2018. december 9., vasárnap

„Példa értékű kisebbségi jogrendszer”




Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló (149.)


November 13.
Kisebbségvédelmi minimumszabályok
Az Európai Parlament (EP) nem túl sokat és nem éppen gyakran foglalkozott „az unió polgárainak nyolc százalékét kitevő”[1] nemzeti kisebbségek tagjainak jogaival. Most azonban egy terjedelmes (80 pontból álló), Az EU-ban élő kisebbségekre vonatkozó minimumszabályok elnevezésű dokumentumot fogadott el.[2]
Az EP állásfoglalása, egyebek között, „emlékeztet arra, hogy a tagállamok kötelezettségei közé tartozik annak a biztosítása, hogy a kisebbségeik teljes mértékben élhessenek emberi jogaikkal úgy egyénileg, mint közösségileg”, és hogy – „a koppenhágai kritériumok a tagjelölt országok és a tagállamok számára is előírják a kisebbségek védelmét”.
Az EP  „megjegyzi, hogy az EU még mindig nem rendelkezik hatékony eszközökkel a kisebbségi jogok tiszteletben tartásának ellenőrzésére és kikényszerítésére”, de szorgalmazza, hogy „a tagállamok koppenhágai kritériumoknak való, uniós csatlakozásuk előtti és utáni megfelelését folyamatosan ellenőrizni kell, és állandó párbeszédet kell folytatni erről a Parlamenten, a Bizottságon és a Tanácson belül és ezek között; hangsúlyozza, hogy átfogó uniós védelmi rendszert kell kialakítani a kisebbségek számára, amelyet megbízható ellenőrzési mechanizmus egészít ki”.
Fontos nemzetközi védelmi eszközt kaptak ezzel az EP állásfoglalással a nemzeti kisebbségek. Most ezt a dokumentumot nemcsak minél szélesebb körben terjeszteni és ismertetni kellene, de a benne foglalt szabályok betartását is számon kérni. Szerbiától is. Ez bizony a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) egyik fő feladata kellene, hogy legyen. 


November 16.
„Példa értékű kisebbségi jogrendszer”
„Ezúttal zárt értekezletet”[3] tartott Budapesten a Magyar Állandó Értekezlet (Máért). A XVII. ülésen többnyire a kárpátaljai magyarság helyzetével foglalkoztak. Az viszont nem tudjuk, hogy képviselte-e valaki a délvidéki/vajdasági magyarságot. „A teljes konszenzussal elfogadott zárónyilatkozatot”[4] sem hoztak még nyilvánosságra. Vagy nekünk nem is kell tudnunk mit foglaltak bele?
Az itteni magyarok helyzetét elemezve – a sajtóhírek szerint – Orbán Viktor magyar miniszterelnök az ülésen megállapította: „Kiemelkedő tevékenység zajlik egy ideje a Vajdasági Magyar Szövetségnek és a magyar kormánynak az együttműködésében, megpróbálják a szerb–magyar kapcsolatokat kiemelt stratégiai kapcsolatok szintjére emelni”.[5]
–  Komoly előrelépést jelentett a magyar és a szerb köztársasági elnök történelmi megbékélés érdekében tett közös főhajtása. Ez a cselekedet számos ajtót kitárt, s azóta, úgy érzem, jól közlekedünk e nyitva álló ajtókon keresztül – mondta Orbán.[6] (Orbán „közös főhajtás”-ról és nem bocsánatkérésről beszélt, ami szerb részről még mindig nem történt meg és amit az áldozatok és a leszármazottaik elvárnak. ).
„Orbán véleményének adott hangot, hogy boldog lehetne a magyarság, ha a szerbiai kisebbségügyi szabályozás kiterjedne a Kárpát-medence egészére, hiszen a nemzeti tanács kiteljesíti a kulturális autonómiát. Gratulált Pásztor Istvánnak, a VMSZ elnökének a pártja által támogatott Magyar Összefogás lista győzelméhez a nemzeti tanácsi választásokon, s elégedettségének adott hangot, hogy e voksolás során minden rendben zajlott, magyar ügyként, a szerb állam beleavatkozása nélkül születhetett döntés a következő négy éves mandátumról. Orbán kiemelte, a jó viszonyoknak köszönhetően éppen Vajdaságban indulhatott el elsőként a gazdaságserkentési program, melynek legitimitását maga a szerb elnök is alátámasztotta több esetben jelenlétével a program eredményeinek bemutatásakor. Orbán kifejtette, igyekeztek eleget tenni annak a szerb kérésnek is, hogy Belgrádtól délre is legyenek beruházások, több ilyen létrejött az elmúlt időszakban” – közli a Magyar Szó.[7]
A fokozódó délvidéki Pásztor ellenes hangulat miatt fontos volt Orbán (és Pásztor) számára is a „gratuláció”. Orbán véleményének azonban nem sok köze van a valósághoz. Az Európai Parlament ugyanis,, a november 29-ei állásfoglalásában[8] figyelmeztette Szerbiát, hogy „a nemzeti kisebbségek jogainak garantálása terén elért előrehaladás nem kielégítő” és felhívást intézett az országhoz, hogy „biztosítsa a kisebbségek védelméről szóló jogszabályok következetes végrehajtását”. Magyarán: Szerbiában gond van a nemzeti kisebbségi jogok érvényesülésével!
Nem kell Orbán „véleményén” csodálkozni, hiszen jó ideje gond van már a valóságérzetével (is). Számára fontosabb Pásztor István hatalmának a fenntartása, mint a vajdasági magyar közösség jogainak érvényesítése.


November 20.
Ki emészt fel a tűzcsóva?
–   A tűz egyik tulajdonsága az, hogy mindent felemészt, ami az útjába kerül, másik ismérve viszont az, hogy összeforraszt – emelte ki mai sajtótájékoztatóján Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, reagálva Joó Horti Líviának a Magyar Mozgalom elnöksége nevében írt levelére. A levelet tűzcsóvának szánták, amelynek a szándék szerint fel kellett volna emésztenie a VMSZ pártközösségét, ehelyett azonban még szorosabbra fűzte a VMSZ elnökségének és tanácsának az egységét, illetve a párton belüli bajtársiasságot – értékelte Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/BMC) elnöke sajtótájékoztatóján, amelyen részt vettek a párt „elnökségének és tanácsának (értsd: „legbelsőbb bizalmi körének” – B. A.) képviselői is”.[9] 
A szóban fogó levelet, amelyet „november 14-ei dátummal címeztek a VMSZ elnökének”,[10] „melynek tárgya a (november 4-ei –B.A.) magyar nemzeti tanácsi választások értékelése”, a párt elnöksége egy nappal korábban vitatta meg.

A Magyar Mozgalom (MM) honlapján a mai napig nem lehet az említett dátummal ellátott Pásztor Istvánhoz címzett levelet találni.[11] Miért nem közölte ezt a levelet a nyilvánossággal a MM? Hacsak nem arról a Potápi Árpád János, nemzetpolitikáért felelős államtitkárhoz címzett,  A magyar közösség politikai súlya történelmi minimumra süllyedt címmel ellátott levélről van szó, amelyet az MM november 16-án tett fel a honlapjára, melyet az Elnökség nevében Joó Horti Lívia, a szervezet társelnöke írt alá.[12] Ez ugyanis a nemzeti tanácsi választások értékelésével foglalkozik.

–   A délvidéki magyarság politikai súlya egyetlen korábbi országos jellegű választás után se volt kisebb, mint ma – olvasható a MM Elnöksége nevében írt levélben.
A VMSZ-nek a nemzeti tanácsi választásokon elért „csúfos eredményének” magyarázata a MM szerint abban keresendő, hogy „amikor egy diktatórikus politikai vezető olyan meredek népszerűségvesztési spirálba kerül, mint Pásztor István, onnan nincs visszaút. Amikor egy politikus elutasítottsága eléri azt a szintet, amelyet az ő esetében elért, a folyamat megfordíthatatlan. Elhiszik a Magyar Mozgalomnak vagy sem, Pásztor István (a legbelsőbb bizalmi körével együtt) politikailag elhasználódott” – áll egyebek között a levélben.


A MM feltételezi, előbb-utóbb Budapesten is megelégelik, „hogy a korlátlan mennyiségű pénzbeli és politikai támogatás ellenére, egyre rosszabbak a VMSZ választási eredményei. Csak az a kérdés, hogy a szavazatszám 40 ezer alá, 35 ezer alá, 30 ezer alá, 25 ezer alá vagy 20 ezer alá süllyedésekor következik-e majd ez be”. – A vajdasági magyar közéleti árkok betemetése nélkül tovább fog folytatódni közösségünk politikai súlyának a csökkenése. A Magyar Mozgalom arra fogja bátorítani Pásztor Istvánt, hogy mielőbbi visszavonulásával tegye lehetővé a magyar–magyar párbeszéd elindulását és a viszonyok sürgős normalizálását. A VMSZ 2019. évi tisztújító közgyűlése kiváló alkalom lesz erre – hívja fel a figyelmet levelében az MM a levélben.
Pásztor István sajtókonferenciájáról a véemeszes beállítottságú Magyar Szó a címoldalon kezdődő, majd a negyedik oldalon folytatódó három hasábos tudósításban számol be. (A MM levelét a lap persze a mai napig nem közölte. De hát hogyan is lehetne ezt elvárni a közérdekű tájékoztatást nem végző pártújságtól?)
A levélben „19 olyan témát sorolnak fel, amiért szerintük a VMSZ és én vagyunk a felelősek – fogalmazott Pásztor, aki a „VMSZ nevében elutasította a Joó Horti Lívia kézjegyével ellátott levél állításait”. Nem sok sikerrel. A tények ugyanis „makacs dolgok”, lehet velük vitatkozni, csak éppen nem érdemes.  
– A levél sokat foglalkozik velem, de ehhez már hozzászoktam. Ugyanakkor nem az ő feladatuk azzal foglalkozni, hogy ki a VMSZ elnöke. Addig fogok a VMSZ elnöke lenni, amíg nem jár le a mandátumom, az pedig 2019 májusában lesz, vagy pedig addig, amíg nem látják úgy, hogy ezt előbb kell befejeznem. Azt, hogy 2019 májusától ki lesz a VMSZ elnöke, majd mi eldöntjük – hangoztatta Pásztor.
„A vajdasági magyar közéleti árkok betemetése”, illetve a magyar közösség egységének és hatékony érdekképviseletének helyreállítása nélkül a magyar közösség helyzete nem fog rendeződni. Ez pedig csak egy másik pártelnökkel lehetséges, mivel Pásztor megosztotta és megalázta a közösséget, lejáratta magát és hiteltelenné vált.  Most még csak az kérdés, hogy VMSZ hajlandó-e megválni tőle és a társaitól, vagy velük együtt bukik meg, került „a történelem szemétdombjára”.[13] 
BOZÓKI Antal
Újvidék, 2018. december 9.

[1] MTI: A kisebbségek jogai védő uniós szabályokat sürget az EP. Magyar Szó, 2018. november 14. 3., vagy https://www.magyarszo.rs/hu/3837/kozelet/193089/P%C3%A9lda%C3%A9rt%C3%A9k%C5%B1-kisebbs%C3%A9gi-jogrendszer.htm, 2018. november 16., 19:18

[4] MÁÉRT: Első helyen Kárpátalja helyzete. https://szabadmagyarszo.com/2018/11/16/maert-elso-helyen-karpatalja-helyzete/, 2018. november 16. 20:54

[5] v-ár: Példaértékű kisebbségi jogrendszer. Magyar Szó, 2018. november 17. 1.
[6] Uo.
[7] Uo.
[9] P.E.: „A tűzcsóva összeforrasztott”. Magyar Szó, 2018. november 21. 1.
[10] Uo.

[13] Boris Zec: Pásztor István harca az utolsó magyarig. https://szabadmagyarszo.com/2018/12/07/pasztor-istvan-harca-az-utolso-magyarig/, 2018. december 7., 18:03

Bejegyezte: dátum:
Címkék:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)