Leköszönt a belgrádi magyar nagykövet - Nikowitz: "A két nép viszonya felívelő szakaszba lépett"

Vannak még nyitott kérdések a szerb és a magyar nép kapcsolatában, a két nép viszonya azonban az utóbbi időszakban felívelő szakaszba lépett - értékelte megbízatásának négy évét Nikowitz Oszkár távozó belgrádi nagykövet. A nyitott és rendezetlen kérdésekre vonatkozó állítást egy pillanatig sem tudjuk megkérdőjelezni.

Szerinte a szerb és a magyar nép közötti viszony most "érzékelhetően sokkal őszintébb, jobb, barátiabb és természetesebb", ez pedig a leginkább a kisebbségi magyarokkal és Magyarországgal kapcsolatos szerb retorika megváltozásán érzékelhető, fogalmazott Nikowitz. Persze, rögtön hozzátehetjük, hogy nem minden a retorika, hiszen francot sem ér, ha a szóban elhangzott ígéretek (vagy akár a törvényben „szavatolt” jogok) megvannak, ám a gyakorlatban nem történik semmilyen pozitív változás sem.

A nagykövet kiemelte, hogy sokkal kevesebb éles konfliktusról vagy a magyar nemzeti kisebbség tagjaival szembeni atrocitásról hallani (pontos a kifejezés – „nem hallani”), a vezető vajdasági magyar párt a szerbiai kormánykoalíció tagja (sok hasznunk volt eddig belőlük – kérdezzék meg a nyugdíjasokat, a munkásokat, a tanárokat stb.), a politikai kapcsolatok intenzitása pedig soha nem látott magas színvonalra emelkedett (így van, soha nem beszéltek ennyit kaviár mellett a semmiről).

Szerbia és Magyarország kapcsolatában a diplomata szerint tavaly nyáron állt be pozitív változás, amikor Áder János magyar és Tomislav Nikolić szerb elnök a Csúrogon közösen hajtott fejet a második világháborúban és azt követően ártatlanul kivégzett áldozatokra emlékezve. Az akkor és az előkészítés során megalapozott jó viszony azóta is tükröződik a két nép viszonyában a kultúra, a gazdaság és a politika területén - tette hozzá -, még akkor is, ha konkrét,  újabb lépés azóta nem történt (Akkor, kérem szépen, miben tükröződik?! Talán a tettek nem számítanának?).

A szerb kormány például azóta sem hozott határozatot arról, hogy hatályon kívül helyezi azt a hét évtizeddel ezelőtti döntést, amely három délvidéki magyar település - Csúrog, Mozsor és Zsablya - lakosságát kollektív bűnösnek nyilvánította. Belgrád ezt „technikai problémák felmerülésével” magyarázza - tette hozzá a távozó nagykövet, szerinte azonban jobban is figyelhettek volna erre az ügyre. 

A megoldásra váró gondok között olyan gyakorlati kérdéseket említett Nikowitz Oszkár, amelyek - megfogalmazása szerint - a "kölcsönös Pató Pálság" miatt váratnak még magukra. Ilyen a Magyarországon szerzett diplomák könnyített honosítása vagy az a kulturális-oktatási egyezmény, amely jelenleg még "formálisan megakadályozza, hogy a belgrádi Magyar Kulturális Intézet teljes gőzzel működjön". A főleg szervezési, illetve adminisztratív akadályokkal indokolható fennakadások sorában a kisebbségi vegyes bizottság üléseinek elmaradását, a történész vegyes bizottság finanszírozásának kérdését és a nem igazán intenzív tudományos párbeszédet említette a távozó nagykövet.

Nikowitz diplomáciai kiküldetése után nyugdíjba vonul, tervei szerint a jövőben a magyar-szerb kulturális kapcsolatok építésén dolgozik majd.

MTI nyomán T. T.

A dőlt betűkkel jelölt részek szerkesztői megjegyzések

Közzétette: Terhes Tamás 2014. szeptember 03. szerda, 12:00  

http://delhir.info/delvidek/magyarsag-koezelet/29733-2014-09-03-09-56-36