A vagyon-visszaszármaztatásról

Adán tartott lakossági fórumot a VMSZ

Varga László, a VMSZ köztársasági parlamenti képviselője tájékoztatta az érdeklődőket a vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási, valamint a rehabilitációs törvény legfontosabb rendelkezéseiről a csütörtök esti lakossági fórumon Adán. A községháza dísztermében megrendezett összejövetelen dr. Tóth Barna Elvira, a párt községi választmányának elnöke emlékeztetett, hogy a VMSZ tiltakozására és az anyaország nyomásgyakorlása eredményeként született meg csak hosszas huzavona után a vajdasági magyarság számára is elfogadható, a kollektív bűnösség elvét kizáró vagyon-visszaszármaztatási törvény.

Varga László közölte, a vagyon-visszaszármaztatásra és a kárpótlásra azoknak van lehetőségük, akik az agrárreform, az államosítás, zár alá vétel (szekvesztráció), kisajátítás és a vagyonelkobzás következményeként vesztették el ingatlanaikat és ingóságaikat. A köztársasági parlamenti képviselő hangsúlyozta, hogy a vagyonelkobzás esetén az érintetteknek, ha vissza szeretnék kapni javaikat, két éven belül el kell indítaniuk a rehabilitációs eljárást. Mint mondta, az elvett vagyont maga a sértett vagy a törvényes örökösei igényelhetik vissza, amennyiben rendelkeznek szerb állampolgársággal. Az nem igényelheti vissza az elvett vagyont, aki bizonyíthatóan háborús bűncselekményt követett el. A kollektív bűnösnek nyilvánított csúrogi, zsablyai és mozsori magyarok is visszaigényelhetik az elkobzott vagyonukat, amennyiben rehabilitálják a volt tulajdonosokat. Varga László elmondta: a vagyon-visszaszármaztatási kérelemnek tartalmaznia kell a volt tulajdonosra vonatkozó adatokat, az elvett vagyon adatait, a tulajdonjogot igazoló dokumentumot, a vagyonelvételi aktust. Továbbá a kérelmező adatait, illetve a közte és a volt tulajdonos közötti kapcsolatot igazoló okiratokat.

– A vagyon-visszaszármaztatási kérelmek benyújthatók lesznek a Köztársasági Vagyon-visszaszármaztatási Ügynökséghez, amint az közzéteszi az erre vonatkozó felhívást. A törvényben szereplő határidő alapján február elején kellene közzétenni a felhívást. A szerbiai helyzetet ismerve azonban elképzelhető a néhány napos, de akár két-három hetes késés is – magyarázta a parlamenti képviselő. – Az érintetteknek a felhívás napjától számítva két év áll rendelkezésükre kérelmük benyújtására, amit postai úton kell eljuttatni az ügynökség területi kirendeltségéhez, a tartomány esetében Újvidékre. A kérelmek átvételére 35 postahivatal lesz jogosult Vajdaságban. A törvény értelmében a hatóságnak a beadástól számított hat hónapon belül el kell bírálni a kérelmet, a különösen bonyolult ügyek esetében a beadástól számított egy éven belül köteles elbírálni. Az ügynökség biztosan nem fogja a határidőt betartani, biztos lesz csúszás, de nem tartom valószínűnek, hogy tíz éven keresztül fog zajlani. Az egyszerű és a hibátlan dokumentációval rendelkező ügyek esetében várhatóan a nyárutón, őszelőn kiadhatják az első végzéseket – mondta Varga László, aki hozzátette: a vagyon-visszaszármaztatás költségei a kérelmezőt terhelik, de a kataszteri kivonatok kiadása díjmentesek. A visszaszármaztatott vagyon telekkönyvezéséért szintén nem kell fizetni, és a kárpótlás után sem számolnak el jövedelemadót.

Varga László elmondta: minden ingatlan visszaigényelhető, az ingóságok esetében viszont csak kulturális javak, vagyis a műkincsek, illetve az állami nyilvántartásba vett javak, főként különböző gépjárművek, az állatállomány viszont nem. Megjegyezte, hogy a vagyon-visszaszármaztatási törvény a természetbeli kárpótlást részesíti előnyben. A termőföld és az erdő esetében az elvett ingatlan helyett adhat másikat az állam. Ha nincs mód a természetbeli jóvátételre, akkor pénzben és értékpapírban kárpótolják a jogosultakat. Az utóbbi esetben a kárpótoltak csak részbeni jóvátételre számíthatnak.

csin
Magyar Szó, 2012. január 14., 6. o.