„Ez a falu fel kell hogy ébredjen!”

Sorozatos betörések Csantavéren

A betört utcai ablak

A redőny kifeszítve, az ablakok beverve, mindenütt törött üvegdarabok. A ruhák, a személyes tárgyak, az iratok a földön hevernek, letaposva. Megalázták egy ember otthonát és belegázoltak a becsületébe.
 

Így kezdte a beszámolóját tegnap délután a csantavéri Vida Emese, akinek az édesapjához betörtek és kirabolták. Szombaton reggel, fél 7-kor hívta az apja telefonon, hogy elmondja, mi történt nem sokkal a munkába indulása után.
 

– Amikor apám felhívott, olyan állapotban volt, hogy nem tudtam, életben találom-e még, amikor odaérek hozzá. Ezt nem bocsájtom meg a betörőknek. Igaz, most én is romokba állok, de erőt veszek magamon, hogy mire apám hazaér a munkából, ismét rend legyen az otthonában – mondja a lány. – A csantavéri rendőrállomáson többszöri próbálkozás után sem vette fel senki a telefont, ezek után már csak a szabadkai rendőröket tudtam kihívni. Olyan 9 óra körül kiérkezett egy rendőr úr egy noteszféleséggel, besétált velünk a házba, hogy ott szétnézzünk, mi is a helyzet. Amíg nem jön ki senki, addig te sem mehetsz be a saját otthonodba a nyomok miatt. Hozzáteszem: a nyomokra ő rá se hederített, pedig azok szabad szemmel is láthatóak voltak. Egy lábbeli nyomait láttunk, nem voltak nagyobbak 20 centiméternél, így valószínű, hogy olyanok jártak a házban, akikre a törvény még nem vonatkozik. A másik szobában már vérnyomokat is láttunk, ami arra utalt, hogy a rabló megsérült, bizonyára a törött ablaküvegek ejtettek rajta sebet. Gondolom, pénzt és ékszert kerestek itt is, de mivel nem találtak (sajnos az ember már csak számlán tarthatja a vagyonát), ezért a megboldogult nagyapám nekem szánt óráit lopták el. Csak később vettem észre, hogy a mélyhűtőt is kipakolták, körülbelül 100 kilogramm hús tűnt el belőle. Azt nyilván nem egy-két kiskorú cipelte el.

 

 

A szobában okozott rendetlenség

 

Néhány olvasói hozzászólás Vida Emese tegnap délutáni posztjához.
 

Toldi Ricsi: Ők össze tudnak fogni, mi nem. Az se érdekel senkit, ha néhány öreget megvernek a házában. Senki nem foglalkozik vele, ameddig nem nála történik (mi sem). Mi az, hogy kiskorú és nem lehet felelősségre vonni? Annak is következményei vannak, ha egy gyerek kezelhetetlen az iskolában vagy verekszik… De jobb ez így: félni és homokba dugni a fejünket.

Gandis Éva: Ez borzasztó, lassan már a házat sem hagyhatja el az ember.
 

Vörös Vali: Ez szörnyű, és a nép tehetetlen.
 

Dér Piroska: Még a nép nem fog össze ellenük, addig ez történik, sajnos.

Trancsik Törőcsik Magdolna: A petíció szart sem ér Csantavéren! 12 évvel ezelőtt nálam is hasonló volt a szituáció. A kis noteszével kijött a csantavéri rendőr jegyzetelni, utána 3 óra múlva a szabadkaiak. 3000 ezer euró volt az ellopott érték, de csak egy vacak telefont kaptam vissza! Meglett, hogy kik voltak, kiskorúak, és nem történt semmi! Na, vajon miért??? Sajnos ez a falu nagyon megváltozott! Szomorú vagyok, a szívem azért vágyik haza, de ott élni már nem tudnék! 

 

Kovács Ernő: Nem hagyhatom itt ezt a falut, mert szétlopják a házunkat.
 

Vörös Mari: Anyámhoz is betörtek, mindent elvittek, ami értékes volt. A redőny szintén felfeszítve, poros lábnyomok a székpárnán, 3 cigarettacsikk a hamutartóban, fotelek elmozgatva… Ráértek! Kijöttek a helyszínelők, lőttek pár képet, röhögtek párat és elmentek. Itt a rendőrök le is zárták. Sem az ujjlenyomat, sem a csikkek, sem a lábnyom nem lett megvizsgálva. Ennyi volt!
 

Oláh Dávid: Tavaly novemberben pakoltak ki, mikor Ausztriában dolgoztam. A szomszédok vigyáztak a házra, de hát aludni is kell valamikor, nem vétkesek semmiben. Mindent elvittek, még a kábeleket is. Az egyikük még bele is piszkított a vécémbe, én pucoltam le decemberben, mikor hazamentem. Volt mit látni, illetve nem volt, mert csak a cirkusz maradt. A szomszéd kihívta a rendőrséget és annyit mondtak, hogy majd egy hónap múlva, ha hazaérek, írjam össze, hogy mi hiányzik, és adjam át nekik, hogy megkeressék az ellopott dolgaimat. Szép karácsonyom volt. Felejthetetlen.
 

Koncz József: Tisztelt kárvallott! A rend őreire ne is számíts, azokat ez nem érdekli, csak a PÈNZ. Tehát: megfújatnak, megbüntetnek, stb., elveszik a kis pénzedet. Pár éve mi is így jártunk. Meg is lettek a tettesek, persze tagadtak. Később az ügyész azt mondta, nem indít eljárást ellenük, nincs még elég a rovásukon, na meg megélhetőségi jogon raboltak. Kb. 1500 euró értéket vittek el, meg két ablakot meg egy ajtót tettek tönkre. Hidd el, semmit nem bírsz ellenük, meg még állam bácsi is őket szolgálja. Lassan próbáld feledni, ha tudod.
 

Raffai Szuzanna: Felháborító, hogy ilyesmi megtörténhet, saját kézbe kellene venni a dolgot, de a törvény védi az ilyen ingyenélőket. A rendőrök meg büszkék lehetnek a munkájukra, az adófizetők pénzéből kapják a fizetést. Szégyen, hogy ők nagyobb tolvajok, mint a kis bevándoroltak (akár csantavériek, tornyosiak vagy épp bogarasiak). A falu nagykutyái meg nagyban lapítanak, mossák kezeiket. Büszkék lehetnek magukra!!!
 

Végezetül azt hiszem, érdemes megszívlelni Vida Emese intelmét, ami szerint: Meddig fogjuk még megengedni, hogy idős néniket, bácsikat raboljanak ki és verjenek meg? Ez a falu fel kell hogy ébredjen, mert nem lehet tudni, ki lesz a következő…

Szabó Angéla

2023. július 31.

Jó reggelt kívánunk! 
Legfontosabb cikkeink az utóbbi napokból:

• Rejtélyes körben népszerűsítették a magyar adófizetői pénzzel kitömött brüsszeli folyóiratot
• Derdák András: A rock and roll elitje beállt a Fidesz által diktált kultúraváltásba
• Tényleg kifulladt az ukrán ellentámadás? – Rácz Andrást és Demkó Attilát kérdeztük

Rejtélyes körben népszerűsítették a magyar adófizetői pénzzel kitömött brüsszeli folyóiratot
Magyar adófizetői pénzből építenek hálózatot a nemzetközi radikális jobboldalon a The European Conservative című folyóirat emberei, akik egy exkluzív római klubban nagykövetek és hírszerzők között is kiosztották a lap példányait. A több mint 1,6 milliárd forint közpénzzel megtámogatott magazin főszerkesztője életrajza szerint egy hatvannégy éves múltra visszatekintő nemzetközi jobboldali titkos társaság tagja.

Derdák András: A rock and roll elitje beállt a Fidesz által diktált kultúraváltásba
A kultúraközvetítő szakember szerint Tusványos egyértelműen fideszes kampányrendezvény, ottani fellépésével egy zenekar a rendszert legitimálja, miközben egyes érintettek, a kulturális elit tagjai azzal nyugtatják magukat, hogy a Fidesz szőrös mancsa már úgyis mindenen rajta van.

Tényleg kifulladt az ukrán ellentámadás? – Rácz Andrást és Demkó Attilát kérdeztük
Az ukrán haderő nyár elején kezdte meg ellentámadását több fronton. Két ismert elemzővel beszéltük végig, hogy eddig milyen eredménnyel, valamint azt is, hogy mi várható a következő időszakban. Rácz András szerint az ukránok jelenleg valószínűleg azt tesztelik, hogy hol menyire sikerült meggyengíteni az orosz védelmet, hol érdemes nagyobb támadást indítani később.

Életútinterjú Illésné Áncsán Arankával, Oláh Ibolya egykori nevelőjével
Máig megríkatja egy-egy nehéz sorsú fiatal története, de saját tapasztalatai elég erőssé tették ahhoz, hogy egy életre elköteleződjön a gyermekek nevelése és védelme mellett. Illésné Áncsán Aranka, Oláh Ibolya egykori nevelője évtizedekig dolgozott a tiszadobi gyermekotthonban, mielőtt a kecskeméti SOS faluhoz hívták volna. Jelenleg saját alapítású civil szervezetével igyekszik segíteni az állami gondozásból kikerülő fiatalokon, legfőbb céljuk, hogy a volt neveltek gyerekei már ne kerüljenek állami gondozásba.

Dr. Apostol János: „Az emberi hülyeség ellen nagyon szeretek harcolni”
Apostol János korábbi informatikai szakember negyvenéves elmúlt, amikor – hirtelen ötlettől vezérelve – beiratkozott az orvosi egyetemre. Sikeresen el is végezte, úgy, hogy diszlexiával és diszgráfiával küzd. Most az ötvenes éveiben jár, rezidensként dolgozik egy vidéki kórházban. Azt mondja: sok tekintetben segítette, hogy nem fiatalon kezdte el a pályát, így ugyanis sok mindenről kiforrottabb véleménye van.

Akár több ezren is perelhetik Esztergom városát fejenként másfél millió forintra
Esztergomnak saját babakötvénye volt 2004 óta egészen mostanáig, amikor a város fideszes többsége egy rendkívüli közgyűlésen hatályon kívül helyezte az erről szóló rendeletet. A jogi helyzet több szempontból is furcsa, még az is lehet, hogy akár nagyságrendileg kétezer esztergomi gyerek nevében indíthatnak pereket.

Erdoğan Nyugat felé tekint; mit jelent ez Putyin számára?
Recep Tayyip Erdoğan török elnök az egyetlen NATO-vezető, aki rendszeres kapcsolatban áll orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal. Most úgy tűnik, hogy „újra egyensúlyt hoz” külpolitikájába, és lépéseket tesz a nyugati kapcsolatok javítására. Meddig tart ez, hol marad Moszkva, és mit jelent ez Ukrajna számára?

„Horrorotthonok”: a románok felelősségre vonást akarnak, mert az idősgondozók visszaélései elborzasztják az országot
A magánüzemeltetésű idősotthonokban elkövetett bántalmazásokról szóló hátborzongató képek és sokkoló beszámolók foglalkoztatják a román közvéleményt azóta, hogy július elején egy leleplező cikk több tucat razziához, letartóztatáshoz és vádemeléshez vezetett. A politikai következményeket már régóta várják.
 
Amit még tudni érdemes
Belengette a rezsicsökkentés átalakítását a kormány (Portfolio)
Olyan reformot tervez a kormány, amely minden lakossági áramfogyasztónak lehetővé teszi majd, hogy dinamikus árképzés szerint vehesse az áramot évi 2523 kWh, azaz a rezsivédett árú éves fogyasztás felett – szúrta ki a portál az uniós helyreállítási terv új anyagában.

Újabb kínai akkumulátoripari beruházás jön Debrecenbe, de itthon még nem jelentették be (Portfolio)
A Ningbo Zhenyu Technology mintegy 23 milliárd forintos beruházással, hoz létre gyárat Debrecenben, amelyben az elektromos autók akkumulátoraiban használt precíziós alkatrészeket gyártanak majd.

Megtudtuk, hogy mennyibe kerültek Orbán Viktor külföldi útjai – a látogatások több mint harmadában különgéppel ment (RTL)
2022 eleje óta több mint 500 millió forint ment el a kormányfő utazásaira. 

Rengeteg elsős bukott meg a többi évfolyam diákjaihoz képest, az ok egy sokat vitatott kormánydöntés lehet (Népszava)
A mostani, június 15-én zárult tanévben majdnem ötezer elsős évismétlőként ült az iskolapadban.

Minden jót kíván a mai napra:
A Szabad Európa budapesti szerkesztősége

szabadeuropa@rferl.org

A rendőrség radikális és alapos megreformálására van szükség!

A magyarok a foglalkoztatottság peremére szorulnak

A kép illusztráció (Forrás: szerb belügyminisztérium)

A szerb parlament harmadik rendkívüli ülésén július 15-én az ellenzéki képviselők kezdeményezték Bratislav Gašić belügyminiszter leváltását. A vitában felszólalt Pásztor Bálint is a Vajdasági „Magyar” Szövetség (VMSZ) képviselőcsoportja nevében.
A frakcióvezető junior Pásztor a VMSZ nevében „teljes mértékben támogatta Bratislav Gašić belügyminisztert, mint ahogyan az Ana Brnabić által irányított teljes kormányt is”[1], ezért nem is szavazták meg a bizalmatlansági indítványt[2].
A belügyminiszter felmentésével szemben a junior Pásztor sokkal fontosabbnak tartotta felhívni a figyelmet arra, hogy „a belügyminisztérium kötelékében az eddigieknél nagyobb számban legyenek jelen a nemzeti kisebbségek tagjai. Rávilágított arra a tíz évvel ezelőtt módosított törvényre is, miszerint a rendőrség, illetve a tűzoltóság vonatkozásában a kettős állampolgárság nem zárja ki a munkavállalást”[3]. A Véemesz politikusa „reményét fejezte ki, hogy a részarányos foglalkoztatás elve ezen a területen is hatékonyan megvalósul a jövőben”[4]. Ha tíz éve nem valósult meg, most ugyan miért valósulna meg hirtelen? Mire alapozza „reményét” a megélhetési politikus?

Az ifjú Pásztor a szerb képviselőház ülésén nem először nyilvánult meg (sikertelenül) a rendőrségi állomány nemzeti összetételének javítása érdekében.
Április 12-én arra buzdította a fiatalokat, hogy jelentkezzenek rendőrnek. – Joggal várjuk el, hogy fiataljainkból a szerb fiatalokkal egyenrangúan válhasson rendőr – írta a közösségi oldalán[5], annak kapcsán, hogy a Belügyminisztérium a rendőri hivatás iránt érdeklődő fiatalok számára felhívást tett közzé, miszerint a 2023/2024-es tanévtől 210 fiatal nyerhet felvételt a kamenicai Jakov Nenadović Középiskolába[6]. A VMSZ nevében „konkrét segítséget kínált”[7] a pályázóknak.
A pályázat kapcsán a Magyar Szó nevű Véemeszes szócső által aznap közölt nyilatkozatban „emlékeztetett arra, hogy a VMSZ évtizedek óta küzd azért, hogy a részarányos foglalkoztatás a gyakorlatban is megvalósuljon, a közigazgatásban és az igazságügyben egyaránt”[8]. Elismerte, hogy „a kilencvenes évek hozadéka és következménye, hogy a szerbiai magyarok, illetve a többi nemzeti kisebbségi közösség képviselői minden állami szervben messze a létszámuk alatt vannak jelen”[9].
– Mi konkrét lépéseket tettünk annak érdekében, hogy ez megváltozzon, ám a változás csak lassan következik be, hiszen több évtizedes lemaradást kell pótolni. Több törvénybe is beiktattuk a részarányos foglalkoztatásra vonatkozó elvet, nevezetesen azt, hogy amennyiben a közigazgatásban ugyanannak a pályázatnak a keretében egy, magát az adott nemzeti kisebbségi közösség képviselője és egy, magát a többségi nemzet képviselőjének valló személy jelentkezik, akkor a nemzeti kisebbségi közösséghez tartozó személyt kell előnyben részesíteni – nyilatkozta a pártlapnak[10].

Sinkovics Norbert újságíró, a Szabad Európa Rádió (RSE) szerb nyelvű portálján, július 24-én terjedelmes cikkben foglalkozott a nemzeti kisebbségek részvételével a rendőrség kötelékeiben. Kutatta, hogy mennyi nemzeti kisebbségi rendőr van, érdekli-e a kisebbségieket a rendőrségi munka, és hogy hogyan lehetne növeli számukat.
Megállapította: „a felhívások ellenére alacsony a kisebbségiek részvétele a rendőrség munkájában”[11].
– A nemzeti kisebbségekhez tartozók érdeklődése a rendőri képzés iránt Szerbiában nem növekszik a politikusok többéves kampánya és felhívása ellenére sem. Ezt mutatják az Újvidékhez közeli kamanci (Sremska Kamenicai) Alapfokú Rendőrképzési Központ [Police Akademy – Centar za osnovnu policijsku obuku – COPO[12]] Rendőrakadémiájának az RSE-hez eljutatott adatai – írja Sinkovics.
Kamancon a középiskolát fejezett jelentkezők képzése folyik, akik számára „az előadások egy évig tartanak”[13]. (A Danas nevű belgrádi napilap július 274-ei írása szerint a Belügyminisztérium pályázatot írt ki 1.100 kezdő számára a COPO-n. A pályázat augusztus 11-ig tart[14].)
A 2007-ben alapított Központ képzésére eddig összesen 8.800 jelölt iratkozott be. Ezek között „a nemzeti kisebbségek kevesebb, mint 7 százalékban vettek részt”. – A vajdasági nemzeti kisebbségek közül a magyarok száma tűnik ki 51-el (a 16 év alatt). A Központban megjegyezték, ezek a számok nem véglegesek, mivel az egyes osztályok képzése még folyamatban van.

A nemzeti kisebbségi jelöltek száma alacsony a Kriminalisztikai-rendőri Egyetemen Kriminalističko-policijski univerzitet[15]] is. Ennek az egyetemnek – közölték az RSE-vel – „az 1.300 hallgatója közül 10-en (!! – B. A.) tartoznak a nemzeti kisebbségekhez”. Hozzátették, hogy „csak azokról az egyetemi hallgatókról vannak adataik, akik nyilatkoztak a nemzeti hovatartozásukról”[16] (mivel Szerbia alkotmánya szerint a polgárok erről nem kötelesek nyilatkozni).
– A Belügyminisztérium nem válaszolt a RSE kérdésére, hogy a nemzeti kisebbségiek közül mennyien dolgoznak a rendőrségen, és hogy tesznek-e intézkedéseket a rendőri hivatásra motiválásuk érdekében – írja Sinkovics[17].
A belgrádi médiumok állítása szerint – amit a RSE-nak nem volt alkalma ellenőrizni – „a szerb rendőrségben jelenleg 1.300 nemzeti kisebbségi dolgozik”[18].
A rendőrségről szóló törvényben (137. cikk 3. bekezdésében)[19] az írja, hogy „munkaviszony létesítésekor a (Belügy)minisztérium tekintettel van a lakosság nemzeti összetételére, a nemzeti kisebbségek megfelelő képviseletére, valamint annak az önkormányzati egységnek a területén hivatalos használatban lévő nyelv és az írás ismeretére, amelyikre a munkaviszonyt létesítő szervezeti egység alakult, a nemzeti kisebbségek és a többségi lakossághoz tartozó polgárok teljes egyenrangúsága érdekében”.

Maja Bjeloš, a nem kormányzati Belgrádi Biztonságpolitikai Központ [Beogradski centar za bezbednosnu politiku – BCBP[20]) vezető kutatója az RSE-nek elmondta, hogy „a Belügyminisztériumban a nemzeti kisebbségek képviselete az utóbbi 17 évben nem javult”. A közlése szerint a rendőrségen „2006-ban 1.276 nemzeti kisebbségi foglalkozatott volt”[21]. Ebből azonban nem lehet tudni, hogy mennyi magyar nemzetiségű volt.
Bjeloš értékelése szerint „a nemzeti kisebbségek részvétele a rendőrségi struktúrákban fontos, mivel ezáltal kifejezésre jut a másság iránti tisztelet, a nemzeti kisebbségi nyelvek ismerete által pedig megkönnyül a polgárokkal való kapcsolattartás a többnemzetiségű környezetekben”. (Az 1970-es években azok a rendőrségi dolgozók, akik a munkájukban használták a nemzeti kisebbségi nyelveket is, a fizetésük mellett még 10 százalékos jutalékban is részesültek.)

Ivana Milatović, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ/OSCE) munkatársa az RSE-nek rámutatott, hogy „csak a reprezentatív rendőrség képes megfelelni a komoly fenyegetések és bűncselekmények kihívásainak, és lehetővé tenni a polgárok közbiztonságát és az emberi jogok védelmét”. – Az a rendőrségi hivatalnokokkal való anyanyelven történő beszélgetés növeli a rendőrség hatékonyságát az áldozatokkal való interakcióban – tette hozzá.
Milatović elmondta, hogy 2022-ben az Alapfokú Rendőrképzési Központ felvételijére az előkészítők 468 részvevője közül 186 nemzeti kisebbségi volt, ami „a nemzeti kisebbségi közösségek erős érdeklődését mutatja a rendőrséghez való csatlakozás iránt”. Hozzátette, hogy ennek ellenére „a nemzeti kisebbségi rendőrök számának állandó csökkenése észlehető”.
Maja Bjeloš (BCBP) ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy „nincsenek olyan kutatások, amelyek válaszolnának a kérdésre, hogy a nemzeti kisebbségeket miért nem érdekli jobban a rendőrség”.
Elmondása szerint, „az előző időszakban úgy hitték, hogy az a rossz anyagi helyzet és az alacsony fizetések a kulcsfontosságú okok között voltak”. – Illetve a rendőrség rossz viszonya a nemzeti kisebbségek iránt a kilencvenes években, valamint a szerb nyelv elégtelen ismerete – tette hozzá. Bjeloš szavai szerint az okok között lehet a korrupció jelenlétével kapcsolatos észlelés is, valamint a rendőrség megtorló szervként való megélése a hatalom szolgálatában.

A cikk végén Sinkovics Norbert idézi Maja Bjeloš szavait, miszerint „más államok tapasztalatai azt mutatják, hogy lehetséges a polgárok rendőrségi munkára való mozgósítása, de a kisebbségi csoportok nagyobb részvételéhez szükséges a társadalom demokratizálódása”.
– Kulcsfontosságú a rendőrség radikális és alapos reformja: mentesítése a politikától, a bűnözéstől és a polgárok szolgálata víziójához való visszatérés – hangoztatta Bjeloš. (A Belgrádban és a szerbiai városokban csaknem három hónapja tiltakozók egyik követelése Aleksadar Vulin, a biztonságügyi ügynökség (Bezbednosno-informativna agencija – BIA) igazgatójának menesztése – B. A.)
– A szerb nyelvórák szervezése azok számára, akik rendőrségi képzésben és oktatásban vesznek rész, és a nemzeti kisebbségi nyelvi tanfolyamok a rendőrség számára jó módszer lehet a fiatalok számára, hogy (rendőrségi munkára – B. A.) jelentkezzenek – hangoztatta Ivana Milatović, az EBESZ részéről.
Sinkovics emlékeztet arra is, hogy Pásztor Bálint „nemrégen rámutatott a kisebbségek képviseletének problémájára” és annak fontosságára, hogy a rendőrségen minél több magyar dolgozzon”.

Hiába a VMSZ úgymond igyekezete, a nemzeti kisebbségek részétele a rendőrségben – amint az Sinkovics írásból is kitűnik – nem javul(t), hanem folyamatosan csökken(t).
A magyarok (és általában a nemzeti kisebbségek) esetében a rendőrségben dolgozók száma egyúttal a hatalom iránti viszonyulás/bizalom fokmérője is lehet. A kilencvenes évektől – amikor az éppen hatalmon lévők „egy szendvicset ígértek” a magyaroknak az országból való távozásakor – ez a viszony fokozatosan elhidegült. Másrészt, a rendőrsében is folyamatos volt a felvételre jelentkező nemzeti kisebbségiek iránti bizalmatlanság.
Szerbiában a magyarok jelenléte nem csak a rendőrségben ritka, de – s ez csak súlyosbítja helyzetet – most már a közigazgatásban, az igazságügyben és közvállalatokban is.
Ökrész Rozália, a VMSZ (önhibáján kívüli) szerbiai parlamenti képviselője, a 2021. november 24-ei parlamenti felszólalásában kiemelte, „a lakosság (akkor még – B. A.) 13 százaléka magyar nemzetiségű, de a tartományi és az önkormányzatok egységeiben a foglalkoztatottak aránya csupán 4,52 százaléka tartozik ehhez a kisebbséghez”[22].
Ha ilyenek az arányok a magyar-szerb barátság történelmi csúcspontján, milyenek lesznek, ha ez a hazug eufória alábbhagy?!

A Pásztorok sikertelen politikájának az eredménye, nem csak az, hogy Vajdaságban az utóbbi 11 alatt 27,36 százalékkal, vagyis 69.457 magyar emberrel kevesebb lett és most már 182.321-re csökkent a magyar közösség tagjainak száma – akik a magyart tekintik anyanyelvüknek pedig még kevesebb – mindössze 170 875 személy[23] –, de az is, hogy a magyarok a foglalkoztatottság peremére szorulnak a társadalom egyre több területén.
Másrészt, Vajdaság északi, határmenti övezeteiben a (főleg) magyarlakta lakosság újabban ismét napokig tartó fegyverropogás mellett tölti napjait. A migránsokat csempésző bandák egymásközti leszámolásai zajlanak. A lakosok hiába hívják a rendőrséget, azok, ha ki is szállnak, nem csinálnak semmit, várják a rendeletet. Az emberek ki se mernek lépni a házukból. Egy-egy udvarban többszáz töltényt lehet összeszedni a „csaták” után. Ilyen rendőrség, ilyen állambiztonság hogyan lehetne vonzó bárkinek is?! Hogyan működik ez az állam (már elég hosszú ideje), ha a lakosságnak önszerveződve kell megvédeni magát?!

BOZÓKI Antal

__________
[1] Pásztor Bálint: Kedves ellenzéki képviselők, önök épp most betonozták be a kormányt legalább 180 napra!
https://szmsz.press/2023/06/15/pasztor-balint-kedves-ellenzeki-kepviselok-onok-epp-most-betonoztak-be-a-kormanyt-legalabb-180-napra/, 2023. június 15. 19:52, és Pásztor Bálint.
https://www.facebook.com/drpasztorbalint/videos/3505874009628305, 2023. június 15. 19:56.
Lásd még a Politikai (le)szereplések c. írásom. http://bozokiantal.blogspot.com/search/label/Napl%C3%B3, 2023. július 14. 12:21
[2] Dr. Pásztor Bálint: A részarányos foglalkoztatásnak a rendőrségen belül is meg kell valósulnia.
https://www.magyarszo.rs/hu/5263/kozelet/287725/, 2023. június 15. 18:29 >> 2023. június 16. 10:31
[3] Uo.
[4] Uo.
[5] Pásztor Bálint. https://www.facebook.com/drpasztorbalint, 2022. április 12. 8:40
[6] P. E.: Még lehet jelentkezni a kamenicai középiskolába. https://www.magyarszo.rs/hu/5208/kozelet/284137/M%C3%A9g-lehet-jelentkezni-a-kamenicai-k%C3%B6z%C3%A9piskol%C3%A1ba.htm, 2023. április 12. 07:18 >> 2023. április 13. 09:37
[7] Pásztor Bálint – az 5-ös jegyzetben.
[8] P. E. írása – a 6-os jegyzetben.
[9] Uo.
[10] Uo. Lásd még a Pásztor: Jelentkezzenek rendőrnek! https://szmsz.press/2023/04/12/pasztor-jelentkezzenek-rendornek/, 2023. április 12. 10:39, és a Jelentkezzen rendőrnek! c. írást. https://pannonrtv.com/rovatok/tarsadalom/jelentkezzen-rendornek, 2023. május 22. 10:21
[11] Norbert Šinković: Uprkos pozivima slaba zastupljenost manjina za rad u policiji Srbije [A felhívások ellenére alacsony a kisebbségiek részvétele a rendőrség munkájában”]. https://www.slobodnaevropa.org/a/nacionalne-manjine-srbija-policija/32510332.html, 2023. július 24.
[12] Police Academy (Центар за основну полицијску обуку Сремска Каменица). https://www.google.com/search?client=firefox-b-d&q=Centar+za+osnovnu+policijsku+obuku
[13] Lásd a 11-es alatti írást.
[14] MUP raspisao konkurs za upis 1.100 polaznika u Centar za osnovnu policijsku obuku [A Belügyminisztérium 1.100 kezdő felvételére írt ki pályázatot az Alapfokú Rendőrképzési Központba].
https://www.danas.rs/vesti/drustvo/mup-raspisao-konkurs-za-upis-1-100-polaznika-u-centar-za-osnovnu-policijsku-obuku/
[15] Lásd a 11-es alatti írást.
[16] Uo.
[17] Uo.
[18] Uo.
[19] Zakon o policiji [Törvény rendőrségről]. "Sl. glasnik RS" [Szerbia Hivatalos Közlönye], 6/2016, 24/2018 és 87/2018 szám. https://www.paragraf.rs/propisi/zakon_o_policiji.html
[20] Beogradski centar za bezbednosnu politiku. https://bezbednost.org/
[21] Lásd a 11-es alatti írást.
[22] Adók, kisajátítás, mezőgazdasági alapok. Magyar Szó, 2021. november 25. 4., és/vagy
https://www.magyarszo.rs/hu/4785/kozelet_belfold/254854/, 2021. november 25. 01:02
[23] VMDK. https://www.facebook.com/groups/2008057006104864/posts/3559107874333095/?notif_id=1689076373777796&notif_t=group_post_mention&ref=notif, 2023. július 11. 13:52.

„…hogy mi folyik Csantavéren…”

 

Fotó: Magločistač

„Figyeljetek nagyon, hozzánk az éjszaka betörtek, ékszert és készpénzt vittek el, amíg mi aludtunk!”

A két idézet egy friss Facebook-bejegyzésből származik, az egyiket Balla Tamás, a másikat Balla Edina írta a Csantavér régen és most nevű közösségi oldalon. Majd következett néhány hozzászólás a helybeliek részéről, akik hasonlóképpen arról számoltak be, hogy az ő házukat is feltörték, és leginkább pénzt meg ékszert vittek el a rablók.

Sok-sok történetet lehet hallani az utóbbi időben elkövetett betörésekről. A Nagytemető közelében lakó asszony esete: – Amíg a templomban voltam a vasárnapi szentmisén, az idő alatt kiraboltak, A kerten át jött be az illető, ezt onnan tudom, hogy nyitva hagyta az udvari kerítés kapuját, egy csavarhúzóval kifeszítette a becsukott, bezárt műanyag ablakot, és már bent is volt a lakásban. Az ablakon alig látható a sérülés nyoma, ami arra utal, hogy a tolvaj nyilván nem először végez ilyen „munkát”. Összetúrta a ruhákat a szekrényben, kirángatta, kiürítette fiókokat, és amennyi pénzt találta, elvitte. Az okostelefonom ott volt az ablak közelében, de az nem kellett neki. Az esetet nem jelentettem, nem látom értelmét.  

Egy család lakodalmat rendezett, és mialatt ők a bérelt lakodalmas teremben tartózkodtak, a felügyelet nélkül hagyott házukat kirabolták. Meg is lepődtek, amikor reggel hazaértek, és az üvegteraszt összetörve találták. A nagymamának tűnt fel, hogy a függönyt mozgatja a szél. A mellettük lévő épület már huzamosabb ideje lakatlan, abban több alkalommal is jártak már a tolvajok, onnan mentek át a szomszéd telkére. Hátul, a fürdőszoba ablakán bebújva jutottak be a lakásba, és a teraszon át távoztak.   

Egy férfi így számolt be a saját esetéről: – Nem volt senki a házban, egyedül élek. Reggel elmentem dolgozni, ugyanúgy, mint bármely másik napon. De aznap nagyon korán végeztem, már fél 9-kor otthon voltam. A kaput nyitva találtam. Elvitték a félretett pénzemet, amit kint Ausztriában kerestem.

Megesett az is, hogy egy egyedül élő idős emberre éjszaka, alvás közben támadtak rá. Szó szerint rátámadtak. Összeverték az arcát, olyan sérüléseket szenvedett, hogy nem is a szabadkai kórházban gyógykezelték, hanem Újvidékre kellett szállítani. A házon kamera, a lakásban riasztóberendezés is volt. Tőle is pénzt vittek el. És rejtélyes módon egy régi fényképet, aminek a szakasztott mását egy korábbi betörés alkalmával lopták el. Alighanem mindkét esetben ugyanaz lehetett az elkövető… Korábban is történt a faluban ehhez hasonló brutális támadás, akkor a szintén idős, és szintén egyedül élő, alvó Tallós Mátyásra törtek rá. Bántalmazták és a paplanba burkolva fojtogatták.

– Nagyon összevertek. Meg akart fojtani, le akart lőni. Kereste a pénzt, hogy adjam oda neki. Amikor megtalálta, akkor már nem ütött annyira – nyilatkozta akkoriban a Pannon Tévének.

– A mi udvarunkban birkatolvajok jártak. Hogy akadálytalanul bejussanak, két kutyát megmérgeztek. Egy zselészerű étel maradékát és egy óriási húsdarabot találtam az udvarban. Máig sem derült ki, hogy kik voltak az elkövetők – mondta egy másik férfi.. – (A családunk 100 évre visszamenőleg juhtenyésztéssel foglalkozik. Én is ebben a faluban születtem, itt nőttem fel, kiskorom óta a Csík-ér partján legeltettem az állatokat, és most nincs jogom arra, hogy állami földterületet, legelőt béreljek, mert szinte az egész völgyet egy olyan személy birtokolja, aki 30 évvel ezelőtt települt erre a vidékre. Úgy tudom, hogy 80 hektárnyi területet bérel. Ezzel ellehetetleníti mások munkáját. Nekem 100 birkám maradt a tavalyi rossz termés után, és csak nagy erőfeszítések árán tudtam őket megtartani. Nem termett kukorica, kevés volt a széna, és úgy néz ki, hogy az idei termés is katasztrofális lesz. Amennyit most kínálnak a jószágért – a birkáért 150 dinárt kilogrammonként élősúlyban, a bárányért pedig 350 dinárt –, annyiért nem érdemes eladni. Sajnos nincs kihez fordulni a panaszommal. Elkeserítő, hogy a magyar kisemberek vergődésével senki nem törődik.)  

Arról is az írás elején említett Facebook-oldalról értesülhettek a csantavériek, hogy egy helybeli (bankban dolgozó) biztonsági őr vállalja a házak felügyeletét olyan alkalmakkor, amikor az egész családnak el kell mennie otthonról: elsőáldozás, bérmálkozás, lakodalom vagy egyéb családi ünnepségek, illetve haláleset, temetés idején.

Visszatérve a címbeli idézetekre, Balla Edina azt írta: A posztnak a lényege az, hogy felhívja az emberek figyelmét arra, hogy mi folyik Csantavéren.

Szabó Angéla

Válaszok nélkül maradtak a hajdújárásiak

2023-07-28 22:38

Sokkal többen nem fértek volna be a hajdújárási helyi közösség nagytermébe, ahol pénteken este falugyűlést tartottak, amelyen megjelent Stevan Bakić, Szabadka polgármestere, valamint Igor Velimirović, a Szabadkai Rendőrkapitányság vezetője. Érkezett velük még egy rendőr, de Bakić őt nem mutatta be, ahogyan nem üdvözölte Sövény Rudolfot, a hajdújárási helyi közösség tanácsának elnökét sem, aki úgy tűnik egyszerű polgárként jelent meg a gyűlésen.

A találkozót azonnal a polgárok kérdéseivel kezdték, azonban a csaknem kétórás megbeszélést követően is csalódottan távoztak a helyszínről a lakosok, akik nemcsak Hajdújárásról, hanem Palicsról, Ludasról is érkeztek.

A polgárok többek között arra voltak kíváncsiak:

– Honnan szerzik a fegyvereket a migránsok?

– Miért nem állítják meg a taxisokat az úton, hiszen mindenki tudja, hogy tömegesen szállítják őket az erdőkbe?

– Miért nem tartóztatják le azokat, akik segítik a migránsokat?

– Miért nem hirdetnek rendkívüli helyzetet a határövezetben?

– A rendőrök miért nem használják a fegyvereiket?

– Miért nem kérnek segítséget a Szerb Hadseregtől?

Konkrét választ azonban szinte egyetlen egy kérdésükre se kaptak.

Stevan Bakić több alkalommal hangsúlyozta, soha nem mondta, hogy nincs probléma.

„A mi rendőri erőink azon dolgoznak, hogy az erdőben történő incidensek ne érjenek be a faluba. Mindent megteszünk. Nem két-három rendőr van a terepen, hanem sokkal több”, mondta Bakić, aki az est folyamán azt is elmondta, hogy az egyik afgán testvérét már letartóztatta a rendőrség, s ezért olyan idegesek most. Többször hangsúlyozta, hogy zajlanak valamilyen előkészületek, amikről nem beszélhet, és az emberektől türelmet és megértést kért.

A polgárok viszont egyáltalán nem  voltak sem türelmesek, sem megértőek. Felháborodva mondták el személyes tapasztalataikat. Az est egyik legmegrázóbb jelenete volt, amikor egy hetven év körüli asszony töltényhüvelyeket tett a rendőrfőnök elé az asztalta.

Igor Velimirović rendőrfőnök előtt a hajdújárási határban összegyűjtött töltényhüvelyek

Igor Velimirović, a Szabadkai Rendőrkapitányság vezetője két órán keresztül csak azt mondogatta, hogy teljes mértékben megérti a polgárok a félelmeit.

„A bizonytalanság érzése egyértelműen veszélyeztetés. A migránsválság tart, ez egy globális probléma. Szabadka a földrajzi elhelyezkedése miatt nagy nyomás alatt áll. Minden nap próbáljuk megakadályozni, hogy még több migráns jöjjön. Július elseje óta 1500 migránst szállítottunk el. Az elmúlt egy hétben még több rendőrt küldtünk. Az előttünk álló időszakban is minden nap tervezünk, minden nap követjük és mindent megteszünk, hogy megvédjük a polgárokat. Minden nap kisegítenek bennünket az újvidéki és a pancsovai, valamint a verseci speciális egységek. Mindent megteszünk, hogy biztosítsuk a polgárok biztonságát”, mondta.

A polgárok közül többen is elmondták, számos alkalommal előfordult, hiába hívták a rendőrséget, azok nem jelentek meg, vagy csak órákkal később érkeztek a helyszínre. Ezt sem cáfolták a jelenlévők.

„A migránsok az udvaromban szaladgáltak, két gyerekkel élek. Szeretném, ha valaki válaszolna, hogy mit tegyünk mi, és mit tesznek Önök? Mi félelemben élünk, mit tegyünk, azon kívül, hogy telefonálgatunk?”, tette fel a kérdést egy felháborodott szülő.

„Eldobtam a kannát és be kellett szaladnom, mert lövöldöztek délután négykor. Fegyverrel, puskával sétálnak, szólok a rendőrségnek és semmi sem történik. Mit tennének, ha a helyemben lennének, ha az Ön gyerekét bántanák. Mit tudok én tenni, hogy megvédjem a gyerekeimet? Pillanatnyilag én veszélyben vagyok, mondja meg, hogy viselkedjek, ha a migráns bejön fegyverrel az udvaromba?”, tette fel a kérdést.

Bakić elmondta, hogy az év első hat hónapjában 3,5 millió dinárt költött a város arra, hogy visszaszállítsa a migránsokat a befogadótáborokba. A jelenlévők közül többen is megjegyezték, hogy az adófizetők pénzét költik, amire Bakić bólintott.

A polgármester a rendkívüli helyzet bevezetése kapcsán csak annyit mondott, hogy a jelenlegi álláspont az, hogy meg tudják ezt oldani rendkívüli helyzet bevezetése nélkül. A rendőrfőnök hozzátette, nem tud arra a kérdésre választ adni, honnan a migránsoknak a fegyver, ahogyan azt sem tudja, hogy meddig tart majd ez a válság.

Tómó Margaréta

https://szmsz.press/2023/07/28/valaszok-nelkul-maradtak-a-hajdujarasiak/

 

 

2023. július 29. 10:37

  

Pár mondat a hajdújárási fórumról

A lakossági fórum egy kísérlet volt az emberek megnyugtatására, mert nagyon dühösek. Kb.ez is történt. Az emberek elmondták a sérelmeiket, kiadták a dühüket. A polgármester és a rendőrfőnök pedig meghallgatták őket és azt hajtogatták megértik őket.

A VMSZ képviselői - Szabadka Város Képviselő -testületének elnöke dr. Pásztor Bálint, vagy Szabadka alpolgármestere Kern Imre, ott se voltak a lakossági fórumon.

Konkrét megoldási javaslatokat nem adtak, se a polgármester, se a rendőrfőnök.

Két kulcsmondat volt a polgármester részéről,de ezt sokan észre se vették.

. Ő(k) azért vannak ott, hogy végrehajtsák a nemzetközi szerződéseket amit AV aláírt Szerbia nevében.

. Az a feladatuk, hogy információkat gyűjtsenek és azt továbbítsák a felsőbb fórumokhoz, akik azt értékelik és a közbiztonsági helyzet súlyossága alapján/az ő megítélésük szerint/elrendelik a rendőrségnek, csendőrségnek mit lépjenek. A jelenlegi megítélésük szerint a helyzet nem kritikus, és nincsen szükség a különleges egységek alkalmazására.

Ez azt jelenti nem helyi szinten dől el mi lesz, hanem Újvidéken vagy Belgrádban. Azok meg ráérnek, az ő gyerekeik biztonságban vannak. A többi csak szócséplés volt.

Beharangozták a rendőrség közelgő akcióját-amiről persze nem mondhatnak semmit mert az felérne egy figyelmeztetéssel , de jó lesz, majd meglátjuk - és jövő hét pénteken újból lesz lakossági fórum. Dióhéjban ennyi.

Azt meg már én teszem hozzá, hogy nincsen stratégia, politikai akarat a kérdés rendszerbeli megoldására. Csak tüneti kezelés, miután már megtörtént a balhé.

Aztán meg 2-3 hét szigor, és amikor lecsillapodott egy kicsit - el van felejtve az egész, kezdődhet előről. Az embercsempészek pedig addig átmennek más területre.

Martonosról Majdánra, onnan Horgosra, Horgosról Zomborba, onnan vissza Szabadkára és Hajdújárásra, Palicsra.

Most ott fognak csinálni valamit, kamerák előtt, de a csempészek, akik valójában lövöldöznek, majd most is tovább húzódnak, és ott működtetik az üzletet.

Nekünk - VMDK - vannak konkrét megoldási javaslataink, de azt csak, akkor lehet végrehajtani ha a hatalmi mechanizmusok a kezünkben lesznek. Vagy ha a jelenlegi hatalmi koalíciónak megjön a józan esze, és a közvélemény nyomására valós lépéseket tesznek. Ami már kevésbé valószínű.

 Csonka Áron

https://www.facebook.com/csonkaaron

2023. július 29. 9:32

SEGÉLYHÍVÓSZÁM ÉS RENDFENNTARTÁS

Ez a két alapfeltétele annak, hogy a hajdújárásiak, akiknek mindennapjait a migránsbandák fegyveres leszámolásai elviselhetetlenné teszik, valamennyire visszakapják nyugalmukat.

Városunkban a migránshelyzet régen elszabadult.

A polgármester egy hét türelmet kért a látványos és érezhető javulás érdekében.

Van bennünk, kell, hogy legyen bennünk türelem, de kitartás is. Sok ígéretet hallottunk már, reméljük ez most betartásra is kerül.

Pásztor István

https://www.facebook.com/pasztorvmsz