Adrienn napja.
Latin, francia eredetű név, az Adriána franciás
alakja. Jelentése adriai.
1965 – Az írástudatlanság elleni küzdelem nemzetközi napja
1157 – Megszületett Oroszlánszívű Richárd angol király.
1522 – 18 hónap után visszatértek a túlélők Spanyolországba a világ első körülhajózásából.
1566 – Szigetvár ostrománál hősi halált halt Zrínyi Miklós horvát-dalmát és szlavón bán, akinek hősies helytállását dédunokája, gróf Zrínyi Miklós énekelte meg „Szigeti veszedelem” című művében.
1572 – Pozsonyban magyar királlyá koronázták I. Rudolfot, aki II. Rudolf néven német-római császár és cseh király volt. A politika helyett az asztrológia, az alkímia és a művészetek érdekelték, Prágai udvarában tette legfontosabb csillagászati felfedezéseit Johannes Kepler.
1633 – Bécsben megszületett IV. Ferdinánd magyar király, a Habsburg-ház tagja, akit Pozsonyban a magyar rendek apja kívánságára választottak királlyá.
1846 – Megnyílt a Miskolci Nőnevelő Intézet, az első magyar felsőbb leányiskola.
1850 – Megszületett Rimaszombaton Blaha Lujza színésznő, a nemzet csalogánya.
1941 – Megkezdődött Leningrád 900 napos ostroma.
1948 – Budapesten megszületett Kincses Veronika operaénekes, szoprán, érdemes művész.
1522 – 18 hónap után visszatértek a túlélők Spanyolországba a világ első körülhajózásából.
1566 – Szigetvár ostrománál hősi halált halt Zrínyi Miklós horvát-dalmát és szlavón bán, akinek hősies helytállását dédunokája, gróf Zrínyi Miklós énekelte meg „Szigeti veszedelem” című művében.
1572 – Pozsonyban magyar királlyá koronázták I. Rudolfot, aki II. Rudolf néven német-római császár és cseh király volt. A politika helyett az asztrológia, az alkímia és a művészetek érdekelték, Prágai udvarában tette legfontosabb csillagászati felfedezéseit Johannes Kepler.
1633 – Bécsben megszületett IV. Ferdinánd magyar király, a Habsburg-ház tagja, akit Pozsonyban a magyar rendek apja kívánságára választottak királlyá.
1846 – Megnyílt a Miskolci Nőnevelő Intézet, az első magyar felsőbb leányiskola.
1850 – Megszületett Rimaszombaton Blaha Lujza színésznő, a nemzet csalogánya.
1941 – Megkezdődött Leningrád 900 napos ostroma.
1948 – Budapesten megszületett Kincses Veronika operaénekes, szoprán, érdemes művész.
25 éve történt a magyarországi rendszerváltozás, 1989. szeptember 8-14. – KRONOLÓGIA
Magyarországi változások:
1989. szeptember 8. – Budapesten megnyílt a Joint, az amerikai központú nemzetközi zsidó segélyszervezet magyarországi irodája.
1989. szeptember 8. - A Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) azt javasolta a kormánynak, hogy egyoldalú magyar intézkedésként hozzon létre támadófegyverzetektől részlegesen mentes 50 kilométeres "biztonsági, bizalomerősítő és együttműködési" övezetet a jugoszláv, illetve az osztrák határ mentén.
1989. szeptember 8. - Horn Gyula külügyminiszter a Diósgyőri Munkásnapokon mondott beszédében leszögezte: Létfontosságú, hogy teljesítsük szövetségesi kötelezettségeinket, de ez az elkötelezettség nem sértheti más egyetemes nemzetközi szerződéshez, mint például az ENSZ alapokmányához fűződő érdekeinket. Át kell értékelni a többi szocialista országhoz fűződő kapcsolatrendszerünket, ebben a specifikus kétoldalú érdekeknek kell dominálniuk, és meg kell szabadulni a fölösleges ideológiai ballasztoktól.
1989. szeptember 10. - A háromoldalú középszintű politikai tárgyalásokon konszenzus született a választójogi törvényről azzal a fenntartással, hogy néhány nyitva maradt kérdésről - köztük a választás nyilvánosságáról és a kampányról - szakbizottságok tárgyalnak tovább.
1989. szeptember 10. - Nyers Rezső, az MSZMP elnöke a Corriere della Sera című olasz lapnak adott interjújában leszögezte: az MSZMP nem kíván egyedül kormányozni akkor sem, ha a választási eredmény ezt lehetővé tenné, de kitért az elől a kérdés elől, hogy vereség esetén hajlandó volna-e ellenzékbe vonulni.
1989. szeptember 10. - Horn Gyula külügyminiszter A hét című televíziós műsorban bejelentette: a magyar kormány úgy döntött, hogy mivel tarthatatlanná vált a keletnémet menekültek helyzete, ideiglenes jelleggel felfüggeszti az 1969-ben kötött magyar–NDK kormányközi megállapodás vonatkozó pontjait, és szeptember 11-én nulla órától lehetővé teszi a Magyarországon tartózkodó és hazatérni nem kívánó NDK-s állampolgárok kiutazását más országokba. Az éjfél utáni első három órában 1200 örömmámorban úszó keletnémet távozott a hegyeshalom-nickelsdorfi közúti határátkelőhelyen, november végéig pedig számuk mintegy 60-70 ezerre nőtt. Horn Gyula a spanyol ABC című lapnak adott szeptember 11-én megjelent interjújában közölte, hogy az NDK kérésére egy ideig elhalasztották a lépést, de a helyzet olyan súlyossá vált, hogy a döntést meg kellett hozni. Szeptember 12-én az NDK Külügyminisztériuma jegyzékben a nemzetközi jogi szerződések egyértelmű megsértésének minősítette a magyar lépést, és annak visszavonását követelte, amit a magyar kormány két nappal később visszautasított.
1989. szeptember 11. - Megalakult az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (EDDSZ).
1989. szeptember 12. - A zalaegerszegi időszaki országgyűlési képviselőválasztás előtti ellenzéki választási nagygyűlésen a Fideszt képviselő Németh Zsolt beszédében elhangzott a később elhíresült mondat, mely szerint a választáson a kommunistákat bele kell döngölni az agyagba.
1989. szeptember 13. - A budapesti V. kerületi rendőrkapitányság igazgatásrendészeti osztályán visszaadták Demszky Gábornak, az SZDSZ egyik vezetőjének azt az ofszet nyomógépet, amelyet 1988. május 8-án koboztak el tőle egy szamizdat irodalom elleni akció során.
1989. szeptember 13. - Az MSZMP Központi Bizottságának ülésén lemondott KB-tagságáról Kovács László, a Szakszervezetek Országos Tanácsának (SZOT) elnöke és Nagy Sándor, a SZOT főtitkára.
1989. szeptember 13. - Pécs 1. számú választókerületének 18-19 ezer választópolgára közül 3366 írta alá az Aczél György országgyűlési képviselő visszahívását kezdeményező indítványt.
1989. szeptember 14. - Hatvan év után újra megjelent magyar nyelven a Talmud.
1989. szeptember 14. - Németh Miklós miniszterelnök a magyar kormány nevében Agostino Casaroli bíboros államtitkárhoz, az Egyházi Közügyek Tanácsának vezetőjéhez intézett levelében javasolta: kezdődjenek hivatalos tárgyalások a Magyar Népköztársaság és a Vatikán állam között a diplomáciai kapcsolatok rendezéséről.
Magyarországi változások:
1989. szeptember 8. – Budapesten megnyílt a Joint, az amerikai központú nemzetközi zsidó segélyszervezet magyarországi irodája.
1989. szeptember 8. - A Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) azt javasolta a kormánynak, hogy egyoldalú magyar intézkedésként hozzon létre támadófegyverzetektől részlegesen mentes 50 kilométeres "biztonsági, bizalomerősítő és együttműködési" övezetet a jugoszláv, illetve az osztrák határ mentén.
1989. szeptember 8. - Horn Gyula külügyminiszter a Diósgyőri Munkásnapokon mondott beszédében leszögezte: Létfontosságú, hogy teljesítsük szövetségesi kötelezettségeinket, de ez az elkötelezettség nem sértheti más egyetemes nemzetközi szerződéshez, mint például az ENSZ alapokmányához fűződő érdekeinket. Át kell értékelni a többi szocialista országhoz fűződő kapcsolatrendszerünket, ebben a specifikus kétoldalú érdekeknek kell dominálniuk, és meg kell szabadulni a fölösleges ideológiai ballasztoktól.
1989. szeptember 10. - A háromoldalú középszintű politikai tárgyalásokon konszenzus született a választójogi törvényről azzal a fenntartással, hogy néhány nyitva maradt kérdésről - köztük a választás nyilvánosságáról és a kampányról - szakbizottságok tárgyalnak tovább.
1989. szeptember 10. - Nyers Rezső, az MSZMP elnöke a Corriere della Sera című olasz lapnak adott interjújában leszögezte: az MSZMP nem kíván egyedül kormányozni akkor sem, ha a választási eredmény ezt lehetővé tenné, de kitért az elől a kérdés elől, hogy vereség esetén hajlandó volna-e ellenzékbe vonulni.
1989. szeptember 10. - Horn Gyula külügyminiszter A hét című televíziós műsorban bejelentette: a magyar kormány úgy döntött, hogy mivel tarthatatlanná vált a keletnémet menekültek helyzete, ideiglenes jelleggel felfüggeszti az 1969-ben kötött magyar–NDK kormányközi megállapodás vonatkozó pontjait, és szeptember 11-én nulla órától lehetővé teszi a Magyarországon tartózkodó és hazatérni nem kívánó NDK-s állampolgárok kiutazását más országokba. Az éjfél utáni első három órában 1200 örömmámorban úszó keletnémet távozott a hegyeshalom-nickelsdorfi közúti határátkelőhelyen, november végéig pedig számuk mintegy 60-70 ezerre nőtt. Horn Gyula a spanyol ABC című lapnak adott szeptember 11-én megjelent interjújában közölte, hogy az NDK kérésére egy ideig elhalasztották a lépést, de a helyzet olyan súlyossá vált, hogy a döntést meg kellett hozni. Szeptember 12-én az NDK Külügyminisztériuma jegyzékben a nemzetközi jogi szerződések egyértelmű megsértésének minősítette a magyar lépést, és annak visszavonását követelte, amit a magyar kormány két nappal később visszautasított.
1989. szeptember 11. - Megalakult az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (EDDSZ).
1989. szeptember 12. - A zalaegerszegi időszaki országgyűlési képviselőválasztás előtti ellenzéki választási nagygyűlésen a Fideszt képviselő Németh Zsolt beszédében elhangzott a később elhíresült mondat, mely szerint a választáson a kommunistákat bele kell döngölni az agyagba.
1989. szeptember 13. - A budapesti V. kerületi rendőrkapitányság igazgatásrendészeti osztályán visszaadták Demszky Gábornak, az SZDSZ egyik vezetőjének azt az ofszet nyomógépet, amelyet 1988. május 8-án koboztak el tőle egy szamizdat irodalom elleni akció során.
1989. szeptember 13. - Az MSZMP Központi Bizottságának ülésén lemondott KB-tagságáról Kovács László, a Szakszervezetek Országos Tanácsának (SZOT) elnöke és Nagy Sándor, a SZOT főtitkára.
1989. szeptember 13. - Pécs 1. számú választókerületének 18-19 ezer választópolgára közül 3366 írta alá az Aczél György országgyűlési képviselő visszahívását kezdeményező indítványt.
1989. szeptember 14. - Hatvan év után újra megjelent magyar nyelven a Talmud.
1989. szeptember 14. - Németh Miklós miniszterelnök a magyar kormány nevében Agostino Casaroli bíboros államtitkárhoz, az Egyházi Közügyek Tanácsának vezetőjéhez intézett levelében javasolta: kezdődjenek hivatalos tárgyalások a Magyar Népköztársaság és a Vatikán állam között a diplomáciai kapcsolatok rendezéséről.
Kelet-európai változások - válogatás a legfontosabb külföldi eseményekből:
1989. szeptember 8. NDK: A két német állam közötti megállapodás értelmében valamennyi olyan NDK-állampolgár elhagyta az NSZK állandó berlini képviseletét, akik ott tartózkodásukkal akarták kikényszeríteni áttelepülésük engedélyezését. Az NDK vezetése nem szavatolta a kiutazási engedélyek automatikus kiadását, de megígérte, hogy nagyvonalúan bírálja el a kéréseket.
1989. szeptember 8-10. SZOVJETUNIÓ: Kijevben tartotta alakuló kongresszusát az Ukrán Népi Mozgalom az Átalakításért elnevezésű, népfront jellegű szervezet. Az elfogadott program síkraszállt Ukrajna szuverenitásának, gazdasági önállóságának megszilárdítása és nemzeti újjászületése mellett a megújuló föderáció keretein belül.
1989. szeptember 9. CSEHSZLOVÁKIA: A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszerről folytatott pozsonyi csehszlovák-magyar tárgyalások után a csehszlovák fél ismét javasolta, hogy a magyar fél folytassa a vízlépcsőrendszer építését, mert ha Budapest "továbbra is egyoldalúan megsérti az érvényes egyezményt", Csehszlovákia arra kényszerül, hogy saját területén "ideiglenes műszaki pótmegoldáshoz" folyamodjon.
1989. szeptember 9. CSEHSZLOVÁKIA: Négyszázra emelkedett a prágai NSZK nagykövetségen tartózkodó NDK állampolgárok száma.
1989. szeptember 10. NDK: Megalakult az Új Fórum, az NDK első olyan alternatív szerveződése, amely az államtól és az egyháztól is független társadalmi szervezetként határozta meg magát.
1989. szeptember 10. SZOVJETUNIÓ: Mihail Gorbacsov szovjet vezető tévébeszédében hevesen bírálta a konzervatívokat és a radikálisokat is, akik megpróbálják akadályozni a reformokat, és nyugtalanságot keltenek az országban.
1989. szeptember 10-18. SZOVJETUNIÓ: Előadó körutat tett az Egyesült Államokban Borisz Jelcin szovjet parlamenti képviselő, aki úgy nyilatkozott: "alulról jövő forradalom" lép a peresztrojka helyébe, ha Mihail Gorbacsovnak egy éven belül nem sikerül eredményeket elérnie az életszínvonal javításában. Jelcin szerint a Szovjetunió "a szakadék szélén áll", mert míg a glasznoszty és a demokratizálás politikája megvalósul, a peresztrojka koncepciója eleve hiányzik, így teljes a zűrzavar.
1989. szeptember 11. BULGÁRIA: A Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottsága döntést hozott azoknak a Szovjetunióban már bírósági úton rehabilitált emigráns bolgár kommunistáknak a politikai rehabilitálásáról, akik az 1930-40-es évek szovjet politikai tisztogatásainak estek áldozatul.
1989. szeptember 12. CSEHSZLOVÁKIA: A csehszlovák vezetés hivatalos közleményben biztosította legmesszebbmenő támogatásáról az NDK vezetését, és az állam megnevezése nélkül szerződésszegéssel vádolta Magyarországot a határnyitás miatt.
1989. szeptember 12. LENGYELORSZÁG: A varsói parlament elsöprő többséggel megszavazta Tadeusz Mazowiecki koalíciós kormányát, melyben 11 tárcát kapott a Szolidaritás, négyet az Egyesült Néppárt, kettőt a Demokrata Párt és négyet a Lengyel Egyesült Munkáspárt (LEMP).
1989. szeptember 13. CSEHSZLOVÁKIA: Rohamrendőrség oszlatta fel Prága belvárosában fiatal környezetvédők tüntetését, amely politikai demonstrációvá alakult.
1989. szeptember 13. SZOVJETUNIÓ: Az átalakítás megfontoltabb továbbvitelét, a munkások, a parasztok és az értelmiségiek életkörülményeinek javításáért folyó küzdelmet tűzte ki céljául Oroszország Munkásainak Egyesített Frontja, amely Szverdlovszkban tartotta alakuló kongresszusát. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
Szeptember 8. – A
fizioterápia világnapja
1951. szeptember 8-án alakult meg a Gyógytornászok Világszövetsége, ennek emlékére 1996 óta ünneplik ezen a napon a fizioterápia világnapját. A szövetség 101 országban több mint 300 ezer gyógytornászt képvisel. Magyarországon 1998-ban rendezték meg először, ezen a napon azóta is számos szakmai rendezvényt szerveznek.
A fizioterápia a természetes gyógymódok összességét jelenti, a természet energiáit (kémiai, mechanikai, hő-, elektromos, mágneses) használja fel gyógyításra. Magában foglalja a mechanoterápiát (gyógytorna, masszázs), az elektroterápiát (villanykezelés), a hidro- és balneoterápiát (gyógyvíz, iszapkezelés) és a fényterápiát. Nem tévesztendő össze a természetgyógyászattal és a fizikoterápiával, utóbbin a köznyelv az elektromos árammal történő kezeléseket érti.
1951. szeptember 8-án alakult meg a Gyógytornászok Világszövetsége, ennek emlékére 1996 óta ünneplik ezen a napon a fizioterápia világnapját. A szövetség 101 országban több mint 300 ezer gyógytornászt képvisel. Magyarországon 1998-ban rendezték meg először, ezen a napon azóta is számos szakmai rendezvényt szerveznek.
A fizioterápia a természetes gyógymódok összességét jelenti, a természet energiáit (kémiai, mechanikai, hő-, elektromos, mágneses) használja fel gyógyításra. Magában foglalja a mechanoterápiát (gyógytorna, masszázs), az elektroterápiát (villanykezelés), a hidro- és balneoterápiát (gyógyvíz, iszapkezelés) és a fényterápiát. Nem tévesztendő össze a természetgyógyászattal és a fizikoterápiával, utóbbin a köznyelv az elektromos árammal történő kezeléseket érti.
A sokáig a szakma
mostohagyermekének számító fizioterápia a négy nagy orvoslási területen (a
másik három ág a sebészi kezelés, a gyógyszeres terápia és a pszichoterápia)
belül a legrégebbi, csaknem egyidős az emberiség történetével.
Még nem léteztek gyógyszerek és sebészi eljárások, amikor az emberek
tapasztalati alapon már felhasználták a természet gyógyhatású tényezőit
(termálvizek, iszap stb.). A 20. század rohamos technikai fejlődése, az
elektromosság felfedezése nagymértékben fejlesztette az ágazatot, és egyre több
területen kezdték mesterségesen előállítani a természet energiáit.
A fizioterápia fejlődését sokáig a balneoterápia határozta meg. Magyarország gyógyvízgazdagságát már a rómaiak és a törökök is ismerték, fürdőkultúrájukat számos emlék igazolja. 1891-ben orvosokból, mérnökökből, hidrogeológusokból - Magyarország első orvosi egyesületeként - alakult meg a Magyar Balneológiai Egyesület.
A fizioterápia elsősorban annak köszönheti reneszánszát, hogy a beteg testrészen fejti ki hatását, és helyes alkalmazása esetén nincsenek kellemetlen mellék- vagy utóhatásai. A 21. században a fizioterápia gazdag tárházából a gyógytorna és a gyógyvizek használata a legjelentősebb. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
A fizioterápia fejlődését sokáig a balneoterápia határozta meg. Magyarország gyógyvízgazdagságát már a rómaiak és a törökök is ismerték, fürdőkultúrájukat számos emlék igazolja. 1891-ben orvosokból, mérnökökből, hidrogeológusokból - Magyarország első orvosi egyesületeként - alakult meg a Magyar Balneológiai Egyesület.
A fizioterápia elsősorban annak köszönheti reneszánszát, hogy a beteg testrészen fejti ki hatását, és helyes alkalmazása esetén nincsenek kellemetlen mellék- vagy utóhatásai. A 21. században a fizioterápia gazdag tárházából a gyógytorna és a gyógyvizek használata a legjelentősebb. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése