Ma (február 28-án – B. A. Megj.) Temerinben Gaudi-Nagy Tamás és Baráth Zsolt a
magyar Országgyűlés két Jobbikos parlamenti képviselője lakossági fórumot
tartott, amelyen a nemrégiben Délvidéken történt magyarellenes incidensekről,
illetve a „temerini hetekként”, vagy az „új temerini fiúkként” elhíresült
magyar fiatalok ügyéről tájékozódtak. A fórumon ott voltak a sértett gyermekek
szülei is, akik megosztották a képviselőkkel, a jelenlévőkkel mindazt, amin a
fiúk keresztülmentek ezekben a hónapokban, de jelen volt Rácz Szabó László, a
Magyar Polgári Szövetség elnöke, valamint László Bálint, a Magyar Remény Mozgalom
elnöke is.
Gaudi-Nagy Tamás a lakossági fórumot megelőzően az újságíróknak a következőket mondta:
– Magyar országgyűlési képviselőként aggodalommal töltött el az, hogy ismét felerősödtek a magyarellenes atrocitások a Délvidéken. Korábban, 2004-2005-ben már volt egy ilyen tendencia. Akkor határozottan az európai szervek: az Európai Parlament, az Európa Tanács, a Magyar Országgyűlés is felemelte szavát. Nagyon bíztunk abban, hogy ezek a jelenségek visszaszorulnak. Azonban az utóbbi időben ismét elharapózott a fizikai erőszak, a falfirkák, a szóbeli inzultusok (támadások), emlékhely meggyalázások. Ezzel kapcsolatban az Európai Unió felé igyekvő Szerbiának alapvető kötelessége, hogy betartsa azokat az emberjogi normákat, amelyek egyebek mellett a nemzetek, a nemzeti kisebbségek védelmére irányulnak.
Most értesültünk arról, hogy az újvidéki Felső Bíróság a vádiratot visszaküldte az ügyészségnek, mivel több jelentős hiányt vélt felfedezni abban. Ez jó jel, igazából megnyugtató viszont az lenne, ha szabadlábon védekezhetnének a fiatalok, másrészt pedig az is jó lenne, ha Szerbia mindent megtenne az ilyen jellegű konfliktusok megelőzéséért, a hatékony feltárásért és a kettős mérce alkalmazásának megszüntetéséért. Az Európa Tanács legutóbbi parlamenti közgyűlésén Štefan Füle bővítési biztost kérdeztem arról, hogy felkíván-e lépni Szerbiával szemben, ha megszegi a nemzeti, etnikai kisebbségekkel kapcsolatos szabályokat. Határozottan azt a válaszolta, hogy bízzak benne. Ha bármilyen komoly kifogás érkezik Szerbia nemzeti kisebbségi politikájával kapcsolatban, akkor ő fel fog lépni. Nagyon bízunk abban, hogy a jogállamiság elvét – amire ő csatlakozási alapelvként hivatkozik – érvényesíti az Európai Unió és Magyarország is. Addig nem járul hozzá Szerbia uniós csatlakozásához, amíg a magyarsággal kapcsolatos minden kérdést megnyugtatóan nem sikerül tisztázni. Ideértve a területi autonómiát, az önálló magyar egyetem kérdését, a nyelvhasználat egyenlő, arányos részvételét a közintézmények működésében – mondta a politikus.
Baráth Zsolt országgyűlési képviselőként több írásbeli kérdéssel illette a magyarországi minisztereket. Elmondta azt is, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, illetve Martonyi János külügyminiszter is válaszolt levelére, amelynek tartamát felolvasta a jelenlevőknek.
A lakossági fórumon felszólalt a börtönből tavaly szabadult két fiatalember is.
– Mi már mindezt átéltük, ezért tartjuk fontosnak azt, hogy kiálljunk a temerini fiúkért, akiket egyébként személyesen is ismerünk, de minden délvidékiért, akit hasonló támadások ér – mondta Szakáll Zoltán.
– Ez a helyzet tarthatatlan, változásokra van szükség. Olyan értelemben, hogy nem kettős mércével kell mérni a magyarokat és a szerbeket, hanem egyenlően. Arra viszont minden bizonnyal nem lesz példa, hogy öt szerb nemzetiségűt 61 évre ítélnek majd el – fűzte hozzá Horváth Árpád, a börtönből szabadult másik fiatalember.
ácsi
Gaudi-Nagy Tamás a lakossági fórumot megelőzően az újságíróknak a következőket mondta:
– Magyar országgyűlési képviselőként aggodalommal töltött el az, hogy ismét felerősödtek a magyarellenes atrocitások a Délvidéken. Korábban, 2004-2005-ben már volt egy ilyen tendencia. Akkor határozottan az európai szervek: az Európai Parlament, az Európa Tanács, a Magyar Országgyűlés is felemelte szavát. Nagyon bíztunk abban, hogy ezek a jelenségek visszaszorulnak. Azonban az utóbbi időben ismét elharapózott a fizikai erőszak, a falfirkák, a szóbeli inzultusok (támadások), emlékhely meggyalázások. Ezzel kapcsolatban az Európai Unió felé igyekvő Szerbiának alapvető kötelessége, hogy betartsa azokat az emberjogi normákat, amelyek egyebek mellett a nemzetek, a nemzeti kisebbségek védelmére irányulnak.
Most értesültünk arról, hogy az újvidéki Felső Bíróság a vádiratot visszaküldte az ügyészségnek, mivel több jelentős hiányt vélt felfedezni abban. Ez jó jel, igazából megnyugtató viszont az lenne, ha szabadlábon védekezhetnének a fiatalok, másrészt pedig az is jó lenne, ha Szerbia mindent megtenne az ilyen jellegű konfliktusok megelőzéséért, a hatékony feltárásért és a kettős mérce alkalmazásának megszüntetéséért. Az Európa Tanács legutóbbi parlamenti közgyűlésén Štefan Füle bővítési biztost kérdeztem arról, hogy felkíván-e lépni Szerbiával szemben, ha megszegi a nemzeti, etnikai kisebbségekkel kapcsolatos szabályokat. Határozottan azt a válaszolta, hogy bízzak benne. Ha bármilyen komoly kifogás érkezik Szerbia nemzeti kisebbségi politikájával kapcsolatban, akkor ő fel fog lépni. Nagyon bízunk abban, hogy a jogállamiság elvét – amire ő csatlakozási alapelvként hivatkozik – érvényesíti az Európai Unió és Magyarország is. Addig nem járul hozzá Szerbia uniós csatlakozásához, amíg a magyarsággal kapcsolatos minden kérdést megnyugtatóan nem sikerül tisztázni. Ideértve a területi autonómiát, az önálló magyar egyetem kérdését, a nyelvhasználat egyenlő, arányos részvételét a közintézmények működésében – mondta a politikus.
Baráth Zsolt országgyűlési képviselőként több írásbeli kérdéssel illette a magyarországi minisztereket. Elmondta azt is, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, illetve Martonyi János külügyminiszter is válaszolt levelére, amelynek tartamát felolvasta a jelenlevőknek.
A lakossági fórumon felszólalt a börtönből tavaly szabadult két fiatalember is.
– Mi már mindezt átéltük, ezért tartjuk fontosnak azt, hogy kiálljunk a temerini fiúkért, akiket egyébként személyesen is ismerünk, de minden délvidékiért, akit hasonló támadások ér – mondta Szakáll Zoltán.
– Ez a helyzet tarthatatlan, változásokra van szükség. Olyan értelemben, hogy nem kettős mércével kell mérni a magyarokat és a szerbeket, hanem egyenlően. Arra viszont minden bizonnyal nem lesz példa, hogy öt szerb nemzetiségűt 61 évre ítélnek majd el – fűzte hozzá Horváth Árpád, a börtönből szabadult másik fiatalember.
ácsi
http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/15022/Temerin-Lakossagi-forum-a-magyarellenes-incidensek-kapcsan.html, 2013. március 1. [0:04]
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése