Politikai szereplők fű alatti együttműködése a közpénzek eltérítésében

 

2023. január 31.

Jó reggelt kívánok!

Ezek voltak a legfontosabb témáink az elmúlt 24 órában:

• Az illegális pártfinanszírozás rendszere: Hogyan születnek hatalmas magánvagyonok a pártkasszák illegális feltöltéséből

• A Kúriához fordul a lélegeztetőgép-beszerzés dokumentumai miatt a külügy

• Munkaterület lett a balatonföldvári strand

Magánvagyonok a pártkasszák illegális feltöltéséből

Piaci és politikai szereplők fű alatti együttműködése a közpénzek eltérítésében: így fizeti meg a társadalom a demokrácia működését. A pártfinanszírozás szürkezónáját bemutató cikksorozatunk második részében bemutatjuk néhány fontosabb párt működését a szürkezónában, és a Fidesz 2010 utáni pénzosztó rendszerének innovációit.

Háromrészes sorozatunk megírásához több tucat, szigorú azonosíthatatlanságot kérő politikussal, pénzszerzővel, üzletemberrel, államigazgatásban dolgozóval, politikai háttéremberrel beszéltünk. Az idézőjelek közötti mondatok mind tőlük származnak. Hogy a pletykákat, városi legendákat, inszinuációkat ki tudjuk szűrni a hosszú háttérbeszélgetésekből, csak azokat az állításokat használtuk, amelyeket keresztinformációkkal meg tudtunk erősíttetni.

Szijjártóék időhúzásra játszanak

A Kúriához fordul a minisztérium, hogy titkolózhasson: szeptember óta jogerős bírósági ítélet kötelezi a Külgazdasági és Külügyminisztériumot a dokumentumok kiadására, amelyre a végrehajtókat is ráküldte a momentumos Tompos Márton.  A Transparency International Magyarország korrupcióellenes civil szervezet kérte ki a kormányzati szervektől a gyanús lélegeztetőgép-beszerzés szerződéseit, és miután elutasították kérését, a bírósághoz fordultak. Tavaly szeptember végén nyerték meg jogerősen is a pert, így most már a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak ki kellene adnia azokat a szerződéseket.

Mint korábbi cikkeinkben írtuk, a kormány a koronavírus-járvány 2020-as kirobbanása után 16 ezer lélegeztetőgépet vásárolt az itthon rendelkezésre álló mintegy 1500 mellé. Kunetz Zsombor orvos, egészségügyi szakértő a Szabad Európának erről korábban úgy fogalmazott: a kormány nem törődött azzal, hogy a rendszer képtelen 1500-2000, bármilyen intenzív terápiára szoruló betegnél többet ellátni, mert ehhez egyszerűen nincs humán erőforrás.

Munkaterület lett a balatonföldvári strand

Százméternyi partszakasz válhat fürdőzésre alkalmatlanná, kéthektárnyi vízterületet vesznek el a tóból, és több ezer ember földvári nyaralását lehetetlenítik el. Úgy tűnik, hiába a helyiek tiltakozása, megkezdődhet a kikötőépítés és ezzel a part jelentős részének beépítése Balatonföldváron. A civilek féltik a strandot, a beruházó azt ígéri, annak területe és funkciója nem sérül. Mint a vízjogi engedélyekből kiderült, az eredeti tervekben bemutatottnál is nagyobb kikötő épülhet, 380 méteres mólóval.  
 
Az önkormányzat álláspontja szerint a kikötő létesítése összhangban van az önkormányzati szabályokkal. és korábban megszorításokat is belengettek, ha nem épülne meg a kikötő, mondván, hogy az elmaradó bevételek miatt akár drasztikus helyi adóemelésre is szükség lehet.

Érdemes elolvasni: Vesztegetés Brüsszelben, egy orosz cég pénzt ajánl a nyugati tankokat megsemmisítőknek, Magyarország a legkorruptabb az EU-ban

Energetikai egyeztetésre hívta az önkormányzatokat a kormány: fel akarja mérni a kormány, hogy milyen helyzetben vannak a települések most, hogy eltelt a télből két hónap, ezért Lantos Csaba energetikai miniszter egyeztetésre hívta több önkormányzati szövetség képviselőit – értesült több forrásból a Szabad Európa.

Nick Aiossa, a Transparency International átláthatósági igazgató-helyettese szerint az Európai Parlamentben a „büntetlenség kultúrája” uralkodik, amit az is igazol, hogy a legutóbbi parlamenti ciklus alatt 24 etikai vétségre derült fény, de szankciót egyik esetben sem alkalmaztak. A büntetés kiszabásának joga a parlament elnökét illeti meg, aki viszont nem akar élni a lehetőséggel. Aiossa szerint ennek minden bizonnyal politikai okai vannak. Emiatt a képviselők sem veszik komolyan a szabályokat. Közben az Európai Bizottság új szabályokat sürget az újabb korrupciós botrányok megelőzésére.

Egy orosz cég közölte, hogy ötmillió rubel (majdnem 26 millió forint) készpénzt ajánl fel az első katonáknak, akik megsemmisítik vagy elfogják a nyugati gyártású harckocsikat Ukrajnában. több ország összesen 321 nehéz harckocsit ígért Ukrajnának, a párizsi ukrán nagykövet szerint hónapokig is eltarthat, mire ezek megjelennek a harctéren. Ukrajna fel akarja gyorsítani a nehézfegyverek szállítását, mivel a háborúban részt vevő mindkét fél várhatóan tavaszi offenzívát indít a következő hetekben. Kijev és szövetségesei között tárgyalások folynak a nagy hatótávolságú rakéták szállítására vonatkozó ukrán kérésről – közölte szombaton Zelenszkij egyik főtanácsadója. Ukrajna amerikai F–16-os vadászgépeket is kért.

Egy felmérés szerint Magyarország lett az EU legkorruptabb országa: tavaly még Bulgáriát sikerült megelőzni, idén már előttünk végeztek a Transparency International korrupciós listáján. Magyarország Kelet-Timorral, Burkina Fasóval, Kuvaittal, Trinidad és Tobagóval, Vietnámmal, illetve a Salamon-szigetekkel áll egy szinten a korrupciós listán.

A  444 írt arról, hogy a külügyminiszter szerint az akkumulátorgyárak elleni tiltakozások mögött felsejlik valaki más is. A közszolgálati televízió meg is találta, kiről lehet szó, szerintük a "Soros-féle alapítványok pénzelhetik azokat a Budapestről ismert, szinte hivatásos tüntetőket, akik folyamatosan hergelnek a debreceni akkumulátorgyár ellen."

A Telex tudósított arról, hogy a Budapesti Műszaki Egyetem polgárai molinókkal fejezték ki a szolidaritásukat a közoktatásban dolgozókkal és tanulókkal, hangsúlyozva, hogy "közoktatás nélkül nincs felsőfokú oktatás."
A 24.hu írta meg, hogy az amerikai elnök kijelentette, vadászgépeket már nem adnak Ukrajnának.
A Magyar Nemzet szerint a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár visszautasította a dnyiprói polgármester vádjait annak kapcsán, hogy sajtóhírek szerint Orbán Viktor miniszterelnök az MCC médiakonferenciája után tartott háttérbeszélgetésen senki földjének nevezte Ukrajnát. Nagy János erről most azt mondta: "nem Ukrajnáról, hanem arról a frontszakaszról beszélt Orbán Viktor, ahol brutális és kegyetlen harcok dúlnak, ezt hasonlította Afganisztánhoz, a senki földjéhez."

Jó olvasást kívánok!

Horn Gabriella

szabadeuropa@rferl.or 

Senkit nem szabad kényszeríteni más nemzeti és vallási ünnepének ünneplésére, se a vallási szertartásokon való részvételre!

Radics Viktória: „Szent Száva az iskolások, tanítók, tanárok védőszentje.”

Amivel a gyakorlatban a Nagy Szerbián keresztül kísérleteztek,
most jelképesen a szerb világon át valósul meg.
Ivan Živkov szociológus, Nagybecskerek

Fotó: Pannon RTV

Sveti Sava [Szent Száva, Stefan Nemanja nagyzsupán Rastko nevű fia, aki pravoszláv szerzetesként felvette a Sava (Száva) nevet], az állami és egyéb ünnepekről szóló 2001. évi törvény (5. cikke)[1] értelmében a szerb oktatás és kultúra védőszentje lett.
Szent Szávát „a nagyszerb nacionalista körök a nagyszerb ideológia úttörőjének tekintik”.[2]
A szerbiai iskolákban minden évben január 27-én, az iskolanap keretében, Szent Szávára [Savindan], vagyis a „szellemiség napjára” [Dan duhovnosti], emlékeznek, „ünnepelik és munkával töltik” azt [praznuje se i obeležava radno]. A törvénycikk azonban éppen semmit nem mond arról, hogy pontosan mit is jelent az ilyen fogalmazás.[3] 

A Száva-nap kötelező ünneplése (a többnemzetiségű, illetve többnyelvű vajdasági iskolákban is) – amit Vojislav Koštunica szerb nacionalista, a JSZK utolsó elnök ideje alatt vezettek be – megosztja nem csak a szerb, de a magyar közösséget is.
Az alkotmány 11. szakasza szerint „a Szerb Köztársaság világi jellegű állam. Az egyházak és a vallásközösségek az államtól elválasztva működnek. Egyetlen vallás sem nyilvánítható államinak vagy kötelezőnek.”[4]
Ez azonban a gyakorlatban nem így van.
A hitoktatást és alternatíváját, a polgári nevelést, 2001 őszén rendelettel vezette be a néhai Zoran Đinđić kormánya, mint választható tantárgyat az általános- és középiskolák első osztályos tanulói számára.[5]
A 2002/2003-as iskolaévben kötelezővé vált az egyik vagy a másik tantárgy választása.[6]
A Danas nevű belgrádi napilap írása szerint a hitoktatás és a polgári nevelés tantárgyak minőségéről és az előadók alkalmasságáról készült utolsó (2012/2013. évi) tanulmány szerint a tanulók 60 százaléka részesült hitoktatásban 40 százaléka pedig polgári nevelésben.[7] Arról viszont nem találni adatot, hogy ez az arány most hogyan is alakul.

A Száva-nap kötelező ünneplésével kapcsolatosan ismét felvetődik a kérdés, hogy a hitoktatásnak és a vallási szertartásnak van-e helye az iskolákban? Az alkotmány szerint nincs.
A Danas január 27-i cikke szerint az Alkotmánybíróságnak létezik egy 2003. évi határozata, miszerint „a hitoktatás bevezetésével nem sérült az alkotmány 11. szakasza az állam és a vallás elválasztásának az elve”.[8]
Figyelembe kell venni azonban, hogy az Alkotmánybíróság a határozatot ugyanabban az évben hozta meg, amelyikben kötelezővé vált a hitoktatás, illetve a polgári nevelés választása. Azt is, hogy az ország és a vezetősége egyre inkább a Szerb Pravoszláv Egyház (SZPE) befolyása alá kerül(t). A hívőkre való befolyásolás terén a katolikus egyház is igyekszik lépést tartani.
Az iskolában újabban nem csak Száva-napkor, de más alkalmakkor is tartanak vallási szertartást, iskolaszentelést is, mint például 2020-ban Temerinben „a községi tanács tagjai, a katolikus egyház lelkipásztorainak és más vendégek részvételével”.[9]
A Danas idézett írása szerint „a tanügyi dolgozók véleménye ezzel kapcsolatosan megoszlik” és a jelenlegi helyzetben „a vallási szertartás az iskolában nem alkotmányellenes, de nem is kötelező”.[10]

A (torontál)szécsányi Aleksa Šantić Általános Iskolában január 27-én Olivera Marjanović igazgatónő „körlevélben tájékoztatta az érintetteket, hogy megtartják a Szent Száva-napi ünnepséget, elhangzik Szent Száva himnusza is, bemutatják a védőszent életét és munkásságát, ezt követően pedig mindenkit szeretettel várnak a helyi templomba a liturgiára”.[11]
Ez azt jelentette, hogy az ünnepséget vallási szertartás, vagyis pap jelenléte és ünnepi [szlávszki] kalácstörés nélkül tartják meg.[12]
Az igazgatónő döntése – a sajtó szerint – nagy port kavart Szécsányban és a közösségi hálón.
– A szülők petíciót is indítottak, melyet nagyon gyorsan több mint 150-en írtak alá, az aláírók között pedig a község elnökének neve is szerepel. Többségük nem szeretné megszakítani a több évtizedes hagyományt. Bánátban több oktatási intézményben kisebbségi nyelven is folyik tanítás, de eddig még soha nem emeltek kifogást Szent Száva-napi ünnepség ellen – írja a Vajdaság Ma portál.[13]

Az igazgatónő mellett kiállt több civil szervezet és párt is.
A civil szervezetek közleményükben[14] felszólították Szécsány és Vajdaság polgárait, valamint a civil szférát, hogy vegyék védelmükbe és támogassák a szécsányi Aleksa Šantić Általános Iskola igazgatóját.
Azt írják, „embertelen nyomásnak van kitéve azt követően, hogy közzétette, hogy iskolában nem lesz a Szent Száva napi ünnepség alkalmából egyházi szertartás”.
– Olivera Marjanović „bűne” csak az, hogy tiszteletben tartotta az ország Alkotmányát és az állam törvények által garantált szekularizmusát, vagyis hogy „kijelentette, az általa vezetett oktatási intézményben nem lesz vallási szertartás ezen a napon” – áll a közleményben.
A civil szervezetek kitértek arra is, hogy „a szerb sajtó egy része is támadja az igazgatót, a társadalom ellenségének, árulónak nyilvánították, a leváltását követelik, fenyegetéseket kap és sértegetik, jobboldali szélsőségesek pedig tiltakozást jelentettek be az iskola előtt”.
– Ha nem tudjuk megvédeni Olivera Marjanovićot, akkor abban sem tudjuk megakadályozni ezt az országot, hogy tovább haladjon azon a vakvágányon, amely a középkorba vezeti, olyan viszonyok közé, ahol nem lesz helye senkinek, aki nem az állam és az egyházi hatóságok görnyedt szolgája – írják a közleményben.

A Szabad Polgárok Mozgalma (PSG) szerint megengedhetetlen az a nyilvános lincshangulat, amely Olivera Marjanović, a szécsányi Aleksa Šantić Általános Iskola igazgatónője ellen irányul, aki lelkiismeretesen végezte feladatát, amikor megtiltotta, hogy Szent Száva napján az iskolában egyházi szertartásra kerüljön sor, olvasható az SZPM honlapján közzétett közleményben, amelyet Öreg Anna parlamenti képviselő, a szervezet vajdasági bizottságának elnöke írt alá.
A SZPM azt követeli, hogy az oktatási, tudományos és technológiai fejlesztésért felelős minisztérium sürgősen nyilatkozzon és védje meg Olivera Marjanovićot.
– Szerbia alkotmányát mindenkinek tiszteletben kellene tartania. Ezen jogi előírás értelmében Szerbia szekuláris állam, az egyházi személyeknek és a vallási szertartásoknak pedig semmi keresnivalójuk nincs az oktatási intézményekben.
Ugyanakkor figyelembe kell vennünk azt a tényt is, hogy Szécsány egy többnemzetiségű közeg Vajdaság szívében, ahol sokkal fontosabb lenne a hagyományok kölcsönös tisztelete, ahelyett, hogy azokat az oktatáson és az oktatási intézményeken keresztül erőltetnénk rá a polgárokra – közölte a politikus.[15]
Pavle Grbović, a SZPM elnöke „sajnálatosnak” nevezte a tényt, hogy Branko Ružić oktatásügyi miniszter ahelyett, hogy védelmébe vette volna az iskola igazgatójának szakmai integritását és önállóságát, „az ünnepi kalács védelmére kelt és nyilatkozatával azok érvelését támogatta, akik a szécsányi iskola igazgatónője ellen lincshangulatot keltenek”.[16]
Hasonló hangnemű közleményt adott ki Aleksandar Marton a Vajdasági Szociáldemokrata Liga (LSV) szóvivője is.[17]

A vajdasági civil szervezetekkel és pártokkal szemben Ivan Kostić, a szerb nacionalista Dveri Szerb Mozgalom [Srpski Pokret Dveri] alelnöke, a Népképviselőház által kérdést tett fel az oktatási miniszternek, hogy „hallott-e a szécsányi esetről és mit fog ezzel kapcsolatban tenni”?[18]
– Egy általános iskola igazgatójának az ilyen viselkedése a végsőkig megengedhetetlen és a miniszternek meg kell tennie a megfelelő törvényes intézkedéseket – írja a dokumentumban. Nem pontosítja ugyan, hogy ez szerinte mit jelent, de nem nehéz elképzelni.

A nagy hűhó után a helyi pap „valamivel nyolc óra előtt megjelent az iskolában és a tanulók, valamint az iskola tanárai jelenlétében megtartotta a Száva-napi szertartást és felvágta az ünnepi kalácsot”. – Olivera Marjanović, az iskola igazgatónője a szertatás alatt nem volt a tanteremben, ahol a szertartás folyt, csak a befejezése után jelent meg és a diákokkal közösen énekelte Szent Száva himnuszát – írja belgrádi Novosti napilap.[19]
– Nem beszéltük meg. A pap egyszerűen korábban megérkezett, probléma nélkül elvégezte a szertartást, majd következett az előadás – mondta Olivera Marjanović. Kiemelte, „sajnálja, hogy egyáltalán ilyen nagy teret kapott az esemény a sajtóban, és hogy korábban nem történt megegyezés, valamint hogy a példás iskolájukra, amelybe 110 diák jár és 23 alkalmazottja van, rossz fény vetült a szerbiai közvélemény előtt”.[20]
„A templomban később liturgiát tartottak, amelyen a polgármesteren kívül jelen voltak az iskola diákjai és a gyerekek is.”[21]
– Branko Ružić oktatásügyi miniszter újságírói kérdésre elmondta, hogy a Szent Száva napi ünnepséget ugyanúgy tartották meg Szécsányban, mint az összes többi szerbiai iskolában. A miniszter szerint ez hagyomány és nem vetődik fel senkiben ezzel kapcsolatban kérdés – írja a Szabad Magyar Szó portál.[22]
Ružić szavaiból arra lehet következtetni, támogatja vallási szertartások rendezését az iskolákban. Nem derült ki, hogy az igazgatónőt mi késztette visszakozásra, döntésének a megváltoztatására, amellyel megtiltotta a vallási szertartás megtartását az iskolában. A „nyomás” bizonyára megtette hatását.

– Január 27-én Délvidék és Szerbia összes iskolájában a zenetanárok által vezényelt iskolakórusok kötelezően éneklik a szélsőnacionalista nagyszerb dalt (az ún. Szent Száva-himnuszt, melynek szerzője a történelemhamisításai miatt hírhedtté vált Nikola Begović nevű magyar-, horvát- és katolikusellenes pópa), még azokban az iskolákban is, amelyekben az abszolút többséget magyar, horvát, bosnyák és albán diákok képezik. Ezt követően a Szerb Pravoszláv Egyház pópája a pravoszláv egyház szertartása szerint megszenteli a szerb pravoszláv egyházi hagyományokhoz kapcsolódó „szlávszki” kalácsot, amit megtörésekor olykor nem szerb gyerekekkel is forgattatnak – írja a Délhír portál.[23]
A Pannon RTV arról számolt be, hogy január 27-én „Zentán a helyi középiskolák szervezésében közösen emlékeztek meg Szent Száváról”.
– Az ünnepségen mind a négy zentai középiskola diákjai és tanárai is képviseltették magukat, mindemellett az önkormányzat és az egyházak képviselői is részt vettek az alkalmi műsoron. A megemlékezést a Zentai Gimnázium kórusa nyitotta meg a Szent Száva tiszteletére írt himnusszal. Az eseményen részt vesz Varjú Potrebić Tatjana, az MNT Végrehajtó Bizottságának tagja is – közölte a televízió.[24]
Szent Száva-ünnepséget tartottak a zentai „Stevan Sremac szerb-magyar általános iskolában”[25] is.
Radics Viktória, az iskola tanára erről így ír: „Értékes volt, jóízű volt és kétnyelvű volt a Szent Száva-ünnepség (szlava) a zentai Stevan Sremac szerb-magyar általános iskolában, és a pópa is szépen beszélt. A tömjénfüst nekem személy szerint jót tett. Így is lehet ezt csinálni! Szent Száva az iskolások, tanítók, tanárok védőszentje.”[26]
Mi szóljanak a szülők és a tanulók, ha már a tanárnak a „tömjénfüst jót tett”? Nem egyenes útmutató-e ez a beolvadásba?

A megfelelő jogszabályok hiánya, valamint az állam világos állásfoglalása nélkül teljesnek tűnik a fejetlenség a Száva-napi ünnepséggel és a vallási szertartások iskolai gyakorlatával kapcsolatban. Azt is lehetne mondani, hogy az állam még táplálja is a vallás és az egyház szerepének erősödését az oktatásban.
– Azt, hogy az iskolában a „szlavát” gyertya, ünnepi kalácstörés és pap jelenlétében tartják-e meg, az oktatási intézménytől függ, mert egyetlen oktatási jogszabály sem rendezi ezt a kérdést – írja a Danas.[27]
Az is vitás, hogy „vallási szertartásnak van-e helye az iskolában, vagy a január 27-ei rendezvényeken Rastko Nemanjićnak csak a világi, illetve történelmi jelentőségét kellene méltatni” – írja a lap.[28]
Az oktatási minisztériumból nem válaszoltak a Danas kérdésére, hogy „van-e álláspontjuk a SZPE papjának jelenlétével kapcsolatosan az „iskolai szlava” alkalmával?”[29]
Az Iszlám Közösség Meshihatja (Tanácsa) még 2011-ben felszólította az iszlám vallású gyerekeket, tanárokat és igazgatókat, hogy ne vegyenek részt a szerbiai Száva-napi ünnepségeken, és hogy ne fogadják el „a muzulmán gyerekeknek az iskola által történő alkotmány- és törvényellenes szentszávásítását”.[30] Jól illeszkedne ez a „szerb világ” alakításába!
A Bujanovac melletti biljačai Desanka Maksimović Általános Iskolából, amelyben szerb és albán gyerek tanulnak, azt mondták a Danasnak, hogy „a vallási szertartás nem gyakorlat, és hogy a SZPE papja nem vesz rész az iskola ünnepségen”.[31] A zentai ünnepségen viszont részt vett még az MNT Végrehajtó Bizottságának a tagja is.

Senki nem vonja kétségbe, nem kérdőjelezi meg, hogy a vallásukat gyakorló pravoszláv szerbek megünnepeljék Szent Száva napját. Nem fogadható el azonban, hogy a szekuláris szerbiai oktatási intézmények a katolikus és protestáns vagy egyéb vallású délvidéki magyarokkal és a többi nemzeti közösségek tagjaival is megünnepeltetik a Száva-napot.
Az oktatási minisztériumnak sürgősen rendezni kellene ennek a kereteit, különösen a nemzeti kisebbségi iskolákban és azokban az iskolákban, amelyekben több nyelven folyik az oktatás.
Alapvető elvnek kellene lennie, hogy senkit nem szabad kényszeríteni más nemzeti és vallási ünnepének ünneplésére, se a vallási szertartásokon való részvételre.
Az egypárti (Véemeszes) Magyar Nemzeti Tanácsnak is sürgősen állást kell foglalnia ebben a vallási és nemzeti közösségi jogokat is sértő ügyben. Ha egyáltalán képes erre…

BOZÓKI Antal

__________
[1] ZAKON O DRŽAVNIM I DRUGIM PRAZNICIMA U REPUBLICI SRBIJI [Törvény az állami és egyéb ünnepekről a Szerb Köztársaságban] "Sl. glasnik RS" [Hivatalos Közlöny] 43/2001, 101/2007 és 92/2011
https://www.paragraf.rs/propisi/zakon_o_drzavnim_i_drugim_praznicima_u_republici_srbiji.html
[2] U. Z.: A magyar diákokkal is megünnepeltették a pravoszláv „Szent Száva” szlavát.
https://delhir.info/2020/01/27/a-magyar-diakokkal-is-megunnepeltettek-a-pravoszlav-szent-szava-szlavat/
[3] Bővebben lásd a „Kierőszakolt lojalitás” vagy „megalkuvás”? c. írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=14264, 2021. február 16.
[4] A SZERB KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA. Az SZK Hivatalos Közlönye, 98/2006. szám. https://www.mnt.org.rs/dokumentum/torvenyek-es-egyeb-jogi-dokumentumok-magyar-nyelven
[5] Šta je sporno u izvođenju veronauke koju pohađa 60 odsto đaka: Dve decenije od uvođenja u obrazovni sistem [Mi a vitás a hitoktatással kapcsolatban, amin a tanulók 60 százaléka részt vesz: Két évtizede az oktatási rendszervbe való bevezetéstől]. https://www.danas.rs/vesti/drustvo/sta-je-sporno-u-izvodjenju-veronauke-koju-pohadja-60-odsto-djaka-dve-decenije-od-uvodjenja-u-obrazovni-sistem/, 2022. július 2. 8:00
[6] Uo.
[7] Uo.
[8] V. Andrić-D. Pešić: Verski obred u školama nije protivustavan, ali ni obavezan [A vallási szertartás az iskolában nem alkotmányellenes, de nem is kötelező]. Danas, 2023. január 27. 7-
[9] Góbor Béla: Iskolaszentelés Temerinben. https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/25582/Iskolaszenteles-Temerinben.html, 2020. szeptember 3. 19:25
[10] Lásd a 8-as alatti írást.
[11] Vajdasági civil szervezetek szerint a szécsányi iskolaigazgató „embertelen” nyomásnak van kitéve. https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/28241/Vajdasagi-civil-szervezetek-szerint-a-szecsanyi-iskolaigazgato-embertelen-nyomasnak-van-kiteve.html, 2023. január 27. 12:41, és NVO: Direktorka škole u Sečnju izložena progonu jer nije dozvolila održavanje verskog obreda (Nem kormányzati szervezetek: A szécsányi iskola igazgatója üldözésnek van kitéve, mert nem engedélyezte a vallási szertartást] https://beta.rs/politika/175194-nvo-direktorka-skole-u-secnju-izlozena-progonu-jer-nije-dozvolila-odrzavanje-verskog-obreda, 2023. január 27. 12:05 > 27.01 12:07
[12] A 11-es alatti írás és Elmarad a Szent Száva-napi ünneplés egy bánáti iskolában? https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/28239/Elmarad-a-Szent-Szava-napi-unneples-egy-banati-iskolaban.html, 2023. január 27. 8:36
[13] Elmarad a Szent Száva-napi ünneplés egy bánáti iskolában? – a 12-es jegyzetben.
[14] Lásd a 12-es alatt.
[15] Öreg Anna: Megengedhetetlen a vallási szertartást megtiltó iskolaigazgató elleni hangulatkeltés! https://szmsz.press/2023/01/27/oreg-anna-megengedhetetlen-a-vallasi-szertartast-megtilto-iskolaigazgato-elleni-hangulatkeltes/, 2023. január 27. 19:18, és Anna Oreg – Nedopustiv linč Olivere Marjanović zbog zabrane verskih obreda u školi [Öreg Anna: Megengedhetetlen lincshangulat keltése Olivera Marjanović ellen a vallási szertartás megtiltása miatt]. https://pokretslobodnih.rs/saopstenja-i-vesti/anna-oreg-nedopustiv-linc-olivere-marjanovic-zbog-zabrane-verskih-obreda-u-skoli/, 2023. január 27.
[16] Grbović (PSG): Ružić umesto u odbranu direktorke stao u odbranu slavskog kolača [Grbović (SZPM) Ružić az igazgatónő helyett a szlavai kalács védelmére kelt]. https://beta.rs/politika/175224-grbovic-psg-ruzic-umesto-u-odbranu-direktorke-stao-u-odbranu-slavskog-kolaca , 2023. január 27. 16:10 > 27.01 16:20
[17] LSV: Država da stane u zaštitu direktorke škole u Sečnju [VSZL: Az állam álljon ki a szécsányi igazgatónő mellett]. https://autonomija.info/lsv-drzava-da-stane-u-zastitu-direktorke-skole-u-secnju/, 2023. január 27.
[18] Lásd a 8-as alatti írást.
[19] B.Grujić: ĐACI IZ SEČNJA DOČEKALI SVEŠTENIKA: Direktorka izašla iz učionice dok je trajao obred [B.Grujić: A SZÉCSÉNYI DIÁKOK VÁRTÁK A PAPOT: Az igazgatónő kiment a tanteremből a szertartás alatt]. https://www.novosti.rs/drustvo/vesti/1196056/djaci-secnja-docekali-svestenika-direktorka-izasla-ucionice-dok-trajao-obred-foto, 2023. január 27. 13:08
[20] Uo.
[21] Mégis megtartotta az egyházi szertartást az osztályteremben a szécsányi pap.
https://szmsz.press/2023/01/28/megis-megtartotta-az-egyhazi-szertartast-az-osztalyteremben-a-szecsanyi-pap/, 2023, január 28 8:57
[22] Uo.
[23] A magyar gyerekekkel az idén is megünnepeltették a szerb pravoszláv egyház vallási ünnepét. https://delhir.info/2023/01/27/a-magyar-gyerekekkel-az-iden-is-megunnepeltettek-a-szerb-pravoszlav-egyhaz-vallasi-unnepet/
[24] Közös ünnep Szent Száva napján. https://pannonrtv.com/rovatok/tarsadalom/kozos-unnep-szent-szava-napjan, 2023. január 27. 14:37
[25] Radics Viktória. https://www.facebook.com/radicsria, 2023. január 27. 20:39
[26] Uo.
[27] Lásd a 8-as alatti írást.
[28] Uo.
[29] Uo.
[30] Uo.
[31] Uo.

Markában tartja-e a Fidesz az ellenzéket, s ha igen, milyen eszközökkel?

 

2023. január 30.

Jó reggelt kívánok!

Ezek voltak a legfontosabb cikkeink a hét végén, ma reggelig:
 

• „…Egy részét le is fogják nyúlni” – cikksorozatunk a pártfinanszírozásról, 1.rész

• Orbán: Csak a pénz miatt érdemes Magyarországnak az EU-ban maradnia 

• Autópálya-koncesszió: a legfontosabb dokumentumokat titkolja el az állam

Markában tartja-e a Fidesz az ellenzéket, s ha igen, milyen eszközökkel?

Cikksorozatunk az ellenzék tehetetlenségének okait is igyekszik megmutatni. Ebben valóban nagy része lehet az illegális pártfinanszírozásnak, hiszen az korlátozza a valódi versenyt, és hamis, a társadalom számára káros alapon állítja elő a politikában szükségszerű kompromisszumokat. De az ellenzéki bénultságnak egyszerűen maga a kétharmad is oka, amelynek révén a kormánypárt folyamatosan saját hasznára alakítja át a politikai versengés szabályait.

Divat szidni az ellenzék tehetetlenségét, invenciótlanságát, és hozzátenni: „kilóra megvette őket a Fidesz”. A helyzet ennél bonyolultabb: húsz évig nagykoalíció működött az illegális pártfinanszírozásban, ami természetesen kölcsönös függőséget alakított ki.

A politika ráadásul durva versengés, amelynek része az ellenfél hiteltelenítése, ellehetetlenítése, akár zsarolása is, függetlenül a pártfinanszírozás átláthatóságától.Tény az is, hogy az illegális pártfinanszírozásban – legyen bármennyire is centralizált, mint a Fideszé 2010 után – nehéz elválasztani a magánvagyont és „pártunk politikai közösségének” jussát. Az egyéni, sokszor szinte felfoghatatlan mértékű meggazdagodás lehetősége pedig garantálja a rendszer tovább élését.

Orbán Viktor nem szeret az unióban lenni

Orbán Viktor miniszterelnök az irodájában fogadott körülbelül 15 meghívottat, köztük külföldi konzervatív újságírókat, akik a Mathias Corvinus Collegium A publikálás jövőjéről című nemzetközi konferencia vendégei voltak. A kétórás beszélgetésről Rod Dreher amerikai újságíró közölt cikket az American Conservative nevű oldalon – amelynek ő a vezető szerkesztője.

Az írás eredetileg azzal a címmel jelent meg, hogy Orbán Viktor: „Háborúban állunk Oroszországgal”, az idézet azonban később arra változott, hogy „A Nyugat háborúban áll Oroszországgal”.  Az egyik bekezdést utólag átírta Rod Dreher.

A cikk eredeti verziójában ez szerepelt:

„Valaki megkérdezte a miniszterelnököt, hogy szeretné-e, ha Magyarország az EU-ban maradna. »Egyértelműen nem!« – mondta, hozzátéve, hogy Magyarországnak nincs más választása, mert exportjának 85 százaléka az EU-n belülre megy.”

A cikk javított verziójában már ez szerepel:

„Orbán azt mondta, hogy neki személy szerint fájdalmas, hogy Magyarország az unió tagja, amely folyamatosan zaklatja (bullying), de nem kérdés, hogy Magyarország az Európai Unióban marad, mert az ország gazdasági jóléte ettől függ. Ennek ellenére nehéz elviselni, hogy az EU vezetése rángatja Magyarországot. Orbán álláspontja, hogy neki személy szerint bármilyen nehéz is kezelnie az uniós bürokráciát, muszáj megtennie, mert ez Magyarország nemzeti érdeke.”

(A Portfolio, tisztázandó a miniszterelnök álláspontját, megkereste Havasi Bertalant, a kormányfő szóvivőjét, aki az alábbi választ küldte: „Az uniós tagság ügyében tartalmilag semmilyen újdonság nem hangzott el a tegnapi beszélgetés során. A miniszterelnök már korábban is többször világossá tette: az EU-tagság nem kívánságműsor, hanem Magyarország nemzeti érdeke.”)

Titkolják a lényeget a 12 milliárdos autópálya-koncesszióról

Betekinthettünk az autópálya-koncesszióra vonatkozó dokumentumokba a Miniszterelnöki Kabinetirodában. Látthattunk többek között olyan nyilatkozatot láttunk, amely szerint a Minerva Szíjj László üzletember százszázalékos tulajdonában van. A fennmaradó három – a Konzum PE, az Opus New Way és az Opus Bridge magántőkealap – kezelője az az Opus Global, amely száz százalékban Mészáros Lőrinc tulajdonában van.

Az iratbetekintés során ugyanakkor elzárták a szerződés részét képező legfontosabb dokumentumokat. Ezek a mellékletek tartalmazzák például a rendelkezésre állási díj és a rendelkezésreállás-alapú szolgáltatási díj konkrét összegét, fizetésének részleteit, a teljesítmény-pontrendszert, az úgynevezett SLA-t, vagyis a szolgáltatás műszaki és díjazási előírásait.

Ezekből derülne ki, hogy konkrétan mennyi pénzt kapnak a nyertes cégek az autópályák üzemeltetésére. A tét nem kicsi, a kormány saját számításai szerint is a koncesszió időtartama alatt 12-13 ezer milliárd forint kerülhet a nyertes cégekhez. De olyan titokzatosnak hangzó mellékleteket sem kaptuk meg, mint a „közbeszerzési eljárás más mellékletben nem szereplő dokumentumai” vagy a „koncesszor részvételi jelentkezése és a nyertes végleges ajánlata”.

Kőbánya a házak mellett, kiáll a kormány az akkumulátorgyárak mellett

Tudósítottunk arról, hogy Recsken nyíló kőbánya miatt aggódnak a helyiek, s hogy a bányát nyitó cég egyik tulajdonosa jó ismerőse Debrecen volt fideszes polgármesterének, Kósa Lajosnak.

Megírtuk, hogy sok más település mellettt, Nyíregyházán is közmeghallgatás lesz egy akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó üzem miatt.

A Népszava írt arról, hogy Rod Dreher szerint Orbán Viktor csak viccelt azzal, hogy kiléptetné Magyarországot az EU-ból.

A Hvg.hu számolt be arról, hogy Lánczi András politológus a Kossuth Rádióban kijelentette: míg itthon több helyen tiltakoznak a helyiek, Németországban kimondottan várják az akkumulátorgyárakat. Ezzel párhozamosan Dömötör Csaba parlamenti államtitkár is az akkumulátorgyárak védelmére kelt a Facebook-oldalán közzétett videóban.

Jó hírolvasást kívánok!

Horn Gabriella

szabadeuropa@rferl.or 

A DélHír és a délvidéki magyarság tízéves küzdelme

Tíz év hosszú idő.

2023-01-29

A délvidéki magyarság számára a tíz év örökkévalóság, hiszen története során aligha akadt olyan évtized vagy olyan év, amikor fellélegezhetett, amikor biztonságban érezhette magát.

Az elmúlt tíz év különösen nagy súlyt helyezett a nemzettársaink vállára: a teljes kisemmizés és megaláztatás súlyát.

Olyan társadalomban kellett-kell élniük, amelyben a kilencvenes évek zsarnokai és hóhérai, akik mérhetetlen szenvedést okoztak a délvidéki magyaroknak, ismét gyakorolják a hatalmat.

A gyűlölettől fröcsögő, háborús uszító politikát folytató, a fiatalok balkáni frontokra való elhurcolásáért és elvándorlásáért felelős nagyszerb soviniszta erők tehát tíz évvel ezelőtt vámpírként újjáéledtek.

Örömmel csatlakozott hozzájuk az álmagyar bizniszpárt is, amely a „modern” csetnikekkel karöltve ünnepeli az itteni magyarság számára tragikus évfordulókat.

Íratlan szabály: ha a szerb átlagpolgároknak rossz, a délvidéki magyaroknak legalább kétszer rosszabb. A gazdasági hanyatláson és az állandó bizonytalanságon és nincstelenségen kívül, amely ebben a társadalomban többé-kevésbé minden tisztességes embert sújt, magyarjaink a keserű kisebbségi sors számos hátrányával is szembesülnek.

No, de vajon az előző rendszerek sokkal jobbak voltak számunkra? – tehetné fel valaki jogosan a kérdést.

Tény ugyanis, hogy az elmúlt évtizedekben Szerbiában sem a baloldaliak, sem a liberálisok, sem a nacionalisták, sem a centrumközeliek (ha olyanok egyáltalán léteztek), nem voltak korrektek és igazságosak a nemzeti közösségünkkel szemben. Legenyhébben fogalmazva.

Még a haladó birodalom felépülése előtt a kvázidemokrata pártok csaknem ugyanolyan előítéletekkel viseltettek az itteni magyarok iránt, mint a nyers nacionalisták és soviniszták. A “demokratikus tömb” illusztris vezetői is minden évben megemlékeztek a “hideg napokról”, a szerb partizánok által 1944-45-ben elkövetett délvidéki magyarirtás tényét pedig nem ismerték (és nem ismerik) el.

A délvidéki magyarság évtizedek óta diszkrimináció áldozata a saját földjén a foglalkoztatás, az emberi jogok, az oktatás, a nyelvhasználat stb. terén – attól függetlenül, hogy adott pillanatban milyen politikai színezetű szerb vezetés uralkodik.

Nemcsak a szerb nacionalisták, hanem a szerb ún. polgári erők is mindig elutasították (pontosabban: kíméletlen módon elvetették) a délvidéki magyar autonómiára irányuló összes kezdeményezést.

A mostaniak viszont mindennél-mindenkinél rosszabbak.

Minden idők legvisszataszítóbb nagyszerb rezsimjével állunk szemben.

Ha a szélsőséges haladó rendszer (amelyet nyíltan támogatják a szocialisták és az álmagyar bizniszpárt) még sokáig hatalmon marad, félő, hogy a közösségünk a következő időszakban is „a földi pokol sarában úszik majd”.

Abban az esetben az eddiginél is több magyar próbál majd menekülni ebből az infernóból, amelyben

a kilencvenes évek hóhérai és szolgáik rakják a tüzet az üst alá.

Még mindig várjuk a népszámlálás eredményeit, de sajnos nem kizárt, hogy máris több délvidéki magyar vándorol(t) ki és hagyta el szülőföldjét, mint a miloševići érában.

A mögöttünk levő tragikus évtizedben, amelyben az álmagyar bizniszpárt azt a kis ellenzékét is bedarálta vagy tönkretette, nemzettársaink minden támasz és vigasz nélkül maradtak.

Ilyen körülmények között a DélHír portál – szerény lehetőségeihez mérten – a nemzettársaink számára fontos híráramláson kívül megpróbálta betölteni a közösségünket építő és összetartó kapocs szerepét.

Ennélfogva olyan médiumot igyekeztünk felkínálni az olvasóknak, amely nem hasonlít egyik meglevő délvidéki magyar tájékoztatási eszközre sem. Célunk az volt, hogy portálunk által fény szűrődjön be a sötét, nyirkos, hideg, helyenként cincogó hangokat hallató magyar sajtóközegbe.

Megírtuk azt is, amit az elmúlt évtizedben senki sem mert. Megpróbáltuk kinyitni az emberek szemét, amire mások nem vállalkoztak.

Gyakran alkalmaztunk politikai szatírát (írásban és képben egyaránt), olykor súroltuk a képzeletbeli felső határt.

Számos itteni magyar médiummal ellentétben, amelyekben egyetlen bíráló szó sem található a borzalmas haladó rezsimről (és külön az álmagyar bizniszpártról sem), portálunk rámutatott az összes általa észlelt kirívó rendellenességre.

Portálunkat minimális létszámú idealista szerkesztőség alkotja, amelynek tagjai arra törekszenek, hogy minőségben, mennyiségben, tartalomban felvegyék a versenyt a sokkal tömegesebb, dúsgazdag politikai érdekkörök által pénzelt és irányított médiumokkal.

Köszönjük a kedves olvasóink évtizedes bizalmát!

Ha az igazságra, az egyenes, őszinte és tiszta szóra szomjazik, továbbra is a DélHír lesz az igazi forrás.

F. F.

https://delhir.info/2023/01/29/a-delhir-es-a-delvideki-magyarsag-tizeves-kuzdelme/