Oldalak

December 31.



Szilveszter napja.
Latin eredetű név, jelentése erdei, erdőben élő (férfi)
335 Szilveszter, az év utolsó napja
1500 Hejtegetés napja, melynek célja az új esztendőben a gabona, a kenyér mágikus úton való biztosítása.
1385 Székesfehérváron Demeter esztergomi érsek királlyá koronázta II. Károlyt (Kis Károlyt), miután a hatalmát vesztett Mária királynő kénytelen volt lemondani a trónról.
1659 Meghalt Apácai Csere János filozófiai és pedagógiai író.
1695 Bevezették Angliában az ablakadót, aminek az lett a következménye, hogy az emberek befalazták az ablakokat.
1895 Éjfélkor országszerte megkondultak a harangok és kezdetét vette az egy esztendőn át tartó ünnepségsorozat, amellyel az ország a magyar állam fönnállásának ezredik évfordulóját köszöntötte.
1869 Megszületett Henri Matisse francia festő, a modern festészet egyik legnagyobb művésze.
1898 Ószőnyben megszületett Dobi István, akit 1948-ban a Rákosi Mátyás vezette kommunista párt nevezett ki miniszterelnökké, majd az Elnöki Tanács elnökévé.
1927 Budapesten megszületett Ruttkai Éva színésznő (Butaságom története).
1937 Port Talbot-ban (Wales, Anglia) megszületett Anthony Hopkins Oscar-díjas színész (Bárányok hallgatnak).

2013. december 29., vasárnap

(Más) napló 28.



AMI A NAPLÓBÓL KIMARADT
 Évzáró kisebbségügyi témák

Megkülönböztetés
            December folyamán több nem kormányzati szervezet és kormányon kívüli tisztségviselő is megerősítette azt az állításom, amit az európai intézményekben is elmondtam, miszerint „Szerbiában nem a kisebbségi jogszabályok számával, hanem azok minőségével, egymással való összehangoltságával és gyakorlati alkalmazásával van a baj”.
Nevena Petrušić, szerbiai esélyegyenlőségi biztos december 10-e, az emberi jogok napja alkalmából készült írásos nyilatkozatában elmondta, hogy „Szerbia az utóbbi időben jelentős fejlődést ért az emberi jogok terén, de ezeket a jogokat naponta megsértik”. Azt is hangoztatta, hogy „a nemzeti kisebbségi közösségek tagjai a megkülönböztetés különböző formáinak vannak kitéve”.[1]                       
Vukašinović Éva, a kisebbségi jogokkal megbízott tartományi ombudsman-helyettes rámutatott, „a kisebbségi jogok érvényesítésénél általában az okoz problémát, hogy az eljáró szervek nem ismerik a törvényes előírásokat és előfordul az is, hogy nem akarják alkalmazni azokat”.[2]
            – Az emberi- és a nemzeti kisebbségi jogok területén kulcsfontosságú előírásokat nem alkalmaznak – hangzik a Kuća ljudskih prava i demokracije (Emberi jogok és a demokrácia háza) köré tömörölő nem kormányzati szervezetek dokumentumának egyik záradéka, amely az

Európai Bizottság (EB) Szerbia csatlakozási felkészüléséről szóló 2013 című jelentése alapján készült.[3]

            A dokumentum szerint „a tisztességes ítélkezésre való jogot veszélyezteti a vizsgálati fogság indokolatlanul hosszú ideje, amit Szerbiában büntetésként és nem a büntető eljárás hatékonysága biztosításának intézkedéseként élnek meg”.[4]

– Csaknem minden kisebbségi csoportnak szembe kell nézni a megkülönböztetéssel, az erőszakkal és a fenyegetésekkel” – nyilatkozta Mira Stojanović, a Građanska inicijativa (Polgári kezdeményezés) nevű szervezet programigazgatója a Danas c. belgrádi napilapnak.[5]  




Incidensek
Pásztor István, vajdasági képviselőház és a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke Pannon RTV-nek adott december 26-i interjú évértékelő részében kiemelte: Januárban még a magyar kisebbséget ért támadásokról és konfliktusokról kellett beszélni, azóta viszont „sikerült olyan megoldásokat találni, amelyek talán kezelték ezt a helyzetet”.
            Az interjúról hírt adó portálokon[6] azonban említés sem történik arról, hogy Pásztor milyen „megoldásokat talált”.
Arra is felfigyeltek, hogy a kijelentés feltételes módban hangzott el. A „talán” szócska ugyanis arra utal, hogy „Pásztor maga sem biztos ebben”. Nem első alkalommal hangoztatta már, hogy „lényegében megszűntek a magyarellenes támadások”.[7]
Jó lenne mégis, ha ezekről a „megoldásokról” Pásztor értesítené a sérelmet szenvedőeket és a vajdasági magyar közösséget is. Ha csak nem arra gondolt, hogy 2012. október 25-étől, amikor Temerinben „kihelyezett ülést” tartott a Tartományi Biztonsági Tanács,[8] nem hozták nyilvánosságra a nemzeti alapú incidensekkel kapcsolatos adatokat. Vagy: Nincs adat, nincs incidens?

Kétnyelvűség
Az itteni magyar nyelvű lapok nem, vagy csak ritkán követik a nemzeti kisebbségi jogok megvalósulásával kapcsolatos eseményeket, nyilatkozatokat és még kevésbé foglalkoznak ezekkel.
Vesela Laloš, a Danas c. belgrádi napilap „Nemzeti kisebbségek Szerbiában” c. projektum keretében egész oldalas interjút készítet Muškinja Heinrich Anikó tartományi ombudsmannal.[9] 
Kommentárt érdemel az interjúnak az a része, amelyben az önhibáján kívül a tartományi ombudsman székébe kerül Muškinja a kisebbségi jogok sérelmére vonatkozó panaszokról és a kétnyelvű oktatásról nyilatkozott.
– Bátorító a tény, hogy nem növekszik a nemzeti kisebbségi jogok sérelmére vonatkozó beadványok száma. A panaszok száma évről évre szinte azonos. A legtöbb a hivatalos nyelv- és íráshasználatra vonatkozik. A jogokat a jogszabályok nem ismerete és meg nem értése miatt sértik, amit valamilyen módon megerősít az a tény is, hogy az ajánlásokat éppen ezen a területen hajtják végre a legnagyobb százalékban.
A feszültségeket illetően, nem vagyok biztos abban, hogy most több van, mint a korábbi években. Ilyen benyomást többnyire a médiákban megjelent írásokból szerzünk, amelyeknek nagyobb felelősséget kellene tanúsítaniuk, amikor olyan eseményről tanúsítanak, mint amilyenek a gyilkosságok, verekedések, lopások és hasonlók[10] – olvasható az interjúban. 
Muškinja nyilatkozata, annak ellenére, hogy egyetlen számadott sem tartalmaz – mint ahogy Pásztor István nyilatkozata a Pannon RTV-nek sem –, ellentétben van a kétszeres elnök állításával, miszerint „sikerült olyan megoldásokat találni, amelyek talán kezelték ezt a helyzetet”. Az ombudsman ez mellett még a sajtót is okolja a kialakult társadalmi helyzetért.
Az interjúban Muškinja megismétli korábbi álláspontját, miszerint „az oktatási rendszerben meg kellene változtatni a szerb nyelv tanulása iránti viszonyulást a kisebbségi osztályokban. A Tartományi Ombudsman kiáll a szerb és a kisebbségi nyelvű bilingvis (kétnyelvű – B. A.) oktatás bevezetése mellett, habár hivatalosan senki nem támogatott bennünket, pedig biztosak vagyunk abban, hogy sok az érdeklődő, különösen a vegyes házasságokból származó gyermekek esetében”[11] – nyilatkozta az ombudsman.
Muškinjának és Vukašinović Évának, az ombudsman helyettesének 2011-ben Temerinben már volt az oktatással kapcsolatban egy „teljesen elhibázott fellépése”,[12] amikor kétségbe vonták az önálló magyar iskola létjogosultságát.
Az anyanyelvű oktatás megszüntetése és a kétnyelvű oktatás bevezetése egyenes út lenne az asszimilációba. Ez egyébként ellentétben van még a szerb alkotmány 79(1) szakaszával (A sajátosság megőrzésére való jog) is, amely a nemzeti kisebbségek tagjai számára biztosítja az anyanyelvű oktatást. Ha az ombudsman ezt nem tudja, akkor az a baj, ha pedig tudja, akkor az.

Autonómia
Belgrádi hírek szerint hamarosan megalakul a koszovói szerb önkormányzatok közössége, már készül a statútuma. A Vajdaság Ma internetes hírportál ezzel kapcsolatban – december 21-én – körkérdést intézett az olvasóihoz, miszerint követendő cél lehetne-e ez a vajdasági magyarok számára?
            A kérdésre nyolc nap alatt 503 válasz érkezett. A megkérdezettek 71,2 százaléka igennel, 13,7 százaléka pedig nemmel válaszolt. Az olvasók 15,1 százaléka szerint „még nem tudni” hogy a koszovói példa követendő lehetne-e a vajdasági magyarok számára.
[13]
            Az igen szavazatok meggyőzően nagy száma arra utal, hogy a vajdasági magyarok igénylik a nagyobb fokú autonómiát és ugyan olyan jogokat követelnek maguknak, mint amilyenek a koszovói szerbeket megilletik.
Öt vajdasági magyar párt, a 2013. szeptember 27-én, Zentán megtartott tanácskozáson – amelyen, bár meghívást kapott, a VMSZ nem képviseltette magát – meggyőződését fejezte ki, hogy „autonómia nélkül a vajdasági magyarságnak nincsen esélye a túlélésre”. A pártok „elérkezettnek látják az időt arra, hogy újból benyújtsák követelésüket a vajdasági magyar perszonális és területi autonómia létrehozására. Ennek érdekében közös platformot dolgoznak ki, amelyet bemutatnak a magyar és a szerb kormánynak, valamint a széles közvéleménynek, a civil szervezeteknek” – olvasható a tanácskozásról kiadott közleményben.[14]
A közlemény elfogadását az elmúlt három hónapban azonban – ismereteim szerint – nem követte a konkrét követelések megfogalmazása. A nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsiról szóló törvény módosításaival kapcsolatos közvita jó alkalom volt arra, hogy a pártok elkészítsék és benyújtsák követeléseiket.

Közvita?
            Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnökének legutóbbi jegyzete[15] szerint a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosításának a szerb kormány által véglegesített javaslatába „a közvitában megfogalmazott javaslatok egyike sem került bele”.
            Az ominózus törvényjavaslatról valójában nem is volt közvita. A (szerb nyelvű) sajtóból csak arról értesülhettünk, hogy december 1-jén Versecen „közvitát nyitottak” a módosításokról, amelyen Nikola Selaković igazságügy-miniszter tartott bevezetőt.[16]
            Szomorú tény, hogy a törvénymódosítási vitában a magyar pártok – a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) kivételével – nem vettek részt. Ezt egyes pártvezetők azzal magyarázzák, hogy „a vita teljesen zártkörű” volt és csak „szigorúan meghívott személyek” vehettek részt. Ez azonban nem jelentette azt, és senki meg sem tiltotta, hogy bárki – országnak világnak – elmondja véleményét a javaslatról. Az MNT sem szervezett vitát a javaslatról, ami nem válik a testület becsületére, hiszen éppen rá vonatkozik. 
            Elfogadhatatlan Korhecz állítása is, miszerint „ez nem okozott túl nagy meglepetést, hiszen a törvénytervezetek nyilvános vitáját elsősorban azért szervezik meg, hogy az érdekeltek tudomást szerezzenek egy törvény tartalmáról, nem pedig azért, hogy a vitában részt vevők elképzeléseit beépítsék a javaslatba”.[17] A közvitának éppen ellenkező a célja, hogy a törvényjavaslat előszítői kikérjék a részvevők véleményét az egyes megoldásokról és beleépítsék a javaslatba, mielőtt a parlament elé terjesztik azt.
A törvényjavaslat most a szerb képviselőházban van. Ez azt jelenti, hogy még
nem túl késő. Még el lehetne juttatni a javaslatokat, követeléseket a szerb és a magyar kormányhoz, a képviselőházakhoz, az Európa Tanács (ET) és az Európai Parlament magyar képviselőihez, Kalmár Ferenchez, az ET jelentéstevőjéhez, és másokhoz. Lépni kellene. Nagy hiba lenne ugyanis ennek elmulasztása, mert tovább rontaná közösségünk helyzetét.

Újvidék, 2013. december 29.

Bozóki Antal


[1] Petrušić: Ljudska prava se krše [Megsértik az emberi jogokat]. Danas, 2013. 12. 11. 7.
[2] mh: A kisebbségi jogok sérülnek legtöbbször. Magyar Szó, 2013. december 11. 8.
[3] Lidija Valtner: Zakoni u Srbiji su ili neprecizni ili se ne poštuju [Szerbiában a törvények vagy nem precízek, vagy nem tarják tiszteletben azokat]. Danas, 2013. december 23. 2.
[4] Uo.
[5] Uo.
[6] Pásztor: Le kellene zárni a „háborús állapotot”. Vajdaság Ma: http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/16506/Pasztor-Le-kellene-zarni-a-34haborus-allapotot34.html és Délhír: P. István: „Talán megoldódott a magyarellenes támadások kérdése”. http://www.delhir.info/delvidek/magyarsag-koezelet/18628-p-istvan-qtalan-megoldodott-a-magyarellenes-tamadasok-kerdeseq
[7] Lásd a Délhír írását a 6-os jegyzetben.
[8] Góbor Béla: Csökkent a nemzeti indíttatású incidensek száma. Magyar Szó, 2011. október 26. 1. 5.
[9] Vesela Laloš: Zalažemo se za bilingvalnu nastavu [A kétnyelvű oktatást szorgalmazzuk]. Danas, 2013. december 7. 13.
[10] Uo.
[11] Uo.
[12] Csorba Béla: Zűrzavar a fejekben. Temerin, 2011. október 4. és Csorba Béla: Vukašinović Klemm Éva tartományi ombudsman helyettes részére. Vajdasági Magyar Demokrata Párt, HÍRLEVÉL, IX. évf. 221. szám, 2011. október 5.
[15] Ifj. Dr. Korhecz Tamás: Karácsony a fogyasztás jegyében. http://www.vajma.info/cikk/naprolnapra/149/Karacsony-a-fogyasztas-jegyeben-.html, 2013. december 28. [7:03]
[16] Beta: Zaštita nacionalnih prava veza za očuvanje mira [A nemzeti kisebbségek védelme, a béke megőrzésének köteléke]. Danas, 2013. december 2. 5
[17] Lásd a 15-ös jegyzetben idézett írásban.

December 29.



Tamás napja.
Héber eredetű bibliai név, a Teomo névből származik. Jelentése: iker. A görögök Thomasz formában vették ált, jelentése csodálatos.
1170 A canterbury-i katedrálisban II. Henrik angol király hívei meggyilkolták Thomas Becketet, Canterbury érsekét, a pápai párt fejét.
1709 Megszületett Erzsébet orosz cárnő (Elizabeta Petrovna), aki az Anna Ivanovna halála utáni viszályban, I. (Nagy) Péter leányaként 1741-ben szerezte meg az orosz trónt.
1721 Megszületett Jeanne Antoinette Poisson Marquise de Pompadour, aki XV. Lajos francia király leghíresebb és legbefolyásosabb szeretője volt.
1800 Megszületett Charles Goodyear, a vulkanizált gumi feltalálója.
1808 Pozsonyban megszületett gróf Apponyi György országbíró, a későbbi neves politikus, gróf Apponyi Albert apja.
1828 Megszületett Szendrey Júlia író, költő, Petőfi Sándor felesége.
1845 Texast az Amerikai Egyesült Államok 28. tagállamának nyilvánították.
1891 Budapesten megszületett Imrédy Béla miniszterelnök, akit háborús főbűnösként a Népbíróság kötél általi halálra ítélt.
1916 Pétervárott pravoszláv időszámítás szerint december 16-án meggyilkolták Grigorij Jefimovics Raszputyint (eredeti nevén: Novih) az udvarnál folyó intrikák, a cárné feletti döntő befolyása és botrányos életmódja miatt.
1947 Megszületett Cozy Powell dobos, aki többek között a Jeff Beck, a Rainbow és a Whitesnake együttesekben játszott.

2013. december 28., szombat

December 28.

Kamilla napja.
A Kamill férfinév női párja, egyúttal egy gyógynövény neve. Latin eredetű, jelentése: nemesi születésű, aki az áldozatoknál szolgált.
1500 Aprószentek napja.
1856 Megszületett Woodrow Wilson Amerikai Egyesült Államok 28. elnöke (1913-21).
1882 Megszületett sir Arthur Stanley Eddington angol asztrofizikus, aki 1919-ben a fény Nap melletti elhajlását megfigyelve, elsőként igazolta Einstein általános relativitáselméletét.
1895 Párizsban, a Grand Café in Boulevard des Capucines-ben megtartották az első belépőjegy fizetése ellenében megtekinthető mozielőadást, ahol a Lumiere testvérek kinematográfjukkal vetítettek.
1903 Megszületett Neumann János világhírű matematikus, a számítógép kifejlesztője.
1905 Megszületett Earl „Fatha” Hines amerika dzsessz-zongorista, a modern zongorázás atyja („Father – Fatha – of modern piano”).
1923 Meghalt Alexander Gustave Eiffel, az Eiffel-torony és a Nyugati pályaudvar tervezője.
1937 Meghalt Maurice Ravel francia zeneszerző (Bolero).
1941 Megszületett Tordai Teri színésznő (Esős vasárnap, Mephisto).
1945 Budapesten megszületett Korcsmáros Péter operaénekes, tenor, aki fellépett már Puccini és Verdi operáinak a főszerepeiben, valamint oratóriumokban is énekel.

2013. december 27., péntek



Megkaptam a tizenharmadik fizetést… És még csak tíz éve dogozok!
Rade Jovanović

Akit az éhhalál fenyeget, nem tudományra, hanem élelelemre van szüksége.

Aquinói Szent Tamás, Tommaso d'Aquino (Roccasecca, 1225. január 28.Fossanova, 1274. március 7.), olasz teológus, skolasztikus filozófus, Domonkos-rendi szerzetes, a keresztény misztika egyik képviselője. Angyali Doktor (Doctor Angelicus) néven is ismert.



A humanitás abból áll, hogy soha egyetlen embert ne áldozznak fel valamilyen cél érdekében.

Albert Schweitzer alias Oganga, avagy Nagy Fehér Varázsló (Kaysersberg, Németország (ma Franciaország) 1875. január 14.Lambaréne, Gabon, 1965. szeptember 4.) elzászi német teológus, lelkész, filozófus, orgonaművész, tanár, orvos; Nobel-békedíjas (1952).

December 27.


János napja.
Bibliai név. A héber Johan név görög Johannesz változatából származik. Jelentése „Jahve megkegyelmezett”.
1236 Julianus domonkos szerzetes visszaérkezett Magyarországra, miután megtalálta a keleti magyarok egy csoportját a Volga-vidéki Magna Hungariában.
1500 István- és János-napi köszöntés a karácsonyi ünnepi ciklus része: baráti ünneplő alkalom.
1571 Weil der Stadtban megszületett Johannes Kepler német csillagász, aki meghatározta az égitestek fénysugarának törését áthaladva az atmoszférán, valamint a szemlencse és a szemüveg optikai törvényeit.
1822 Megszületett Louis Pasteur, francia kémikus és mikrobiológus.
1831 Charles Darwin hajóútra kelt az Atlanti-óceánon keresztül, Dél-Amerikát, Ausztráliát és a Polinéziai szigetcsoportokat érintve, ahonnan 1836. október másodikán, közel öt év múltán érkeztek vissza Angliába.
1901 Berlinben megszületett Marlene Dietrich (eredeti nevén: Maria Magdalene von Losch) amerikai színésznő, énekesnő (A kék angyal, Shanghai Express).
1903 Megszületett Széchy Károly mérnök.
1945 Létrehozták a Világbankot (Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank), az Egyesült Nemzetek Szervezetének egész világra kiterjedő hatáskörrel önálló világszervezeteként működő pénzintézetét, tagállamai gazdasága és életszínvonala fejlesztésére.
1948 Megszületett Gérard Depardieu francia színész (A paradicsom meghódítása).
1979 Szovjet csapatok vonultak be a már jelentős részt amúgy is szovjet befolyás alatt álló Afganisztánba. Hafizulah Amin miniszterelnök életét vesztette, utóda Babrak Karmal lett.

2013. december 26., csütörtök

Többnyelvű táblákat Muzslyára!



Aleksandar Marton, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga tartományi és nagybecskereki képviselője és Vass Tibor, a párt városi képviselő-testületének képviselője, a Magyar Nemzeti Tanács tagja, új helységnévtáblák kihelyezését indítványozta Muzslyán, amely közigazgatásilag ugyan Nagybecskerek egyik helyi közössége, mégis sokan önálló településként említik.
– Sajnálattal állapítottuk meg, hogy a helységnévtáblák és a többnyelvű feliratok a város területén hiányosak. Ebből kifolyólag, valamint a nyelvhasználati törvénnyel összhangban, indítványoztuk az új helységnévtáblák kihelyezését Muzslya Lukácsfalva felöli bejáratánál. Jelenleg ugyanis csak szerb nyelvű helységnévtáblát helyeztek ki, a törvény értelmében viszont kötelesek mind a négy hivatalos nyelven (szerb, magyar, szlovák és román) kiírni a város nevét. De szerintünk ki kellene írni Muzslya nevét is a település bejáratánál. Például olyan formában, hogy: Köszöntjük Muzslya vendégeit! Vagy más, ehhez hasonló formában, hogy az idelátogatós számára világos legyen, hová is érkezett – mondja Vass Tibor.
A két politikus szerint a törvényes feltételek megvannak, és a magyar többségű településnek élnie kell a jogával. Reméli, hogy a többnyelvű, valamint a Muzslya nevét is tartalmazó táblák rövidesen odakerülnek a település bejáratához.
K. I.
Magyar Szó, 2013. december 24. 5.  

December 26.



István napja.
Görög-német-szláv-magyar eredetű név, a régi magyar Istefán változatából. Jelentése virágkoszorú.
1500 István- és János-napi köszöntés a karácsonyi ünnepi ciklus része: baráti ünneplő alkalom.
1791 Londonban megszületett Charles Babbage angol matematikus és feltaláló, aki 1823-ban kezdte el megkonstruálni az első mechanikus számológépet.
1825 Oroszországban kirobbant a dekabristák felkelése a cári önkényuralom ellen.
1886 A Tolna megyei Murgán megszületett Gömbös Gyula szélső jobboldali politikus, miniszterelnök.
1890 Nápolyban 68 éves korában meghalt Heinrich Schliemann német kereskedő és régész, Trója felfedezője.
1891 New Yorkban megszületett Henry (Valentine) Miller amerikai író, aki műveivel, mint például a „Ráktérítő”, a „Nemiség”, a „Clichyi csendes napok”, a tabuk és konvenciók ellen tiltakozott.
1893 Megszületett Mao Ce-tung kínai politikus, a Kínai Kommunista Párt egyik alapító tagja.
1926
Megszületett Doris Lilly amerikai újságírónő, írónő, aki 1977 és 1991 között pletykarovatot vezetett, valamint 1951-ben ő írta a „How to Marry a Millionaire”-t, amelyből Marilyn Monroe főszereplésével film is készült „Hogyan házasodik egy milliomos” címmel.
1932 Megszületett és 1972-ben ugyanezen a napon halt meg Domján Edit színésznő (Két emelet boldogság, Imposztorok).
1958 Miskolcon meghalt Kováts Terus színésznő (A Noszty fiú esete Tóth Marival, Fekete gyémántok).


30 éve, 1983. december 26-án tartotta első hangversenyét a Zeneakadémián a Budapesti Fesztiválzenekar, amely ma már a világ egyik legelismertebb zenekara.
Fischer Iván karmester és Kocsis Zoltán zongoraművész alapította a Fesztiválzenekart, amely
kezdetben nem állandó tagokkal a muzsikusok önálló egyesületeként működött. 1992-ben Budapest állandó zenekara lett az akkor létrejött a BFZ Alapítvány és a Fővárosi Önkormányzat megállapodása alapján. A terhek megosztásaként a főváros vállalta a zenészek és a menedzsment bérét, az alapítvány pedig minden egyéb költséget. Ez a megoldás biztosította a művészi autonómiát is, hiszen a zeneigazgatót az alapítványi formában működő független civil szervezet nevezte ki, a menedzser-igazgatót pedig az alapítvány javaslatára a főváros. A "kettős fenntartás" azonban egyre több gondot és konfliktust okozott, ezért 2000-ben a felek abban egyeztek meg, hogy a BFZ Alapítvány teljesen átveszi a zenekar fenntartását.
A közhasznú szervezet legfontosabb feladata, hogy megteremtse a zenekar működésének anyagi, jogi, személyi feltételeit, biztosítsa annak töretlen művészi színvonalát, kuratóriumának tagjai zeneszerető magánemberek, pesti polgárok, akik fontosnak tartják a Fesztiválzenekar ügyét, azt, hogy legyen Budapestnek és Magyarországnak egy világszínvonalú zenekara. Az elmúlt harminc évben a BFZ köré lelkes baráti, támogatói kör szerveződött, de a civilek mellett a mindenkori kultúráért felelős minisztérium és Budapest Főváros Önkormányzata is támogatja a zene szolgálatában álló alapítványt.
A több mint 100 muzsikusból álló zenekar igazgatója, művészeti vezetője és karmestere ma is Fischer Iván, jelenlegi vendégkarmestere Takács-Nagy Gábor. A BFZ töretlen sikeréhez nagyban hozzájárul, hogy kezdetektől folyamatosan megújítja, alakítja és formálja zenekari munkáját, kezdeményezéseit, egyedülálló próbamódszereit, új hangversenytípusait világszerte tanulmányozzák. Fischer Iván több újítást is bevezetett az elmúlt évtizedekben, például integrálta a különféle előadói korszakokat, melynek része a zenészek előadói kultúrájának és hangszertudásának bővítése. Ennek eredményeként jött létre az elmúlt években a BFZ korhű hangszereken muzsikáló barokk-együttese, de kortárs zenét játszó csoport is alakult.
A Fesztiválzenekar nevéhez számos ősbemutató is fűződik itthon és külföldön, legutóbb, 2013 októberében először adtak koncertet Fischer Iván műveiből a budapesti Millenáris Teátrumban. Bartók-, Liszt- és Dvorák-felvételeik számos nemzetközi díjat nyertek el, többek között kétszer a klasszikus zene "Oscarját" a Gramophone-díjat, valamint a Diapason d'Or-t, a Telerama és a Le Monde de la Musique kitüntetését.
Rendkívül sikeresek és népszerűek a BFZ kamarazenei hangversenyei; a kisgyerekek számára rendezett kakaókoncertek, a Haydn-Mozart-sorozat, amelyben a zenekar belső versenyen kiválasztott tagjai szólistaként is fellépnek, a Fischer Iván szóbeli bevezetéseivel egybekötött egyforintos főpróbák és a Hősök terén, több tízezer hallgató előtt tartott ingyenes szabadtéri koncertek. Utóbbinak a hagyományt megtörve 2012 óta a Margitszigeti Szabadtéri Színpad a helyszíne. Évente hatvannál is több hangversenyt adnak, nemcsak Budapesten, hanem a vidéki városokban is rendszeresen. A BFZ a magyar kultúra nagyköveteként a világ legfontosabb zenei központjainak (többek között Carnegie Hall, Lincoln Center, Konzerthaus Wien, Concertgebouw Amsterdam) visszatérő vendége. Az együttes játékának magával ragadó volta kortól függetlenül egyedülálló élményt nyújt a zenerajongók számára.
2007-ben a Fesztiválzenekart a Holland Klasszikus Zenei Díjjal tüntették ki. 2008-ban a világ 20 legjobb zenekarának listáján, nemzetközi tekintélyű zenekritikusok a 9. helyre jelölték, megelőzve ezzel olyan nagyhírű zenekarokat, mint a New York-i Filharmonikusok vagy a Bostoni Szimfonikusok. 2012-ben öt csillagot kapott a londoni Royal Festival Hallban rendezett koncertjéért, 2013-ban a Mahler 1. szimfónia lemezéért Grammy-díjra is jelölték. A Figaro házassága-előadása pedig első helyre került azon a listán, amelyet az idei év tíz legjobb New York-i komolyzenei eseményéről állított össze a New York magazin. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

2013. december 25., szerda

December 25.


Eugénia napja.
Görög-latin-német eredetű; jelentése: előkelő, jeles nemzetségből való.
0 Jézus Krisztus születésnapja, karácsony.
800 III. Leó pápa Rómában császárrá koronázta Nagy Károly frank uralkodót, s ezzel a római császárok jogutódjának nyilvánította.
1000 István magyar fejedelem (997–1038) királlyá koronáztatta magát az apostoli koronával, amelyet II. Szilveszter pápától kapott.
1500 A középkori évkezdet.
1899 New Yorkban megszületett Humphrey Bogart (eredeti nevén: Humphrey de Forest Bogart) amerikai filmszínész, akinek legismertebb filmjei: „Casablanca”, „A máltai sólyom”, „Afrika királynője”, „A Sierra Madre kincse”.
1918 Megszületett Anvar Szadat Nobel-békedíjas egyiptomi politikus, államfő.
1944 A szovjet csapatok bekerítették Budapestet, ezzel megkezdődött a magyar főváros csaknem két hétig tartó ostroma.
1954 Aberdeen-ben (Skócia) megszületett Annie Lennox énekesnő, a Eurythmics együttes tagja (Sweet dreams, Why).
1977 A svájci Vevey-ben 88 éves korában meghalt Charlie Chaplin (eredeti nevén: Charles Spencer Chaplin) angol filmszínész, forgatókönyvíró és filmproducer, akinek legismertebb filmjei: „A kölyök”, „Aranyláz”, „A diktátor”.
1991 Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió elnökének lemondásával megszűnt a Szovjetunió, helyét az orosz, ukrán és belorusz alapítású Független Államok Szövetsége vette át.


December 25-én, karácsonykor a keresztény világ Jézus Krisztus születésére emlékezik, a nem keresztények pedig a szeretet ünnepét tartják.
A karácsony, latinul Nativitatis Domini, Natalis Domini (az Úr születése) teológiailag a kereszténységnek a
húsvét mellett a második legnagyobb, gyakorlatilag legjelentősebb, legelterjedtebb ünnepe, egyben világszerte a szeretet, az öröm, a békesség, a család, az otthon ünnepe. Jézus pontos születési dátumáról az evangéliumok nem nyújtanak megbízható támpontot, ezért kezdetben többféle időponthoz kötötték ezt a napot, majd évszázadokig január 6-án, vízkeresztkor ünnepelték. A karácsony végleges, december 25-i időpontjáról a 325-ben tartott első niceai zsinaton (a keresztény egyház püspökeinek tanácskozásán) döntöttek. (Az ortodox keresztényeknél szintén december 25. a dátum, amely a Julián-naptárnak a Gergely-naptárhoz viszonyított késése miatt esik január 7-re.)
A keresztény tanítás szerint Jézus Krisztus a zsidó József és Mária gyermekeként született Betlehemben (ma Izraelben, a Palesztin állam területén található), és születése lett az egész földkerekségen általánosan elfogadott időszámítás kezdete. A magyar karácsony szó eredetét tekintve valószínűleg a latin incarnatio (megtestesülés), más felfogás szerint a szláv jövevényszavaink legősibb rétegéből származó, a téli napfordulóra utaló korcun (átlépő) igenévre vezethető vissza. A magyaron kívül csak a keleti szlovákok, a máramarosi ruszinok és a huculok jelölik az ünnepet hasonló hangzású szóval. A magyarban "két karácsony" kifejezés is él: a "nagykarácsony" karácsony napja, december 25., a "kiskarácsony" újév napja, január 1.
A karácsonyt megelőzi a négyhetes advent (jelentése Úrjövet, Úrra való várakozás), ennek első vasárnapjával kezdődik az egyházi év. A karácsonyi ünneplés a szentestével, karácsony vigíliájával veszi kezdetét, amelyen régi hagyomány szerint virrasztottak, böjtöltek és imádkoztak, az ilyenkor feltálalt halételek szokása is ezt mutatja. A karácsony katolikus liturgiájának sajátossága a három szentmise: az éjféli mise, a pásztorok miséje és a karácsonyi ünnepi szentmise. A liturgiamagyarázat szerint az éjféli mise Jézus (azaz az Ige) örök születését, a pásztorok miséje a megtestesült Ige földi születését, az ünnepi mise ezekkel együtt az ember kegyelmi újjászületését ünnepli.

A pápa karácsony napján délben ünnepi Urbi et Orbi (a városnak, azaz Rómának és a világnak szóló) áldást ad, és több mint ötven nyelven üdvözli a világ népeit. A karácsony ikonográfiájának központi témája a jászolban fekvő újszülött Jézus édesanyjával, Szűz Máriával és Szent Józseffel. A katolikus templomokban karácsonykor megtalálható betlehemi jászol állításának szokása Assisi Szent Ferenctől ered, aki 1223-ban az éjféli misére egy barlangot rendezett be. A protestáns egyházak karácsonya puritánabb, templomaikat ekkor sem díszítik fel, de ünnepi istentiszteletet és úrvacsorát tartanak.
A karácsonyfa-állítás a 17. századtól terjedt el német területről, a karácsonyi ajándékozás a kezdetektől él. A hagyományos paraszti kultúrában a népszokások közé tartozik a betlehemezés, a paradicsomjáték, a kántálás és a vacsora.
MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

2013. december 24., kedd



 
Áldott karácsonyi ünnepeket kívánok! 
Bozóki Antal

December 24.


Ádám és Éva napja.
1100 Ádám-Éva napja, a karácsonyi ünnepkör legjelesebb napja, az adventi időszak utolsó napja, Jézus születésének előestéje, „Szent este” napja.
1491
Megszületett Loyola Ignác a jezsuita rend megalapítója.
1793 Megszületett Déryné Széppataki Róza énekes-színésznő.
1814 Megkötötték a genti békét, amely az 1812 óta tartó angol-amerikai háborút zárta le.
1818 A Manchester melletti Salfordban megszületett James Prescott Joule angol fizikus, aki 1840-ben meghatározta az elektromos vezető által keltett hő nagyságát, 1843-ban megfogalmazta a Joule-féle hőelméletet.
1818 Franz Xaver Gruber of Oberndorf német zeneszerző bemutatta a „Csendes éj” kezdetű karácsonyi dalt.
1837 Münchenben megszületett Erzsébet Amália Eugénia császárné és magyar királyné. A németek népszerű „Sissi” hercegnője a Wittelsbach-családból származó Miksa bajor herceg második leánya volt.
1856 Megszületett Feszty Árpád festőművész (Magyarok bejövetele – körkép).
1922 Megszületett Ava Lavinia Gardner amerikai színésznő, aki több mint 60 filmben játszott („A Kilimandzsáró hava”, „Az utolsó part”, „Kék madár”, „Földrengés”), 1953-ban a „Mogambo”-ban nyújtott alakításáért Oscar-díjra jelölték.
1944 Antifasiszta ellenállókat végeztek ki Sopronkőhidán, közöttük Bajcsy-Zsilinszky Endrét, Kreutz Róbertet, Pataki Istvánt és Pesti Barnabást.

PARLAMENTI KÉPVISELŐK A KÉPMUTATÁSRÓL

2013. december 16-án a Napjaink c. műsorban vendégszerepeltek dr. Korhecz Tamás MNT elnöke, Pásztor Bálint egypárti köztársasági parlamenti képviselő, és Tóth Tamás dépés tartományi, volt köztársasági parlamenti képviselő. A műsor témája a VAT helyzete volt. Mint ismeretes, a szerbiai alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette a VAT Statútumának és a Hatásköri Törvényének számos rendelkezéseit, és hat hónapos határidőt rendelt el ezen dokumentumok összehangolására az aktuális szerbiai alkotmánnyal. A műsorban nagyobb teret kapott a két politikus akik élesen bírálták a jelenlegi szerbiai kormányt ,és ezen keresztül a hatalmon lévő pártokat is, a VAT iránti mostoha viszonyulása, a 7% alkotmányos tétel be nem tartása, az állam további eladósítása miatt stb. Ami megfogott az a dépés és az egypárti politikus pengeváltása volt, ahol az egypárti politikus képmutatónak nevezte a dépések mostani politikáját, azzal érvelve, hogy a dépések sem tettek eleget alkotmányos kötelezettségüknek akkor amikor hatalmon voltak, ők sem adták meg azt a bizonyos 7% amikor azt tehették, bezzeg az egypártiak mindig is következetesek voltak, még akkor is ha az a zentai és a szabadkai önkormányzat „elvesztését” jelentette. Pásztor Bálint mondanivalóját azzal fejezte, hogy: „ az életben, de a politikában sem szeretem a képmutatást”.
Helyes. Ezért remélem nem veszi zokon, ha gondolataimmal hozzájárulok álláspontjának megerősítéséhez.

Kezdeném azzal, hogy ugyan ezt a (most bíráló, akkor szolgáló) képmutató dépés kormányzati politikát végig támogatták. Méghozzá „mérleg nyelveként”. Igaz, előtte kést szúrtak MAGYAR KOALÍCIÓS partnerei hátába. Csak az összefogás erősítésének kedvéért. Majd, cirill betűs, külön alkut kötve, elfogadtatták a kirakat jellegű, gyengécske Nemzeti Tanácsokról szóló törvényt. A törvény gyakorlati alkalmazása a törvényt bírálok álláspontját igazolta, amit Budapesten is beláttak. Igaz, a hivatalos kommunikáció még „sikertörténetként” vezeti, de a színfalak mögött egyre erőteljesebbek azok a hangok, amelyek a MNT-ot a kulturális autonómia esetleges „csírájaként” (milyen helyes megnevezés!) emlegetik. És most arra vetemedünk, hogy védjük minden erővel a semmit!

Vagy vegyünk egy másik példát. Az 1944/45-ös atrocitások témakörét. Az egypárti politikus néhány évvel ezelőtt még elutasította a délvidéki vérengzések elítélésére irányuló parlamenti határozat beterjesztését. Tavaly megszavazott egy olyan Vagyon-visszaszármaztatási törvényt, amely a magyarokra nézve továbbra is megbélyegező tartalmakkal bír és háborús bűnösként tekint a délvidéki magyarokra. Majd egy másik hátrányos törvényre is rászavazott, azzal az indokkal, hogy a Rehabilitálási törvény orvosolni fogja az előző törvény rendelkezéseit. (Említettem már, hogy a képviselő úr végzettsége szerint jogász? Ezt csak azért említem mert a jogászok az egyetem első éven azt tanulják, hogy egy törvényt csak a kérdéses törvény módosításával lehet „helyrepofozni”, másik törvény rendelkezéseivel nem lehet szabályozni). A „ három a magyaré” szellemében beterjesztettek egy „ Nyilatkozatot a vajdasági magyar polgári lakosság ellen 1944-1945-ben elkövetett gonosztettek elítéléséről”, majd ezt megszavazták. Az nem zavarta őket, hogy az ülés összehívását a parlamenti többség azzal magyarázta, hogy az elfogadását az EU csatlakozása miatt kell megtenni. Semmi megbánás, csak őszinte politikai pragmatizmus. Ezt tetőzte Áder János bocsánatkérése, és Tomislav Nikolić hallgatása, illetve a Csúrog-Zsablya-Mozsor magyarjainak a kollektív bűnösséget felbontó kormány rendelet elmaradása. Említenem sem kell, hogy itt felmerül az egypárt felelőssége a délvidéki magyarok és magyarországi diplomácia félrevezetése miatt.

De itt van a délvidéki magyar állampolgárok sikertelen összeírása is. Egyrészt, adatvédelmi és politikai szempontból is aggályos az újabb „sikertörténetük”, hiszen komoly visszaélések sorozatára került sor, másrészt gyatra munkát végeztek. Ugyanis, a 13500 összeírt délvidéki magyar állampolgárok kb. 30% visszautasítást kapott a regisztrációs kérelmükre. Még az alacsonyabb kritériumok alapján is.


Hol itt a képmutatás? Ott, hogy a „sikertörténeteket” a délvidéki magyarságnak kicicomázva tálalják, de azok valójában és elsősorban a szerbiai hatalomnak kedveznek, mert nyugodt lélekkel mutogathatják őket Brüsszelben, milyen csodásan oldották meg a kisebbségi jogok és a vagyon-visszaszármaztatás kérdését, azonban a KMKF és más magyarországi fórumok zárónyilatkozataiban már a következőket olvashatjuk:

- A KMKF üdvözli Szerbiának az Európai Unióhoz való csatlakozás érdekében tett erőfeszítéseit és eddig elért eredményeit, egyúttal reményének ad hangot, hogy a csatlakozási tárgyalások során kiemelt figyelmet fordít a kisebbségvédelem területére vonatkozó nemzetközi normákra, és azokat fokozott körültekintéssel építi be jogrendjébe. Elvárja továbbá, hogy a nemzetiségi és kisebbségi jogok gyakorlati megvalósulása zökkenőmentesen történjen.
- A KMKF aggodalmát fejezi ki a Nemzeti Tanácsokról szóló törvény alkotmánybírósági felülvizsgálata miatt, és bízik abban, hogy a testület döntése nem jelent majd visszalépést az eddig kivívott közösségi jogok tekintetében. A nemzeti tanácsokat szabályozó törvény várható módosításaival kapcsolatban hasonlóképpen elvárja, hogy a törvénymódosítás ne korlátozza a nemzeti tanácsok jelenlegi hatásköreit, a választási szabályok pedig szavatolják, hogy a Magyar Nemzeti Tanács, a plurális politikai demokrácia vívmányaival összhangban, reprezentatív módon képviselhesse a vajdasági magyarokat.
- A KMKF aggodalmának ad hangot a szerbiai rehabilitációs és vagyon-visszaszármaztatási folyamat során tapasztalható problémák miatt. Tekintettel arra, hogy a vagyon-visszaszármaztatásra vonatkozó kérelmek benyújtási határideje 2014. március 1-jén lejár, szorgalmazza az eljárások felgyorsítását.
- A KMKF üdvözli, hogy 2013. június 26-án a magyar és a szerb államelnökök közös főhajtással emlékeztek meg a második világháború során elhunyt ártatlan magyar és szerb áldozatokról. Fontos előrelépésnek tekintik a Szerb Képviselőház által 2013. június 22-én elfogadott, az 1944-45-ös vérengzéseket elítélő nyilatkozatot, de szorgalmazza a kollektív bűnösséget hatályon kívül helyező kormányhatározat mielőbbi elfogadását is.
- A KMKF üdvözli azokat a lépéseket, amelyekkel a Vajdasági Magyar Szövetség az új magyar állampolgárok tájékoztatását segíti a regisztráció folyamatában. Ugyanakkor méltatlannak tartja azokat a támadásokat, amelyek e közreműködés miatt érik a szervezetet. Felhívja a figyelmet arra, hogy közös felelősség a választópolgárok pontos, hiteles, széleskörű tájékoztatása és a regisztráció folyamatának támogatása.

Ezek után, eltudjuk-e képzelni mi történne velünk ha a délvidéki magyarságnak képmutató parlamenti képviselői lennének?


2013. december 23. [11:16]