Ismét módosulnak a választási törvények

 

Jó napot kívánok!

A legfontosabb híreink ma reggel:

• Újabb alkotmánymódosítás, amelynek hivatalos indoka a spórolás, politikai haszna és motiváltsága azonban nyilvánvaló
• A hatósági árazás vonzó eszköz lehet a kormányok számára, azonban komoly beavatkozás a piacgazdaság működésébe, aminek negatív gazdasági mellékhatásai is vannak
• Zelenszkij modern nehézfegyvereket és több pénzt kér a NATO-tól, Oroszországban terroristáknak minősíthetik az Azov ezredet

 
Számításaink szerint 2010 óta huszonötödször módosítja a parlamenti fideszes kétharmad a választásokkal kapcsolatos sarkalatos törvényeket, illetve az alkotmány idevágó részeit. Ebben nincsenek benne a választásokat érintő, egyszerű feles többséget igénylő módosítások.

Egy újabb alkotmánymódosítás nyomán már 2024-ben egy napon lesznek az európai parlamenti és az önkormányzati választások. Mit jelent a magyar demokrácia szempontjából a jogrend folyamatos fölforgatása? Létezik-e jogbiztonság egy ilyen rendszerben, és milyen közös keretet biztosítanak a közösségnek a párhavonta módosuló jogszabályok?


Hatósági ár és betiltott benzinesek

Szavazatszerző ígéretek vagy szakpolitikai racionalitások? A politikai hasznon kívül valóban jó eszköz az infláció ellen a rezsicsökkentés, a benzinársapka és a többi hatósági ár? A NER vezérdemokráciájában már nem rúgnak labdába szakemberek, közgazdászok sem. A Szabad Európa újságírója, Kerényi György őket kérdezte.

Több mint tizenhat órányi tárgyalást követően az Európai Unió tagállamai megállapodtak arról, hogy a klímavédelmi célok teljesítése érdekében a közösségben 2035-től nem kerülhetnek piacra új, belső égésű motorral hajtott autók.

A tagországok környezetvédelmi ügyekben illetékes miniszterei sikeresen közös álláspontra jutottak öt jogszabálytervezetről, így egyebek mellett elfogadták az Európai Bizottság azon tavalyi javaslatát is, amelynek értelmében 2035-től kizárólag zéró szén-dioxid-kibocsátású autókat lehet majd értékesíteni.

 
Ukrán háború

Volodimir Zelenszkij elnök azt mondta a NATO-vezetőknek, hogy Ukrajnának fejlettebb nehézfegyverekre és további pénzügyi támogatásra van szüksége ahhoz, hogy megállítsa Oroszország invázióját. Arra figyelmeztetett, hogy Moszkva ambíciói nem érnek véget országánál.

„Meg kell törnünk az orosz tüzérségi előnyt (…) Sokkal modernebb rendszerekre, korszerű tüzérségre van szükségünk” – mondta Zelenszkij a NATO madridi csúcstalálkozóján videokapcsolaton keresztül június 29-én, hozzátéve, hogy a pénzügyi támogatás „nem kevésbé fontos, mint a fegyversegély”.

Eközben az orosz legfelsőbb bíróság szerdán másodszor is elhalasztotta annak tárgyalását, hogy terroristaszervezetté nyilvánítsa-e az ukrán Azov ezredet, amely hetekig dacolt az orosz erőkkel Mariupolban. Egy bírósági tisztviselő azt mondta, hogy az első alkalommal május 26-ra kitűzött tárgyalást most augusztus 2-ra napolták el. Indoklást nem mellékeltek.

Oroszország májusban közölte, hogy 2439 ukrán védő adta meg magát, miután kétségbeesetten kitartottak a végsőkig a déli kikötővárosban található Azovstal acélmű bunkereiben és alagútjaiban, a háború egyik legszörnyűbb pusztításának helyszínén.

Nem adják meg magukat Szlovjanszk védői, miután folytatódik az orosz csapatok előrenyomulása a kulcsfontosságú kelet-ukrajnai város felé. Helyi vezetők menekülésre szólították fel a lakosságot, de sokan inkább maradnának. Szlovjanszk az egyik utolsó város a Donbászban, amely még ukrán kézen van
 
 
Amit még érdemes tudni
 
A rezsivédelem árának dupláját szórta el a kormány felesleges autópályákra (G7.hu)

A legendásan üres M6-os autópálya mellett ma már több száz kilométernyi hasonlóan kevéssé kihasznált sztráda van, ilyen például az M3-as Nyíregyháza utáni vagy az M35-ös és M4-es Debrecen és a román határ közti szakaszát.
 
Teljes az apátia és hatalmas a megosztottság Magyarországon, az ellenzékiek jobban utálják a fideszeseket, mint fordítva (Népszava)

A hatpárti összefogás támogatóinak közel négyötöde nem lát esélyt a Fidesz demokratikus leváltására. A Policy Solutions adatai szerint a magyarok 15 százaléka már megszakította a kapcsolatot valamelyik családtagjával a politika miatt.
 
Kiderült: pártszékházból vitték a levélszavazási csomagokat (hang.hu)

A Vajdasági Magyar Szövetség székházában osztották szét a szavazási levélcsomagokat – tudta meg a Szabad Magyar Szó a szerb postától.
 
Szép napot!
Wiedemann Tamás

szabadeuropa@rferl.or  

Kiderült, hol vette át a CMH a szavazási levélcsomagokat

Mégsincs titkosítva – három hónap után a Szerb Posta a Sajtószabadság Alapítványnak kiadta a szerződést!

2022-06-29 21:11

Miután olvasóink márciusban felháborodva jelezték, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség aktivistái hordják Vajdaság-szerte a magyarországi szavazási levélcsomagokat, megpróbáltunk utánajárni, hogyan kerültek a borítékok a Fidesz leghűségesebb vajdasági partneréhez, a VMSZ-hez. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke egy kampányrendezvényen és a 444-nek is elmondta, hogy a Concordia Minoritatis Hungaricae (CMH) irodával kötött szerződést a Szerb Posta, így ennek a szervezetnek a munkatársai viszik szét és gyűjtik is be a szavazási levélcsomagokat, majd juttatják el a szabadkai főkonzulátusra.

„Nem tudom, hogy honnan veszi ezt, vagy honnan veszik azok, akik azt állítják, hogy a VMSZ aktivistái hordozgatják a borítékokat. Ez félreértés. Ami a VMSZ szerepvállalását illeti ebben a folyamatban, az ugyanolyan, mint a korábbi magyarországi választások alkalmával is volt” – mondta Pásztor István, a VMSZ elnöke, aki szerint az aktivisták abban segítenek az embereknek, hogy kitöltsék a szavazatot érvényessé tevő ívet, és ha valaki igényt tart arra, akkor eljuttatják a levélszavazatot a Főkonzulátusra. Már ebből is kiderült, hogy igencsak sántít a történet, ugyanis, ha hihetünk Pásztor István szavainak, akkor a CMH munkatársa, miután kézbesítette a borítékot, másodpercek alatt átváltozik VMSZ-aktivistává, és felajánlja segítségét a szavazólap kitöltésében, majd be is gyűjti azt.

„Van egy olyan jogi intézmény, hogy közhasznú információ, lehet nyugodtan, akinek kételye van, a posta közvállalathoz fordulni, a törvény értelmében a postának kötelessége tizenöt napon belül válaszolni. Semmiféle szabálytalanság vagy törvénytelenség nem történt, meg semmiféle erkölcstelenség se történt, így nemcsak jogi szempontból tiszta a dolog” – mondta Pásztor Bálint, a VMSZ alelnöke a zentai kampányrendezvényen, mi pedig – minden bizonnyal a VMSZ és a Szerb Posta nagy örömére – éltünk ezzel a lehetőséggel. A tizenötnapos válaszidőből 98 nap lett, de nézzük, időrendileg hogyan is nézett ki a folyamat:

–  Március 21. – Közérdekű adatigényléssel fordultunk a Szerb Postához

–  Április 5. (két nappal a választások után) – Megérkezett a Szerb Postától a tájékoztatás, hogy a választások és egyéb okok miatt a szerződést titkosították, nem adhatják ki a kért adatokat

–  Április 7. – Panaszt tettünk a közérdekű adatok biztosánál a Szerb Posta ellen.

–  Április 18. – közérdekű adatigényléssel fordultunk a CMH-irodához is.

–  Április 19. – Megérkezett a CMH-iroda válasza – szerintük a törvény alapján nem kötelesek válaszolni az adatigénylésünkre.

–  Június 6. – Emlékeztető levelet küldtünk a közérdekű adatok biztosának, hogy lejárt válaszadásra előírt hatvan napos határidő.

–  Június 6. – Telefonon értesítettek bennünket a közérdekű adatok biztosának irodájából, hogy a válaszra még várni kell néhány napot.

–  Június 28. – a Szerb Posta e-mailben értesített bennünket, hogy miután megvizsgálták és átnézték a kísérő dokumentációt, utólag megállapították, hogy a kért szerződést nem titkosították, így ennek megfelelően csatolták az általunk kért szerződést. Az első hivatalos levelünktől számítva 98 nap múlt el a szerződés megérkeztéig.

A Dudás Károly és Zoran Đorđević aláírásával ellátott szerződésből kiderült, hogy a Szerb Posta levelenként két dinárt fizet a CMH-irodának a kézbesítésért, s miután Szijjártó Péter belgrádi útja során azt mondta, hogy Vajdaságba mintegy 80 ezer levélszavazási csomag érkezett, így könnyű kiszámolni, hogy a posta 160 ezer dinárt, vagyis 1360 eurót fizetett azért, hogy ne ők, hanem a CMH-iroda kézbesítse a magyarországi borítékokat.

Ami viszont sokkal érdekesebb kérdés, hogy a szerződés 1-es számú melléklete meghatározta, hogy a Szerb Posta melyik címen adja át a szavazási levélcsomagokat a CMH-irodának. Érdekes, hogy ez nem a szabadkai posta címe, de nem is a CMH-irodáé (Ptuj utca 1.), hanem a Trg Žrtava Fašizma 9., magyarul a Fasizmus áldozatainak tere 9.

És akkor jöjjön a költői kérdés: Vajon melyik pártnak a székháza található ezen a címen?

Természetesen a Vajdasági Magyar Szövetségé, valamint a Magyar Nemzeti Tanácsé, amelynek 35 tagjából 30 a VMSZ-listájáról jutott be a testületbe.

Azt is mondhatnánk, hogy a kör bezárult, a Szerb Posta és a CMH-iroda szerződése a bizonyíték arra, hogy Vajdaságban a szavazási levélcsomagok széthordását a Vajdasági Magyar Szövetség ellenőrizte, hiszen először a pártszékházba kerültek a borítékok, és ott minden bizonnyal szétválogatva indultak további útjukra, a hol CMH-, hol VMSZ-aktivista szerepet betöltő személyekhez. A Szerb Posta által eljuttatott dokumentum a bizonyíték arra, amit a VMSZ-vezetői heteken át próbáltak úton-útfélen bizonygatni, hogy a pártnak semmi köze a Magyarországról érkezett levélszavazási csomagokhoz. Próbálkozásnak nem volt rossz, de a Szerb Postának köszönhetően, kiderült az igazság.

https://szmsz.press/2022/06/29/kiderult-hol-vette-at-a-cmh-a-szavazasi-levelcsomagokat/

 

Kapcsolódó írások:

Pásztor István: Gyalázatos volt, ahogy újságírók zavarásztak bennünket az utcán

https://szmsz.press/2022/04/09/pasztor-istvan-gyalazatos-volt-ahogy-ujsagirok-zavarasztak-bennunket-az-utcan/

Gyalázat. A köbön

https://szmsz.press/2022/04/09/gyalazat-a-kobon/

„Jövő év elejére kész lesz!”?

  

2022. június 27. 14:09.

Pásztorunk hölgykoszorúban és azt üzente:

Végre folytatódhatnak a palicsi Aqua Park építési munkálatai, az összes feltételt sikerült hozzá biztosítani. Nagy csata volt!

Jövő év elejére kész lesz!

https://www.facebook.com/search/top?q=napl%C3%B3%20vez%C3%A9rigazgatr%C3%B3s%C3%A1g

Napi 684 forint jut az állami gondoskodásban lévő gyermekek étkeztetésére

 

Jó napot kívánok!

A legfontosabb híreink ma reggel:

• Tizenegy éve nem emelte a kormány az állami gondoskodásban élő gyerekek étkeztetésére fejkvótáját, ami naponta 684 forint
• 400 forintos euró és a 16 százalékra gyorsulható infláció határozott cselekvésre késztette a jegybankot: mától 7,75 százalék az alapkamat a bő egy évvel ezelőtti 0,6 százalék helyett
• „Öt holttestet húztunk ki. Senkit sem találtunk életben” – mondta egy tűzoltó, aki az orosz rakétatalálatot ért ukrán bevásárlóközpontnál kereste a túlélőket

Nincs pénz a gyermekekre

Az elmúlt tizenkét év alatt összesen 108 forinttal emelte a kormány az állami gondoskodásban lévő gyerekek étkeztetési normatíváját: 567 forintról 684-re. Ennyivel járul hozzá a hétezer állami gondoskodásban lévő gyerek napi ötszöri étkeztetéséhez.

A gyermekvédelmi intézetek vezetői szerint ez semmire sem elég, trükközniük kell, hogy enni adhassanak a gyerekeknek. Egy tavalyi ombudsmani jelentés szerint még a napi nyolcszáz forint sem elég egy gyerek etetésére. Az emberminisztérium egyet is értett az ombudsman kritikáival, szerintük is emelni kellene az összeget, csak nincs miből.

 
Elértéktelenedett a forint

Ahogy a Szabad Európának nyilatkozó szakértők mondták, eljött a fordulat ideje: a jegybanknak el kell döntenie, hogy fontos-e számára az infláció elleni küzdelem és a forint árfolyamának stabilizálása.

Ehhez egy combosabb kamatemelésre van szükség. A jegybank mintha meghallotta volna a kritikákat és tegnap egy lépésben 7,75 százalékra emelte az alapkamatot. Ezzel párhuzamosan felhúzta az idei és a jövő évre várható inflációs előrejelzését, nehéz időszak következik.


Ukrán háború és a G7

A legalább tizennyolc halálos áldozatot követelő rakétatámadás után egy nappal a kétszázezer fős, a fronttól messze található közép-ukrajnai Kremencsuk városa gyásznapot hirdetett, miután a tűzoltók végeztek a romok eltakarításával.

A lerombolt kremencsuki bevásárlóközpontban meghalt áldozatok elszenesedett által „emberiség elleni bűncselekménynek” nevezett támadás halottjait. Több mint ezren lehettek a bevásárlóközpontban, amikor orosz rakétatalálat érte.

A Szabad Európa stábja az élet vonatán forgatott, hogyan menekíti ki a sebesülteket az Orvosok Határok Nélkül Kelet-Ukrajnából. Kelet- és Nyugat-Ukrajna között folyamatosan közlekedik egy speciális, orvosi felszereléssel ellátott vonat, amely egy időben harminc súlyos sérült ellátására alkalmas. Van benne intenzív osztály, valamint teljes orvosi és ápolói személyzet.

A világ leggazdagabb demokráciáinak vezetői egységesen támogatják Ukrajnát, „ameddig csak kell”, miközben az orosz invázió folytatódik. A G7-csúcs résztvevői kijelentették: nagy hatású lépéseket fognak találni arra, hogy korlátozzák a Kreml olajeladásokból származó és a háború finanszírozására fordított bevételeit.
 
Amit még érdemes tudni
„Rengeteg telefon érkezik betegektől légúti panaszokkal, a Covid-teszt közel az esetek felében igazolta is a fertőzést” (Népszava)
A háziorvosok azt tapasztalják, újra nő a fertőzöttek száma, egy laborban pedig 5-ről 13,5 százalékra nőtt a pozitív tesztek aránya.
 
Gazdasági csoda: Sarka Kata és Rogán-Gaál Cecília milliárdos profitbányája még a Holdról is látszik (24.hu)
Brutálisan magas, 85 százalékos profitrátát ért el Rogán Cecília és Sarka Kata cége 2021-ben, ami azt jelenti, hogy 100 forintnyi bevételből 85-öt zsebre tudtak tenni, ez pedig a hazai médiapiacon igazi kuriózum.
 
Nem az ukránokon múlik, de kilátástalan, hogy nyugat felé elszállítsák az összes gabonájukat (G7.hu)
Az uniós tagállamok tavaly 24 millió tonna gabonát szállítottak vasúton és közúton, nehéz lenne a 20 millió tonnás ukrán gabonát elszállítani, mert hiányzik a logisztikai kapacitás.
 
Szép napot!
Wiedemann Tamás  

szabadeuropa@rferl.or