AKADOZÓ CSELEKVÉSI TERV

Jogok papíron – változatlan gyakorlat

„A nemzeti kisebbségi jogérvényesítési akcióterv[1] megvalósításáról szóló jelentéstételi folyamatok előmozdításának érdekében” tartottak „továbbképzést” szeptember 27-én, Újvidéken a köztársasági és tartományi tisztségviselők.[2]

„A képzésen 41 olyan vajdasági önkormányzatból voltak jelen képviselők, kapcsolattartó személyek, ahol többnemzetiségű a lakosság.”[3]

Suzana Paunović, a szerb kormány Emberi és Kisebbségi Jogi Hivatalának igazgatója az összejövetelen elhangzott megnyitó felszólalásában kiemelte, hogy „a szerbiai önkormányzatoknak, amelyekben a nemzeti kisebbségek tagjai élnek, kulcsfontosságú szerepük van a kisebbségek jogainak megvalósításában”.[4]

– A 2016. március 3-án elfogadott cselekvési terv előlátja, hogy az egyes tevékenységekkel megbízottaknak, így a helyi önkormányzatok is, amelyekben kisebbségek élnek, negyedévenként jelentést kell tenni a dokumentumba foglaltak gyakorlati megvalósításáról. A hivatal által szervezett képzéseken csaknem 70 helyi önkormányzat foglalkoztatottjai vettek részt,[5] akik iránt az elvárás, hogy az elkövetkező időszakban hozzájáruljanak a terepi helyzetbe való jobb betekintéshez – tette hozzá Paunović. Emlékeztetett továbbá, hogy „a cselekvési terv 11 fejezetből áll és 115 tevékenységet lát elő, amit 74 részvevőnek kell megvalósítani”.[6]

Az újvidéki „továbbképzés” résztvevői (Fotó: vojvodina.gov.rs)

Nyilas Mihály, a tartományi kormány alelnöke és tartományi oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi-nemzeti közösségi titkár szerint „a legfontosabb az, hogy a tervbe foglaltak meg is valósuljanak”.[7]

– Az akciótervben, amelynek kidolgozásában többen részt vettünk, valóban részletesen, átgondoltan mindazok a problémák, tervek kidolgozásra kerültek, amelyeket szükséges megvalósítani ezen a területen az elkövetkező néhány évben, az EU-s csatlakozásig. Megfigyelhető ebben az időszakban, hogy vannak eredmények, de ugyanakkor vannak késések is, hiszen határidők szerepelnek a cselekvési tervben. Ezt a folyamatot gyorsítani kell, mindazoknak, akik követik, végrehajtják a terveket, aktívabbnak kell lenniük, meg kell ismerniük a kötelezettségeiket, meg kell tanulniuk azt, hogy hogyan kell jelentéseket írni – tette hozzá a titkár.[8]

Nyilas Mihály hangsúlyozta még: „A magyar kisebbségnek Szerbiában és Vajdaságban nagyon fontos a szerb nyelv, mint nem anyanyelv tanítási programjának a módosítása, továbbá a részarányos foglalkoztatást szabályzó fejezet is, amelynek keretében az egész közszférában komoly változások várhatók”.[9] 

 

Az újvidéki „képzésre” bizonyára annak apropóján került sor, hogy az Európai Parlament 2017. június 14-i állásfoglalásának a Bizottság Szerbiáról szóló, 2016. évi jelentésének (2016/2311(INI)) 26. pontjában felhívta Szerbiát „a cselekvési terv és melléklete teljes körű, átfogó és átlátható módon történő végrehajtására, minden oldal építő jellegű részvételével”[10] Ezek megvalósításával viszont gondok vannak.

– Az Emberi és Kisebbségi Jogi Hivatal rendszeres figyelemmel kíséri a nemzeti kisebbségek jogainak megvalósítására vonatkozó cselekvési tervben előlátott tevékenységet – közölte Suzana Paunović, a hivatal igazgatója a Negyedik jelentés bemutatása alkalmából szeptember 13-án Belgrádban tartott összejövetelen.[11]

Paunović az ülés megnyitásakor elmondta, hogy „az erre az időre előlátott tevékenységek 63 százaléka megvalósult, vagy sikeresen megvalósul”. A tevékenységek 74 megvalósítója közül 13 nem küldte el az adalékát, amelyek között szerepel hét nemzeti tanács is”.[12] 

Az Európai Uniós Nemzeti Konvenció (NKEU)[13] legutóbbi, augusztus 18-án Belgrádban megtartott ülésén Tanja Miščević, a csatlakozási tárgyalásokat folytató szerb csapat vezetője elmondta, hogy az EU következő, féléves jelentése „novemberre várható”, és abban „komolyan elemzik” Szerbia tevékenységét. – Ez a jelentés lesz a 23. és a 24. fejezet felülvizsgálatának az alapja” – hívta fel a figyelmet a tárgyalócsapat vezetője.[14]

Nyilas Mihály és Suzana Paunović az újvidéki összejövetelen

A cselekvési tervel kapcsolatban – az itteni magyar közösség vonatkozásban – kezdettől fogva az a probléma, hogy a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) hivatalosan nem vitatta meg, állást nem foglalt ezzel a dokumentummal kapcsolatban. A másik sarkalatos probléma az, hogy a cselekvési tervbe – az MNT és a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) érdektelensége miatt – a magyar közösség helyzetét érintő számos kérdés bele sem került.

November közeledtével a szerb kormányhivatalnak most valamiféle eredményről kellene beszámolni.  Az eddigiekből viszont az látszik, hogy még az a kevés is, amit a cselekvési tervbe foglaltak, többnyire csak papíron valósul meg, a gyakorlatban pedig szinte semmi. Még a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítása, vagy új meghozatala és a nemzeti kisebbségek jogainak valamint szabadságainak védelméről szóló törvény módosítása sem történt meg. Az is bizonytalan hogy erre mikor kerül sor. Ezeknek a határideje pedig már jó néhány éve elmúlt. Ebből is látszik, hogy Szerbiában nincs tényleges politikai akarat a nemzeti közösségek helyzetének rendezésére.

Az újvidéki „továbbképzésen” elhangzottak alapján arra lehet következtetni, hogy az illetékeseknek nincsen betekintésük abba, hogy az akciótervből ténylegesen mi is „valósult meg” eddig, hogy a Suzana Paunović vezette hivatal nem ismeri a nemzeti kisebbségi jogok terén milyen is a valós helyzet. Sok esetben a határidők sem teljesültek/teljesülnek.

Ha ez nem így lenne, az igazgató asszony nem követelte volna a részvevőktől, hogy „az elkövetkező időszakban járuljanak hozzá a terepi helyzetbe való jobb betekintéshez”. Miközben – Paunović szerint – „az erre az időre előlátott tevékenységek 63 százaléka megvalósult, vagy sikeresen megvalósul”. Nem tudni viszont, hogy ebből mennyi a „megvalósult” és amelyik „megvalósul”?

Nyilas Mihály is az összejövetelen azt emelte ki, hogy „mindazoknak, akik követik, végrehajtják a terveket, aktívabbnak kell lenniük, meg kell ismerniük a kötelezettségeiket, meg kell tanulniuk azt, hogy hogyan kell jelentéseket írni”.

Ebből viszont azt lehet (ki)érteni, az önkormányzati illetékesek, vagy ahogyan nevezték ezeket, a „kapcsolattartók” – másfél évvel az elfogadása után –, jóformán még azt sem tudják, mik a feladataik, mit kell tenniük a cselekvési terv teljesítése érdekében.

A két tisztségviselő, amint a fentiekből is látszik, nem a(z elvárásoknak megfelelő) feladatot/követelést hangsúlyozta, hogy a gyakorlatot összhangba kell hozni a jogszabályokkal/jogszabályi szintre emelni. Ezért az is elképzelhető, hogy lesznek majd szép jelentések a kisebbségi jogok megvalósulásáról, a gyakorlatban pedig éppenséggel semmi nem változik.

Most az MNT-nek az lenne a feladata – ha erre egyáltalán a vezetőségének lenne szándéka és megfelelő szakszolgálata – hogy a „kapcsolattartóktól” elkérje az általuk készített jelentést és azokat (önkormányzatonként, tevékenységi területenként) összevesse a mindennapi gyakorlattal. Az itteni magyar nyelvű sajtónak pedig, hogy tájékoztasson, a cselekvési tervben foglaltak hogyan valósulnak, illetve nem valósulnak meg a helyszíneken.

Az MNT-nek most újabb esélye van, hogy végre kiálljon a magyar közösség kollektív és egyéni jogainak érvényesítése érdekében. Ez a cselekvési tervnek a Tanja Miščević által – „a csatlakozási folyamat felénél” – kilátásba helyezett változása miatt is fontos lenne.[15]  A testület vezetőinek eddigi tevékenysége alapján ez azonban nem tűnik túlságosan valószínűnek.   

Amennyiben a cselekvési terv száz százalékban megvalósul, a gyakorlatban pedig semmilyen előremozdulás nem lesz, Tanja Miščevićnek és Suzana Paunovićnak nem lehet azt felróni!

BOZÓKI Antal

Újvidék, 2017. október 2.

---

[1] Cselekvési terv a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítésére. A dokumentumot lásd a http://www.vajma.info/ oldalon.

[2] Ria: Megvalósítani a kisebbségi akciótervet. Magyar Szó, 2017. szeptember 28. 5. és Ádám Csilla:

Fókuszban a kisebbségi akcióterv – képzés az önkormányzatok számára. http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/21787/Fokuszban-a-kisebbsegi-akcioterv-kepzes-az-onkormanyzatok-szamara.html, 2017. szeptember 27. [13:49]

[3] Ria: Megvalósítani a kisebbségi akciótervet, a 2-es jegyzetben. A tartományban 45 önkormányzat működik.

[4] Локалне самоуправе имају важну улогу за остваривање права мањина [A helyi önkormányzatoknak fontos szerepük van a kisebbségek jogainak megavalósításában. http://www.ljudskaprava.gov.rs/sr/press/vesti/lokalne-samouprave-imaju-vazhnu-ulogu-za-ostvarivanje-prava-manjina

[5] A Zoran Pašalić szerb polgári jogvédő által közölt adatok szerint Szerbiában 72 vegyes közösség van”. Szerbiában hiányoznak a nemzetek közötti viszonyügyi tanácsok. (Tanjug)

http://www.vajma.info/cikk/szerbia/25183/Szerbiaban-hianyoznak-a-nemzetek-kozotti-viszonyugyi-tanacsok.html, 2017. szeptember 8. [18:11].

[6] Lásd a 4-es alatti írást. A szerb „učesnik” [résztvevő, részes] kifejezést a magyar nyelven tudósítók „kapcsolattartó”-nak fordítottak. Lásd a 2-es alatti írásban és Ádám Csilla: Fókuszban a kisebbségi akcióterv – képzés az önkormányzatok számára c. írását.

http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/21787/Fokuszban-a-kisebbsegi-akcioterv-kepzes-az-onkormanyzatok-szamara.html, 2017. szeptember 27. [13:49] Tanja Miščević korábban a „nosilac aktivnosti” [tevékenység hordozója] kifejezést is használta. Sprovođenje Akcionog plana za manjine se redovno prati [A kisebbségi cselekvési tervet rendszeresen figyelemmel kísérik]. Tanjug.

http://www.rtv.rs/sr_lat/drustvo/sprovodjenje-akcionog-plana-za-manjine-se-redovno-prati_854386.htm, 2017. szeptember 13. [18:00 ] Itt azokról a személyekről lehet szó, akik a helyi önkormányzatokban vagy hatalmi szervekben a cselekvési tervből eredő feladatok megvalósításával, illetve megvalósításának követésével vannak megbízva.

[7] Lásd Ádám Csilla írását, a 2-es jegyzetben.

[8] Uo.

[9] Ria: Megvalósítani a kisebbségi akciótervet, a 2-es jegyzetben.

[10] V. J.: Backović: Pristupili smo pregovorima sa ružičastim naočarima [A tárgyalásokat rózsaszín szemüveggel kezdtük]. Danas, 2017. augusztus 19. 6.

[11] Sprovođenje Akcionog plana za manjine se redovno prati, a 6-os jegyzetben.

[12] Uo.

[13] Nacionalni konvent o Evropskoj Uniji. http://eukonvent.org/ Lásd még a Változik a cselekvési terv c. írásom: https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=10172, 2017. július 30.

[14] V. J.: Backović: Pristupili smo pregovorima sa ružičastim naočarima [A tárgyalásokat rózsaszín szemüveggel kezdtük]. Danas, 2017. augusztus 19. 6. Lásd még a Mi a fontosabb, a jogállam vagy Koszovó? c. 2017. augusztus 22-i írásom.  http://delhir.info/2017/08/22/mi-fontosabb-jogallam-vagy-koszovo/, 2017. augusztus 22. és https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=10266, 2017. augusztus 24.

[15] Bővebben lásd a Változik a cselekvési terv? c. 2017. július 29-i írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=10172, 2017. július 30.