A délvidéki/vajdasági magyarok helyzete és jogai
Az est során elhangzott, Bozóki tényekre és bizonyítékokra alapozva szembesíti az olvasót délvidéki magyarok valós helyzetével. Mint fogalmazott, kizárólag a tények alapján lehet szubjektív véleményt megfogalmazni. - Én a tények embere vagyok, azt gondolom csak ez alapján lehet írni, a meglátásaim benne vannak ezekben a könyvekben. Az (Árnyék)jelentés, vagy az ún. fehér könyv tulajdonképpen folytatása az eddigi munkámnak, hét ilyen árnyékjelentés jelent meg az utóbbi tizenhét évben. Három ilyen jelentés van, létezik a Magyar Nemzeti Tanácsnak egy jelentése a munkájáról, ami kifejezi az MNT álláspontját a vajdasági magyarság helyzete kapcsán, és létezik egy jelentés, amit a Magyar Mozgalomhoz tartozó tanácsnokok készítettek az MNT jelentése alapján. Az enyém a harmadik ilyen, ami felöleli a gazdasági helyzettől kezdve egészen a jogvédelemig az oktatást, a kultúrát, a sajtó problémáit. Egyfajta keresztmetszete ez a jelenlegi társadalmi állapotoknak, különös tekintettel a vajdasági magyarok jogi, gazdasági, kulturális helyzetére. A másik könyv, A háborús bűnösség terhe egy szakosított könyv, amely a kollektív bűnösséggel és a rehabilitálási ügyekkel foglalkozik. Az eredeti tervem az volt, hogy ennek lesz párja is, ami a vagyon visszaszármaztatással foglalkozik majd, ugyanis a két téma szorosan összefügg - tette hozzá.
Mint hangsúlyozta, mindig a jelenlegi jogi állapotokból indul ki. - Az első dolog mindig az, hogy megnézem mit írnak elő a jogszabályok, ezután következik az, hogy milyen a gyakorlat, hogyan valósul meg a mindennapok során. Mondhatom szabadon, hogy itt egy komoly szakadék létezik a gyakorlat és az elmélet között. Egyet ír a jogszabály és azok nem valósulnak meg a gyakorlatban.
Annak a híve vagyok, hogy a jogszabályokat meg kell valósítani, tehát Szerbiának vannak belső jogszabályai, amelyek a nemzetközi egyezmények, nyilatkozatok, a vállalt nemzetközi kötelezettségek alapján tartalmazzák a nemzeti kisebbségek jogait, amit a szerb államnak kötelessége lenne a gyakorlatba átültetni. Az európai uniós tagállamok felé egy külön követelmény az ún. koppenhágai kritériumoknak a tiszteletben tartása, amelyek közé tartozik az emberi jogok és a kisebbségi jogok maradéktalan érvényesítése is. A háborús bűnösség terhe című könyv alcíme az, hogy Eltörölték, megszüntették?, a probléma itt sajnos az, hogy nem történt meg a háborús bűnösségnek egy általános eltörlése, mindenkinek, aki érintett a háborús bűnösség terhével, annak saját magának kell lefolytatnia az összes eljárást a rehabilitálással kapcsolatban.
Vajdaságban 26 kisebbség létezik, azt gondolom, hogy létre kellene hozni egy kisebbségkutató intézetet, ami éppen azzal foglalkozna, hogy hogyan kell átültetni a gyakorlatba az állam által vállalt kötelezettségeket és a törvény szabta jogokat. Ez persze pártmentes lenne, ami megbízható elemzéseket, kutatásokat végezne, amit aztán bemutathatnánk a hazai és a külföldi közvéleménynek is.- mondta a szerző.
A tervek kapcsán elmondta, egy dokumentumkönyv kiadása lenne a következő lépés, amelyben azzal foglalkozna, hogy Szerbiában és az európai intézmények milyen álláspontokat fogalmaztak meg a vajdasági magyarok helyzetével kapcsolatban.
Ádám Csilla
2017. október 18. [10:47]
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése