Pásztor szerint minden délvidéki magyar hazaáruló, aki nem szavazta volna meg november 25-ét ünnepnek?

Pásztor István a tartományi hivatalában fogadta a Vajdasági RTV Fókuszban című műsor stábját. Az interjúban arról beszélt, miért volt jelen a Délvidék elszakítása 100. évfordulójának központi ünnepségén az első sorban.

Pásztor István és két fia is a kisebbségi politikából él, tehát kimondható, hogy nekik 1918 november 25-én tettek kenyeret az asztalukra, így talán nem meglepő, hogy a VMSZ is megszavazta a kisebbségi sorba jutásunk napját ünnepnapnak.

Pásztor már a beszélgetés elején tisztázta, nem csak hivatali kötelességből vett részt a nemzeti tragédiánkon tort ülők rendezvényén, hanem ott egyben a VMSZ elnökeként jelent meg.

Kiemelte: nehezményezi, hogy az elmúlt napokban pártját és ő magát is számos alkalommal hazaárulónak kiáltották ki. Hazugnak nevezett minden ilyen vádat.

“Ez az egész odáig fajult, hogy olyan képek jelennek meg, amelyek nagyon hasonlítanak a gyászjelentésekre és ezeken mi vagyunk”

Vajon mire gondol Pásztor úr?

Pásztor továbbá egy hat évvel korábbi parlamenti felszólalására hivatkozik, amely egyébként magában is ellentétes pártja azon lépésével, hogy megszavazza november 25-ét Vajdaság napjának.

Pásztor azt is kiemeli, hogy szerinte Délvidék elcsatolásának megünneplése a történelmi sebek begyógyítását szolgálja.

Furcsamód ezt nem pont így gondolta például Szerbia, amikor Albánia nemzeti ünneppé nyilvánította Koszovó függetlenedési napját. A szerbek akkor szerbellenes ellenintézkedésről beszéltek. De nekik nincs is egy olyan megértő politikusuk, mint Pásztor István.

Talán a Vajdasági Magyar Szövetségnek is ezen történelmi barátság logikája mentén a magyar hadsereg bevonulásának napját, Délvidék 1941-es visszacsatolását kellett volna nemzeti ünnepnek javasolni. Történelmi sebgyógyítás címszó alatt.

Pásztor István a riportban visszakérdez: “Szeretném megkérdezni a szerkesztő asszonyt, mi volt ennek a lépéssornak az alternatívája (…) ha nem így viselkedünk, ha nem így járunk el, akkor mit csinálunk!?”

Pásztor szerint eleve nélkülük is megszavazta volna a haladó többség az ünnepnapot, akkor is ha nem voksolnak, vagy ha tartózkodnak a szavazáson. Ezért inkább elárulták a nemzeti érdekünket és becsületünket. Hát nem logikus?

Az interjúban Pásztor gyakorlatilag hazaárulónak nevezett minden délvidéki magyart, aki hozzá képest másképpen gondolkodik november 25-ről, s e dátum, mint ünnepnap pártja általi megszavazásáról.

“Azt gondolom, hogy azok, akik haza és nemzetárulással vádolnak engem és minket, azok vagy politikai rövidlátók vagy pedig saját nemzetük ellen szervezkednek és tevékenykednek.”

– szögezte le Pásztor István.

Továbbá kiemelte, felelősségteljes és jó döntést hozott ő és a VMSZ, amikor megszavazta Délvidék elcsatolásának napját ünnepnapnak, amelyet ezentúl minden évben megünnepeltetnek minden Szerbiában élő magyarral.

R. P.

2018-11-28

http://delhir.info/2018/11/28/pasztor-szerint-minden-delvideki-magyar-hazaarulo-aki-nem-szavazta-volna-meg-unnepnek-november-25-et/

 

Pásztor: Vajdaságban magyarként élni nem hátrányt, hanem előnyt jelent „November 25. nem a sebek felszaggatását, hanem annak begyógyítását szolgálja”

Háromnegyed órás, alákérdezéstől mentes interjút adott Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség, valamint a tartományi parlament elnöke Bágyi Renátának, a a Vajdasági Televízió Fókuszban című műsor szerkesztőjének.
Pásztor elmondta, a vasárnap megrendezett ünnepségen, amelyen a köztársasági és tartományi képviselők jelenlétében megünnepelték november 25-ét, a napot, amelyen száz évvel ezelőtt Bácskát, Bánátot és Baranyát a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz csatolták, ő, mint a vajdasági parlament elnöke, és mint a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke volt jelen.
„Az elmúlt napokat figyelembe véve egy folyamatos hazugsággyártásnak vagyunk a szemtanúi. Folyamatos nemzetárulózásnak, amelynek középpontjában elsősorban én vagyok és a VMSZ parlamenti képviselői. Olyan képek jelentek meg, amelyek hasonlítanak a gyászjelentésekre, és ezen mi vagyunk.” – mondta Pásztor István, utalva arra a képre, amely a Délhír portálon jelent meg.
Pásztor hozzátette, a november 25-tel kapcsolatos álláspontjuk egy millimétert sem változott, s ugyanazon vagyunk, mint amit 2012-ben egy parlamenti ülésen elmondott.
„Ezt a napot sem most, sem korábban, sem ezután nem fogjuk ünnepelni. Ez egy olyan nap, amelyik meghatározta a vajdasági magyarság jövőjét. Ha mi a Vajdaságban a sokszínűséget értékként éljük meg, akkor az nem merülhet ki abban, hogy más a nyelvünk, a kultúránk, a népviseletünk, a konyhánk és a folklórunk, hanem abban is meg kell, hogy mutatkozzon, hogy a közös történelmünk egy-egy pillanatát másként éljük meg. És erre talán a november 25. a legjobb példa. Van, akik ünneplik, és van, akik soha nem fogják ünnepelni, de megemlékeznek róla, mert a történelmük egy részét képezik. Én nem azért mentem oda, hogy ünnepeljek, hanem azért, mert ha elvárjuk, hogy a mi nemzeti ünnepeinket mások tiszteletben tartsák, és azon megjelenjenek, akkor ezt viszonozni is kell. Az én megjelenésem ennek a tiszteletnek a viszonzása volt. Csak akkor tudjuk a múlt sebeit begyógyítani, és teljes kapacitással a mára és a jövőre koncentrálni, ha a múltat le tudjuk zárni.”
A műsor szerkesztője nem mulasztotta el az alkalmat, hogy emlékeztesse Pásztor Istvánt arra, hogy augusztus 20. a szerb népnek nem jelent történelmi dátumot, viszont a november 25. egészen mást jelent a magyaroknak, mint a szerbeknek.

„A másfajta megítélését a történelmi eseménynek nemcsak önkörben tudjuk most már elmondani, hanem az egész társadalom előtt, és így a másfajta véleménynek megteremtettük a legitimitását, és erről a dologról nyíltan és világosan mondhatunk. A parlamenti döntés, hogy a tartomány egyik jeles ünnepnapja november 25., az nem a sebek felszaggatását, hanem annak begyógyítását szolgálja.” – nyilatkozta a VMSZ elnöke, aki szerint, ha jól döntöttek, amikor támogatták a javaslatot, mivel így ki tudták használni a százéves évfordulót arra, hogy örök időkre legitimálják a meggyőződésüket és azt, amit a dátumról gondolnak.
„Ha nem így járunk el, akkor hol állnák a közösség irányába viselt felelősség tekintetében, ha nem így járunk el, akkor mit üzenünk, ha nem így járunk el tiszteletet kivívni magunknak? Azok, akik haza és nemzetárulással vádolnak engem és minket, azok vagy politikai rövidlátók, vagy a saját nemzetük ellen tevékenykednek.” – mondta Pásztor, aki szerint a döntést nem tudták volna megakadályozni, mivel a tartományi parlamentben a Szerb Haladó Pártnak és a Szerb Szocialista Pártnak megvan a többsége.
„Ez azonban nem parlamenti többség kérdése, hanem ez egy fájó seb begyógyításának a lehetőségeként felmerülő helyzet volt, és teljes mértékben felelősségteljesen jártunk el és jó döntést hoztunk.”

VAJDASÁG FINANSZÍROZÁSA: A VMSZ NEM LESZ ZÁSZLÓVIVŐ
Ami Vajdasági finanszírozását illeti, a VMSZ elnöke kiemelte, több alkalommal beszélt erről a köztársasági elnökkel, és része a koalíciós szerződésüknek is, viszont, ahogy mondta, ennek a történetnek és ennek a témának az oltárán nem kívánnak elvérezni:
„Mi ebből a történetből soha nem fogunk kihátrálni, s folyamatosan napirendre kívánjuk tűzni, de semmiféle konfliktus helyzetet nem kívánunk kialakítani, és pártelnökként sem kívánok olyan konfliktus helyzetbe nem kívánok bekerülni, amelyiknek nincsen meg a minimális siker lehetősége. Ehhez a történethez partnereket kell találni, de ebben a pillanatban nem állnak sorba. Amikor majd felsorakoznak, akkor mi ott fogunk lenni, de ez nem kifejezetten, kizárólag vajdasági magyar ügy, ez vajdasági ügy, amiben a magyar érdekeltség megvan, de ennek az olyan zászlóvivői, akit a barikádon elsőként lelőnek, azok nem kívánunk lenni.”

VAGYONVISSZASZÁRMAZTATÁS: EGY-EGY ESET ELŐREMOZDÍTÁSÁT IGYEKSZÜNK FELGYORSÍTANI
Bágyi Renáta egy korábbi műsorát elevenítette fel Pásztornak, amelyben a jelenlevő ügyvédek közül többen is jelezték, a szerb állam akadályozza, lassítja az elkobzott vagyon visszaszármaztatását. Pásztor elismerte, hogy nem úgy bonyolódik, mint ahogy szerették volna, de ezt a kérdést is folyamatosan napirenden tartják.
„Azon vagyunk, hogy egy-egy esetnek az előremozdítását amennyire csak lehet, felgyorsítsuk.”

GOMBOSI VÁLASZTÁSOK: A VMSZ KÖZÖSSÉGEN BELÜLI TÁMOGATOTTSÁG NAGYOBB, VAGY LEGALÁBB AKKORA, MINT KORÁBBAN
A gombosi helyi közösségi választásokkal kapcsolatban, amelyen a Vajdasági Magyar Szövetség mind a hét helyét elveszítette a tanácsban, Pásztor István azt mondta, hogy annak ellenére, hogy koalíciós szerződésük van a Szerb Haladó Párttal, ez nem azt jelenti, hogy a választások alkalmával ne indítanának külön listát.
„Ez így volt a Demokrata Párttal is, sőt, annyira úgy volt, hogy a Demokrata Párt erőteljesen belépett a mi szavazó közegünkbe, és olyan megosztottságot idézett elő, ami elég komoly problémákat jelentett. Ez a Szerb Haladó Párt vonatkozásában ma nem mondható el.
Ami a gombosi választásokat illeti, egyszerű lett volna közös listát indítani a Szerb Haladó Párttal, de a gombosi emberek azt mondták saját név alatt, saját listával induljunk. Én tiszteletben tartottam az elképzelésüket, segítettem őket, amiben csak lehet, és hihetetlenül büszke vagyok rájuk, mert jóformán az egész szavazótestületünket kivitték a választásokra. Az, hogy demográfiailag a helyzet úgy alakult, hogy kevesebben vagyunk magyarok, mint nem magyarok, az egy olyan állapot, amit a választások napján nem lehet változtatni. Ahogy más helyeken, ahol olyan eredmények születtek, hogy nem mi irányítjuk a helyi közösséget, megtaláljuk majd a módját, hogy a közösséget talpon tudjuk tartani, s így lesz ez Gombos esetében is. Választások voltak és lesznek, s az a fontos, hogy a magyar közösség egyben maradjon. A gombosiak közül talán harmincan vannak, akik nem jelentek meg, és nem adták le a szavazatukat, ami nem azt jelenti, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség közösségen belüli támogatottsága kisebb, hanem annak a bizonyítéka, hogy nagyobb, de legalább akkora, mint korábban.

PROSPERITATI: NINCS BETYÁRBECSÜLET, SENKI NEM KÉRT BOCSÁNATOT
Ami a magyar államnak köszönhetően, a Prosperitati Alapítvány által kiosztott támogatásokkal kapcsolatban Pásztor István elmondta, hogy a szerb állam semmilyen akadályt nem gördít. Ezt azért tartotta fontosnak kiemelni a VMSZ elnöke, mert Szlovákiában, Romániában és Ukrajnában nem így van.
„Egyesek azt hangoztatták, és a mutyilistával is azt igyekeztek alátámasztani, hogy majd csak azok kaphatnak támogatást, akik a VMSZ tagjai. Az élet azt bizonyította, hogy ez nem igaz, azonban senki, ezzel kapcsolatban bocsánatkérő mondatot nem mondott, beleértve a médiát is, amelyik ugyanezt a habot próbálta minél nagyobbra dagasztani. Sőt, azok, akik negatív kampányt teremtettek a program körül, azok később pályáztak, de annyi betyárbecsület nem volt bennük, hogy kiálljanak, és azt mondják nem igaz, amit eddig gondoltunk és mondtunk.
Három év alatt megközelítőleg tíz és fél ezer sikeres pályázat volt, s ha ezt felszorozzuk, abból kiindulva, hogy ez ennyi család, akkor azt jelenti, hogy a vajdasági magyarság jelentős részét sikerült érinteni” – mondta Pásztor, aki hozzátette,

talán most vagyunk először abban a helyzetben, hogy Vajdaságban magyarként élni nem jelent hátrányt, hanem előnyt.

Ezt azzal indokolta, hogy a vajdasági magyarság – mint szerbiai adófizető – igénybe veheti azokat a költségvetési lehetőségeket, köztársasági, tartományi és önkormányzati szinten is, valamint magyarként a Prosperitati Alapítvány által biztosított lehetőségekkel is élhet. Pásztor emellett bejelentette, hogy további pénzekre lehet számítani az anyaországtól, ugyanis a magyar kormány részéről már van egy keretdöntés, amely lehetővé teszi, hogy 2019-től kezdődően négy éven át biztosítani tudják a gazdasági program folytatását.

MNT-VÁLASZTÁS: „2010-BEN A DEMOKRATA PÁRT A BELÜNKET AKARTA KIENGEDNI”
Orbán Viktor gratulált ahhoz, hogy a szerb állam beavatkozása nélkül születhetett döntés a Magyar Nemzeti Tanács november 4-ei választásán.
Először Pásztor István megpróbált hárítani, s azt mondta az újságírónak, erről talán Orbán Viktort, Magyarországi miniszterelnökét kellene megkérdeznie, utána azonban mégis felelt a kérdésre:

„A Magyar Nemzeti Tanács megválasztásánál a Szerb Haladó Pártnak, a Szerb Szocialista Pártnak, de egyik szerb pártnak sem volt semmiféle aktív szerepe. Ellentétben más nemzeti tanácsoktól, ahol a törvényes kereteket betartva, voltak olyan listák, amelyekről föltételezhető, vagy egyértelmű volt, hogy ott áll mögötte a Szerb Haladó Párt, vagy egy másik párt.

Hogy a miniszterelnök erre joggal reflektált, semmi nem bizonyítja jobban, mint az előző két nemzeti tanácsi választás, amelyeken a nem magyar előjelű, kvázi polgári előjelű szerb pártoknak is volt listájuk. A Demokrata Pártnak is volt, a belünket akarták kiengedni, a legmocskosabb eszközöket használva, hogy sikerüljön 2010-ben, pár hónappal azután, mert kiáltunk a vajdasági költségvetés ügye mellett, kizavartak, kiraktak bennünket a szabadkai és a zentai önkormányzatból, s a kegyelemdöfést akarták megadni. Ugyanez történt négy évvel ezelőtt is, amikor a Ligának és a Demokrata Pártnak is volt listája.”

ÚJ MNT: KÖZÖSSÉGILEG ELKÖTELEZETT EMBEREK, NEM PÁRTKATONÁK
Ami a Magyar Nemzeti Tanács új összetételét illeti, arról Pásztor István elmondta, hogy a harmincöt jelöltből huszonheten újak, akik „felkészült, kész emberek, akik elkötelezettek, s akik nem azért vállalták a jelöltséget, mert szét akarják rombolni, amint a nemzeti tanács eddig felépített, azok másik listán vannak. A listán közösségileg elkötelezett emberek vannak, és nem pártkatonák.”

KI LESZ MÁJUSTÓL A VMSZ ELNÖKE?
Arról, hogy meddig marad a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Pásztor István elmondta, hogy egyéb más dolgokkal volt elfoglalva, ezért még nem gondolkodott azon, hogy jövőre, sorrendben negyedszer, jelölteti-e magát a párt elnöki posztjára.
„A VMSZ elnöke az lesz, akit a VMSZ közgyűlés majd megválaszt. Ami engem illet, valamikor februárban-márciusban ezzel a kérdéssel foglalkoznom kell.

Figyelembe véve, hogy én sem vagyok már mai gyerek, hogy nem mindig jelent nekem se lelki felüdülést és intellektuális kihívást ilyen csatákat vívni, mint amiket az elmúlt napokban láttunk, s figyelembe véve, hogy mi a Vajdasági Magyar Szövetségnek és a magyar közösségnek az érdekérvényesítő érdeke, meg fogom hozni elsősorban a személyes döntésemet.

Azt követően pedig nagy valószínűség szerint jövő májusban a közgyűlés is meghozza a döntését.”
A teljes műsor ide kattintva nézhető meg.

https://szabadmagyarszo.com/2018/11/27/pasztor-vajdasagban-magyarkent-elni-nem-hatranyt-hanem-elonyt-jelent/, 2018. november 27. [16:03]