Szeptember 6.

Zakariás napja.

A héber eredetű bibliai Zecharja, Zekarja névből származik, jelentése Jahve ismét megemlékezett.

394 – I. Theodosius csapatai megsemmisítik a Nyugatrómai Birodalom seregeit, Eugenius és Arbogasztész meghalnak a Frigidus menti csata során. (Arbogasztész frank származású hadvezér, II. Valentinianus császár idején a magister militium tisztséget viselte, 392-394-ig a Nyugatrómai Birodalom tényleges uralkodója.)

972 – Meghalt XIII. János pápa

1442 – A zajkányi csata (Hunyad vármegye). Hunyadi János 15 000 emberével a Vaskapu-hágóban szétveri Sehabeddin beglerbég 80 000 főnyi, Erdélybe benyomult török seregét.

1522 – A Victoria, Magellán expedíciójának egyik hajója, visszatér Spanyolországba (San Lucar de Barrameda). Ez az első hajó, amely körbehajózza a Földet.

1536 – Meghalt William Tyndale angol protestáns bibliafordító (* 1494 körül)

1566 – Meghalt I. Szulejmán, az Oszmán Birodalom tizedik szultánja (* 1494)

1757 – Megszületett Marquis de Lafayette francia forradalmár, tábornok, politikus († 1834)

1766 – Megszületett John Dalton brit kémikus, fizikus, a színvakság leírója, atomelmélet kidolgozója († 1844)

1876 – Megszületett John James Richard MacLeod Nobel-díjas skót fiziológus, az inzulin felfedezője († 1935)

1848 – Kossuth Lajos pénzügyminiszter elrendeli az ötforintos bankjegyek kibocsátását.

1868 – Meghalt Szendrey Júlia magyar költőnő, Petőfi Sándor felesége (* 1828)

1892 – Megszületett Sir Edward Victor Appleton Nobel-díjas angol fizikus († 1965)

1901 – Megszületett Bilicsi Tivadar magyar színész, kiváló művész († 1981)

1904 – Megszületett Keresztury Dezső magyar író, költő († 1996)

1915 – Megszületett Franz Josef Strauss német politikus, bajor tartományi miniszterelnök († 1988)

1922 – Meghalt Mihalik Kálmán magyar zeneszerző, a Székely (Erdélyi) Himnusz komponistája (* 1896)

1941 – A németek által megszállt területeken elrendelik, hogy a zsidóknak sárga csillagot kell viselniük „zsidó” felirattal. A rendelet csak a 6 évnél idősebbekre vonatkozik.

1942 – Meghalt Szilágyi László magyar költő, író, újságíró, operett-szövegkönyvíró (* 1898)

1943 – Megszületett Benczúr László magyar műépítész

1948 – Hollandiában megkoronázzák Julianna királynőt.

1955 – Kádár János lesz az MSZMP Pest megyei titkára.

1959 – A Mattel Játékgyártó cég kiadja az első Barbie-babát.

1960 – Meghalt Piller György kétszeres olimpiai bajnok vívó (* 1899)

1975 – Martina Navratilova politikai menedékjogért folyamodik egy New York-i tenisztorna során.

1977 – Meghalt Hajnal Anna József Attila-díjas magyar költő, író (* 1907)

1997 – Meghalt Zsurzs Éva Kossuth-díjas filmrendező (* 1925)

1991 – A Szovjet Államtanács elismeri a balti államok függetlenségét.

1991 – Leningrád visszakapja eredeti nevét: Szentpétervár (Sankt-Petersburg). Korábban volt Petrográd is.

1997 – Diana (Diana Frances Spencer, Lady Di) walesi hercegnő temetése.

1998 – Meghalt Kuroszava Akira japán filmrendező (* 1910)

1999 – Meghalt Mendelényi Tamás olimpiai bajnok magyar kardvívó (* 1936)

2004 – Meghalt Szerencsi Éva magyar színésznő (* 1952)

2007 – Meghalt Luciano Pavarotti olasz operaénekes (tenor) (* 1935) 

155 éve, 1859. szeptember 6-án nyílt meg Budapesten a Dohány utcai zsinagóga.

A Pesti Izraelita Hitközség már az 1840-es években sürgette önálló zsinagóga építését, korábban csak az Orczy-házban és más épületekben létesültek imatermek. 1841-ben megszerezték a Síp utcai telket, majd a Dohány utcáig nyúló rész is a birtokukba került.
Világi és vallási vezetőkből álló testület 1845-ben döntötte el a templomépítést.
A kiírt pályázatra Hild József klasszicista, Feszl Frigyes bizánci stílusú épülettel jelentkezett. Végül Ludwig Förster mór stílusú épülettervét fogadták el. Förster 1797. október 8-án Bayreuthban született, és 1863. február 14-én Gleichenbergben halt meg. Nem egészen négy esztendő alatt építették fel a zsinagógát, ami annak idején rekordidőnek számított. Az építésvezető Wechselmann Ignác műépítész volt, aki Förster távollétében még az egyik rivális magyar építész munkájára is igényt tartott. Feszl Frigyes, a Vigadó híres építésze tervezte a tóraszekrényét.
Itt jelenik meg először torony magyarországi zsinagógán, korábban nem lehetett tornyot építeni, és a zsinagógák magasságát is szabályozták. A hagymasisakkal fedett, 43,61 m magas tornyok közti, ráccsal elválasztott nyitott tér átmenetet alkot a belső udvar felé, mely kétoldali árkádsorával a középkori zsinagógák meghitt enteriőrjét idézi. A vörös téglahomlokzatot kerek rózsaablak díszíti, a főbejárat feletti héber felirat Tóra-idézet: "Készítsenek nekem szentélyt, hogy köztük lakjam!" (2Mózes 25,8.)
A zsinagóga ünnepélyes felavatására 1859. szeptember 6-án került sor. Az istentiszteletet orgona és énekkar alkalmazásával kívánták ünnepélyessé tenni, már a felavatáskor orgona szólt, melyet a türingiai Paulinzellben készítették. Liszt Ferenc és a nagy francia zeneszerző, Saint-Saens is játszott orgonáján. A Dohány utcai zsinagógához számos történelmi és kegyeleti emlék fűződik. Falai között a magyar történelem örömteli és szomorú eseményei is visszhangra találtak. A nemzeti évfordulókat, elsősorban március 15-ét rendszeresen megünnepelték. Gyászistentiszteletet tartottak a nagy magyar államférfiak elhunytakor is.

A zsinagógában több kiemelkedő eseményre is sor került. 1860. december 20-án zsidó–magyar testvéresülés ünnepséget tartottak, melyen államférfiak, tudósok, írók, művészek jelentek meg. Ekkor hangzott el első ízben zsinagógában a Szózat. 1861. április 8-án Széchenyi Istvánért, 1894-ben Kossuth Lajosért tartottak ünnepi megemlékezést. A templom első rabbija Schab Löw volt, 1866-ban szólalt meg falai között először magyarul Kohn Sámuel főrabbi.
1929 és 1931 között a zsinagóga egész környezetét újjáépítették. Akkor emelték a mai Zsidó Múzeumot (hivatalos nevén Zsidó Vallási és Történeti Gyűjtemény), a kupolás Hősök templomát, amely az első világháborús zsidó hősök emlékét őrzi, és amely a Rumbach Sebestyén utcai templom megszűnése után sokáig az úgynevezett status quo irányzatú pesti zsidóság legfőbb imaházaként működött. Az akkori átépítés során alakították ki az oszlopcsarnokkal körülvett kertet is, amelyről a tervezők nem sejthették, milyen szomorú szerepet fog betölteni a magyar zsidóság életében. Ekkor ugyanis – az érlelődő fasizmus jegyében – a megpróbáltatások sorozata következett a zsinagóga történetében is.
Budapest ostroma idején a zsinagógát 27 találat érte, a kert ekkor lett a mártírok temetője. Itt hantolták el – sokukat tömegsírban – a betegségben meghalt vagy meggyilkolt áldozatokat. Többségüket később a hozzátartozók kérésére exhumálták, és a budapesti zsidó temetőkben helyezték végső nyugalomra.
A Dohány utcai zsinagóga az egész ország és a világ zsidósága szemében a magyar nyelvű zsidó közösség és a magyar zsidó kultúra szimbóluma. A Dohány utcai zsinagóga a világ második legnagyobb és Európában – az amszterdamival együtt – a legmonumentálisabb zsidó templom. 1996-ban egy ötéves felújítási munkálatsorozat után avatták újra. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum