Danas, 2017. szeptember 30. 2.
VMSZ: Mi nem adjuk el a helyi közösségünket!
Ezzel a grafikai remekművel, talán még pontosabban
mestermunkával kezdte meg kampányát a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) a
zentai helyi közösségi választásokra, amelyet október 8-án rendeznek
meg.
Természetesen felmerül a kérdés, hogy a „Mi nem adjuk el a helyi közösségünket!” mottó pontosan mit is takar, hiszen, ha ők nem adják el, akkor valaki bizonyára eladja. Ha meg igazán rosszmájúak szeretnénk lenni, akkor azt is írhatnánk, hogy úgy kell érteni, a VMSZ a helyi közösségeket nem adja el, mivel minden mást már eladott a Szerb Haladó Pártnak.
Ja, és ne felejtsék el, hogy a másik ütős szlogen, a „Tiszta udvar, rendes ház!” is legalább annyira zseniális nyelvi szempontból, mint amennyire grafikailag megszerkesztették a szórólapot. Ilyen erős szöveggel és képi megjelenítéssel a többi ellenfélnek ki sem kellene futnia a pályára…
Szabad Magyar Szó, 2017. szeptember 29. [15:35]
Természetesen felmerül a kérdés, hogy a „Mi nem adjuk el a helyi közösségünket!” mottó pontosan mit is takar, hiszen, ha ők nem adják el, akkor valaki bizonyára eladja. Ha meg igazán rosszmájúak szeretnénk lenni, akkor azt is írhatnánk, hogy úgy kell érteni, a VMSZ a helyi közösségeket nem adja el, mivel minden mást már eladott a Szerb Haladó Pártnak.
Ja, és ne felejtsék el, hogy a másik ütős szlogen, a „Tiszta udvar, rendes ház!” is legalább annyira zseniális nyelvi szempontból, mint amennyire grafikailag megszerkesztették a szórólapot. Ilyen erős szöveggel és képi megjelenítéssel a többi ellenfélnek ki sem kellene futnia a pályára…
2017. szeptember 29., péntek
(Más) Napló 87.
Sajtószabadság és autonómia!
Kisebbségjogi témák
Szeptember 21.
Sajtószabadság
Az Európai Unió (EU) emlékeztette Belgrádot, figyelemmel kíséri a
sajtószabadság tiszteletben tartását Szerbiában a csatlakozási folyamat során,
írja a Danas c. belgrádi napilap.[1]
Foto: Bojan Cvejić
Az EU sajtószolgálata emlékezteti Szerbiát, amely az Unió tagja szándékozik lenni, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága az európai közösség fontos értéke, és hogy a csatlakozás folyamán figyelmesen megvizsgálja, hogy Szerbia tiszteletben tartja-e, közli a Balkán Kutatási Hálózat (BIRN).
Az EU közleményben reagált a Szocialista Mozgalom (PS) vádjára,
amelynek a vezetője Aleksandar Vulin honvédelmi
miniszter, miszerint Stevan Dojčinović
„kábítószerfüggő”, valamint Vukašin Obradović, a Vranjske novine tulajdonosának és
szerkesztőjének esete kapcsán, aki éhségsztrájkba lépett az újság megszűnése és
a sajtószabadság elfojtása miatt.
Az újságírók integritása elleni támadás és munkájuknak az akadályozása
a sajtószabadság megsértése. A független, pluralista és erős médiák képezik
minden demokratikus társadalom alapkövét, írja a közleményben.[2]
Szeptember 21.
Megvont támogatás
Fatmir Hasani, a Demokrata Akció-párt (PDD) képviselője, aki szavazatával
a szerb képviselőházban eddig támogatta a hatalmi többséget és Ana Brnabić kormányfővé választását, a továbbiakban nem támogatja ezt a többséget a köztársasági parlamentben, jelentette ki Preševóban
Riza Haljimi a párt elnöke.[3]
Haljimi a sajtókonferencián elmondta, hogy a PDD képviselője, Szerbia
kormányának megalakulása óta első alkalommal, nem fog az oktatási törvényre
szavazni, és hogy ennek az oka az a mód, ahogyan a kormány Preševóban ideiglenes
testületet nevezett ki, a helyi községi képviselő-testület feloszlatása után.
– 2007-től, amióta a PDD-nek képviselője van Szerbia képviselőházában,
először ebben a mandátumban támogatta szavazatával albán képviselő Szerbiai
kormányát, éspedig nem abból azért, hogy elvártuk volna, hogy abban részesek legyünk,
hanem, hogy lehetőséget kapjuk a tényleges részvételre a felgyülemlett
problémák megoldásában, azokban a községekben, amelyben az albánok többségben
élnek – mondta Haljimi.
– Soha nem törekedtünk arra, hogy helyet kapjunk Szerbia kormányában,
de normális volt az elvárásunk, hogy egy kormányszervben, amelyik az albánok
problémáival foglalkozik, lényegi részvételünk legyen, ne pedig egy nyugdíjas
tábornok vezesse, vagy, hogy valaki a koordinációs testületben dogozzon, aki
azt sem tudja, hol van Preševo – tette hozzá Haljimi.
Haljimi úgy véli, hogy Szerbia kormánya, az által, hogy ideiglenes
testületet nevezett ki Preševo községben, megszakította a PDD-vel való
együttműködést, mint ahogy, a szavai szerint, megszakította a 2013 júniusában
létrejött párbeszédet a preševói és bujanovaci albán pártokkal, amikor
elfogadták az összes albán párt platformját, hogy még annak az évnek a novemberében
ez a dialógus megszakadjon a preševói községi bíróság megszüntetése miatt.
– A képviselőnkkel most a miloševići rezsim szintjén beszélgettek, csak
a probléma kifejtéséről, azok megoldásának lehetősége nélkül, de ez most akkor
történik, amikor Szerbia az EU-hoz való csatlakozás útján van. Nincs politikai
akarat arra, hogy az albánoknak lehetőségük legyen a problémáik megoldására a
Koordinációs Testületet által – mondta Haljimi.
A hatalmi többség támogatásnak megszűnésére a PDD által az után került sor,
hogy Szerbia kormánya ideiglenes testületet nevezett ki Preševóban, amelynek a
községi képviselő-testület feloszlatása után elő kell készíteni az előrehozott
választásokat, amelynek vezetője nem Ardita
Sinani, Preševo község eddig elnöke lett, aki egyúttal a PDD alelnöke is.[4]
Szeptember 22.
A kisebbség biztonsági kockázat?
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) Nagyváradon rendezett autonómiakonferencián, az első napon (szeptember 22-én délután) a „hozzászólók”[5] között kapott felszólalási lehetőséget.
Felszólalásában Pásztor – az Erdély Online írása szerint – „kiemelte: Az autonómia tekintetében a politikai elitnek kell egyezségre jutni, és csak ha már kialakult a konszenzus, akkor lehet hozzáfogni a megvalósításhoz, de hogy végül is mi válik valóra az elképzelésekből, az mindig a többségi társadalomtól függ. Ezért aztán elengedhetetlen egy minimális bizalom a többség és kisebbség között, aminek megkerülhetetlen velejárója az, hogy a többség ne tekintsen biztonsági kockázatként a kisebbségre. A továbbiakban kijelentette: „Nem hiszek a nemzetközi nyomásgyakorlásban, mert ha ez létezne, akkor Ukrajnában nem lenne olyan törvény, amilyen van” – utalt a most elfogadott, a nemzeti kisebbségeket súlyosan érintő ukrajnai oktatási törvényre. Majd így folytatta: „a brüsszeli politikusok fogékonysága a nemzeti kisebbségek tekintetében nulla. Ezt a csatát nekünk kell megvívnunk azokkal, akikkel együtt élünk”.[6]
Pásztor az autonómia témaköréhez való „hozzászólásában” – a honlapon megjelent szöveg alapján – egy szóval nem említette a délvidéki/vajdasági magyar közösség autonómia-igényét. Még pártjának ebben a témában való állásfoglalását sem ismertette. Ezen azonban nem kell csodálkozni – ismerve a hatalmi koalícióban részes tevékenységét.
Az elégé ellentmondásos szövegből azt lehet kihámozni, hogy „az autonómia tekintetében a politikai elitnek kell egyezségre jutni”. Mintha ez az egység az itteni magyarok esetében már számtalan alkalommal nem alakult volna ki. A magyar pártok szintjén is. Csak a megvalósításhoz – első sorban a VMSZ részéről – való tevékeny hozzáállás hiányzik. Pásztor számára azonban az a fontos, hogy „a többség ne tekintsen biztonsági kockázatként a kisebbségre”.
A nemzeti kisebbségi autonómia nem „a többség és kisebbség közötti minimális bizalom” kérdése, mint ahogy Pásztor állítja. A nemzeti kisebbsége(ke)t ugyanis alanyi jogon – és a nemzetközi jog szerint is – megilletik az autonómia különböző formái.
Ha az autonómia témáját fel sem vetjük, akkor bizony soha megvalósulni nem fog. Ahhoz, hogy valaki megtegyen ezer mérföldet, meg kell tennie az első lépést – tartja a kínai közmondás. A VMSZ elnökének beszédjéből viszont nem látni, hogy érdekelné a vajdasági magyarok bárminemű vagy szintű autonómiája.
Ezért bizony kár volt akkora utat megtenni Nagyváradra!
2017. szeptember 22.
Hiányzó önrendelkezés
A Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács (KMAT) Nagyváradon megtartott ülésének részvevői Zárónyilatkozatot fogadtak el.
A dokumentum aláírói tiltakoztak az ukrán oktatási törvény ellen és a
marosvásárhelyi katolikus iskola ellehetetlenítése miatt.
A Kárpát-medencei autonómiatörekvések helyzetét
áttekintve, a KMAT megállapította, hogy „gondjaink többsége az önrendelkezés
hiányára vezethető vissza”. Az autonómia tekintetében Erdélyben se nincsen
közös álláspont, ezért a testület erőfeszítéseket szorgalmaz „egy közös erdélyi
autonómiatervezet kidolgozására”.
A KMAT támogatta a Minority
SafePack néven ismertté vált európai polgári kezdeményezést, és
felkérte a tagszervezeteken keresztül a Kárpát-medencei magyar közösségeket,
valamint nemzetközi partnereiket, hogy tagjaik aláírásával segítsék a
kezdeményezés sikerre vitelét. Az egymillió aláírást igénylő európai szintű
kezdeményezés fontos eszköz lehet az őshonos nemzeti kisebbségek helyzetének
rendezésében.
A részvevők végül fontosnak
tartották arra buzdítani a „honosítási eljárás révén magyar állampolgárságot
szerző magyarokat”, hogy vegyenek részt a 2018. évi a magyar országgyűlési
választásokon.[7]
Az autonómiája megvalósításának magyar
közösségek szerint állásról és az önrendelkezésért folytatott küzdelem további
irányaival azonban a KMAT zárónyilatkozata adós maradt.
Nagyváradon nem történt komolyabb
előrelépés a magyar közösségek autonómiája ügyében.
Szeptember 26.
Szerbia és az EU
A magyar külügy sikertelenségét jól bizonyítja, hogy számos alkalommal éltek vissza a környező országok azzal a megelőlegezett bizalommal, amit Magyarország mutatott az irányukba, éppen ezért konkrét követeléseket kell megfogalmazni a határon túli magyarság érdekében, véli a Jobbik Magyarországért Mozgalom.[8]
A kárpátaljai és romániai magyarokat érő folyamatos jogsértések és
támadások kapcsán a parlamenti felszólalásban Szávay István jobbikos képviselő hangoztatta,
hogy a külhoni magyar közösségek megmaradását a megelőlegezett bizalom
kontra-produktív politikájával szemben, egyedül
a Kárpát-medencei magyar közösségek autonómiája nyújthatna valódi megoldást.
A Jobbik álláspontja ennek kapcsán a kezdetektől fogva világos: a
tömbmagyarság számára a területi, a szórványmagyarság számára pedig a
kulturális autonómia a cél.
„Csak az autonómia, csakis az autonómia jogi, gazdasági, oktatási vagy
nyelvhasználati garanciái szavatolhatják a külhoni magyar közösségek hosszú
távú megmaradását és gyarapodását. Ezeket a mondatokat rendre meghallgatjuk
Semjén Zsolttól is a Magyar Állandó Értekezlet ülésén, csak sajnos a szavakat
nem követik tettek” – mondta el Szávay István.
A jövő évi választásokat követő időszakra utalva az ellenzéki képviselő
kifejtette: „Egy Jobbik-kormány Ukrajna és Szerbia EU-csatlakozásának
feltételeket fog szabni: déli szomszédunknak a magyar közösség számára a koszovói szerbeket megillető autonómiát kell
biztosítania, Ukrajnának pedig érvényt kell szereznie a kárpátaljai
autonómiáról és a magyar autonóm körzet létrehozásáról szóló, az igenek elsöprő
többségével zárult 1991-es népszavazásnak.”[9]
BOZÓKI Antal
Újvidék, 2017. szeptember 29.
[1] EU podseća Srbiju na slobodu
medija. http://www.danas.rs/drustvo.55.html?news_id=357148,
2017. szeptember 21. [16:10]
[2] Uo.
[4] Uo.
[5] A Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács konferenciájáról. http://tokeslaszlo.eu/cikk/a_karpat-medencei_magyar_autonomiatanacs_konferenciajarol, 2017. szeptember 19.
[7] A dokumentum teljes szövegét lásd a https://kmksz.com.ua/2017/09/23/karpat-medencei-magyar-autonomiatanacs-kmat-zaronyilatkozata/
oldalon.
[8] R. P.: Szerbia csak
akkor lehet az EU tagja, ha a délvidéki magyaroknak is garantálják, azt amit a
koszovói szerbeknek. http://delhir.info/2017/09/26/szerbia-csak-akkor-lehet-az-eu-tagja-ha-delvideki-magyaroknak-garantaljak-azt-amit-koszovoi-szerbeknek/,
2017. szeptember 26.
2017. szeptember 28., csütörtök
Húsz év visszafelé Szolidaritást vállalunk Vukašin Obradovićtyal, a múlt héten felszámolt Vranjei újság éhségsztrájkoló főszerkesztőjével
Köztudott már ősidők óta, hogy aki nem tanulja meg a történelmi leckét, az ismétlésre kényszerül.
Így járt most a szerbiai újságíró társadalom, hiszen ugyanott tart, ahol húsz évvel ezelőtt egyszer már járt.
Mifelénk még sokan
emlékeznek a Naša Borba és a Dnevni Telegraf kálváriájára, az újságírók
üldözésére, a szerkesztőségek bezárására, a különböző, rendszerint
mondvacsinált okokra hivatkozó felügyelőségek önkényére. A törvényeket a
miloševići hatalom kénye-kedve szerint változtatták, majd alkalmazták
is. Szegény Slavko Ćuruvija életével fizetett a hatalommal való
szembeszegülésért.
Számunkra ezen a
tájon a legfájdalmasabb az egykori Újvidéki Rádió és Televízió teljes
kiskorúsítása, majd leépítése kellett volna, hogy legyen. De nem lett
az. Lanyha tiltakozás kísérte ugyan a gondosan megtervezett, majd
aprólékos gondossággal végrehajtott folyamatot, de a végén mindenki
beletörődött a sorsába. A megalázott újságírók és szerkesztők is.
Tíz éve a
magánosítás volt az immár átfestett zászlót lobogtató, másmilyennek
látszó belgrádi hatalom kulcsszava. Újgazdagok, háborús nyerészkedők
vásárolták fel a helyi és körzeti rádiókat, majd vagy
államnyelvűsítették azokat, vagy pedig beolvasztották a már párthű
programokat sugárzó magánrádiókba. Ennek a folyamatnak – ahogy az
előbbinek is – főleg a kisebbségi nyelveken sugárzó adók látták a kárát.
Számuk drasztikusan csökkent. A szerb nyelvű rádiók száma ezzel szemben
országszerte megnőtt.
A törvényes
előírásokra hivatkoztak mindeközben még azok a politikusok is, akik Tito
elvtárs pionírjaiként, vagy ifjúsági politikus-palántájaiként arra
esküdöztek, hogy a törvényeket az emberek hozzák, akik tehát meg is
változtathatják azokat.
A kisebbségek
pártjai beálltak a sorba, immár kórustagokként fújták ugyanazt a nótát.
Saját tagságuk elszegényítésére szavaztak, hiszen a hatalmi tortából
cserébe nekik is juttattak néhány morzsát.
A Szabadkai Rádió
szégyenteljes megszüntetése is ennek a folyamatnak a részét képezi. Hol
durván, hol finoman valósították meg a hatalom elvárásait helyi és
körzeti szinten is az alacsonyabb szinten regnáló pártkatonák, akik
azzal sem törődtek, hogy emberek, akár egész családok életét teszik
tönkre.
Mindezt szinte ölbe tett kézzel nézte végig egész Szerbia.
Az egyre több újságíró szervezet is alig hallatta hangját, vagy csak nagyon halkan tiltakozott.
Mostanra, amikor
már szinte teljes egészében a hatalom kezében van a szerbiai sajtó,
néhányan hirtelen felkapták a fejüket. Elsősorban, persze, a közvetlenül
érintettek, akiknek egyike – tiltakozásul – éhségsztrájkba kezdett.
Ezúttal is a
különböző felügyelőségekkel végeztetik el a piszkos munkát, törvényesnek
minősítve a legtörvénytelenebb eljárásokat is. A hatalom saját céljaira
használja az állami rendfenntartó és közigazgatási szervek. A
törvényhozás után a törvény alkalmazása is egyetlen kézbe került.
A mostani tiltakozásnak annyi értelme van, mint amikor döglött ló elé teszik a szénát.
A demonstrációkkal
elkéstek, nem hőbörögtek, amikor mások bőréről volt szó. Most, amikor
ők maguk kerültek sorra, már nincs menekvés.
Szerbia, és az
itteni sajtószabadság esetében elmondható, hogy nem helyben topogásról
van szó, hanem visszalépésről. Minden a kilencvenes éveket idézi, csak a
megnyilvánulási formák durvultak. Csupán ilyen értelemben történt
haladás, mégpedig a Szerb Haladó Párttal és csatlósaival az élen.
2017. szeptember 28. [11:54]
Fókuszban a kisebbségi akcióterv – képzés az önkormányzatok számára
Fotó: vojvodina.gov.rs
A képzésen 41 vajdasági község képviselője volt jelen
A Szerb Köztársaság által tavaly márciusban elfogadott akciótervben a kisebbségek aktuális helyzetéről szóló adatok szerepelnek, a nemzeti tanácsok hatásköreit, vagyis az oktatást, a tájékoztatást, a nyelvhasználatot és a kultúrát érintő témák, illetve minden olyan kérdés, amelynek elmélete a szerbiai jogban már szerepel, a gyakorlatban viszont további javításra szorul. Az egyik nagyon fontos kérdés a részarányos foglalkoztatás.
A képzésen 41 vajdasági község képviselője volt jelen. Fehérvári Magda, a szabadkai önkormányzat képviseletében vett részt az eseményen: – Az akciótervvel megismerkedtünk, most azt mérjük fel, hogy ebből mit valósítottunk meg, betartjuk –e az anyanyelvvel kapcsolatos követelményeket, valamint, hogy a jogérvényesítés tapasztalható-e. – ismertette az önkormányzat társadalmi-tevékenységügyi titkárságának vezetője.
A törökbecsei önkormányzat már elkészült a dokumentummal, mondja Ilija László, a képviselő-testület elnökének segédje: – Jövő héten a szöveg egy nyelvi, helyesírási korrekción esik át, majd közvita tárgya lesz, ez követően viszont a képviselő-testület dönt a jelentésről. Az önkormányzatban a kultúrára, a médiára és az oktatásra helyeztük a legnagyobb hangsúlyt.
Az akcióterv 11 fejezetből áll, Nyilas Mihály tartományi kisebbségi titkár szerint a legfontosabb az, hogy a tervbe foglaltak meg is valósuljanak: – Az akciótervben, amelynek kidolgozásában többen részt vettünk, valóban részletesen, átgondoltan mindazok a problémák, tervek kidolgozásra kerültek, amelyeket szükséges megvalósítani ezen a területen az elkövetkező néhány évben, az EU-s csatlakozásig. Megfigyelhető ebben az időszakban, hogy vannak eredmények, de ugyanakkor vannak késések is, hiszen határidők szerepelnek a cselekvési tervben. Ezt a folyamatot gyorsítani kell, mindazoknak, akik követik, végrehajtják a tervek aktívabbnak kell lenniük, meg kell ismerniük a kötelezettségeiket, meg kell tanulniuk azt, hogy hogyan kell jelentéseket írni – tette hozzá a titkár.
Az akciótervbe foglaltak megvalósításával 74 kapcsolattartási személyt bíztak meg, akiknek negyedévi jelentést kell benyújtaniuk a szerb kormány Emberi és Kisebbségi Jogi Hivatalához.
Ádám Csilla
http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/21787/Fokuszban-a-kisebbsegi-akcioterv-kepzes-az-onkormanyzatok-szamara.html, 2017. szeptember 27. [13:49]
2017. szeptember 27., szerda
Morvait és Gaudit is kitiltották Ukrajnából
Morvai Krisztina EP-képviselő és Gaudi-Nagy Tamás jogvédő is ki van tiltva Ukrajnából – derült ki szerdán.
Erről maguk az érintettek tudatták közleményben, melyet az Alfahirnek küldtek, egyenesen a határról. Mint írják, a döntés értelmében 5 évig nem léphetnek be az országba, de indoklást nem kaptak.
„A magyar-ukrán határról jelentkezünk, ahol – természetesen jogszabálysértő módon kizárólag ukrán nyelven – kezünkbe nyomták a határozatot, mely szerint Dr. Gaudi-Nagy Tamás és Dr. Morvai Krisztina ki vannak tiltva Ukrajnából.”
– fogalmaztak.
Azt írták, egyelőre az oda érkezett magyar konzullal és a határőrökkel tárgyalnak.
Mint arról korábban a Kárpáthír beszámolt, Kárpátalján tartottak volna előadásokat a politikusok.
BREAKING - ukrán viccállam: Morvai és Gaudi 5 évre kitiltva. Indok: nincs.
A magyar-ukrán határról jelentkezünk, ahol - természetesen jogszabálysértő módon kizárólag ukrán nyelven - kezünkbe nyomták a határozatot, mely szerint Dr. Gaudi-Nagy Tamás és Dr. Morvai Krisztina ki vannak tiltva Ukrajnából. Egyelőre az ide érkezett magyar konzullal és a határőrökkel tárgyalunk. A helyzetről folyamatosan tudósítunk.
Morvai Krisztina, Gaudi-Nagy Tamás és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat monitorozó csoportja
Fotó: Várakozás a trianoni határon - és ezúttal is egy önkényes és jogtipró döntésre.
A magyar-ukrán határról jelentkezünk, ahol - természetesen jogszabálysértő módon kizárólag ukrán nyelven - kezünkbe nyomták a határozatot, mely szerint Dr. Gaudi-Nagy Tamás és Dr. Morvai Krisztina ki vannak tiltva Ukrajnából. Egyelőre az ide érkezett magyar konzullal és a határőrökkel tárgyalunk. A helyzetről folyamatosan tudósítunk.
Morvai Krisztina, Gaudi-Nagy Tamás és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat monitorozó csoportja
Fotó: Várakozás a trianoni határon - és ezúttal is egy önkényes és jogtipró döntésre.
Nem lenne miért
élnünk, ha nem lenne valami, amiért érdemes meghalni.
Anthony Giddens (London,
Edmonton, 1938.
január 18.
–) brit szociológus.
Amit nem lehet
bizonyítani, azt látni kell.
Soha nem mi jutunk el
a gondolatokig. A gondolatok jutnak el hozzánk.
Martin Heidegger (Meßkirch,
1889. szeptember
26. – Freiburg im Breisgau, 1976. május 26.)
német idealista
filozófus, a 20. századi német filozófia
egyik legnagyobb hatású egzisztencialista képviselője.
Azokra nem a jóról
emlékszünk. Ezeket pedig, úgy látszik, jól meg fogjuk jegyezni.
Radoje Raonić
A fogadók talánya:
Trump jön előbb Szerbiába vagy a MiG-ek?
Nikola Božilović
Ők nem fojtogatják a
médiát. Csak a szájukat és az
orrukat fogják be.
Zoran R. Tomić
Szerbia csak akkor lehet az EU tagja, ha a délvidéki magyaroknak is garantálják, azt amit a koszovói szerbeknek
A magyar külügy sikertelenségét jól bizonyítja, hogy számos alkalommal éltek vissza a környező országok azzal a megelőlegezett bizalommal, amit Magyarország mutatott az irányukba, éppen ezért konkrét követeléseket kell megfogalmazni a határon túli magyarság érdekében, véli a Jobbik Magyarországért Mozgalom.
A nemzetpolitikai események kapcsán
Szávay István jobbikos képviselő szólalt fel, aki üdvözölte, hogy vannak
olyan célok, amelyek mellett az egész Országgyűlés egységet és erőt tud
felmutatni. Így az elmúlt héten egyhangúlag fogadtak el egy olyan
ötpárti határozati javaslatot, amely nemcsak elítéli a jogtipró ukrán
oktatásitörvény-tervezetet, de az ellene való fellépésre is felkéri a
kormányt.
Szávay azonban emlékeztetett arra is,
hogy a jobbikosok már hónapokkal ezelőtt azt követelték a kormánytól,
hogy tegyen valamit az akkor még csak parlamenti elfogadás előtt álló
oktatásitörvény-tervezet vagy a még mindig a kijevi rada előtt fekvő,
hasonlóan diszkriminatív nyelvtörvénytervezetek ellen.
A kárpátaljai és romániai magyarokat érő
folyamatos jogsértések és támadások kapcsán a parlamenti felszólalásban
Szávay hangoztatta, hogy a külhoni magyar közösségek megmaradását a
megelőlegezett bizalom kontra produktív politikájával szemben,
egyedül a Kárpát-medencei magyar közösségek autonómiája nyújthatna valódi megoldást.
A Jobbik álláspontja ennek kapcsán a
kezdetektől fogva világos: a tömbmagyarság számára a területi, a
szórványmagyarság számára pedig a kulturális autonómia a cél.
“Csak az autonómia, csakis az autonómia
jogi, gazdasági, oktatási vagy nyelvhasználati garanciái szavatolhatják a
külhoni magyar közösségek hosszú távú megmaradását és gyarapodását.
Ezeket a mondatokat rendre meghallgatjuk Semjén Zsolttól is a Magyar
Állandó Értekezlet ülésén, csak sajnos a szavakat nem követik tettek.” –
mondta el Szávay István.
A jövő évi választásokat követő
időszakra utalva az ellenzéki képviselő kifejtette: “Egy Jobbik-kormány
Ukrajna és Szerbia EU-csatlakozásának feltételeket fog szabni: déli
szomszédunknak
a magyar közösség számára a koszovói szerbeket megillető autonómiát kell biztosítania,
Fura levelezésem a nagykövettel – Irány Kárpátalja (?)
Udvariasságból – és azért, hogy jogvédő
társaimat ne tegyem ki annak, hogy az ukrán határon visszafordítanak bennünket – három héttel ezelőtt levelet írtam az Európai Unióhoz rendelt ukrán
nagykövetnek. Tájékoztattam őt arról, hogy kárpátaljai látogatást szervezünk –
szokásunknak és hagyományainknak megfelelően, hiszen jártunk már hasonló úton
Erdélyben, Felvidéken és Délvidéken is. Megírtam az utazás célját, azaz azt,
hogy az őshonos nemzeti közösség jogait szeretnénk tanulmányozni, illetőleg
előadásokat tartani az európai uniós „kisebbségi” normákról. Három
hetet vártam nagykövet úr válaszára, amely végre megszületett. Mellékelem mind az
én levelemet, mind pedig az ő válaszát (elnézést kérek, amiért ez most csak
angolul áll rendelkezésre). Ami a válaszlevélből kiderült: azért volt szükség
ilyen hosszú időre, mert „alaposan tanulmányozták” az Ukrajnával
kapcsolatos eddigi felszólalásaimat, és azt rosszallással fogadták. Eszembe
jutott egy párhuzam: előfordulhatna vajon, hogy mondjuk Dél-Tirolba mennénk
jogvédő-monitorozó útra, tanulmányozva az ott élő őshonos közösség helyzetét,
és az olaszok azzal a feltétellel „engednének be” az országba, hogy
szívüknek kedvesek-e azok a gondolatok, amelyeket választott európai parlamenti
képviselőként megosztok az emberekkel. Ez nyilvánvaló képtelenség, és jól
tükrözi a rendszerbeli különbségeket. Nagykövet úr még mindig várat azon
válaszával, hogy minden jogvédő kollégámmal együtt „méltóztatnak-e
beengedni” az országukba. Az anyanyelvhasználat jogát brutálisan
korlátozó oktatási törvény elfogadása és aláírása is azt bizonyítja: véget kell
vetni a meghunyászkodásnak és az állandó megfelelési kényszernek, és az őshonos
közösségek jogait emberi jogoknak tekintve határozottan ki kell állnunk
kárpátaljai és más elszakított testvéreinkért. Azzal kapcsolatban, hogy miket
is kifogásolt a nagykövet: munkatársaim segítségével közreadok egy csokorra valót az eddigi – Kárpátaljával kapcsolatos – felszólalásaimból.
Tájékoztatásul – és az aktualitás miatt – szintén újra közöljük az Európai Unió
illetékeseivel (Mogherini asszony) folytatott levelezést Kárpátalja ügyében.
Ismétlem: meggyőződésem, hogy csak ezzel a határozott hangnemmel léphetünk
előre testvéreink emberi jogainak megvédésében. Szívből örülök annak, hogy a
magyar kormány is „hangot váltott”. Mint már ígértem, utazásunkról
beszámolunk.
Morvai
Krisztina
európai parlementi képviselő
Morvai Krisztina levele Mykola Tochytskyi nagykövetnek:
Mykola Tochytskyi válasza Morvai
Krisztinának:
Az események linkjei:
Párbeszéd az emberi méltóságról
Mezőkaszonyban (Kárpátalja) http://tinyurl.hu/INI5/
Kárpátaljával
kapcsolatos felszólalások:
1. Katonai védelmet a kárpátaljai
magyaroknak! (2014. 02. 26.)
2.Szégyelljék magukat az ukrán rendszer támogatásáért! Morvai az EP-ben (2014.04.03.)
3. Kárpátalja nem az EU "szomszédságpolitika" része?
(2015.07.09.)
4. Kárpátalja jogfosztottsága miatt csak nemmel szavazhatok az
EU-Ukrajna társulási szerződésre (2016.01.21.)
5. Egyetlen kárpátaljai magyar besorozása is az embertelen bánásmód
tilalmába ütközik (2015.02.10.)
6. A trianoni diktátum Európa gyalázata
(2014. 04.17.)
7. Vesszen Trianon! - Morvai revíziót és nemzeti önrendelkezést
követelt Strasbourgban (2015. 06.08.)
8. Emberi jogokat a kárpátaljai magyaroknak! (2015.01.14.)
9. A kárpátaljai magyarokért szólalt fel Morvai az EP Női Jogi
Bizottságában (2016.11.08.)
A Timmermans és Mogherini
alelnökökkel történt levelezés magyar nyelven itt olvasható:
http://www.morvaikrisztina.hu/2017. szeptember 26., kedd
Konszenzus és többségi akarat kell az autonómiához
Számos érdekes előadás hangzott el az autonómia megvalósításának lehetőségeiről és az azt akadályozó tényezőkről a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács (KMAT) által Nagyváradon szervezett autonómia konferencia első, pénteki napján.
A konferencia első blokkjának első felszólalója Elisabeth Nauclér finnországi svéd politikus volt, aki Åland sziget autonómiájának a történetét vázolta fel. Beszédében kifejtette, hogy a kisebbségügyi kérdések mindig belügynek számítanak, Åland sziget sorsát azonban azért sikerült megnyugtatóan rendezni, mert ügye nemzetközi konfliktussá terebélyesedett. Elisabeth Nauclér elmondta, hogy Ålandnak saját parlamentje van, és Finnország nem tud nélküle elfogadni egyetlen olyan egyezményt sem, amely a szigetet is érinti. Ez a rendszer tűnik megváltozni azóta, hogy Finnország belépett az Európai Unióba, Brüsszel ugyanis csak a tagországok joghatóságát ismeri el, így sajnos egyre többször megtörténik az, hogy az Ålandot közvetlenül érintő kérdésekben Brüsszel és Helsinki az ålandiak feje fölött dönt. Mint Nauclér elmondta, az Európai Unió nagy csalódás az Åland szigeteken élők számára, annál is inkább, mert Åland annak idején, Finnország csatlakozásakor megtehette volna azt, hogy nem lép be a Európai Unióba, mint ahogy a Dánia fennhatósága alatt álló Grönland és a Feröer-szigetek sem léptek be.
Egymásért
Kalmár Ferenc, Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztosa az identitás fontosságáról beszélt, majd pedig a saját nevével fémjelzett Európa Tanácsi jelentés keletkezéstörténetét vázolta fel. Leszögezte: az autonómia segít az identitás megőrzésében és az asszimiláció elkerülésében, és a különböző interetnikai feszültségek megoldásában is fontos szerepet játszhat. A nemzetek közötti viszálykodás megoldásának egyik módja lehet az, ha a különböző történelmi eseményeket minden résztvevő fél szempontjából megismertetjük, hiszen csak ez járulhat hozzá egymás jobb megértéséhez. Nagy hiányossága az Európai Uniónak az, hogy mindeddig még nem történt politikai iránymutatás az ilyen típusú történelemoktatás tekintetében. Szili Katalin, a határon túli autonómiaügyek egyeztetésének miniszterelnöki megbízottja kifejtette, hogy az Európai Unió addig nem lép át a huszonegyedik századba, amíg nem hajlandó megfogalmazni a nemzeti kisebbségügyi standardokat.
Második blokk
Szünet után Duray Miklós szlovákiai magyar író, politikus vázolta fel a felvidéki autonómiatörekvések történetét, konklúzióként azt hangsúlyozva: „ne mindig a másikat szidjuk, nézzük meg, mit teszünk mi saját jogvédelmünk érdekében.” Lőrincz Csaba, aki Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnökének a megbízottjaként érkezett a konferenciára kifejtette, hogy egységesíteni kell a különböző székelyföldi autonómia-tervezeteket, hozzátéve, nem világos, hogy szükséges-e egyáltalán egy újabb közigazgatási szintet létrehozni Romániában. Fontosnak tartotta a már létező jogok alkalmazását, mert, mint mondta, a helyi önkormányzatiságból kiindulva a helyi iskolákra, egyházakra alapozva felépíthető egyfajta helyi autonómia, amelyre hosszútávon ráépülhet majd a területi autonómia is, jelenleg ugyanis a román társadalom elutasítja az autonómiát. „Amíg egy miccsből román–magyar konfliktus keletkezik, addig nehezen lehet területi autonómiáról beszélni” – fogalmazott.
Gazdasági fellendülés
Sándor Krisztina, az EMNT alelnöke Lőrincz Csabával vitatkozva kifejtette, hogy a területi autonómia nem egy újabb közigazgatási szint lenne, hanem egy teljesen új közigazgatási rendszer. Mítosznak nevezte azt a közvélekedést, hogy Székelyföld gazdaságilag nem tudná eltartani önmagát, hiszen az autonómia éppen hogy gazdasági fellendülést hozna például azáltal, hogy az ott megtelepedő multinacionális cégek adója nem Bukarestbe vándorolna, hanem helyben maradna. Az autonómia megvalósulásában a nemzetközi nyomásgyakorlásnak és Magyarországnak kulcsfontosságú szerepe lehet, tette hozzá.
Minimális bizalom
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke kiemelte: az autonómia tekintetében a politikai elitnek kell egyezségre jutni, és csak ha már kialakult a konszenzus, akkor lehet hozzáfogni a megvalósításhoz, de hogy végül is mi válik valóra az elképzelésekből, az mindig a többségi társadalomtól függ. Ezért aztán elengedhetetlen egy minimális bizalom a többség és kisebbség között, aminek megkerülhetetlen velejárója az, hogy a többség ne tekintsen biztonsági kockázatként a kisebbségre. A továbbiakban kijelentette: „Nem hiszek a nemzetközi nyomásgyakorlásban, mert ha ez létezne, akkor Ukrajnában nem lenne olyan törvény, amilyen van” – utalt a most elfogadott, a nemzeti kisebbségeket súlyosan érintő ukrajnai oktatási törvényre. Majd így folytatta: „a brüsszeli politikusok fogékonysága a nemzeti kisebbségek tekintetében nulla. Ezt a csatát nekünk kell megvívnunk azokkal, akikkel együtt élünk”. Végezetül dr. Szilágyi Ferenc, a Partiumi Autonómia Tanács (PAT) elnöke szólalt fel, aki leszögezte: egy olyan fontos nemzetstratégiai kérdést, mint az autonómia, nem szabad gazdaságpolitikai megfontolásoknak alárendelni. Sándor Krisztina véleményét megerősítve elmondta: a Székelyföld gazdaságilag fenn tudja tartani magát. „A magyar emberek mindenhol dolgoznak, nem hiszem, hogy a Székelyföldet a Vaslui vagy a Călăraşi megyei parasztemberek adólejeiből kell fenntartani” – fogalmazott. A székelyföldi autonómia megvalósulásának szerinte két alapfeltétele van: léteznie kell az autonómia igényének, és ezt az igényt folyamatosan fenn kell tartani, mert a mai, állandóan változó világban bármikor előállhat az autonómia megvalósulását elsegítő kedvező helyzet. Mindkét blokkot a jelenlevők kérdései, és az azokra adott válaszok zárták.
Pap István
2017.09.24 12:40
http://www.erdon.ro/konszenzus-es-tobbsegi-akarat-kell-az-autonomiahoz/3626592
A Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács 2017. szeptember 22-én, Nagyváradon megtartott ülésének részvevői a következő nyilatkozatot teszik:
A Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács (KMAT) Zárónyilatkozata
A Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács 2017. szeptember 22-én, Nagyváradon megtartott ülésének részvevői a következő nyilatkozatot teszik:
A KMAT tiltakozik a kihirdetés előtt álló ukrán
oktatási törvény ellen, és felkéri Petro Porosenko elnököt, hogy
akadályozza meg a törvény életbe lépését. Az ügy súlyosságára való tekintettel
a KMAT külön nyilatkozatot bocsát ki e tárgyban.
A KMAT tiltakozik a marosvásárhelyi
katolikus iskola ellehetetlenítése miatt. Az Európai Unió minden
országában a nemzeti kisebbségeknek joguk van az anyanyelv használatához és az
anyanyelvű oktatáshoz. Románia minden erre vonatkozó nemzetközi és európai
uniós rendelkezést aláírt, ám a gyakorlatban nem alkalmazza azokat.
Aggodalommal tapasztaljuk, hogy ezen ügy kapcsán a visszaállamosítási
törekvések is újból megjelentek, holott még a kommunista rezsim idején
államosított ingatlanok teljes körű visszaszolgáltatását sem hajtották végre.
Felszólítjuk a román kormányt, hogy az európai normákat tiszteletben tartva
biztosítsa a magyar közösség alapvető jogát az oktatáshoz, az általa választott
törvényes keretek között.
A KMAT áttekintette a Kárpát-medencei
autonómiatörekvések helyzetét, megállapítva, hogy gondjaink
többsége az önrendelkezés hiányára vezethető vissza. Kulcsfontosságúnak
tartjuk, hogy ezen törekvéseink az új nemzedék, a mindenkori fiatalok részéről
is minél szélesebb körű támogatottságot kapjanak. Ennek érdekében szerveztünk
egy fiataloknak szánt autonómiakonferenciát, és szorgalmazzuk az önrendelkezés
ügyének korszerű és letisztult formájú népszerűsítését.
A KMAT üdvözli Szili Katalin miniszterelnöki
megbízott eddigi erőfeszítéseit egy közös erdélyi autonómiatervezet
kidolgozására. Tekintettel arra, hogy felmerült a Székelyföld területi
autonómiáját célul kitűző törvénytervezet újbóli benyújtása a román parlamentben,
egyúttal felkéri őt, hogy folytassa az egyeztetéseket, és érje el, hogy a
benyújtandó tervezet a lehető legnagyobb magyar társadalmi és politikai
támogatottsággal rendelkezzen.
A KMAT támogatja a Minority SafePack néven
ismertté vált európai polgári kezdeményezést, és felkéri a tagszervezeteken
keresztül a Kárpát-medencei magyar közösségeket, valamint nemzetközi
partnereiket, hogy tagjaik aláírásával segítsék a kezdeményezés sikerre
vitelét. Az egymillió aláírást igénylő európai szintű kezdeményezés fontos
eszköz lehet az őshonos nemzeti kisebbségek helyzetének rendezésében.
A KMAT fontosnak tartja a jövő évi magyar országgyűlési
választást, amelyen immár második alkalommal vehetnek részt a
könnyített honosítási eljárás révén magyar állampolgárságot szerző magyarok,
szerte a nagyvilágban. A KMAT a tagszervezetei révén segítséget nyújt minden
magyar állampolgárnak a választásokon való részvétel előfeltételét képező regisztrációban,
és arra buzdít minden magyar állampolgárt – lakóhelyétől függetlenül –, hogy
vegyen részt a jövő évi országgyűlési választásokon.
Elfogadták a KMAT ülésén, 2017. szeptember 22-én,
Nagyváradon.
Forrás: emnt.org