Jugoszlávia
bombázásának krónikája
(1999. március 23. – június 13.)
Vasárnap, május 2.
* A NATO-erők támadták Belgrádot, Újvidéket, Zombort,
Kruševacot, Čačakot, Kraljevót, Ništ,
valamint Crna Gora több bárosát. Az újvidéki olajfinomító bombázása
utána a város az ökológiai katasztrófa határára jutott. 21.45 órakor
széthullott a szerbiai villanyenergia-rendszer. A NATO a támadás során
különleges anyagot, úgynevezett grafitbombát használt, ami rövidzárlatot okoz a
magasfeszültségű hálózaton (az obrenovaci erőműtől elágazó magasfeszültségű
távvezeték hibásodott meg). Csaknem egész Szerbiában szünetelt az áram- és
vízellátás. A NATO elismerte, hogy a jugoszláv légierő lelőtt egy F-16-os
repülőgépet, egy Harrier típusú gép pedig az Adriába zuhant.
* A jugoszláv hatóságok átadták a Belgrádban tartózkodó
Jesse Jackson amerikai tiszteletesnek azt a három amerikai katonát, akik
harminckét napja kerültek jugoszláv fogságba. Nem sokkal később az amerikaiak
már el is hagyták Belgrádot.
* Bill Clinton amerikai elnök nyilatkozatban üdvözölte,
hogy Jugoszlávia szabadon engedte a három amerikai katonát, de leszögezte, hogy
a NATO légicsapások folytatódnak.
* II. János Pál pápa kérte a frissen boldoggá avatott
Padre Pio közbenjárását is, annak érdekében, hogy újrainduljon végre a
párbeszéd a koszovói válság ügyében.
* Az amerikai szenátus republikánus többségének elnöke
kijelentette, hogy esélyt kell adni a békének a NATO és Jugoszlávia
konfliktusában.
* Bécsben az amerikai képviselőnek állítólag sikerült
olyan megállapodás-tervezetet kidolgozniuk orosz törvényhozók egy csoportjával
közösen a koszovói válság rendezésére, amely közlésük szerint magában foglalja a
NATO öt alapvető követelését, ugyanakkor figyelembe veszi az orosz és a szerb
felvetéseket is.
* Mlađan Đinkić a 17-es csoport koordinátora úgy
értékelte, hogy a NATO Jugoszlávia elleni agressziója nagyobb rombolásokat
okozott, mint a németek hazánkban a második világháború alatt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése