Pótolhatatlan kincseket pusztíthatnak el a Bánságban

"A Magyar Patrióták Közössége szakmai csapata 2014. november 22-23-án a Bánságban járt, hogy felmérje a nagybecskereki püspökség által idén nyáron bejelentett templomrombolás által érintett műemlékeket, egyházi épületeket. Egyesületünk hívta fel a figyelmet arra, hogy az egyházmegye szenátusa összesen hét templom lebontását helyezte kilátásba arra hivatkozva, hogy a gyülekezetek megfogyatkozása miatt fenntartásuk nem jövedelmező. A szóban forgó épületek Aracs, Párdány, Ópáva, Perlaszváros, Módos, Németcsernye és Galagonyás településeken találhatók. Azóta egyéb nyilatkozatokból tudni lehet, hogy a veszélyeztetett egyházi épületek száma ennél is nagyobb. A mostani látogatás a Bánság szerbiai területének északi részét érintette. Értékfelmérő helyszíni munkánkat 2015 elején az egyházmegye déli vidékén folytatjuk majd."
http://www.magyarpatriotak.hu/potolhatatlan-kincseket-pusz…/

November 30.

András napja.

Görög eredetű bibliai név, a latin Andreás névből származik. András apostol Jézus első tanítványa, Szent Péter testvére volt. Jelentése férfi, férfias.

1204 – Esztergomban 30 éves korában meghalt Imre magyar király, aki 1196-ban apja, III. Béla halála után lépett a trónra.
1500 – Téli asszonyi ünnepek
András-napon a lányok böjtöltek, csak három szem búzát ettek, három csepp vizet ittak, s akkor megálmodták, hogy ki lesz a férjük.
1667 – Dublinban megszületett Jonathan Swift ír-angol író és publicista (Gulliver utazásai).
1810 – Megszületett Oliver Fischer Winchester amerikai fegyver- és lőszergyáros, a Winchester-ismétlőpuska feltalálója.

1835 – Megszületett Mark Twain (eredeti nevén: Samuel Langhorne Clemens) amerikai író (Tom Sawyer kalandjai).
1874 – A woodstocki Blenhaim kastélyban megszületett Sir Winston Leonard Spencer Churchill brit államférfi, író és költő, aki a nagy II. világháborús koalíció miniszterelnöke volt, 1953-ban irodalmi Nobel-díjat kapott.
1900 – Meghalt Oscar Wilde, angol költő, író (A boldog herceg, Dorian Gray arcképe).
1928 – Budapesten megszületett Kohut Magda színművésznő, versmondó előadóművész, a Nemzeti Színház örökös tagja.
1937 – Northumberland-ban, (Anglia) megszületett Ridley Scott filmrendező (A nyolcadik utas: A Halál, Szárnyas fejvadász, 1492 – A Paradicsom meghódítása, Gladiátor).
1955 – Megszületett Billy Idol brit punk- és rockénekes, zeneszerző és szövegíró.

Advent

Ma, november 30-án van advent első vasárnapja, ez a vízkereszt utáni első vasárnapig tartó karácsonyi ünnepkör és az egyházi év kezdete

Advent (ádvent, úrjövet) a keresztény kultúrkörben a karácsonyt (december 25-ét) megelőző negyedik vasárnaptól (görögkatolikusoknál hatodik vasárnaptól) karácsonyig számított időszak. A karácsonyi ünnepkör advent első napjával kezdődik, és vízkeresztig (január 6-ig) tart. Advent első vasárnapja egyúttal az egyházi év kezdetét is jelenti.

Advent a karácsony (december 25.) előtti negyedik vasárnappal – más megfogalmazásban a Szent András apostol napjához (november 30.) legközelebb eső vasárnappal – veszi kezdetét, és karácsonyig tart. Advent eredete a 4. századig nyúlik vissza. VII. Gergely pápa négyben határozta meg az adventi vasárnapok a számát. Advent első vasárnapja mindig november 27. és december 3. közé esik, míg negyedik, utolsó vasárnapja december 18. és december 24. közé.

Advent első vasárnapja három időszak kezdetét is jelenti: a keresztény egyházi év kezdetét, a karácsonyi ünnepkör kezdetét és természetesen az adventi időszak kezdetét.

 Katolikus liturgiának megfelelő adventi koszorú, három lila és egy rózsaszín gyertyával
http://hu.wikipedia.org/wiki/Advent

Orbán és Áder figyelmébe: így is lehet képviselni a külhoni nemzettársak érdekeit

A dél-szerbiai albánok életkörülményei korántsem megfelelőek és a mostani helyzetük teljesen elfogadhatatlan - nyilatkozta Bujar Nishani, Albánia elnöke, majd hozzáfűzte, hogy a Preševo-völgyben élő albánok sajnos nem élvezik azokat a jogokat, amelyekben Európa, sőt Balkán polgárainak zöme is részesül.     

Nishani kihangsúlyozta, hogy Szerbia többnyire albánlakta déli községeiben rendkívül alacsony a gazdaság, az infrastruktúra és az oktatás szintje, valamint a szociális hálózat fejlődése is alaposan elmarad az ország többi részeihez képest.

Mint mondta, az ott élők áldatlan helyzetéről nagyrészt a szerb kormány tehet, de ugyanakkor az albán állam felelőssége sem kerülhető meg, nemcsak azért, mert nem emelte fel elég erélyesen a hangját az egyenlőtlen bánásmód ellen, hanem azért is, mert nem járult hozzá közvetlenebbül a határon túli nemzettársak helyzetének javításához. Szavai szerint türhetetlen, hogy a dél-szerbiai albánok például ne rendelkezzenek kórházzal, vagy a gyermekek ne tanulhassanak megfelelő tankönyvekből.            

- E tekintetben a szerb kormány, a nemzetközi közösség és Albánia is komoly kihívások előtt áll - mondta Nishani.

Továbbá kiemelte: alig várja a Preševo-völgyi polgárok albán diplomáinak elismerését, hiszen ez alapvető jog, amelyet minél előbb érvényesíteni kellene.

Ivica Dačić szerb külügyminiszter esetleges területcserével kapcsolatos célozgatásai az albán elnök szerint a miloševići rezsim politikájára emlékeztetnek, amely súlyos következményekkel járt a szerb népre nézve.

Noha a délvidéki magyarok és a dél-szerbiai albánok helyzete nem teljesen azonos, megállapítható, hogy a zömében magyarlakta községek, városok szintén a legfejletlenebbek közé süllyedtek (Szabadka és Nagybecskerek hivatalosan az ország legszegényebb városai), továbbá az itteni magyarság számos joga folyamatosan csorbul.

Ahelyett, hogy a magyar állam (az albánhoz hasonlóan) ezekre rámutatna, megoldásokat követelne és kínálna, azt látjuk, hogy Áderék érthetetlen módon megállás nélkül tapsolnak a szerb kormánynak és a délvidéki magyar csicskáinak.

A képen: Bujar Nishani

K. P. 
Közzétette: Szerkesztő 2. 2014. november 30. vasárnap, 14:00

http://delhir.info/cimlap/friss-hireink/33327-2014-11-29-03-40-26

Vérlázító: a VMSZ angol hidegvérrel elárulta a Szabadkai Rádiót (?!)

Az egyetlen úgy-ahogy semleges és korrekt észak-bácskai többnemzetiségű médium, a Szabadkai Rádió már sohasem lesz az, ami volt. (Sőt, nagy kérdés, hogy egyáltalán létezik-e majd.)      

Mint ismeretes, a szabadkai városi képviselő-testület ülésén a Vajdasági Magyar Szövetség dicső partnereivel: a haladókkal és a szocialistákkal együtt elfogadta az említett médium privatizációs eljárásáról szóló határozatot.

Az egyik VMSZ-es tanácsnok szájából elhangzott az a cinikus megjegyzés, miszerint sajnálja, hogy a magánosítással kapcsolatos határozatot pont a radió 46. évfordulójának napján "kénytelenek" meghozni.

Gojko Radić, a szabadki haladók első embere és Tomislav Nikolić csetnikvajda szerb elnök komája kijelentette, hogy a Szabadki Rádió privatizációjával nem csorbulnak a nemzeti kisebbségek jogai, hiszen azokról úgyis a nemzeti tanácsok gondoskodnak. (Mintha nem tudná, hogy a nemzeti tanácsok teljesen beszükült hatásköre miatt már-már nevetséges és szánalmas szervezetekké válnak, amelyeknek nincs semmilyen beleszólásuk nagyobb horderejű kérdésekbe.)

Radić hozzáfűzte: a rádió magánosítása egyébként is elkerülhetetlen, mert ebben az esetben is a privatizációról szóló törvénnyel összhangban kell cselekedni.

Slavko Parać demokrata párti képviselő felvetette a kérdés, vajon a köztársasági hatalmat gyakorló pártok valamelyike miért nem nyújt(ott) be a parlamentben egy olyan törvénymódosítási indítványt, amellyel megmenthető lenne a Szabadkai Rádió, illetve megőrízhető lenne a közszolgálati jellege. Én is kérdezem: miért nem?

A VMSZ szerb kormányzati részvételéből a délvidéki magyarságnak eddig nem származott semmilyen haszna (sőt, úgy tűnik, az utóbbi években ez a párt még kártékonyabb, mint azelőtt - ha ez egyáltalán lehetséges). Egy ilyen, országos viszonylatban apró szívességet sem képes (vagy nem akar) kérni a haladóktól, mint amilyen a Szabadkai Rádió megkímélése.

Fél évvel a privatizáció előtt a rádió magyar nyelvű szerkesztőségének élére ismét Németh Ernőt nevezték ki. Nyilván nem véletlen, hogy a VMSZ mostanában "nyerte meg magának" (hadd ne használjak egy másik kifejezést) a hosszú évekig semlegességre törekvő Némethet. Ezzel elhárította azt a veszélyt, hogy a rádió magyar nyelvű szerkesztősége a "már nincs mit veszítenünk" alapon feltárja a "pikáns" VMSZ-es ügyek hátterét.

A Szabadkai Rádió potenciális vevője a szélsőséges soviniszta, magyargyűlölő Harmadik Szerbia párt egyik kádere, de az sem lenne meglepő, ha a végén valamelyik dúsgazdag VMSZ-es vagy a VMSZ-hez közelálló vállalkozó kaparintaná meg a szóban forgó médiumot.

A délvidéki magyarok szempontjából ez sajnos szinte mindegy.

K. P.   

Közzétette: Szerkesztő 2. 2014. november 29. szombat, 12:00

http://delhir.info/delvidek/helyben-rolunk/33326-2014-11-29-02-20-20

Deli Andor május óta egy szót sem ejtett a délvidéki magyarok érdekében az EU-ban - Helyette a VMSZ párttagokat kirándultatja

Május 25-én tartották az európai parlamenti választást Magyarországon, amelyen a Fidesz listájáról mandátumot szerzett Deli Andor a Vajdasági Magyar Szövetség politikusa is.

A VMSZ elnöke Pásztor István akkor azt nyilatkozta, hogy Deli Brüsszeli feladata a délvidéki magyarság érdekeinek ismertetése, érvényesítése lesz.

Ehhez képest Delinek ezidáig szinte még a magyar szót sem sikerült kiejtenie a száján fél év alatt az Európai Parlament üléstermében.  Sőt, igazán még dolgoznia sem sikerült ebben a hat hónapban, hiszen az EP honlapján elérhető adatok szerint Deli Andor ezidáig mindössze kétszer szólalt fel plenáris ülésen, egy darab állásfoglalásra irányuló indítványa volt valamint 2 kérdést indítványozott az EU parlament és annak bizottságai irányába. Ezek azonban nagyrészt a balkáni árvízkárosultak megsegítésére vonatkoztak, délvidéki magyar kérdésekre nem pazarolt időt vagy energiát a Fidesz/VMSZ-es politikus.

Meg kell hagyni, hogy egyszer már megemlített egy délvidéki magyart az EP-ben, ám sajnos az is csak saját maga volt, amikor egy szintén a balkáni árvízkárokról szóló strasbourgi felszólalásában megjegyezte Deli ''A béke és stabilitás megőrzése az EU kiemelt célja, ez Magyarország számára is különösen fontos, hiszen Szerbiában – mint az jól ismeretes – 250.000 magyar él, ezek közül egy pedig én vagyok."

A sajtót bejárta ugyan a napokban, hogy Deli "kisebbségi akciótervet" sürget, de ez sem saját kezdeményezésre történt, nem az EP tanácstermében és nem is EU-s politikusok előtt, hanem egy szerbiai delegációnak beszélt erről. Sőt, a bizottsági ülésen is csak munkahelyi kötelességből jelent meg, ugyanis tagja annak a bizottságnak, amely a szerb küldöttséget fogadta és ha már ott volt mondott valamit. Ám érdemes megjegyezni, szerb politikusokkal való üres tárgyalásokért nem kellett volna Strasbourgig menni, azt itthon is meg lehet ejteni. 

Bár az Európai Parlament és így az európai közösség Delitől még nem tudhatott meg semmit a délvidéki magyarság problémáiról, azonban egyre több VMSZ párttagnak sikerül legalább egy ingyen kiránduláson részt vennie. Erről tanúskodik az a kép is, amelyet Deli Andor a Facebook oldalára töltött fel. A képen több Vajdasági Magyar Szövetségben politizáló aktivistát is fellehet ismerni, akik valószínűleg a politikai taposómalomban végzett kiváló munkájukért kapták az ajándék utazást.

Európai közpénzen kirándultak egyet a VMSZ-es aktivisták

Az ilyen jutalom kirándulások egyébként bevált gyakorlatnak számítanak. Mint emlékezetes nemrégiben nagy botrányt kavart, amikor a szocialista Szanyi Tibor a Fideszhez közeli, gyakran antiszemitizmussal vádolt Gój motorosokat fogadta Brüsszelben.

Deli egyébként a Facebookra két képet is feltöltött, ahol az EU parlamentbe látogató pápát fotózta, a képek minőségéből látszik, hogy azok mobiltelefonnal készültek, így valóban elmondható, hogy kiemelkedő teljesítményt ért el a vajdasági magyar közösség, hiszen van már olyan "vajmagyar" aki a munkahelyén ülve szép kis fizetés mellett unalmában a pápát fényképezgetheti a telefonjával. Remek.

Pápalen a melóhelyen

Az EU Parlament honlapján elérhető Deli vagyonnyilatkozata is, ám az szinte teljes egészében kitöltetlen és üres. Deli egyébként havonta bruttó 5500 euró körül keres, ehhez jönnek még a különböző juttatások, napidíj, utazási költségtérítés, telefontérítés, irodafenntartás stb-stb.
Ennyi pénzért pedig nem lenne nagy elvárás, hogy a szerb árvízkárosultak megsegítése, pártkirándulások szervezése és pápafotózás helyett képviselné is időnként a Délvidéki magyarság ügyét.
Opp.
Közzétette: Szerkesztő 2014. november 29. szombat, 21:09  

http://delhir.info/cimlap/friss-hireink/33352-2014-11-29-20-32-26

Szabadka: 2011 óta mintegy kétezer fiatal vándorolt ki külföldre

A kettős állampolgárságnak köszönhetően egyre több szabadkai magyar fiatal távozik az országból. A célállomásuk Ausztria és Németország. Ezt Milan Popović, a szabadkai szakszervezetek elnöke jelentette ki, aki szerint nemsokára munkaerőhiány lesz a városban.

Popović az egyik helyi televízió műsorában meglepően őszintén nyilatkozott a szabadkai migrációs folyamatokról. A szakszervezeti elnök elmondta, hogy csak az elmúlt másfél-két évben — a kettős állampolgárság bevezetése óta — mintegy 1500 fiatal hagyta el a várost, hogy Európa nyugati felén próbáljon szerencsét. Ez a folyamat jelenleg is tart. Popović azt is hozzátette, hogy az emigráció nemcsak a fiatalokat érinti, hanem szinte minden generációt és képzettségi struktúrát. Az elvándorlók célállomása általában Ausztria vagy Németország, esetleg Anglia. Főként egyszerűbb munkát vállalnak, mellyel akár havi 1500 eurót is meg tudnak keresni. Popović szerint mindez érthető, mivel egy házaspár esetében — ha mindkét félnek ekkora a fizetése — a havi jövedelemből kifizethető a lakbér, illetve fedezhetőek a mindennapi élet költségei, sőt akár ezer eurót is félre lehet tenni minden hónapban — ez pedig jóval több, mint a szabadkai 350 eurós átlagfizetés.

„Ez az elvándorlási hullám napjainkban is tart, és úgy vélem, hogy ha a közeljövőben nem lesz vége, akkor két-három év múlva a városban már nem lesz fiatal munkaerő” — figyelmeztetett a lesújtó jövőképre Popović, és azt is kiemelte, hogy a legtöbb külföldi beruházó éppen a harmincöt évnél fiatalabb generációkat foglalkoztatja, így a mostani folyamatok tükrében a város nemsokára arra fog kényszerülni, hogy más területekről exportáljon munkaerőt. A helyzet súlyosságát egyébként az is jelzi, hogy Szabadkán egyre többen tanulnak németül, s ez a folyamat az elmúlt hónapokban annyira felerősödött, hogy jelenleg még legalább tíz némettanárra van szükség a városban. „Egyre több szülő adja be németórára a gyermekét, vélhetőleg azért, mert úgy tervezik, hogy akár már holnap Ausztriába vagy Németországba utaznak dolgozni” — mondta Popović.

Ami a szabadkai munkavállalást illeti, a szakszervezeti elnök egy olyan jellemző esetről is beszámolt, amely az utóbbi időben egyre gyakrabban fordul elő a városban. Egy, a város területén működő vegyes vállalat, mely egy kicsivel a minimálbér feletti összeget fizet az alkalmazottaknak, arra panaszkodott a helyi önkormányzatnak, hogy a Kisbajmokban megtelepedett külföldi cégek elhalásszák előle a munkaerőt — azáltal, hogy valamivel nagyobb fizetést adnak. Csakhogy a gondok ezzel kapcsolatban éppen ott kezdődnek, hogy ezek a cégek a munkavállalónak minimálbért fizetnek, és közben állandóan növelik a havi normát. Mire a munkás végül teljesíti, újabb, nagyobb követelményt szabnak meg, s ezt a végtelenségig folytatják csak azért, hogy a munkásoknak ne kelljen emelni a fizetését. Így aztán természetes, hogy amikor lehetőség adódik egy valamivel nagyobb fizetésre, akkor a munkavállaló azonnal továbbáll — számolt be a szabadkai gazdasági állapotról a szakszervezeti elnök.

Ami egyébként a kisbajmoki ipari övezetet illeti, Popović szerint a feltételek országos viszonylatban jónak mondhatóak, s a fizetés is valamivel nagyobb az országos átlagnál. Ettől függetlenül a kisbajmoki ipari övezetben is vannak olyan cégek, amelyek a minimálbért éppen csak meghaladó összeget fizetnek ki havonta.

Hét Nap nyomán T. T.

Közzétette: Terhes Tamás 2014. november 29. szombat, 20:00  

http://delhir.info/cimlap/friss-hireink/33164-2014-11-25-12-23-21

Kevesek áldozata sokakat ment meg.

Latin mondás

Csak egy dolog teszi az embert emberré: a társadalmi egyenlőtlenségről való tudat.

Alekszandr Alekszandrovics Blok (Szentpétervár, 1880. november 28. – Petrográd, 1921. augusztus 7.) orosz költő és drámaíró, az orosz szimbolizmus egyik meghatározó alakja.

November 29.

 Taksony napja.

Török eredetű régi Magyar név, az összes Árpád-házi király őseinek a neve volt. Jelentése: jóllakott, elégedett, vad, kegyetlen, féktelen, szilaj. 
1590 – Meghalt Philipp Nikodemus Frischlin német humanista költő, tudós.
1643 – Velencében 76 éves korában meghalt Claudio Monteverdi olasz zeneszerző. Az 1607-ben bemutatott „Orfeusz” című szerzeményét az első operaként tartják számon.
1780 – Meghalt Mária Terézia osztrák császárnő, Magyarország királynője 1740-1780-ig.
1797 – Megszületett Gaetano Donizetti olasz zeneszerző (Szerelmi bájital).
1832 – Megszületett Louisa May Alcott amerikai regényírónő, akinek „Little Women” („Kisasszonyok”) című könyve több millió példányban kelt el, hat filmváltozatát is elkészítették.
1924 – Brüsselben meghalt Giacomo Puccini olasz zeneszerző (Tosca, A pillangókisasszony).
1929 – Először repült át repülő a Déli Sark fölött.
1932 – Megszületett Jacques Chirac francia államfő. 
1942 – Budapesten meghalt Zipernowsky Károly gépészmérnök, a magyar erősáramú elektrotechnikai ipar megalapítója.
1975 – Budapesten meghalt Korach Mór polihisztor, vegyész, a szilikátipar egyik fő fejlesztője.

85 éve, 1929. november 29-én a budapesti Nemzeti Színház bemutatta Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című színművét.

Móricz 1920-ban megjelent regényének színpadi változatában Nyilas Misi szerepét színésznőre, Vaszary Piroskára bízta Hevesi Sándor igazgató-rendező. A színésznőt addig komikaként ismerte a színházi közönség, a nézőkre beszédének, mozgásának komikumával, maszkjainak önfeláldozó groteszkségével hatott. Ekkor lehetőséget kapott arra, hogy megmutassa drámai vénáját: Nyilas Misi szerepe kihozta belőle legmélyebb lelki hangjait.
A darab évekig telt házzal ment, ami nemcsak Vaszary Piroska alakításának volt köszönhető, hanem a színmű mondanivalójának is. "Az írónak sikerült valami egyetemest, minden emberre érvényest kifakasztani. Minden ember Nyilas Misi. 
Minden ember kapott gyermekkorában valami olyan sebet, ami a felnőtt korban is sajog. Minden ember szenvedett gyermekkorában igazságtalanságot, amelyet nem tud elfelejteni. Minden ember szenvedett amiatt, hogy a felnőttek nem értik meg és meggyanúsítják legszebb impulzusait" - írta 1931 júliusában a Nyugatban Schöpflin Aladár kritikus, irodalomtörténész, a Légy jó mindhalálig századik előadása után.
Azóta számos feldolgozást, színpadra állítást élt meg Móricz klasszikus műve. 1991-ben a debreceni Csokonai Színházban, a teátrum százhuszonöt éves fennállásának alkalmából mutatták be először a Légy jó mindhalálig musicalváltozatát, amely azóta számos belföldi és külföldi bemutatót élt meg. Zenéjét Kocsák Tibor, librettóját Miklós Tibor írta. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

65 éve, 1949. november 29-én kezdte meg adását az újvidéki rádióállomás.

Jelenleg a Vajdasági Rádió 2-es csatornája a hivatalos elnevezése, és az egyetlen határon túli magyar nyelvű állami adó, amely napi 24 órában sugároz.
1949. november 29-én, 12 óra 30 perckor szólalt meg először az Újvidéki Rádió, hullámhosszain az első szavak magyar nyelven hangzottak el. Az akkori szerkesztőség minden nap 10-15 perces reggeli és esti híradót készített. Az indulás után folyamatosan alakultak ki a hírműsorok mellett a különböző kulturális és gyermekműsorok. A szerkesztőségnek 1956 őszén az a különösen jelentős szerep jutott, hogy idejekorán és tárgyilagosan tudósítson a szomszédos Magyarországon lejátszódó eseményekről.
Kulturális és zenei műsoraival nem csupán a magyar nyelvű, hanem az egész európai közönség előtt nagy sikereket ért el, számos díjat nyert különböző fesztiválokon. A magas kultúra és a szórakoztatás most is egyaránt jelen van a rádió műsoraiban.
Szerbia NATO-bombázása előtt Magyarország nagy részén is hallgatható volt középhullámon, de a bombázás alatt megsemmisültek az adók, és azóta csak az Alföld egy részén hallható URH frekvencián az adás.
Az újvidéki adó jelenleg a Szerb Rádió és Televízió Vajdasági Körzeti Stúdiójához tartozik, ezért a szerb kormány hivatalos álláspontját tükröző hírműsorokat közvetít. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

November 28.

Stefánia napja.

1757 – Megszületett William Blake angol költő.
1820 – Megszületett Friedrich Engels német filozófus, Marx munkatársa, akivel közösen dolgozták ki a Kommunista Kiáltványt.

1829 – Megszületett Anton Grigorjevics Rubinstein orosz zongoraművész, zeneszerző, karmester, aki Párizsban Liszt Ferenc tanítványa volt.
1852 – Debrecenben megszületett Liebermann Leó, orvos, vegyész, a magyar biokémia alapvető alakja.
1925 – Megszületett Bozsik József futballista, a Kispesti Honvéd és az Aranycsapat egyik kulcsembere, százszoros válogatott.
1943 – Teheránban találkozott Franklin D. Roosevelt, amerikai elnök, Winston Churchill, angol miniszterelnök és Jozef Sztálin szovjet vezető, hogy megbeszéljék a haditervet a második világháború megoldására.
1944 – Megszületett Komár László énekes, akinek nagylemezei, többek között: „Halványkék szemek”, „Elvis Presley emléklemez I-II.”, „Ez a divat 1957-62”.
1964 – Elindult a Mariner 4, amely először próbálta meg elérni a Marsot.
1990 – Margaret Thatcher lemondott az angol miniszterelnöki posztról.

1994 – Norvégia visszautasította az Európai Uniós tagságot.

Szerbiában nem kielégítő az emberi jogok tisztelete,*

mi több, megvalósulásuk 2013-ban csökkenő tendenciát mutatott – véli Saša Janković ombudsman, aki tegnap tett jelentést a képviselőház emberi és kisebbségi jogi, valamint a nemek közötti egyenjogúságot vizsgáló bizottságának ülésén. A polgári jogvédőhöz tavaly 23.000 polgár fordult panaszával, ebből 4705 eset bizonyult jogsértésnek, összesen 66 különféle alapjogot sértettek meg, ami 18 százalékkal több, mint 2012-ben volt. A legsebezhetőbb csoportok a szegények, a gyerekek, a nők, a fogyatékkal élők, a nemzeti kisebbségek tagjai, a szabadságuktól megfosztottak, az LGBT-populáció tagjai, az emberi jogi aktivisták, a hatalom bírálói, ideértve az újságírókat is.

Az ombudsman bírálta a költségvetési rendszerről szóló törvény azon rendelkezését, amely megtiltja, hogy 2016-ig új munkaerőt alkalmazzanak a közszférában. A nemzeti kisebbségekről szólva kifejtette, hogy továbbra is a romák, az albánok és a vlahok a legveszélyeztetettebbek, rámutatott arra is, hogy nem tartják tiszteletben a nemzeti kisebbségek nyelvén történő oktatás jogát. (Beta)

__________

* Kisebbségi Fórum – Temerin, KIFO HÍRLEVÉL I. évf. 275. szám, 2014. november 25. 

A győzelem előtt ne ünnepeld a diadalt.

Latin mondás

Nincsen tűz füst nélkül, de a füstöt sűrűn ott is látjuk, ahol nincs tűz.

Angoulême-i Margit (Angoulême, 1492. április 11. – Odos, Bigorre Grófság, Franciaország, 1549. december 21.) vagy más néven Navarrai Margit, francia királyi hercegnő, írónő.

 

Sztrájkolnak a pedagógusok, sztrájkolnak az ügyvédek, sztrájkolnak a munkások. A kormány dolgozik.

Živojin Denčić

Egyelőre a férfiak mennek el

A tóbaiak felének van magyar állampolgársága – Napszámban sincs munka

A 85 százalékban magyar többségű Tóba 550 lakosa osztozik a bánáti szórványmagyarság sorsában. A házak 40 százaléka üres. Munkalehetőség híján folyamatos a fiatalok elköltözése. Ezt most felgyorsította a tény, hogy az itt élők több mint a felének már van magyar állampolgársága. Mint hallottuk, egyelőre a férfiak mennek külföldre dolgozni (mintegy harmincan). Még nem volt rá példa, hogy családostul elköltöztek volna a faluból mostanában, de vannak, akik már erre készülődnek.

A tóbai katolikus templom (Fotó: Kecskés István)

Lackó Farkas Erzsébet tanácselnöktől hallottuk, hogy a faluban csak 28-an vannak állandó munkaviszonyban. Közben kevés a nagyobb gazda, akinél valamikor el lehetett szegődni napszámba. Kisebb gazdaságból pedig manapság nehéz megélni. Ezért sok ilyen család már lassan szociális segélyre kényszerül. Mint a tanácselnök mondja, a faluban élőknek a 35–40 százaléka szociális eset. Sokan vannak, akik az utóbbi években eladták a földjüket, mert egy-két holdas parcellából sokan nem tudtak megélni. A helybeli iskola két magyar és egy szerb tannyelvű osztatlan tagozatába összesen 24 kisdiák jár. Az idén két magyar elsős kezdte el iskoláztatását. Nyolc óvodásuk van. A középiskolások zöme valamelyik bácskai településen folytatja iskoláztatását, de a katolikus kollégiumoknak köszönve Nagybecskereken is tanulnak. Az önkormányzat és a szülők havi kétezer dináros hozzájárulásával a magyarcsernyei és a tóbai diákokat utaztatják valamelyik bácskai középiskolába. A busz vasárnap viszi, pénteken pedig hozza a diákokat. Összesen 35 diák utazik. Említésre méltó, hogy ennyi tóbai egyetemista, mint amennyi most van, már régen volt. Több mint tíz. Sajnos tanulmányaik befejezése után nyilván senki sem tér majd vissza a szülőfalujába.
– A termény-betakarítás idején elszaporodnak a mezei lopások, a falunak pedig nincs mezőőre. A lopások bejelentését bonyolítja, hogy a falu határa nem Magyarcsernyéhez, hanem részben a nagykikindai kataszteri községhez tartozik. Volt, hogy jelentették az esetet a rendőrségnek, aztán nem lett belőle semmi. Pedig volt rá példa, hogy egyik másik tóbainak leszedtek egy-két hold kukoricáját is. Két-három évvel ezelőtt ez még nem okozott ekkora problémát, mint manapság – mondja a tanácselnök.

A faluban csak 28-an vannak állandó munkaviszonyban (Fotó: Kecskés István)

Az elmúlt években néhány koszovói családot telepítettek a faluba. Hogy miért, és hogyan kerültek ide, az isten háta mögötti magyarlakta faluba, azt csak találgatni lehet. Tény, hogy népes családokról van szó. Vannak házak, amelyekben 13-14-en is vannak. Házat kaptak, amelyet öt évig nem adhatnak el. Meg jószágot – első évben takarmányt is.
– Sajnos rossz irányba változik a lakosság összetétele. Eddig nemzetek közötti összetűzésekre nem volt példa, viszont nehéz a jövevények beilleszkedése. Nem a munkában keresik a boldogulás útját, hanem mindent az államtól várnak (különféle juttatások, szociális segély, gyerekpótlék vöröskereszt-csomag, kedvezményes közüzemi díjak). Közben pedig sajátosan viszonyulnak a mások tulajdonához. Nincsen egy barázda földjük sem, mégis sűrűn járnak a határba – mondja Balázs Dezső, a magyarcsernyei községi tanács kisebbségi ügyekkel megbízott tagja.
Persze azért az élet megy a maga útján. A helybeli Petőfi Sándor ME mintegy harminc színjátszója az új évadra készül. Hamarosan elindulnak a próbák, hogy márciusig elkészüljön az új bemutató. Teszik a dolgukat a nőszervezet és a tűzoltó-egyesület tagjai is. A Caritas aktivistái pedig látogatják az időseket és a rászorulókat, akiket a Magyarcsernyéről elszármazott Alemany Feszl Erzsébet is segít.
K. I.
Magyar Szó, 2014. november 27., 1. és 5. o., vagy

http://www.magyarszo.com/hu/2536/vajdasag/118934/Egyel%C5%91re-a-f%C3%A9rfiak-mennek-el.htm, 2014. november 27., [08:13]

Legintenzívebben az „aranykorban” rombolták

A főutcán veszélyes közlekedni (Fotó: Kecskés István)

Nagybecskerek szomorú példa arra, hogyan lehet néhány évtized alatt tönkre tenni egy város több évszázados építészeti örökségét. Ezt évtizedekig sokan látták, nézték, de ellene csak kevesen merték felemelni a szavukat. Sajnos, csak most érkezett el annak az ideje, hogy erről immár nyíltan is beszélni lehet.
Sokan eljöttek a Kultúrközpontban megtartott kedd esti fórumra, amelynek témája a város kulturális örökségének a rombolása volt. Filip Krčmar fiatal történésznek kevés volt a 45 perc, hogy vázlatosan felsorolja, mi mindennel is lett szegényebb a Béga menti város.
– Ha megnézzük, hogy mink volt, és hogy abból mi maradt meg mára, akkor felvetődik a kérdés, hogy büszkék lehetünk-e arra, amink ma van, és amivel azonosulunk. Szerintem egy szürreális és groteszk helyzet állt elő. Itt van az építészeti stílusok zagyvaléka, egy urbanisztikai zavar, ami egyre kifejezettebb, ahogy ez a kulturális örökség megy tönkre. Tanúi vagyunk annak, hogyan dőlnek össze az épületek, amelyek egykor fontosak voltak, hogy ellopják az emlékműveket, közben pedig tehetetlenek vagyunk – mondja Filip Krčmar, aki egy, a témával kapcsolatos nemrég megjelent kiadvány társszerzője is.

A spirituszgyár egykor Nagybecskerek szimbóluma volt (Fotó: Kecskés István)

Nagybecskereken a második világháború alatt a legjelentősebb épület, amelyet leromboltak, a zsinagóga volt. Aztán amikor befejeződött a háború és elkezdődött a város fejlődése – amelyet Nagybecskerek aranykoraként is emlegetnek –, elkezdődött a békebeli rombolása a városnak. A pártdirektívák által vezényelve lebontották a városházát (helyére víztorony került), a múzeumot, a könyvtárat, a közfürdőt, az Eiffel műtermében tervezett Nagyhidat, elterelték a városból a Bégát is. A felsorolás véletlenül sem teljes, hiszen nemcsak épületek, hanem egész városrészek, terek tűntek el a várostervezők vagy jobban mondva: városrombolók jóvoltából.
A város arról ismeretes, hogy van egy folyó nélküli hídja, egy ötven éve üres víztornya és tönkrement gazdasága. A központja szomorú képet mutat napjainkban. Másfél év alatt három épület dőlt össze a főutcán. Közben az önkormányzat jóváhagyásával nemrég egy vendéglős vízi szórakozóhelyeket akart építeni a Béga-tóra. Ebben azonban megakadályozták a környéken élő polgárok. Az eset jelenleg a bíróság előtt van, a végkimenetele bizonytalan. Az eset annyiban reménykeltő, hogy ez volt az első alkalom, hogy a nagybecskerekiek felemelték szavukat a város arculatának a politikai irányvonal hatására történő megváltoztatása miatt.

K. I.

Magyar Szó, 2014. november 27., 1. és 5. o. vagy

http://www.magyarszo.com/hu/2536/vajdasag_nagybecskerek/118931/Legintenz%C3%ADvebben-az-%E2%80%9Earanykorban%E2%80%9D-rombolt%C3%A1k.htm, 2014. november 27. [09:28]

Ha valaki valamit állít, be is kell azt bizonyítania. 

Latin mondás

Nem nehéz jónak lenni, nehéz igazságosnak lenni.

Victor-Marie Hugo (Besançon, 1802. február 26. – Párizs, 1885. május 22.) francia romantikus költő, regény- és drámaíró, politikus és akadémikus

November 27.

Virgil napja.

A latin Virgilius név rövidülése. Ennek eredete bizonytalan, talán a Vergilius római nemzetségnévből való.

1988 – A Véradók Napja
1635 – Megszületett Francoise d’Aubigne de Maintenon francia írónő, királyi hitves, aki a nevelésről írt tanulmányok és levelek szerzője, valamint XIV. Lajos francia király második felesége volt.
1701 – Megszületett Anders Celsius svéd tudós, asztronómus, akinek hőmérsékleti skáláját ma is használjuk.
1763 – Esküvője után 3 évvel himlőben meghalt Pármai Izabella spanyol infánsnő, a nagy hatalmú II. József felesége.

1895 – Megalapították a Nobel-díjat.
1911 – Megszületett Teleki Géza gróf geográ­fus, geológus. Az 1944-ben megalakult Ideiglenes Nem­ze­ti Kormányban vallás- és közoktatási miniszter volt.
1920 – Megszületett Lakat Károly tanár, lab­da­rúgó, sportvezető, tizenháromszoros válogatott.
1940 – San Francisco-ban (California, USA) megszületett Bruce Lee harcművész, színész.
1942 – Seattleben megszületett Jimi Hendrix gitáros.
1963 – Meghalt Vaszary János író, színházi redező, Muráti Lili férje. Sikeres színházi darabokat, valamint filmforgatókönyveket írt.

MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

Akiknek semmi sem szent: VMSZ-es pártlogós pólót kaptak a moholi sportoló gyerekek

Azt régóta tudjuk, hogy a politika egy mocskos dolog, de vannak olyan pontok, amelyeket még a legelvetemültebb közpénzen élő voksvadásznak is tiszteletben kellene tartania, ilyen például, hogy a gyermekeket semmikép sem használjuk fel pártpolitikai célokra.

Ezen alapvető morális kérdésben azonban csúnyán megbukott a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) moholi tagozata, amikor a párt helyi vezetője Világos Tibor a VMSZ pártlogójával ellátott pólókkal ajándékozta meg a Moholiak ATK asztaliteniszező csapatot.
Az olcsó politikai pontszerzésről a párt helyi szervezete a legnagyobb közösségi portálon számolt be. Ahogy az a képeken is látszik a pólók ugyan felnőtt méretben készültek, de azt a gyermekcsapat edzésén adják át és az egyikükre rá is adták a politikai párt billogjával ellátott "mezt".

 Pártjelkép a sportolni vágyó gyermekeken

A politikai akcióért a felelősség azonban nem csak az önös érdekektől fűtött és minden jóérzésre fittyet hányó pártkádereket illeti, de a helyi Asztali Tenisz Klub vezetőjét Nagy Ferencet is, aki ahelyett, hogy a pingpongütővel pofozta volna ki a pártpolitikát az edzőteremből, még meg is köszönte, hogy a gyermekek edzési napjából kampányrendezvényt csinált a VMSZ.  

Edzésnek indult, kampányrendezvény lett belőle

A gyermeksport nem pártpolitika, vagy mégis?

Közzétette: Haraszthy Ágoston 2014. november 26. szerda, 17:41  

http://www.delhir.info/cimlap/friss-hireink/33216-2014-11-26-16-52-27

November 26.

Virág napja.

Magyar eredetű név, a Flóra női név magyarítására. Jelentése a szó maga.

1883 – Megszületett Babits Mihály költő.
1884 – Megszületett Orbán Ernő festő.
1912 – Megszületett Eugéne Ionesco román származású francia drámaíró (A kopasz énekesnő).
1926 – Brüsszelben 74 éves korában meghalt John Moses Browning amerikai feltaláló, akinek legismertebb találmányai: a „Browning” öntöltő pisztoly, ismétlő kézilőfegyverek, páncélelhárító löveg.
1939 – Megszületett Tina Turner (eredeti nevén: Anna Mae Bullock) énekesnő.
1940 – Megszületett Szomjas György filmrendező (Talpuk alatt fütyül a szél).
1942 – New yorkban, a „Hollywood Theater” filmszínházban bemutatták a Casablanca című filmet, melyet a magyar származású Michael Curtiz (eredeti nevén: Kertész Mihály) rendezett, a főszereplők Humphrey Bogart és Ingrid Bergman.
1948 – Az országgyűlés elfogadta a nők egyenjogúsításáról szóló törvényt (1948:XLIII.)
1966 – Felavatták a világ első apály-dagály erőművét.
1989 – Megtartották az első országos, az úgynevezett ’négy igen’-es népszavazást.

Pásztor István mondjon le!

Már hosszú idő óta íródik ez a levél. Hol papíron, hol a fejekben. Állandóan egy a kérdés. Van-e más megoldás? Egyszerűen nincs más megoldás, de ez sem biztos, hogy megoldás lenne. Mindenesetre meg kellene próbálni. Én, Kiss Igor, délvidékiként, óbecseiként, egyetemet végzettként, doktoranduszként, polgárként, fiatal házasként, magyarként, autonómia pártiként, megkérem Pásztor Istvánt, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökét, és a teljes pártvezetőséget, mondjon le minden tisztségéről és vonuljon vissza minden közéleti szerepvállalásból. Halkan jegyezném meg, hogy nem véletlen a címben rejlő átcsengés sem és az sem, hogy megkértem, és nem felszólítottam. Röviden indokolnám is.
1)      Az autonómiának csúfolt (hazudott) Magyar Nemzeti Tanácsi választáson Pásztor István és a VMSZ vezetésével minden negatív rekord megdőlt. Történelmi mélyponton a vajdasági magyarok politikai aktivitása és történelmi mélyponton a vajdasági magyar pártok támogatottsága is. Soha ilyen kevés szavazatot nem kapott a legtámogatottabb vajdasági magyar párt. A vajdasági magyarok fele íratkozott fel a kisebbségi magyar névjegyzékre, annak alig 40%-a járult urnák elé, és az érvényes szavazatok valamivel több mint 80%-át kapta a VMSZ által vezetett Magyar Összefogás. Magyarul: valamennyivel több mint 40 ezer szavazattal a háta mögött „képviseli” a VMSZ és Pásztor István a 250 ezres vajdasági magyarságot Belgrádban, Budapesten és Európában. Hiteltelen.
2)      A VMSZ által két évtizede „képviselt” modell, miszerint a vajdasági magyaroknak kenyérre van szükségük és nem autonómiára, már rég megbukott, és már védhetetlen. Se kenyerünk nincs, se autonómiánk, és lassan már mi magunk sem leszünk. Tudatosan elszegényített területeken él a magyar, a gazdasági és társadalmi élet szélén. Önazonosságát rég elveszítve, mosogatni jár Londonba, mert se kenyér, se autonómia.
3)      Az a politikai orosz- rulett, amit játszik Pásztor István Belgrád- Újvidék- Szabadka- Budapest tengelyen, az nagyon veszélyes. Elsősorban azért mert csak ő játszik, viszont a golyót mindannyian kapjuk. Természetesen most éppen nem a szó szerinti értelmében. Belgrádban egy olyan kormányt támogat, amely támogathatatlan és amióta a Vucsity vezette politikai opció szerepet vállalt az ország vezetésében, azóta nem látunk mást, mint emberi és politikai összevisszaságot, céltalanságot, döntésképtelenséget, politikai impotenciát, aminek megint csak a nép, ebben az esetben a vajdasági magyarok isszák meg a levét. Egy olyan kormányt támogat, amely pozitív intézkedést nem hozott. Zárolni, csökkenteni, megszüntetni tudott. Káros, nagyon káros. Ráadásul, folyamatosan feltörlik a VMSZ-el és a vajdasági magyarokkal a padlót. Lásd pl.: az Alkotmánybíróság döntését a nemzeti tanácsokkal kapcsolatban, vagy éppen azt a több ezer magyart aki nem tudott szavazni, bár előzőleg értesítve volt, hogy rajta van a névjegyzéken. Újvidéken, a Tartományi képviselőházban annak az évtizedes partnernek szúrná hátába a kést nagy politikai amatörizmussal Pásztor István, aki végett még a 2008-as Magyar Koalíciós autonómiakoncepciót és programot is a sarokba dobta, hátat fordítva nem csak az MK-s koalíciós partnereinek, hanem a választóinak és a nemzetnek egyaránt. Csak a kést, ismételten a vajdasági magyarok fogják a hátukba kapni. A trójai faló ő maga lehet, de ne az egész közösség.
4)      A történelemről szólva, most már attól sem riadnak vissza, hogy saját történelmünket és saját tragédiánkat meghamisítsák, tragédiáinkat elferdítsék. (lásd: http://www.magyarszo.com/hu/2524/kozelet_politika/118454/A-korm%C3%A1nyzati-szerepv%C3%A1llal%C3%A1s-hatalmas-eredm%C3%A9nyt-hozott.htm )
5)      És egyre több lesz a topolyaihoz hasonló eset is. (lásd: http://www.vajma.info/cikk/tukor/6239/Topolya--ahol-az-8220volontor8221-tisztsegviselo-400-ezer-dinart-keres-.html )
És mindez csak a jéghegy csúcsa... Nem kell mélyre ásni... S a történet, a lista, minden pillanatban tovább íródik...

http://kissigor.blog.hu/2014/11/24/pasztor_istvan_mondjon_le