„Alternatív valóság”
Kisebbségjogi témák
Szeptember
29.
Soviniszta tankönyv?
A
történelem tankönyv, amelynek szerzője Radoš
Ljušić történész és a hatalmon lévő Szerb Haladó Párt (SNS) tagja (a fotón), sérti az
etnikai kisebbségeket és Szerbia szomszédjait, olvasható a könyv kritikai
elemzésében.
Aleksandar Miletić
történész az elemzésében arra következtetésre jutott, hogy a szerbiai
harmadikos középiskolások számára készült könyv „etnocentrikus, egyoldalú,
meggondolatlan, irracionális, és nem ritkán teljesen soviniszta kidolgozásokkal
és megjegyzésekkel tűnik ki”. „Elfogadhatatlan, hogy ilyen sértő meglátások,
amelyek szítják a gyűlöletet és a türelmetlenséget, találhatók a hivatalos és a
művelődési miniszter által engedélyezett, serdülőknek szánt tankönyvben – írta
Miletić az elemezésében.
Ljušić
viszont a BIRN[1]-nek azt a választ adta,
hogy a „kritika csak politikai támadás”, Miletićet Soros György milliárdos
érdekeinek szószólójának nevezve.[2]
Október
6.
„Alternatív valóság”
Szijjártó
Péter külgazdasági és külügyminiszter udvariassági
látogatáson Aleksandar Vučić szerb elnöknél Belgrádban
(Fotó: Tanjug)
– A kisebbségek jogainak védelme terén Szerbia
számos európai uniós vagy az EU-tagságra váró ország számára példát mutathat, a
nagyrabecsülés jeléül pedig Budapest nemcsak kéri, hanem követeli, hogy még az
idén megnyíljon öt új csatlakozási fejezet a Szerbia és az Európai Unió közötti
csatlakozási tárgyalásokon – hangsúlyozta Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter Belgrádban, miután
találkozott Jadranka Joksimović európai integrációért felelős szerb
miniszterrel.
A külgazdasági és külügyminiszter
leszögezte: Szerbia a pozitív példa, amely azt mutatja, „így is lehet”.
Példaként Ukrajnát említette, amely mint mondta, „állítólag az Európai Unióba igyekszik”,
mégis úgy módosította oktatási törvényét, hogy a tíz év feletti gyerekek nem
tanulhatnak anyanyelvükön. Ami Ukrajnában a kisebbségek ügyében zajlik, az
szégyen és gyalázat – fogalmazott. Hozzáfűzte: ezzel szemben Szerbia éppen úgy
módosította oktatási törvényét, hogy az a nemzeti kisebbségek jogait
megerősítette, sőt előrelendítette.
Aláhúzta: Magyarország mindent
megtesz, hogy elősegítse Szerbia európai integrációját, így honorálná azt, amit
Belgrád a vajdasági magyar kisebbségért tesz.
Tényként közölte, hogy
Magyarország és Szerbia között még soha nem volt olyan jó a kapcsolat, mint
most, és nagyrabecsülését fejezte ki a szerb kormány számára, amiért az
komolyan veszi és tiszteletben tartja a kisebbségi jogokat. Ahogy Szerbia a
magyar kisebbséggel bánik, az teljes mértékben megfelel az EU értékeinek és
elvárásainak. Hozzáfűzte, hogy információi szerint Belgrád még az idén
módosítja a kisebbségi kerettörvényt, és a vajdasági magyarság vezető politikai
ereje szerint ennek előkészületei rendkívül jól haladnak – adta hírül az MTI.[3]
„Ezt hívják alternatív valóságnak” – hangzik a
Napló kommentárja.[4]
Október 7.
„Szégyellje magát!”
(Fotó:
Blic)
– Orbán Viktor magyar miniszterelnök bukaresti „kisebbségi” lapoknak
valamilyen, csak számára érthető oknál fogva azt nyilatkozta, „Szerbia
megerősödött, mert példaértékű autonómiát adott a vajdasági magyaroknak”.
Legalábbis ez áll a Tanjug
információjában.
Innen tájékoztatjuk Orbánt: Szerbia
nem erősödött meg.
A
délvidéki magyarok nem élveznek semmilyen autonómiát, még a kulturálist sem
(egyesek úgy vélik, a Magyar Nemzeti Tanács egyenlő a kulturális autonómiával,
de nem az, hiszen a VMSZ intézményéről van szó).
Példaértékű autonómiát pl. a
katalánok élveznek Spanyolországban, de az sem elég nekik.
Ha a szerb távirati ügynökség
hitelesen közölte a fenti nyilatkozatot, Orbánnak csak annyit üzenünk: Szégyellje
magát! – fűzte hozzá a DélHír portál.[5]
Október 8.
Várady nem látja…
(Fotó: Tanjug)
Dr. Várady Tibor akadémikus (a felvételen), „a szerbek kedvenc
nemzetközi jogásza” (ahogyan a DélHír nevezi)[6]
Katalónia függetlenségi törekvésével kapcsolatban több nyilatkozatot is adott a
médiának.
A Magyar Szónak egyebek között
ezt mondta: „Nem látom a megkülönböztetés alapját, nem tudom, hogy miért
kellene különbséget tenni Koszovó és Katalónia között”.[7]
Feltűnő viszont, hogy ugyanez a
lap (csak az előző) oldalán közli a hírt, miszerint az Erdélyi
Magyar Nemzeti Tanács (MNT) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) is ezzel
szemben „kinyilvánította (október 3-án – B. A.) szolidaritását a katalán
néppel, és párhuzamot volt az erdélyi helyzettel a(z október 1-jén – B. A.)
tartott népszavazás kapcsán”.[8]
Dr. Florian Bieber,
a Grazi Egyetem tanára, Balkán-szakértő szerint „Koszóvó és Katalónia között az
alapvető különbség az erőszak”.
– Bár a […] népszavazás napján
brutális rendőrségi fellépés volt jellemző Katalóniában, azt semmiképpen nem
lehet a Koszovóban jellemző, hosszú ideig tartott represszióhoz hasonlítani.
Már az 1998/99-es háború, valamint a koszovói autonómia eltörlése után
világossá vált, hogy Koszovó és Belgrád között nem születhet megállapodás a
tartomány széles autonómiájáról. Katalónia helyzete nem hasonlítható
Koszovóéhoz”[9] […]. A párhuzam Koszóvó és
Katalónia között a központi hatalom kompromisszum nélküli és merev magatartása,
ami ahhoz vezet, hogy a nép mind határozottabban támogatja az önállósodási törekvéseket.”[10]
Nikola Samaržić, a belgrádi Bölcsészettudományi Kar tanára
szerint „a spanyol állam és a jugoszláv föderáció között nincsen semmilyen
konkrét politikai analógia, azok csak értéktelen politikai fabrikátumok”.[11]
Várady aztán a belgrádi Politika
c. napilapnak adott (csaknem egész oldalas) interjúban magyarázta, hogy „sem a
spanyol, szerb alkotmány nem engedélyezi a függetlenségi népszavazást”,[12]
vagyis tartományainak elszakadását népszavazás útján vagy más módon. Na és, ha
az alkotmány nem engedélyezi és a nép el akar szakadni, akkor mi történik?
Alkalmazni kell a nemzetközi (köz)jogot.
A jogtudós megfeledkezett (vagy
nincs tudomása arról?), hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) Közgyűlése
több határozata is foglalkozik a népek önrendelkezési jogával: az 1960. évi
nyilatkozat a gyarmati országoknak és népeknek nyújtandó függetlenségről, az
1970. évi nyilatkozat az államok baráti kapcsolatait és együttműködését
szabályzó nemzetközi jogi elvekről, az 1974. évi határozat az agresszió
meghatározásáról. Az önrendelkezés tiszteletben tartást írja elő az 1966. évi
Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya, a Gazdasági, szociális
és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmány, valamint az 1975. évi helsinki
zárokmány is.
Egyébként Várady a nemzetközi
magánjog tanára volt az újvidéki Jogtudományi Karon. Ez a nemzetközi közjogtól
eltérő jogág, de a kettőt sokan nem különböztetik meg. Ez azonban képez
mentséget a nyilatkozatokhoz.
Jogosan teszi fel a kérdést a
DélHír: „Várady mért nem képviseli
(képviselte – B. A.) hasonló lelkesedéssel a délvidéki magyarok ügyét, mint
teszi azt a szerbek esetében”?[13]
A Katalán népnek (is) – ha úgy dönt –
joga van az önrendelkezésre, a független államra! Ezt a jogot nem lehet
megvonni semmilyen erővel.
Október 10.
„Nem az én dolgom”...
(….) Az utóbbi napokban többen is
kérdeztek, miért hagytam abba a naplóírást a Családi Körbe. Nem az új
szerkesztőség miatt, ha ezzel magyaráznám, akkor beavatkoznék a jelenlegi
vajdasági magyar politikai vitákba, amelyben nem bíráskodom. Nem az én dolgom,
s különben is, saját magamnak mondanék ellent. Rokonszenvezek a plurális
színtérrel, még akkor is, ha az csak csírázófélben van. Másról van szó.
Egyrészt mindent egyszer abba kell hagyni, másrészt úgy vélem, hogy vállalja a
felelősséget vajdasági magyar értelmiségiek közép- és fiatal nemzedéke. Rajtuk
a sor. Ha végzik a dolgukat, akkor felesleges vagyok, ha pedig nem, akkor még
feleslegesebb. Jelenleg úgy látom, hogy elégedettek fennállóval, a kisebbségi
közösség helyzetével és állapotával, amelyet a VMSZ teremt meg. Ha nekik jó,
akkor nem rontom az idillt (…)[14]
– írja Végel László a
Naplójegyzeteiben.
Mi a költő, az író, az
értelmiségi feladata?
Az, hogy szemlélje a dolgokat,
társadalmi történéseket és azokat regisztrálja, esetleg, hogy véleményt is
mondjon azokról, vagy, hogy maga is alakítsa/befolyásolja a köztudatot, állást
foglaljon, ha nem jól mennek a dolgok?
Annak a híve vagyok, hogy a
dolgokat nem csak szemlélni, de még csak magyarázni sem elég. Még akkor sem, ha
a szemlélőnek nincsenek anyagai gondjai, hanem hogy elmondja véleményét, és ha
kell ki is álljon azok mellett.
„Nem az én dolgom” (hogy
„beavatkozzak a jelenlegi vajdasági magyar politikai vitákba”) – írja Végel. Ez
is lehet egy (kényelmes) szemlélet/pozíció. A nagy költők, írók, gondolkodók azonban
– és ez által is megjegyezte nevüket az irodalom, a történelem – rendre kiálltak
nem csak a közösség, de az egyének igazsága, jogai mellett is. Vállalták a felelősséget
az események alakulásáért is.
Persze ehhez nem (volt) elég a „rokonszenv”,
bátorság is kell(ett)…
BOZÓKI Antal
Újvidék, 2017. október
15.
[1] Balkan Investigative Reporting Network? Beograd, Srbia. Nem
kormányzati szervezet, Belgrád, Szerbia. http://birnsrbija.rs/o-birnu/
[2] BIRN: Kritike udžbenika Radoša Ljušića zbog
sovinizma [Radoš Ljušić tankönyvének bírálata a sovinizmus miatt]. Danas, 2017.
szeptember 29. 7.
[3] Szijjártó Péter: Magyarország
követeli az EU-tól öt új tárgyalási fejezetet megnyitását Szerbiával.
http://www.vajma.info/cikk/szerbia/25263/Szijjarto-Peter-Magyarorszag-koveteli-az-EU-tol-ot-uj-targyalasi-fejezetet-megnyitasat-Szerbiaval.html,
2017. október 6. [16:19]
Lásd még: v-ár: Öt
fejezet megnyitását követeljük. Magyar Szó, 2017. október 7. 5.
[6] K. P.: Várady több megértést kér Szerbia számára! http://delhir.info/2017/10/11/ismet-megszolalt-jogaszunk-varady-tobb-megertest-ker-szerbia-szamara/,
[7] P.E.: Koszóvó és Katalónia között nincs
különbség. Magyar Szó, 20147. október 4. 4.
[8] MTI: Párhuzamot vonnak Katalónia és Erdély
között. Magyar Szó, 20147. október 4. 3.
[9] P.E.: A keménykezű irányítás következményei.
Magyar Szó, 20147. október 5. 4.
[10]Uo.
[11] Marija Kojić Analogije između Kosova i Katalonije us
stupidne [A
Koszovó és Katalónia közötti analógiák stupidok]. (stupidan: korlátolt, bárgyú, ostoba. Srpskohrvatsko mađarski rečnik
[Szerbhorvát-magyar szótár] Pokrajinski zavod za izdavanje udžbenika. Újvidék,
1975. S-Ž, 235.)
[12] Ivan Cvetković: Ustavi Španije i Srbije ne
poznaju mogućnost referenduma o nezavisnosti. Politika, 2017. október 8. 7. Lásd
még K.P.: Várady több megértést kér
Szerbia számára! http://delhir.info/2017/10/11/ismet-megszolalt-jogaszunk-varady-tobb-megertest-ker-szerbia-szamara/,
2017. október 11.
[13] Uo.
[14] Végel László: Naplójegyzetek – Fragmentumok. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=10454,
2017. október 12.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése