mindenkor figyelembe kellene venni politikusainknak. Nemeth Zsolt rendes, igaz magyar ember. Cselekedetei alapjan allitom. Erdemes arra figyelni, mit mond. Mert jol mondja.

ibolya
2011. szeptember 27. 21:52 | #19
#14 A helyesírása alapján, ön még mester embernek is gyatra. rendes mester legalább alapszinten bírja anyanyelvét.
Eszmefuttatására válaszom (talán felfogja) A zsidók főleg ügyvédnek, bírónak, orvosnak stb. taníttatták gyermekeiket, (mivel a történelem bizonyos időszakaiban nem birtokolhattak földet) nomármost ők azért oly ,,szegények,, mert sok volt közöttük a képzett ember.
A nép amelynek nincs, kevés vagy hitvány az értelmisége halálra van ítélve, legyen bár mesterember mindegyikük.

gary
2011. szeptember 27. 21:03 | #17
És Horvátország???
A drávaszögi magyarokat ki kárpótolja?
Pedig őket is kollektiven büntették a Titó martalóc csapatai.
Horvátország már átlépte az EU küszöbét!
Horvátország símmán bekerűlhet az EU-ba?, pedig

Varga-I.
2011. szeptember 27. 20:57 | #16
#14, igaza van !
Ne akarjuk az eszünket árulni, tartsuk meg magunknak.

Varga-I.
2011. szeptember 27. 20:30 | #15
#13,így kell ezt csinálni. Magyar pártok egymás ellen küzdenek, kirakatmagyarok a nem magyar pártból rásegítenek a magyar érdek "érvényesítésére".
Egymást szapulni, annak mindig meglesz a hozadéka.

Luis
2011. szeptember 27. 20:26 | #14
Uraim, Europa napja Majus 9 !!! ,A fasizmus elleni gyozelem napja ! es mar is tudjuk mirol van szo ! Nemeth Zsoltnak illik tudnia ezt ... Folyamatossan csak nyoszorgunk... a gyerekeinket mind Tanitokepzobe, Orvosnak stb... iskolaztassuk ! kesobb pedig rajovunk, hogy annyian vannak, hogy soprogetni lehetne az ilyen "szakkaderokkal" AY EG VILAGON SEMMIT SEM TANULNAK MEG !!! szakemberek kellenek ! IGAZI MESTEREK ! Ne akarjuk folytonossan az eszunket arulni.... , a munkat ' a minoseges munkat kell aruba bocsajtanunk... Tegzunk tisyta viyet a poharba !!!, hany magyar gazdag volt abban az idoszakban... a magyarsag nagy tobbsege ketkezu munkas, fold nelkul, haz nelkul, szegeny emberek voltak...

kontra_pista
2011. szeptember 27. 20:17 | #13
Öngólt rúgott az adai népképviselő , Tóth Tamás is, aki nagyapja vagyona visszaszármaztatása ellen szavazott.A zentai Zsírós-Jankelity Anika is megszavazta a törvényt, de őt személyesen nemkárosul, mivel felmenőitől nem volt mit elvenni. A VMSZ teljes vállal kiállt a magyarság érdekében, de hol vannak a magyar törpepártok, a hangjuk nem hallatszik ???

Varga-I.
2011. szeptember 27. 20:06 | #12
#11, mit kellett volna régen megtenni?
Törvényjavaslatot benyújtani talán?

rahel
2011. szeptember 27. 19:58 | #11
vegre màr a magyar kormàny is valamit tett. eszt màr regen meg kellet volna tenni, mert minekünk igy sem jo itt, es csak roszab lesz amiota a dp van a hatalomon.

cs.s.
2011. szeptember 27. 19:39 | #10
Nem kell azt vétózni,nem kapja azt úgysem meg soha...

Varga-I.
2011. szeptember 27. 19:27 | #9
#5, akkor igyekezzen legalább a magyar társadalmat bíráló kirohanásaitól távoltartani magát, ha elvárja a segítséget.
Ne rugdosson öngólt.
#8, tetszik a véleménye.

vajdasagi
2011. szeptember 27. 19:12 | #8
Nekem sajnos ígyse úgyse jár semmi, de nagyon kényelmetlen ez a kollektív bűnös jelző..........az egyik nagyapám éppenhogy a szerbek oldalán partizánkodott, horvát foglyokra felügyelt, meggyőződése volt, hogy az a jó oldal, a másik meg éppenhogy nagy magyar önérzettel rendelkezett, mégis szerb szomszédait dugdosta a magyar katonák elől....a szüleim a titói rózsaszín ködben voltak fiatalok, én meg kollektíve bűnös vagyok, azért mert a dp megijedt valamelyik koalíciós partnerétől.........vmsz-es honatyák, igazi feladat előtt álltok, hátha visszajöhet valami a böcsületetekből..............

borkabat
2011. szeptember 27. 19:05 | #7
a szlovák-szerb viszony irtó jó

ibolya
2011. szeptember 27. 18:59 | #6
#5 Így van, de szerintem ez bele is foglaltatott a válaszba. Kérdés a bunkó szerb kormány ért - e a diplomácia nyelvén?

Hannibal
2011. szeptember 27. 18:52 | #5
Ezekután a magyar kormánynak meg kellene vétóznia Szerbia tagjelölti státusát.

Varga-I.
2011. szeptember 27. 18:38 | #4
pedig sokan kételkedtek, hogy a magyar kormány bármit lép.
És jól lépett.

Világoskékek és sötétkékek

Ha hinni lehet a Discovery TV-csatornán közzétett adatoknak, a szerbiai polgároknak negyven százaléka hisz a földönkívüliek létézesében, és komolyan aggódik amiatt, hogy az idegenek egy szép napon uralmuk alá hajtják a Föld egész lakosságát.
Annak ellenére is hisznek a körülöttünk ólálkodó gonosz űrmanókban, hogy eddig egy fia lélek sem látta őket, senki sem találkozott velük sem erdőben, sem vízparton, de még a misztériumok övezte Rtanj hegységben sem.
Valamilyen hasonló irracionális félelem keríthette hatalmába a szerb parlamenti pártokat is a vagyon-visszaszármaztatásról szóló jogszabály vitájában. Felszólalásaikból kicsengett a mély aggodalom, hogy a restitúció során ne adj’ isten, az idegen megszálló erők tagjai is visszakaphatják azokat a javaikat, amelyeket a kommunista hatalom vett el tőlük, nagyon is helyesen.
Vagyis az a telepi Kovács Pista bácsi is visszakaphatná nemzedékek kemény munkájával meggürcölt sarokházát, akit sasbehívóval kényszerítettek a magyar honvédségbe 1944-ben, a kilátásba helyezett főbelövés terhe mellett, ha netán elmulasztaná a jelentkezést. Azt a családi ingatlant, amit azután a néphatalom egy délről jött haladó partizántisztnek adományozott, nagyon helyesen.
És akkor még szerencsésnek is mondhatta magát, ha csak a házát kobozták el, de őt életben hagyták.

Ezzel szemben a derék államalkotó nagygazdákat és más ingatlantulajdonosokat természetesen igazságtalanul fosztottak meg jogos vagyonuktól, akiket most, a rendszerváltásnak hála, végre, valahára, hosszú évtizedek után kártalanít a demokratikus szerb jogállam.
Hogy erre is európai nyomásra került sor, vagyis hogy a restitúciós törvény elfogadása az egyik utolsó feltétele az uniós tagjelöltség elnyerésének, az témánk szempontjából nem annyira lényeges.
Az elmúlt napokban lezajlott parlamenti vita viszont felettébb tanulságos volt, bárki meggyőződhetett róla.
A megszálló erők tagjainak és leszármazottainak megkülönböztetése példás nemzeti egységbe tömörítette a pártokat, ideológiától függetlenül. Nem lehetett tudni, hogy a magukat előszeretettel szociáldemokratáknak feltüntető ligások, az európai eszméket valló liberális demokraták, a miloševići hagyatékra támaszkodó szocialisták vagy a Nagy-Szerbiát hirdető radikálisok ágáltak jobban Pista bácsiék esetleges kártalanítása ellen.
Úgy is értelmezhettük ezt a polémiát, hogy a komcsik annak idején csak abban hibáztak, hogy a többségi nemzet tehetős tagjait fosztották meg javaiktól, abban viszont nagyon is igazuk volt, hogy a magyarokat kisemmizték - ha tapsoltak Horthynak, ha nem.
A ligások siettek biztosítani a kormányt, hogy bármennyire is elégedetlenek a „vajdasági pénzek” visszaadásának ütemével, ebben az esetben mindenképpen számíthat a szavazataikra, persze csak akkor, ha visszavonja a kérdéses függeléket, ami úgymond, kiegyenlítette volna az áldozatokat és a háborús gonosztevőket. Azt a rendelkezést, amelyet a magyarok kérésére iktattak be a törvényjavaslatba, hogy így kiküszöböljék még a gyanúját is annak, hogy Szerbiában, a huszonegyedik században és az uniós tagjelöltség megpályázása idején jogszabályba iktatják a kollektív bűnösség elvét.
Aleksandra Jerkov, a LSV harcos amazonja, aki ma is lángpallossal védelmezi az antifasiszta mozgalom ügyét a megszálló erőkkel szemben, mintha még nem ért volna véget a világháború, még azzal is megvádolta a VMSZ-t, hogy a gyanús egykori honvédek és leszármazottaik érdekében a kormánybuktatást is megkockáztatja. Méghozzá most, amikor már csak néhány lépésre vagyunk az uniós küszöbtől.
Már hallom is a vádat, ha netán mégsem sikerülne átlépni eme küszöböt, hogy kiket terhel emiatt a felelősség.
A parlamenti felszólalásokat hallgatva óhatatlanul az volt az ember a benyomása, hogy nem annyira a kártérítés anyagi vetülete, az állami vagyonnak a kártérítésre méltatlan egyénekre való elherdálása miatt voltak aggályaik a képviselőknek, hanem amiatt, hogy azokat is a kárvallottak közé sorolták volna, akikről a közfelfogás ma is azt tartja, hogy külföldről idetántorgott idegenek. És akik fel nem fogható pimaszsággal mindenben ugyanolyan elbírálásra tartanak számot, mint az államalkotók.
Ha a restitúciós törvény körüli hajcihő Kovácséknak nem is hozott megkönyebbülést és még kevésbé váltotta valóra titkos reményüket, hogy egyszer még visszakaphatják nagyapai jussukat, azt az átok sújtotta sarokházat, azért a vita nem volt hiábavaló.
Sokfelé talált értő fülekre. Különösen azok körében, akiket tapintatosan csak szélsőségesekként, esetleg fiatalkorú vandáloként szoktunk emlegetni. És akik a törvény megszavazásának napjára időzítve szétverték az újvidéki Petőfi Sándor ME székházának berendezését.
A csillárt és a zongorát sem kímélve, talán mert Liszt rapszódiát szoktak játszani rajta.
Ezzel jelezve képviselőiknek, hogy megértették üzenetüket. Egyben tudomására hozva az érintett kisebbségnek, hogy ne nagyon ugráljanak. És főleg ne ringassák magukat illúziókban az egyenrangúság tekintetében.
Hogy is szól az amerikai vicc?
Az iskolabuszban összeverekednek a fehér és a néger nebulók, a többségben levő fehérek alaposan helybenhagyják kisebbségi társaikat.
A tanár kizavarja őket a buszból, és közben kiselőadást tart az amerikai demokráciáról.
- Értsétek meg, hogy a mi alkotmányunk nem tesz különbséget a fehérek és a feketék között. Nálunk mindenki egyforma. Gondoljátok azt, hogy nem vagytok se fehérek, se feketék, hanem mindannyian kékek vagytok. Megértettétek? Jó, akkor most szépen visszamentek a buszban. Előbb a világoskékek, aztán a sötétkékek.
J. Garai Béla
http://www.vajma.info/cikk/tulevel/298/Vilagoskekek-es-sotetkekek.html, 2011. szeptember 26. [15:46]

Két személy őrizetben a temerini incidens miatt

Az újvidéki rendőrség ma közölte, őrizetbe vett két kiskorú temerini személyt, N.P.-t és R.F.-et azzal a gyanúval, hogy súlyos sérülést okoztak a boldogasszonyfalvai B.O.-nak.
A közlemény szerint kettejüket azzal gyanúsítják, hogy hétfőn 15.30 óra tájt Temerinban megverték a 16 éves B.O.-t, és súlyos testi sérüléseket okoztak neki.
A fiúnak eltörött az orra és az egyik ujja, a kórházi ellátás után hazaengedték. A rendőrség szerint feltételezhető, hogy az incidens etnikai indíttatású volt.
Bojan Pajtić tartományi kormányfő és Muškinja Heinrich Anikó tartományi ombudsman azt követelték az illetékes szervektől, hogy sürgősen találják és büntessék meg az utóbbi időben Temerinben történt incidensek elkövetőit.

„Az ilyen jellegű erőszak Vajdaság multietnikus jellege és az itteni polgárok békés egyemás mellett élése elleni támadás”, emelte ki Pajtić. Adatai szerint az újvidéki rendőri közigazgatási területen, ahová Temerin község is tartozik, az elmúlt egy évben 50 százalékkal csökkent a nemzeti indíttatású incidensek száma. Ezért ez a helyzet, mondja, az állami szervek, az iskola, a rendőrség és a szociális védelmi központ összehangolt akcióját igényli. Pajtić megemlítette azt is, hogy kiskorúakról lévén szó, ezeknek a gyerekeknek a szüleivel is el kellene beszélgetni.
Muškinja Heinrich Anikó kiemelte, össze kell békíteni az incidensben résztvevő feleket mediátorok bevonásával. Szavai szerint a tartományi ombudsman intézménye minden meghatalmazásável élni fog, hogy kiküszöbölje az ilyen szituációhoz vezető helyzeteket. (021)
http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/12390/Ket-szemely-orizetben-a-temerini-incidens-miatt.html, 2011. szeptember 27. [20:55]

Fél milliós segély a Petőfi helyreállításához

A Tartományi Oktatási, Közigazgatási és Nemzeti Közösségi Titkárság fél millió dinár segélyt biztosít a Petőfi Sándor Magyar Művelődési Központnak a minapi vandál támadás következményeinek elhárításához. A titkárság közleményében hangsúlyozza, a kulturális identitás bármely szegmensének megsemmisítését a legerélyesebben el kell ítélni és a legszigorúbb büntetéssel kell sújtani.

A központot ismeretlen tettesek az elmúlt hétvégén szó szerint szétverték. Szétverték a zongorát, a csillárokat, a felszerelést... A rendőrség képviselője azt nyilatkozta, intenzíven nyomoznak az ügyben.

(021 Rádió)
http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/12389/Fel-millios-segely-a-Petofi-helyreallitasahoz.html, 2011. szeptember 27. [18:35]

Népszámlálás: pénzbírság a választ megtagadóknak

A polgárok kötelessége, hogy pontos adatokkal szolgáljanak a népszámlálási biztosoknak, s a kérdőív minden kérdésére pontos és teljes válaszokat adjanak.
A személyi igazolványban szereplő címnek nem kell okvetlenül azonosnak lennie azzal a lakcímmel, ahol az adott személy háztartása többi tagjával él.
A kérdezőbiztosoknak tájékoztatniuk kell a polgárokat arról, hogy az általuk összegyűjtött információkat bizalmasan kezelik.
Három nappal a szerbiai népszámlálás megkezdése előtt mindenféle élethelyzet elképzelhető, még az is, hogy a polgár nem engedi be lakásába a kérdezőbiztost.
„Amennyiben a kérdezőbiztosnak, amellett is, hogy tájékoztatta a háziakat jövetele céljáról, s felmutatja biztosi igazolványát és felhatalmazását, nem engedik meg, hogy betegye a lábát az adott lakásba, a kérdezőbiztos a lakás előtt is kitöltheti az űrlapot”, mondta Snežana Lakčević, a Köztársasági Statisztikai Hivatal népszámlálási osztályvezetője.
Amennyiben a megkérdezett személy megtagadja az adatszolgáltatást, a kérdezőbiztosnak erről tájékoztatnia kell a népszámlálási bizottságot. A népszámlálásról szóló törvény értelmében 20 ezertől 50 ezer dinárig terjedő pénzbüntetéssel sújtható az a személy, aki megtagadja a kérdőíveken szereplő kérdésekre a választ, illetve nem ad pontos adatokat.

Arra a kérdésre, hogyan fogják megoldani a „tartózkodási hely” kérdését abban az esetben, amennyiben valaki egyik lakhelyre van bejelentve, de egy másikon él, Snežana Lakčević azt válaszolta, hogy az összeírást azon a címen végzik, „ahol az illető személy életvitelszerűen él a családjával vagy egyedül”, attól függetlenül, hogy azon a címen van-e a bejelentette lakhelye, vagy sem.
„Ez azért van, hogy ’statisztikai képet’ nyerhessünk a lakhatási feltételekről, amelyek között az adott személy él”, magyarázta a szakember.
Arra a kérdésre, hogy tesznek-e fel konkrét kérdéseket például a polgárok bevételeivel, személyi jövedelmével kapcsolatban, netalán ehhez valamilyen dokumentumot is fel kell mutatni, Lakčević azt válaszolta, a kérdőíveken nem szerepel olyan kérdés, amely a jövedelem magasságára vonatkozik, de olyan igen, amely az elmúlt egy év megélhetési költségeire vonatkozik.
„E kérdés alapján azzal kapcsolatban jutunk adatokhoz, hogy a megkérdezett személy miből élt az elmúlt egy évben: fizetésből, nyugdíjból, vagyon utáni bevételből, szociális juttatásokból, tanulói vagy hallgatói ösztöndíjból, munkanélküli segélyből, de az eltartott személyekkel kapcsolatos adatok is kiderülnek. Tehát csak a bevétel forrását kell megnevezni, az összegét semmiképpen sem”, húzta alá a szakember.
Szavai szerint a polgárok nem kötelesek nyilatkozni nemzeti hovatartozásukról, vallási felekezetükről (amellyel kapcsolatban magán a kérdőíven is szerepel útmutatás), anyanyelvükről, valamint azzal a kérdéssel kapcsolatban, amely arra keresi a választ, hogy a megkérdezett személynek vannak-e problémái mindennapi tevékenysége ellátásakor a látásával, hallásával, járásával, emlékezőképességével, koncentrációjával, önállóan képes-e felöltözni, táplálkozni, tisztálkodni, kommunikálni...

(Politika)
http://www.vajma.info/cikk/tukor/4409/Nepszamlalas-penzbirsag-a-valaszt-megtagadoknak.html, 2011. szeptember 27. [18:00]