Kedves látogatók!

A (hon)lapom újítása a továbbiakig – távollétem miatt – szünetelni fog.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

Üdvözlettel,

Bozóki Antal

Bővülő kisebbségi hatáskörök

Az év végéig módosul a nemzeti tanácsokról szóló törvény

Várhatóan az év végéig módosul a nemzeti tanácsokról szóló törvény, jelentette be Gordana Stamenić az igazságügyi és államigazgatási minisztérium államtitkára. Mint hozzátette, a kidolgozással foglalkozó munkacsoport még nem alakult meg, de az év végéig a parlament elé kerül a javaslat.

A módosítások értelmében bővülni fognak a nemzeti tanácsok hatáskörei, a változtatások alapját pedig az eddigi gyakorlat képezi. Az államtitkár erről Belgrádban a kisebbségi jogok előmozdításával foglalkozó összejövetelen beszélt.

A konferenciát az Európa Tanács és az Európai Unió képviselői nyitották meg, akik kiemelték, e területen történtek ugyan előrelépések, de Szerbiának még jócskán akad tennivalója. Az európai tisztségviselők rámutattak, hogy a kisebbségi jogok előmozdításához nem elegendő a kisebbségi nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítása, a tájékoztatási, az adatvédelmi és a kisebbségi választási törvényeket is változtatni kell.

Luca Bianconi az EU szerbiai küldöttsége politikai szekciójának vezetője szerint Szerbia komoly erőfeszítéseket tett a diszkrimináció elleni harcban és lényegesen előmozdította a toleranciát az etnikai csoportok irányába, viszont egyes nemzeti tanácsok működésében tapasztalhatók fennakadások és nyugtalanság, elsősorban Sandžakban és Vajdaságban.

Jónak minősítette, hogy létezik a nemzeti tanácsok intézménye.

Suzana Panunović az emberi és kisebbségi jogi iroda igazgatója elmondta, a nemzeti tanácsok finanszírozása terén akadtak gondok, de ezeket sikerült kiküszöbölni. Arról is beszélt, hogy a független könyvvizsgálók megállapították, hogy a pénzt törvényes módon költötték.

Azonban, mint mondta, egyes nemzeti tanácsok nem adták át jelentéseiket, amiből a jövőben lehetnek problémák. (Beta)

Magyar Szó, 2013. április 23., 4. o.

Április 23.

Béla napja.

Bizonytalan eredetű régi magyar személynév. A régi magyar Bél személynév -a kicsinyítőképzős alakja. A bél sző eredeti jelentése: belső rész (pl. szív) Török eredetűnek is tartják, ez esetben a jelentése előkelő.
1995 – A könyv és a szerzői jogok napja.
1564 – Megszületett William Shakespeare színész, író, drámaíró. Leghíresebb művei: Rómeó és Júlia, Hamlet, Lear király, Machbet, Othello.
1616 – 52-dik születésnapján meghalt William Shakespeare színész, író, drámaíró. Leghíresebb művei: Rómeó és Júlia, Hamlet, Lear király, Machbet, Othello.
1616 – Madridban meghalt Miguel de Cervantes Saavedra spanyol költő, akinek művei „Az elmés és nemes Don Quijote de la Mancha”, valamint a „Példás beszédek”.

1852 – Megszületett Mednyánszky László festőművész.
1923 – Meghalt Kazay Endre gyógyszerész és szakíró, aki elsőként állított össze magyar nyelvű gyógyszerészeti gyűjteményt.
1924 – Csákváron megszületett Csányi László karnagy, aki a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola elvégzése után tanítványa volt – többek között – Kodály Zoltánnak is.

1926 – Szegeden megszületett Janikovszky Éva, Kossuth-díjas író, a gyermek- és ifjúsági irodalom népszerű alkotója (Kire ütött ez a gyerek?).
1947 – Budapesten 75 éves korában meghalt gróf Károlyi Gyula – az első magyar köztársasági elnök, gróf Károlyi Mihály unokatestvére –, aki 1931-32-ben Magyarország miniszterelnöke volt.
1949 – Megszületett Gedó György olimpiai bajnok ökölvívó.

 

Danas, 2013. április 22., 7.

Csilla napja.

Írói névalkotás a csillag szóból. A nyelvjárási csilla szó jelentése pedig: a gyékény és a nád gyenge hajtása, illetve gyéren növő sás.

1970 – A Föld Napja.
1451 – Megszületett I. Izabella spanyol királynő, aki támogatta Kolumbuszt, hogy útjára induljon az ismeretlen nyugat felé.

1509 – Trónra lépett VIII. Henrik angol király.
1724 – Megszületett Immanuel Kant német filozófus, akinek legismertebb munkája 1781-ben jelent meg „A tiszta ész kritikája” címmel, mely a filozófia klasszikus alkotása.

1861 – Pesten megszületett gróf Tisza István, aki kétszer is betöltötte Magyarország miniszterelnöki tisztségét.
1870 – Megszületett Lenin (eredeti nevén Vlagyimir Iljics Uljanov) szovjet-orosz politikus, az 1917-es októberi forradalom szellemi előkészítője és egyik vezére, a Szovjetunió létrehozója és vezetője, a kommunizmus ideológiájának kidolgozója.
1937 – Megszületett Neptun városában, New Jersey államban Jack Nicholson Oscar-díjjas amerikai színész. Ismertebb filmjei: Schmidt története – Golden-Globe díj (legjobb drámai színész 2003); Lesz ez még így se! – Oscar-díj (legjobb férfi főszereplő 1998) - folyt. a részletes leírásban.
1959 – Megszületett Falusi Mariann énekesnő, színésznő, a Pa-Dö-Dö egyik tagja.
1989 – Meghalt Kulin György csillagász, akinek a nevét két üstökös is viseli.
1994 – Meghalt Richard Milhous Nixon az Amerikai Egyesült Államok 37. elnöke.

Április 22. – A Föld napja

Az Egyesült Államokból 1970-ben társadalmi kezdeményezésként indult, mára világméretűvé bővült Föld napján figyelemfelkeltő programokat rendeznek a tudatosabb környezetvédelem érdekében, s ezeken több mint egymilliárd ember vesz részt. A környezetvédelmi világnapon 1970-ben Denis Hayes egyetemista kezdeményezésére 25 millió amerikai emelte fel szavát a talajt és a vizeket mérgező hulladéklerakók, a szennyező ipari üzemek, a levegőt szennyező gépjárműforgalom, a természeti értékek fokozatos eltűnése ellen. A Harvardon éppen végzett diák – Gaylord Nelson szenátor felkérésére - kétezer főiskolával és egyetemmel, mintegy tízezer általános és középiskolával, illetve száz településsel vette fel a kapcsolatot.
Az eltelt évtizedekben a mozgalom világméretűvé szélesedett. Ilyenkor minden évben több százmillió ember mozdul meg: különféle figyelemfelkeltő programokat rendeznek a tudatosabb környezetvédelem érdekében. Az ökológiai válság jeleit - a bioszféra pusztulását, az ipari szennyezést, az őserdők irtását, a sivatagok terjeszkedését, az üvegházhatást, az ózonlyukakat stb. - tapasztalva a közös felelősségre hívják fel a figyelmet.

A Föld Napja alkalmat ad arra, hogy mindenki mérlegelje: kíméletesen bánik-e környezetével, és mit tesz azért, hogy a természet és benne az ember egészségesebben éljen. S persze nemcsak egy kitüntetett napon, hanem egész évben (a Föld napja mozgalom egyik jelszava szerint is: Egyetlen nap kevés...). A Földért, saját jövőjéért minden ember tehet valamit otthon vagy munkahelyén, szűkebb vagy tágabb környezetében. Kímélheti a környezetet fogyasztási szokásainak megváltoztatásával, energiatakarékosabb életmód kialakításával, mégpedig anélkül, hogy életminőségéből bármit fel kellene adnia.
Magyarországon a Föld napja alkalmából 1990 óta civil szervezetek, önkormányzatok kezdeményezésére évről évre egyre többen vesznek részt szemétgyűjtési akciókon: kitakarítják az erdőket, vízpartokat, mezőket és a települések környékét, fát ültetnek, környezeti vetélkedőt tartanak.

A Magyar Közút Kht. a Föld Napján rendezi meg immár hagyományossá váló szemétgyűjtési akcióját, tavaly több mint 50 ezer ember csatlakozott a felhíváshoz, és gyűjtötte a szemetet az utak környékéről, a parkolókból, s vitte el a kijelölt hulladéklerakó telepekre.
A Föld napja alkalmából április 16-tól május 11-ig tárlat látogatható Budapesten az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központban. A Tükörben a Világ című kiállítás témája az emberi természet és a fenntartható fejlődés. Április 20-22-én a nemzeti parkok bemutatóhelyei ingyenes ismeretterjesztő programokkal, szakvezetéses túrákkal várják a kirándulókat. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

Feszültségszítás jól ismert eszközökkel

(A VMDP közleménye)

Az elmúlt években megfigyelhettük, ha Koszovón „helyzet van”, akkor rendszerint megszaporodnak a magyarokat célba vevő provokációk is. Ugyanakkor a Vajdaság státusa körül is kiéleződött a szerb politikai elitek közötti hatalmi harc, és sokféle, egymásnak akár ellentmondó érdeknek is megfelelne, ha mindebbe valamilyen módon bele lehetne keverni a magyarokat is. Akár a mesterséges provokációk jól ismert eszközével is, mint az a hét végén történt Temerinben, ahol ismét megjelentek a „Halál a magyarokra” feliratok – ezúttal a magyar általános iskolán (nem is először) és a helyi magyar civilszervezetek székházául szolgáló Kertészlakon.

Temerin lakossága jóval bölcsebb annál, hogy bedőlne az olcsó provokációknak, ez azonban nem jelenti azt, hogy ne háborítaná fel a legújabb eset. A bűnüldöző szervek megengedhetetlen nagyvonalúságára vall, hogy az ilyen és hasonló bűncselekmények elkövetői eddig csak a legritkább esetben kerültek kézre, ugyanakkor érthetetlen, hogy az ügyészség a nemzeti, faji vagy  vallási gyűlöletkeltés minősítése helyett az ilyen feliratokat általában csupán a magántulajdon megkárosításaként vélelmezi, s ez sokkal enyhébb büntetőjogi következményekkel jár, mint amit a cselekmény tényleges súlya és társadalmi veszélyessége alapján megérdemelne.

Temerin, 2013. április 21.                                               Csorba Béla

Cicero Krisztus előtt 68-ban leírta:

1. A szegény – dolgozik.

2. A gazdag – kihasználja az elsőt.  

3. A katona – védi mindkettőt.

4. Az adófizető – fizet mindhárom helyett.

5. A csavargó – négyük helyett pihen.

6. A részeges – öt helyett iszik.

7. A bankos – meglopja mind a hatot.

8. Az ügyvéd – összeveszíti mind a hetet.

9. Az orvos – megöli mind a nyolcat.

10. A temetkező – eltemeti mind a kilencet.

11. A politikus – mind a tíz rovására él.

Mindmáig semmi sem változott!!!

Cicero, Marcus Tullius (Kr. e. 106. január 3., Arpinum – ma: Arpino, Olaszország – Kr. e. 43. december 7., Formiae – ma Formia, Róma) – az ókori Rómában élt író, filozófus és politikus.  

Április 21.

Konrád napja.

Germán eredetű név, jelentése: merész és tanács(adó).

1782 – Óvoda nap.
1519 – Hernán Cortés (Hernando Cortez) spanyol hódító (konkvisztador) partra szállt Mexikóban, hogy meghódítsa az Aranyországot, az aztékok birodalmát.

1799 – Megszületett Táncsics Mihály író, politikus.
1814 – Megszületett Egressy Béni színész, író, zeneszerző, szövegíró.
1850 – Meghalt ifj. Wesselényi Miklós báró, író, az „árvízi hajós”.
1910 – 75 éves korában meghalt Mark Twain (eredeti nevén: Samuel Langhorne Clemens) amerikai író (Tom Sawyer kalandjai).
1915 – Megszületett Mexikóban Anthony Quinn amerikai Oscar-díjas filmszínész. Ismertebb filmjei: Zorba, a görög Oscar-díj jelölés(1965); A nap szerelmese Oscar-díj (1957); Az öreg halász és a tenger; Blöff; Arábiai Lawrence.
1924 – A pennsylvaniai Pittsburgh-ben egy előadókörútján, 65 éves korában meghalt Eleonora Duse olasz színésznő, a híres drámai hősnő, aki Sarah Bernhardt mellett a századfroduló legünnepeltebb művésze volt.

1926 – Londonban megszületett Elizabeth Alexandra Mary Windsor, aki 1952-ben II. Erzsébet néven Nagy-Britannia uralkodója lett.
1961 – Először lépett a nyilvánosság elé a Beatles-együttes a liverpooli Cavern Clubban.

Április 21. – A bölcsődék napja Magyarországon.

1852. április 21-én nyílt meg az ország első bölcsődéje Pesten. Ennek emlékére a Szociális és Munkaügyi Minisztérium 2010-ben hivatalosan is a bölcsődék napjává nyilvánította április 21-ét.

A bölcsődék létrejötte szorosan összefüggött a nagyipari termelés kialakulásával, különösen azokon a területeken, ahol nagy számban foglalkoztattak női munkaerőt, elsősorban a mosodákban, a textiliparban. A világon az első bölcsődét Párizsban nyitották meg 1844-ben, s pár év múlva már közel 400 hasonló intézmény működött világszerte, elsősorban egyházi létesítményként. Magyarországon is megindult a szervezőmunka, és 1852 januárjában bölcsőde-egylet alakult Pesten Majer István püspök és nagyprépost, valamint Forrayné Brunszvik Júlia - Brunszvik Teréz, az első magyar óvoda alapítója unokahúgának - támogatásával. Az első "bölcsőház" fővédnökének olyan magas rangú támogatót is sikerült megnyerniük, mint Albrecht főherceg felesége, Hildegarde. A hosszú előkészítő munka és jótékony célú gyűjtés eredményeként 1852. április 21-én Pesten, az akkori Kalap u. 1. szám alatti bérház (ma V. ker. Irányi u. 2-4.) földszintjén megnyílt az ország első bölcsődéje, ahol 5 szobában 38 gyermekről gondoskodtak. 

Eleinte 4 éves korig fogadták a gyerekeket teljes ellátással, sőt ruházatot is biztosítottak. A felvételnél mérlegelték a családi körülményeket, s a bölcsődébe kerülő gyerekek többnyire sokkal jobb anyagi feltételek közé kerültek, mint amilyet a család tudott volna otthon biztosítani.
Később a bölcsődék működtetéséhez az egyház nem tudott elegendő fenntartási költséget biztosítani, így megpróbálták a pénzt magánszemélyek adakozásából összegyűjteni. Társasági körökben egyre népszerűbb és divatosabb lett a kisgyermekek támogatása. A jótékonykodók között volt többek között gróf Andrássy Gyuláné, báró Eötvös Józsefné, a józsefvárosi bölcsőde pedig Erzsébet királyné (Sissi) védnöksége alatt működött.
1916-ban Heim Pál a bölcsődék jobb működési feltételeinek megteremtésére alakult Stefánia Szövetség keretén belül elindította a Központi Védőnőképző Iskolát, hogy a gyermekeket gondozók nagyobb szakértelemmel tudják végezni munkájukat.
A bölcsődékre, a bölcsődei dolgozók munkájára ma is nagy szükség van. Ezt bizonyítja többek között az is, hogy a bölcsődei férőhelyek iránti igény még napjainkban is meghaladja a férőhelyek számát, 2011-es statisztikai adatok szerint 35 450 helyre 36 685 gyermek felvételét kérték. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

Polip: A VMSZ kádere egy kis "kukoricázás" fejében kedvezményesen jutott lakáshoz?

Takács Márta, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) kádere, a Vajdaság Erdői Közvállalat igazgatója a cég nevében a piaci árnál kétszer több pénzt perkált le kukoricáért az Agroglob magánvállalatnak. Ennek fejében Bojan Kostićtól, az Agroglob igazgatójától kétszobás lakást vásárolhatott – hihetetlenül kedvező feltételek mellett! Legalábbis ezt állítja a Kurir napilap.

A belgrádi újság szerint a szóban forgó bizniszt 2010 augusztusában ütötték nyélbe, amikor Márta asszony szerződést kötött az Agroglob céggel a vadállomány számára szükséges takarmány beszerzéséhez, vagyis 380 ezer kilogramm csöves kukorica vásárlásáról, mégpedig 15 dináros áron, holott a tőzsdei ár 7 és 8 dinár között mozgott. Nemcsak, hogy túlfizette a kukoricát, hanem a tengeri még 2011 márciusában sem jutott el a vállalat minden részlegébe. A késésért pedig Kostić cégének nem kellett büntetést fizetnie.

Egy hónappal a szóban forgó adásvételt követően Takács Márta 67 négyzetméteres, kétszobás újvidéki lakás vásárlásáról szóló szerződést írt alá Kostićtyal. A lakáshoz garázshely is járt. Kostić 80 ezer eurót fizettetett meg Mártával. Egyébként a Takács Márta által vezetett Vajdaság Erdői Közvállalat igazgatóbizottságának elnöke Nenad Čanak, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga első embere.

A Kostić és Takács közötti szerződés értelmében a lakás árából 30 ezer eurót legkésőbb 2010 december 31-ig kellett kifizetni, a hátramaradt 50 ezret pedig hitel útján az Agrobankon (!) keresztül kellett rendezni.

A szerződésben feltüntették, hogy Márta mindjárt, tehát az összeg kifizetése előtt az ingatlan tulajdonosaként jegyezhető be.

Takács igazgatónő azt állítja, hogy nem fizette túl a kukoricát, ugyanis szerinte az említett időszakban a tőzsdén nem lehetett 7-8 dinárért kukoricát vásárolni. Bizonylatot mutatott fel arról, hogy 2010 júniusa és 2011 áprilisa között nem lehetett csöves kukoricát vásárolni. Ami pedig az ominózus (Kostić féle) lakást illeti, Márta kabinetjében kijelentették, hogy az igazgatónő a szüleitől örökölt lakás eladásából származó 30 ezer eurót készpénzben, a többit pedig hitel útján biztosította. Munkatársai szerint szó sincs összeférhetetlenségről, ugyanis Takács nem a vállalat kliensétől (?!), hanem magánszemélytől vásárolt lakást – piaci áron.

Milorad Soro (64) mérnök, egykori revizor, az erdészeti igazgatóság volt vezetője szerint a Kostić – Takács üzlet precedensnek számít, hiszen az igazgatónő augusztus végén kötötte meg a takarmány beszerzéséről szóló szerződést, amikor az árak felfelé kúsztak, holott lehetett volna várni, mert a beszerzés egyáltalán nem volt sürgős. Ezt követően lakást vásárolt Kostićtól, amelyet az ő nevére írtak át mielőtt még kifizette volna. Ilyen sehol sem létezik – hangsúlyozta Soro, majd hozzáfűzte, hogy Takács Márta 300 ezer dináros fizetést határozott meg önmagának, miközben az alkalmazottak 26 ezer dinárt keresnek.

Kurir nyomán

Fekete Lehel 2013. április 20. szombat, 00:13

http://www.delhir.com/delvidek/magyarsag-koezelet/6925-polip-a-vmsz-kadere-egy-kis-qkukoricazasq-fejeben-kedvezmenyesen-jutott-lakashoz-

A dél-bácskai civilek a magyar kormánynál tiltakoznak a VMSZ és az MNT képmutatása miatt

Nyílt levél Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkárnak

Tisztelt Helyettes Államtitkár Asszony!

Tudomásunkra jutott, hogy Szenttamáson a forradalom és szabadságharc megünneplése alkalmából rendezett esemény kapcsán kiosztották a szülőknek az oktatási-nevelési pályázat felhívását, a kapcsolódó űrlapot és egy kifogásolható tartalmú kérdőívet. E kérdőívben a következő mondat valótlanságot tartalmaz (helyesírási hibák javítva): „A VMSZ politikájának és a MNT-nek köszönhető a diáksegélyek, kettős állampolgárság, a restituciós törvény és még számos magyarokat érintő kérdés előbbre vitele.”

Jó lenne világossá tenni, hogy a kettős állampolgárságot, a Szülőföldön Magyarul támogatást, a diáksegélyezést a Magyar Kormánynak köszönhetjük és nem a VMSZ-nek, az MNT-nek, a Szekeres László Alapítványnak. Ugyanis ők közvetítők, és a pénz továbbadása nem olyan feladat, amelyet csak ők képesek elvégezni, mellesleg jó pénzért és politikai tőkéért. Figyelmébe ajánljuk a VMSZ egy korábbi álláspontját:

„Az MNT jelenlegi elnöke, a VMSZ nemzeti tanácsi választási listavezetője, Korhecz Tamás 2003-ban egyenesen a kettős állampolgárság ellen foglalt állást vajdasági tartományi tisztviselőként a HVG hasábjain, ’kegyes nemzethalálnak’ nevezve az alanyi jogon járó állampolgárság intézményét.” (http://magyarnarancs.hu/belpol/a_vajdasagi_magyar_politika_es_a_magyar_szo_-_pozitiv_hangolas-76458)

Kérem, tegyen lépéseket annak érdekében, hogy hasonló eset többé ne forduljon elő.

A diáksegélyező egyesületek több mint két évtizede támogatják a vajdasági magyar diákokat, az utóbbi években egyre inkább csupán az anyaország segítségével.  Aggodalomra ad okot, hogy az anyaország már ezt a támogatást is a VMSZ hatáskörébe helyezi át azáltal, hogy a diákok ma már nem diáksegélyező egyesületektől vehetik át, hanem a Józsa László vezette Szekeres László Alapítványtól, bankszámlára utalva, ami ugyan törvényes, de adminisztrációs költségeket, külön utána járást von maga után úgy a támogatottakra, mind a kiosztás folyamatára vonatkozóan.  Ezt akár első lépésként is értelmezhetjük a diáksegélyezők megszüntetésének útján.

A VMSZ még nem is létezett, amikor a diáksegélyezők már osztották a segélyeket. Amikor nem volt magyarországi támogatás, házról házra jártunk és gyűjtöttük a pénzt a rászoruló tanulóknak. Tagságunk önerőből most is támogat diákokat kedvezményes vagy ingyen lakhatási lehetőséggel, élelemmel, vagy alkalmi forrásból pénzzel is. Ismeri a területünkhöz tartozó családokat, a személy szerint is támogatottak többségét.  Most pedig Önök a támogatásuk átutalását elegánsan átnyújtják a VMSZ-nek, azaz az MNT-nek, azaz a Szekeres László Alapítványnak – mindegy, lényegében ugyanarról van szó. Anyaországi politikai döntés következtében szinte minden magyarországi pénzt a VMSZ és a keze alatt működő szervezetek osztják le. Nem elég talán az a tapasztalat, amely az RMDSZ működése alapján levonható?

Úgy érezzük, hogy Helyettes Államtitkár Asszony nem méltányolja a diáksegélyezők önkéntes, önzetlen, két évtizedes munkáját a megbízhatóságuk elismerésével. Másként nem tudjuk megmagyarázni ezt az intézkedését.

Kérjük, tegye lehetővé e független szervezetek működését, tevékenységét, hiszen a civil társadalom átpolitizálása lehetetlenné teszi munkájukat. Az egyetlen párttól való függés esetén kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek és vagy megszűnnek, vagy többé aligha nevezhetők civil szervezeteknek, inkább pártirodáknak.

Tisztelettel:

Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete

Újvidéki Diáksegélyező Egyesület

Temerini Diáksegélyező Egyesület

Árgus – Vajdasági Magyar Kisebbségjogi Civil Egyesület

Újvidéki Magyar Olvasókör

U. I.: A szervezetek közül néhány azért nem írta alá, mert tartanak az MNT-től.

Terhes Tamás 2013. április 16. kedd, 21:45

http://www.delhir.com/delvidek/magyarsag-koezelet/6771-a-del-bacskai-civilek-a-magyar-kormanynal-tiltakoznak-a-vmsz-es-az-mnt-k

Újabb gyűlöletkeltő falfirka Temerinben

Szombat (április 19-én – B. A.) reggelre a Kókai Imre Általános Iskola falán szerb nyelvű, cirill betűs felirattal üzentek ismeretlenek a temerini magyarságnak. A gyűlöletszító felirat tartalma a már ismert „Halál a magyarokra”, valamint az iskola udvarán több helyütt is látható a szerb egységre utaló szimbólum, a négy csiholó jele.

A rendőrség elvégezte a helyszínelést, és minden bizonnyal nagy erőkkel nyomoz a tettes után, tájékoztatást az ügyben későbbre ígértek.

O.R.

http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/15355/Ujabb-gyuloletkelto-falfirka-Temerinben.html, 2013. április 20. [15:42]

Április 20.

Tivadar napja.

Görög, latin eredetű név, a Theodor név magyar megfelelője. Jelentése Isten ajándéka.

1605 – Szerencsen a rendi országgyűlés Bocskai Istvánt választotta Magyarország fejedelmévé.
1857 – Megnyílt az alagút a budai Várhegy alatt.
1888 – Megszületett Kelemen Aurél hatszoros magyar bajnok teniszező és sportvezető.
1889 – Megszületett Adolf Hitler.

1915 – Megszületett Budapesten Szeleczky Zita színésznő. Ismertebb filmjei: Leányvásár; Gül baba; Fekete gyémántok; Szegény gazdagok.
1918 – Meghalt Karl Ferdinand Braun Nobel-díjas német fizikus.
1941 – Megszületett Los Angelesben Ryan O’Neal amerikai színész. Ismertebb filmjei: Ismerős játékok (2002); Love Story (1970); A tolvaj, aki vacsorára jött (1973); A híd túl messze van (1977).

1949 – Megszületett Jessica Lange Oscar-díjas amerikai színésznő (King Kong, A postás mindig kétszer csenget, Aranyoskám, Kék ég, Nagy Hal).

1955 – Megszületett Dolák-Saly Róbert gitáros, énekes, színész.
1955 – A Nagy Imre-kormány felmentése után Hegedűs András új kormányt alakított, és a minisztertanács elnökeként 1956. 10. 23-ig töltötte be tisztségét.
1992 – Meghalt Eörsi Gyula állami díjas jogász, akadémikus.

Április 20. – A lemezboltok napja. A nehézségekkel küszködő független lemezboltok fennmaradása érdekében 2007 óta rendezik meg, április harmadik szombatján.
 

A Record Store Day megtartásának kezdeményezése az Egyesült Államokból indult el, hogy a független lemezboltok összefogjanak és árengedményekkel, koncertek szervezésével, régi és új előadók ritka zenei felvételeinek kiadásával hozzák közel egymáshoz (egyúttal magukhoz is) a zenészeket és rajongóikat.
A lemezboltok napja mára a könnyűzene nemzetközi ünnepévé nőtte ki magát, világszerte harmincnál több ország mintegy ezer boltjának részvételével tartják meg. A rendezvénysorozat idei hivatalos nagykövete Jack White amerikai zenész, a 2011-ben feloszlott White Stripes duó énekes-gitárosa lesz. Ebből az alkalomból újra kiadják az Elephant című 2003-as, Grammy-díjas albumukat, amely különleges ünnepi kiadásban jelenik meg, a bakelitlemez egyik oldala fekete-piros, míg a másik oldala hófehér színű lesz.

Az idei lemezboltok napjának zenei különlegességei közé tartozik még Bob Dylan, Bon Jovi, David Bowie, Jimi Hendrix, Ringo Starr, a Deep Purple, az Emerson Lake and Palmer, a Linkin Park, a Pink Floyd és a Rolling Stones egy-egy felvétele is. Magyarországon először 2010-ben a Wave lemezbolt csatlakozott a kezdeményezéshez, 2011-ben társult hozzá a Musicland lemezbolt is. Ez utóbbi idén kétnapos programot szervez, amelynek fellépői a Péterfy Bori and Love Band, a Marge, Rutkai Bori és a Specko Jedno, illetve a The Somersault Boy, Egyedi Péter és a Hangmás Minimál lesznek. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

Április 20. – A cirkusz világnapja.
 

A Cirkusz Világszövetség kezdeményezésére 2010 óta minden év áprilisának harmadik szombatján tartják azzal a céllal, hogy a cirkuszt, mint magas szintű művészetet ismertessék meg az emberekkel.
A cirkusz gyökerei számos kultúrából erednek, de a cirkusz, ahogyan azt ma elképzeljük jórészt európai találmány. Az első cirkuszi előadásra Londonban került sor 1768-ban. 240 évvel később, 2008. április 19-én először ünnepelték meg az Európai Cirkusznapot, amelyre az Interkulturális Párbeszéd Éve keretében került sor Ján Figel európai oktatási és kulturális biztos és Stefánia monacói hercegnő patronálásával.
Ján Figel a nap alkalmából küldött üzenetében kiemelte, hogy a cirkusz az egyetemes művészet nyelve, mindenki számára érthető, egyszerre hagyományos és modern, testkultúra és színjátszás, humor és feszültség, könnyed, de mégis nagyon komoly művészet. Születése óta folyton megújul, bizonyítva ezzel időtlenségét. 

A cirkuszművészek igazi világpolgárok, mindenütt otthon érzik magukat, bármely sarkában legyenek is a világnak. Egyetlen művészeti ág sem tud egy produkcióban annyi nyelvet összehozni, mint a cirkusz. Az Európai Unió lényege a kapcsolat, az összetartás nemcsak a politikában, az üzleti életben, de a művészetekben és a szórakoztatásban is. Az utazócirkusz az Európai Unió egyik központi gondolatát testesíti meg, a határok nélküli művészetet, a szó valós és átvitt értelmében is.
A cirkusznap megrendezése hagyományt teremtett, a kezdeményezést felkarolta a monacói székhelyű Cirkusz Világszövetség is, így 2010 óta a cirkusz világnapjaként tartják immár mindenütt a világon április 20-át.
Magyarország a 2008-as induláskor csatlakozott az eseményhez, a magyar cirkuszművészek 2012. április 19-én, a világnap kapcsán Cirkuszmissziót - ismeretterjesztő és cirkuszt népszerűsítő kampányt - indítottak el, hogy minden generációval megszerettessék a cirkuszt, és felhívják a figyelmet művészeti águk sokféleségére. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

Illés Zsolt, a 13 évre elítélt „temerini fiú”:

„EZ AZ ÉV SORSDÖNTŐ LESZ A SZÁMOMRA!”

A szerb nemzetiségű újvidéki drogárus bántalmazásáért összesen 6l évnyi börtönbüntetés letöltésére kárhoztatott öt magyar „temerini fiú” ügye mindmáig befejezetlen és lezáratlan. Állítom ezt annak tudatában és annak dacára, hogy bűnperükben az újvidéki bíróság még 2005-ben jogerős ítéletet hozott, és a magyar elkövetőket (óriási médiahisztéria kíséretében) rács mögé juttatták. A tavalyi év végén ketten közülük kiszabadultak. Illés Zsolt, Máriás István és Uracs József számára azonban tovább folytatódik a rabélet.

Ötük közül talán a l3 évre bezárt Illés Zsoltot viseli meg leginkább a fogság. Az alig 160 centiméter magas, csontsovány férfi nemrégiben lett 34 éves. A szülei már nem élnek, egyetlen testvérbátyjával viszont nem tartja a kapcsolatot. Kettejük köteléke az elmúlt években lazult meg. Éppen akkor, amikor Zsoltnak igazi pártfogóra és támogatásra lett volna szüksége. Húgát nevelőszülők iskoláztatták, a 19 éves lány ma is velük él. Amióta Zsolt börtönbe került, nem is látták egymást. A rokonságból csak az egyik nagybátyja látogatja meg évente kétszer-háromszor. Az egykori barátai teljesen elfeledkeztek róla. Csomagot, pénzt soha nem küldenek, levelet sem írnak. Ő viszont nem mehet haza. Az eltelt majdnem 9 év alatt még egyetlen napra, egyetlen órára sem engedték ki. Azóta nem is járt otthon, a szülővárosában. Legfeljebb csak gondolatban. Pedig semmit a világon nem szeretne úgy, mint végre már hazamenni. Akkor is, ha tudja jól, hogy igazából nincs is neki már otthona. Nincsen hová hazatérnie. Számtalanszor előfordult már, hogy teljesen kilátástalannak, reménytelennek látta a helyzetét, és már a legkegyetlenebb „végső megoldás” gondolata is megfordult a fejében néhányszor. De szerencsére mindig történt valami apró jó, ami erőt adott számára a küzdelem folytatásához. És Illés Zsolt most megint bizakodó. Vár csendben, türelmesen, hisz és reménykedik. Valami miatt úgy érzi, hogy ez az év sors sorsfordító lesz majd az életében. Valaminek történnie kell.  

Hosszú idő után most végre közölhetünk egy jó hírt veled kapcsolatban. Mivel az eredetileg kiszabott büntetésed kétharmadát már letöltötted, kérelmezted a szabadlábra helyezésedet. Az eddigi tapasztalataid szerint van-e bármi értelme az esélylatolgatásnak? Egyáltalán milyen feltételei vannak a kedvező elbírálásnak?

– Elküldtem a kérelmet az újvidéki bíróságra, de még nem érkezett válasz. Amikor ilyen ügyekben döntenek, több mindent vesznek figyelembe. A legfontosabb szempont talán az, hogy az elítélttel tartja-e a családja a kapcsolatot és az, hogy milyen módon képviselik az ügyét, az érdekeit. Látogatják-e rendszeresen, küldenek-e neki csomagot, tartják-e vele a kapcsolatot telefonon vagy levelezés által? Lényeges az is, hogy a fogva tartott betartja-e a börtönszabályokat, megfelelően végzi-e a munkáját és a nevelői miként értékelik a magaviseletét. Ezt mind-mind felmérik és elemzik. Néha minden apróság számít. Én azt gondolom, hogy semmi olyat nem tettem, amivel megszegtem volna az itteni, belső törvényeket. Sőt. Ellenkezőleg. Néha már úgy érzem, hogy nem is érdemes igyekezni, nincs is értelme annak, hogy az ember minden cselekedetét, minden szavát százszor is megfontolja. Mert az ilyen iparkodást nem minden esetben díjazzák. Mondok egy példát. Amikor hét hosszú hónap után tavaly szeptemberben visszakerültem a belgrádi luxusbörtönből ide, a régi helyemre, Sremska Mitrovicára, egyetlen tollvonással megvonták tőlem az addig megszerzett „jogaimat”. Ezért nekem most nem kapnom kellene bármit is, hanem visszakapnom kellene mindazt, amit egyszer már kiharcoltam magamnak, amiért egyszer már megszenvedtem. Hiába kérdeztem rá, semmiféle magyarázatot nem adtak, miért történt ez így. Amióta bent vagyok, több mint három éven át én már folyamatosan dolgoztam az egyik műhelyben. Most viszont sehogy sem tudok munkához jutni. Akkor az nagyon jó elfoglaltság volt. Szerettem. Hasznos munkával töltöttem el az időmet, ezért úgy tűnt, hogy gyorsabban múlnak a hetek, a hónapok, és persze kevesebb időm jutott az üresjáratnak számító gondolkodásra. Most viszont hiába kérem, hogy újra szeretnék dolgozni, nincs semmi eredménye. Márpedig ez roppant fontos lenne, mert csak így juthatok majd ki idővel egy olyan helyiségbe, amely nem lesz teljesen zárt. Ott majd érződik a szabadság levegője is. Arra már nagyon vágyom. És aztán idővel talán a városba is kimehetek, ha látogató érkezik hozzám. Így épül egyik dolog a másikra.

Milyen műhelymunkák közül lehet választani?

– Van lemezvágás, fémmegmunkálás, asztalosműhely meg nyomda is. Ez utóbbiban képeslapokat készítenek vagy levélborítékokat hajtogatnak. Egy-egy ilyen teremben általában öten-hatan dolgoznak, ha viszont meghirdetnek egy szabad munkahelyet, akkor arra harmincan-negyvenen is jelentkeznek. Ezért elég nehéz bejutni. Meg az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy az utóbbi években valóban kevesebb munkalehetőség adódik, mint korábban. Ezekre a pályázatokra rendszerint írásban kell jelentkezni. Épp a napokban voltam beszélgetésen a nevelőmnél, és ő is azt tanácsolta, hogy adjam be a kérelmemet mindenhová, egyszer majdcsak sikerül munkához jutnom.

Az nem számít előnynek, hogy nemrégiben kitanultad az asztalos mesterséget?

–  Kitűnő osztályzatot kaptam a vizsgán, de most éppen nem sok hasznát veszem. Van jól felszerelt műhelyünk, csak éppen a nyersanyagellátás akadozik. Ezért ott is leállt a munka.

Gondolom, a börtönben is érezhető a szegénység…

– Még csak itt érezhető igazán! Emiatt jutunk mind kevesebb megrendeléshez, munkához. De erről árulkodik az ellátásunk is. A gyenge koszt meg a jéghideg cellák. A múlt hónapban nagyon megfáztam. Bejelentkeztem az orvoshoz, aki megvizsgált, elbeszélgetett velem, de azzal küldött ki a rendelőből, hogy gyógyszert nem tud felírni, mert nincsen. Amíg a tanfolyamra jártam, olyan hideg volt a tanteremben, hogy néha három nadrágot vettem magamra és még akkor is fáztam.

Mi az, ami most tartja benned a reményt?

– Leginkább a várakozás. Ez éltet. Előbb-utóbb majdcsak választ kapok a bíróságtól a beadványomra. Idegtépő ez, megvisel nagyon, mert hónapokig is eltarthat, mégis bízom abban, hogy kilenc év után végre kedvezően alakulnak a dolgaim. Egy belső hang azt súgja, hogy ez az év sorsdöntő lesz a számomra.

Szabó Angéla

Szenvedélyes vita a délvidéki magyarokról az EP-ben - VIDEÓ!

Segítve a magyar nyilvánosság teljes körű tájékozódását, az elszakított területeken élő magyarok jogérvényesítésének terén folytatott Európai Parlamenti munkáról ad átfogó képet a felvétel. A szerb Uniós csatlakozás kapcsán készült jelentés vitájában megszólaló összes magyar EP képviselő beszédét vágatlanul láthatja a néző kiegészítve Göncz Kinga és Morvai Krisztina megszólalásával a téma kapcsán a koszovói csatlakozásról szóló vitában.

A felszólalások az alábbi linken tekinthetők meg:

http://www.youtube.com/watch?v=rP4fbRFV

Mindennapi riadalmaink (II.)

ATOMVONAT UTÁN ATOMTEMETŐ?

Amióta tudjuk, hogy az 1986. április 26-án történt csernobili atomkatasztrófa idején 50 millió curie volt a radioaktív kibocsátás (ami hozzávetőlegesen ötvenszerese a hirosimai tragédia napjaiban mért szintnek), azóta ha sugárveszélyről hallunk, van is mitől tartanunk. Kiváltképpen a fukushimai szőrnyűség után. De persze egy-egy kisebb radioaktív dózisért nem kell mindig Ázsiába mennünk. Tájunkon is akadnak rendre aggodalomra okot adó esetek. Évente legalább egy ilyenre fény derül. Bármennyire szeretnék is titokban tartani… Igaz, hogy az a bizonyos „rettegett atomvonat“, amely a belgrádi Vinča Intézetből nukleáris hulladékot szállított a messzi Szibériába, már másfél évvel ezelőtt kigördült a szabadkai vasútállomásról, de a félelem, az aggódás itt maradt. Az mindmáig megmaradt. A szerelvény nem vitte magával.

Az intézetben 26 éven át tárolták speciális medencékben azt a hatalmas mennyiségű elhasználódott nukleáris fűtőanyagot, amely az atomerőmű működése során felhalmozódott. A politikusok hihetetlenül hangzó kijelentése szerint azért voltak kénytelenek majd 30 éven át tárolni a veszélyes szennyezőanyagot, mert az eltávolítására soha nem jutott pénz. Így csak 2010 novemberében sikerült tőle végleg megszabadulni. A mintegy 4 tonna atomhulladékot tartalmazó l6 tehergépkocsit (az észak-bácskaiak nem kis riadalmára, de egyébként nagyon stílszerűen) egyenesen Szabadkára irányították. Hogy ott, a mára már igencsak egy “nukleáris temetőre” hasonlító szellemgyár, a Nitrogénművek területén a nem mindennapi rakományt átpakolják a vasúti teherkocsikba. A szállítmány Magyarországon át a szlovéniai Koper kikötőjébe került, onnan pedig hajó vitte Oroszországba.

A kényes tranzakciónak megvolt az ára. Majdnem 60 millió dollárba került. Szerencsére nem Szerbiának kellett előteremtenie a semmiből a teljes összeget, mert akkor nyilván továbbra is maradt volna minden a régiben. Kiszállítása európai uniós pénzalapok, Orosz- és Csehország támogatásával sikerült. Akkor még úgy nézett ki, hogy végre fellélegezhetünk, mert ettől a veszélyforrástól megmenekültünk. De aztán jó egy évvel ezelőtt ismét nyugtalanító hírek érkeztek az egykori atomerőmű háza tájáról.

Éppen tavaly ilyenkor (április 19-én) jelentették és vallották be, hogy sikerült elkerülnünk egy nukleáris katasztrófát. A baj még februárban történt, amikor az intézet pincéjét elárasztotta a víz. Abban a helyiségben viszont őrölt uránt tároltak. De már emberemlékezet óta. Még valamikor negyven évvel ezelőtt érkezett az üzembe. (A kibányászott ércből az urán kinyerése aprított vagy őrölt kőből történik. Ezt sárga pornak vagy sárga pogácsának nevezik.)

Akkor, hogy sürgősen mentse a helyzetet, Jagoš Raičević, az intézet megbízott igazgatója elrendelte, hogy a vízzel telt medencékből emeljék ki azokat a rudakat, amelyekben korábban a kiégett nukleáris fűtőanyagot tároltak. Amint kiemelték őket a vízből, abban a pillanatban a nukleáris sugárzás mértéke rendkívüli módon megnövekedett. A sugármérést végző szakemberek azonnal követelték a munkafolyamat megszakítását. Erre azonban nem kaptak engedélyt. A feladatot el kellett végezniük.  Hogy a baj még nagyobb legyen, az igazgató a veszélyes műveletet (a heves tiltakozás ellenére is) még egyszer megismételtette a dolgozókkal. És tette mindezt önkényesen. Amikor felmondással, elbocsájtással kezdte fenyegetni a szakembereket, azok végrehajtották a parancsot. De persze nem hagyták a dolgot annyiban. Vizsgálatot követeltek. Csakhogy az üzem falain belül mindenütt ellenállásba ütköztek. Akkor döntöttek úgy (a teljes dokumentáció és a bizonyítékok birtokában), hogy az ügyet a szerbiai kormány elé tárják. Panaszlevéllel fordultak Ivica Dačić, Žarko Obradović és Oliver Dulić illetékes miniszterekhez, amelyben az eset kivizsgálását és az igazgató felelősségre vonását követelték. Ekkorra azonban az intézetben már teljes lett a káosz, elszabadultak az indulatok és eluralkodott a félelem.

A biztonságért felelős részleg igazgatónőjének, Snežana Pavlovićnak az aláírásával elküldött levélben az állt, hogy az alkalmazott eljárás az intézet teljes biztonsági rendszerét veszélyeztette. Az igazgató által elrendelt feladatot végző dolgozók azzal védekeztek, hogy nemcsak a saját életüket féltették, hanem az egész munkaközösségét. Sőt, nem csupán a néhai atomreaktor területén tartózkodókat érhette volna végzetes baleset, hanem a 10 kilométerre lévő Belgrád és a Duna menti kisebb települések lakóinak életét veszélyeztették. Nem hallgatták el azt sem, hogy az intézet vezetője mindent megtett a teljes hírzárlat érdekében. Hogy eltussolja az ügyet és elhallgattassa a renitens dolgozókat, néhányat közülük leváltott (épp a legkiválóbb szakembereket), és a helyükbe hozzá nem értőket és kellő tapasztalattal nem rendelkezőket nevezett ki. Ezzel pedig újabb bizonytalanságba és veszélybe sodorta az üzem működését. A megbízott igazgató mindvégig kitartott azon állítása mellett, hogy az intézetben semmi rendkívüli dolog nem történt, ezért aztán a kritizált feladatot végzők sem kaphattak veszélyes sugáradagot. Legfeljebb csak akkora dózis érhette őket, amekkora fenyegeti azokat, akik a szerb fővárosból New Yorkba repülőgéppel utaznak.

Eltelt egy év, az ügyben azonban nem történt előrelépés. Azóta sem számoltak be arról, hogy tulajdonképpen mi történt a Vinča Intézetben április 19-én, és (a tudtukon kívül) milyen dózisú sugárzás érte az ott dolgozókat meg a közeli települések lakóit.

A felelőtlen atom-hazárdjátéknak azonban még koránt sincs vége. Ugyanis nemrégiben röppent fel a hír: már csak napok kérdése, és megkezdi a működését a vinčai atomhulladék-tároló. A létesítmény európai uniós pénzforrásokból készült azzal a céllal, hogy a Szerbiában keletkező nukleáris szennyezőanyagokat és az egészségügyben „termelt” hulladékot korszerű körülmények között és biztonságos módon raktározhassák. A befogadóképességét tekintve azonban jóval hatalmasabb, mint amennyi ilyen jellegű szennyezőanyag Szerbiában keletkezik. Így pedig fennáll a gyanúja annak, hogy amint teljes gőzzel beindul a működése, külföldről is ide szállítják majd a veszélyesnek minősített hulladékot. A borúlátók kereken ki is mondják: ez volt a valódi cél. Létrehozták az Európai Unió atomtemetőjét Szerbiában. Csak leplezik, titkolják, tagadják. Ha viszont a legutolsó működési engedélyt is beszerezték, és megnyomták a start gombot, akkor aztán Szerbia lakosságának végleg bealkonyul. Felkészülhetünk a legrosszabbra, mert szerintük a szerbiaiak várható élettartama nem lesz hosszabb 30 évnél…

Szabó Angéla

A jó ügyvéd ismeri a jogot…

A kiváló ügyvéd ismeri a bírót.

 

Dolgozik-e Szerbiában valaki, a pincéreken kívül?