Oldalak

2019. május 31., péntek

Orbán repülő cirkusza – kényszerleszállás

„Hogyan folytathatja politikai karrierjét egy olyan ember, aki totálisan elveszítette hitelét, és súlya legfeljebb tehertétel pártján, országán és a Néppárton is, nemhogy előnyöket jelentene? Hogy Orbán most visszakéredzkedik a Néppártba, ma már nyilvánvaló, az viszont korántsem, hogy mi haszna lesz ebből a Néppártnak. Minden olyan kívánalom teljesítése, melyet Orbánnal szemben a Néppárt megfogalmazott, újabb és újabb beismerése a magyar miniszterelnök rosszhiszeműségének, galádságának, bűnözői szándékainak. Ha nem teljesíti azokat, akkor azért kap megrovást, ha teljesíti, kaphat ugyan a beismerésért enyhítést, de a büntetés nem maradhat el.” Ara-Kovács Attila:
A múlt vasárnap lezajlott Európai Parlamenti választások eredménye nem elindítója volt a magyar kormány stratégia-váltásának, legfeljebb csak a végkifejlet katalizátora. Már írtam arról, hogy megjelent egy stratégiai elemzés, mely előrevetítette a most bekövetkezett eseményeket. E tanulmány hónapokkal korábban születhetett, nem tudni, hogy Orbán Viktor jóváhagyásával-e vagy csak azon kör saját kezdeményezéseként, mely rossz szemmel nézte a fejleményeket, s amely minden bizonnyal bírta bizonyos nyugati politikai körök – elsősorban a német jobboldal – hallgatólagos támogatását. Ez egyébként mellékes a mára beért következmények tükrében.
Hogy mi áll a háttérben, csak találgatni lehet, de négy múltbeli esemény mindenképpen szerepet játszhatott az események alakulásában.
•     Minden jel arra mutat, homokszem került a magyar-orosz kapcsolatok gépezetébe. Hogy Putyin kért-e teljesíthetetlen szolgálatokat vagy Orbán ment-e túl a mértéken bizonyos elvárásokkal, melyeket az orosz fél már nem tudott vagy akart teljesíteni, ez a jövőben kiderül. De a Budapest és Moszkva közötti rendkívül szívélyes kapcsolatok érezhetően lehűltek.
•     Orbán washingtoni látogatásáról sok elemzés állapította meg, hogy teljesen üres és célnélküli volt. Hatását tekintve szerintem mégis sokkal többről van szó. Az amerikai fél – nem személyesen Trump elnök, sokkal inkább az apparátus – olyan veszélyekkel szembesíthette Orbánt és kíséretét, amelyeket nem hagyhattak figyelmen kívül. Bizonyos jelek arra utalnak, hogy a Fidesz és személyesen Orbán, illetve családja gazdasági visszaélései állhatnak ennek középpontjába és mindezek – amerikai részről beígért – következményei.
•     Nem hagyható ki e felsorolásból a német politikai és gazdasági körök nyomása sem, mely március 20-a óta az Európai Néppárt „közvetítésével” juthatott el Orbánhoz. Illetve az a felismerés, hogy mit veszthet a magyar miniszterelnök, ha kikerül a Néppártból. Elég lesz visszaolvasni Manfred Weber, Jean-Claude Juncker, Joseph Daul és néhány német politikus, az elmúlt három hónapban tett nyilatkozatát, hogy azonosítsuk azokat a követeléseket, amelyek az Orbánhoz eljuttatott néppárti kívánságlistán szerepelhetnek: elsőként az amúgy is még be sem indult közigazgatási bíróságok felállítását célzó rendelkezéseket, a fideszes sajtó-túlhatalmat, az iszonyatos orbanista korrupciót, az CEU-ügyet – hogy csak néhányat emeljünk ki a kritizált politikai intézkedések körül.
•     A stratégiaváltásban minden bizonnyal belejátszott az osztrák Strache-botrány is, mely nem azért vált hirtelen a szokottnál is veszélyesebbé Orbán számára, mert általában is rendkívül kellemetlen az európai szélsőjobbra nézve – és Orbán egy ideje ide sorolja magát –, hanem azért, mert annak végzetes következményei lettek (Strache karrierje megsemmisült) s ezzel kudarcot vallott minden olyan Orbán által hangoztatott érv is, hogy az európai jobboldalnak az osztrák példát kellene követnie.
 Mindezek fényében erős kontúrokat kap, hogyan folytathatja politikai karrierjét egy olyan ember, aki totálisan elveszítette hitelét, és súlya legfeljebb tehertétel pártján, országán és a Néppárton is, nemhogy előnyöket jelentene? Hogy Orbán most visszakéredzkedik a Néppártba, ma már nyilvánvaló, az viszont korántsem, hogy mi haszna lesz ebből a Néppártnak. Minden olyan kívánalom teljesítése, melyet Orbánnal szemben a Néppárt megfogalmazott, újabb és újabb beismerése a magyar miniszterelnök rosszhiszeműségének, galádságának, bűnözői szándékainak. Ha nem teljesíti azokat, akkor azért kap megrovást, ha teljesíti, kaphat ugyan a beismerésért enyhítést, de a büntetés nem maradhat el.
Magyarország Orbán alatt nem volt más Európa számára, mint az Egyesült Államoknak az évtizedek során Kuba, s az utóbbi időben Venezuela. A lakosság ennek következményeit egyelőre nem érzi – pontosabban a lakosság felső rétegei –, de ha ez így megy tovább, oda is eljutnak a Fidesz eszelős politikájának következményei. Ugyanakkor Magyarország nem sziget, s nem egy másik kontinens része; szervesen integrálódott Európába. Hiába emlegetett az elmúlt tíz évben a miniszterelnök egy „splendid isolation”-t „magyar módra”, lassan elérkezünk az igazság pillanatához, amikor is a Fidesznek el kell számolnia üzelmeivel.
 A kialakult helyzet ugyanakkor számos egyéb, gyakorlatias kérdést vet fel:
•     Milyen következményei lesznek Orbán stratégiaváltásának az európai szélsőjobboldalon? A Fidesz frakcióvezetőjének minapi nyilatkozata, melyben enyhe kritikát fogalmazott meg Matteo Salvini formálódó politikai vállalkozásával szemben, alighanem azt a benyomást kelti majd, hogy a Néppárt elárulása után Orbán most elárulja a formálódó szélsőjobbot is. Szó se róla, van mit üdvözöljünk e nyilatkozatban, de a benyomása mégis roppant negatív, hisz kétszeres árulásról van szó.
•     Mi lesz Steve Bannon szélsőségeseket egyesítő európai kezdeményezésével, melyet a jelek szerint azt Bannon Salvinira és Orbánra épített? És mely terv alapján átalakították a teljes magyar médiát és külpolitikai irányvonalat mára?
•     Milyen következményei lesznek mindennek a magyar-orosz kapcsolatokban? Putyin szempontjából íme a harmadik árulás röpke fél éven belül.
•     Hány és kiknek a feje hullik most pórba a Fideszben és a Fidesz körül, akik megalapozták a mostani kudarcot, s akiket okkal tehetne felelősség Orbán, hogy mentse saját bőrét?
•     Mikor dobják ki végre Szijjártót a Bem-térről s ki lesz az új külügyminiszter?
Orbánnak ezekre a kérdésekre kell választ találnia, méghozzá nagyon gyorsan, különben nem lesz semmiféle megbocsátás. Ha megbocsátásról egyáltalán lehet még beszélni vele kapcsolatban…

Nagybecskerek:

Normális ivóvíz továbbra sincs, de itt a „vigasz”: felújítják a stadiont

 
Fotó: tanjug.rs

A nagybecskereki polgárok – mint ismeretes – csaknem tizenöt éve használható csapvíz nélkül élnek.

Sőt, az egyes források szerint erősen környezetszennyező kínai Shandong Linglong gumigyár kiépítése után úgymond „levegő nélkül” is maradnak.
Igor Mirović haladópárti vajdasági kormányfő azonban “megvigasztalta” őket: a tartományi és a városi költségvetésből (tehát a szomjazó polgárok pénzéből) 198 millió dinárt választottak ki a helyi stadion felújításának első szakaszára.
Mirović szerint a nagy sporthagyománnyal rendelkező Nagybecskerek számára nélkülözhetetlen az eddiginél is korszerűbb stadion.
Čedomir Janjić szintén haladópárti polgármester, aki
nyugodt szívvel végignézi a vízhiányban szenvedő, s az említett krónikus probléma miatt tüntető, újabban pedig éhségsztrájkoló nagybecskereki emberek agóniáját,
lelkesedéssel üdvözölte a stadion finanszírozását és köszönetet mondott a tartományi vezetőségnek.
Egyébként a nagybecskereki, az újvidéki, a szabadkai és a palánkai stadionokban egyebek között új reflektorokat állítanak fel.
(Alapinformáció: rtv.rs,)

Kampány a szürke zónában

A vajdasági magyar média „elfelejtette” közölni, hogy kampányeseményekről tudósít


Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke beszél a Fidesz-KDNP eredményváró rendezvényén a Bálna Budapest rendezvényközpontban az EP-választás napján, 2019. május 26-án. Jobbról a háttérben Pásztor István, a VMSZ elnöke is látható. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Másfél hónapos kampány előzte meg a vasárnap megtartott európai parlamenti választásokat. A kampány azonban nem csak az Európai Unió tagországain belül folyt, hanem azokon kívül is. A Magyarországon kormányzó Fidesz-KDNP migrációra kihegyezett erőteljes mozgósítása Vajdaságba is begyűrűzött – a Vajdasági Magyar Szövetség hathatós segítségével. A kampányeseményekről rendszeresen beszámolt a vajdasági magyar média, ám a választásokkal kapcsolatos szabályokhoz egyáltalán nem tartotta magát.
SINKOVICS Norbert írása

A magyar választói névjegyzékben is szereplő mintegy 60.000 szerb-magyar kettős állampolgár pártpreferenciáját nem lehet pontosan megmondani, mert a budapesti székhelyű Nemzeti Választási Iroda országokra lebontva csak az érvényes szavazatok számát és arányát közli. (Ezek szerint a Szerbiában leadott érvényes szavazási iratok száma jelen állás szerint 40.253, azaz 67,77%.) Az viszont egyértelmű, hogy a Fidesz hazai partnere, a VMSZ ezúttal is lefutotta kötelező köreit: intenzív kampányolással próbálta közelebb hozni az Európai Parlament munkáját, meg a Fidesz-KDNP-t az itteni szavazókhoz. Ebben persze a párthálózat mellett a vajdasági magyar médiára is támaszkodott.
A vajmagy sajtó legnagyobb hányada pedig beállt teljes mellszélességgel a kampány mögé: minden rendezvényről tudósított, minden alkalmat kihasznált a pártkoalíció népszerűsítésére – csak épp a „kampányrendezvény” vagy a „választási műsor” megjelölést felejtették le a lapok széléről és a hírműsorok blokkjainak az elejéről.
A jelenlegi EP-választások hazai kampányrendezvényei jó teszt voltak a sajtónak, mert világos szabályok nem vonatkoznak ezekre az áttételes helyzetekre. Ugyanakkor nem felejthetjük el, hogy a Szerbiai Újságírók Kódexe világosan fogalmaz: a teljes körű tájékoztatás elve sérthetetlen. Erre cáfolt rá ez a kampány is. Számos cikk és riport jelent meg, amely mellőzte a tényt, hogy kampányeseményről szól, ezt „elfelejtették” közölni az olvasókkal, nézőkkel, hallgatókkal.
Mi a véleménye a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesületének erről? Nem sok. Illetve azt a választ kaptuk, hogy ebben a kérdésben és ehhez hasonló témával kapcsolatban nem nyilatkoznak.
Tanja Maksić, az Online Médiumok Társulásának (AOM) alelnöke szerint azonban világos, hogy szürke zónában mozgunk, ugyanakkor ebben a helyzetben az önszabályozás elvét kell alkalmazni.
„Ez valóban a szürke zóna esete, de pont ezért fontos, hogy erről beszéljünk, mert van rá lehetőség, hogy ez a jelenség egyre gyakoribb legyen a régióban, de egész Európában is. Az önszabályozás elve szerint a médiumok kötelesek megjelölni a kampánytartalmakat, mind az országos, mind egyéb hazai választások esetén. Ez a szabály vonatkozik rájuk akkor is, ha a szakma elveit vizsgáljuk: kötelesek vagyunk a közönségünknek pontos, teljes és valós, a tényeken alapuló információkat közölni”, mondta Maksić.
Milyen hatása van annak, ha ezeket a szabályokat megszegi a média? Stefan Janjić, az újvidéki Bölcsészettudományi Kar médiaszakának tanársegédje, a médiatudatosság, illetve médiaértés (media literacy) kérdéskörének szakértője szerint ez a fajta visszaélés szinte mindennapos jelenség.
„A politikusok, hasonlóan a marketingügynökségekhez, igyekeznek közönségüknek új formában eljuttatni üzeneteiket. Legtöbbször ehhez a híranyagokat használják. Ha ennek sem a médium, sem pedig a szerkesztőség nem szab gátat, akkor gyakorlatilag magára marad a médiafogyasztó, és csak önmagára számíthat, hogy megértse a szélesebb kontextust, illetve hogy felismerje a visszaéléseket, manipulációt. Azoknak, akik magasabb szinten ismerik ezeket a jelenségeket, jó gyakorlat lehet az ilyen tartalom, de egy médium sem engedheti meg magának ezt a fajta hozzáállást, és nem használhatja ezt indokként. A szerkesztőségeknek tudniuk kell, hogy a nézők, hallgatók és olvasók között vannak olyanok is, akiknek nehezebben megy az efféle dolgok felismerése. Tehát nem szabad teret engedni a szabad olvasatnak, a kreatív értelmezésnek, vagy a ’sorok közötti olvasásnak’– mint ahogyan a szavazólapon is mindennek világosnak és egyértelműnek kell lennie, ezt az elvet kell érvényesíteni a kampánytudósítások esetében is. Minden más a figyelmetlenség vagy az egyoldalú médiatudósítás jele”, hangsúlyozta Janjić.
29. May 2019

Sinkovics Norbert 
(Autonómia)


Húsz éve történt…


Jugoszlávia bombázásának krónikája
(1999. március 23. – június 13.)

Hétfő, május 31.
*  Éjjel négy órakor a NATO repülői Újvidék közelében a római sáncoknál lebombázták az áramelosztó berendezést. Ez miatt akadozik az áram és vízellátás Újvidéken. A repülőgépek Belgrád Zvezdara nevű városrészét is támadták. Ugyancsak találat érte az obrenováci hőerőművet, amelyben tűz ütött ki és hatalmas kár keletkezett. Szerbia több más városát és Koszovót is támadta a NATO. Nišben úgyszintén lerombolták az áramelosztót.
* NATO légierője az eddigi legnagyobb csapást mérte a szerbiai villanygazdaságra, és ezzel letetlenné tette még a kiemelt fogyasztók villanyáram-ellátását is. Teljesen megszűnt az áramszolgáltatás Belgrád több városnegyedében, Vajdaság részeiben és Szerbia központi vidékein, valamint Nišben. Teljesen megsemmisült három legnagyobb és rendkívül fontos trafóállomás az obrenovaci Nikola Tesla hőerőműben, továbbá Nišben és Újvidéken.
* A Crna Gora-i belügyminisztérium közölte, hogy a Cetinje-Ivanovo korito úton, a Lovćenen összeveszett, majd összeverekedett néhány katona és néhány Crna Gora-i rendőr.
* A Harcosszövetség tartalékos tisztek és nyugdíjasok szervezetének belgrádi tagjai külön üléseiken felvetették Vuk Obradović nyugalmazott tábornok „ellenséges fellépésének”, Milo Đukanović  Crna Gora-i elnök „szeparatista tevékenységének” és Zoran Đinđić,  a demokrata Párt elnöke „viselkedésének” kérdését.
* Az Európai Unió külügyminiszterei brüsszeli találkozójukon felszólították Jugoszláviát, hogy az elmúlt napokban jelzett nyilatkozatai – melyek szerint elfogadja a G8 csoport elveit – foglalja hivatalos és kétségbe nem vonható formába.
* Gerhard Schröder német kancellár minden eddiginél világosabban leszögezte, hogy német csapatok nem vennének részt a NATO esetleges szárazföldi hadműveletében a Balkánon.
* A márka feketepiaci árfolyama 10,00-12,00 dinár.

2019. május 30., csütörtök

Országjelentés:

Jók a gazdasági mutatók, az igazságügy és a sajtó helyzetén javítani kell

Belgrád, Brüsszel - Az igazságügy, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem, valamint a sajtószabadság ügye a szerbiai társadalom gyenge pontjai - ezt hangsúlyozza a ma közzétett, Szerbiáról szóló európai uniós országjelentés. A Pristinával kötendő kötelező érvényű megállapodás továbbra is az egyik kulcsmomentum marad Szerbia integrációs folyamatában.

zastava, srbija, evropska, unija, eu, 660x330
РТВ

Sem Fabrizi, az Európai Unió szerbiai küldöttségvezetője átadta Ana Brnabić kormányfőnek az Európai Bizottság Szerbiára vonatkozó idei jelentését.
Az Európai Bizottság éves jelentésében megállapítja, hogy Belgrádnak jóval többet kell tennie a joguralom terén, és eredményeket kell felmutatnia a Belgrád és Pristina között folyó párbeszéd ügyében, mert csak így biztosítható az előrehaladás az EU felé vezető úton.
A dokumentum megállapítja, hogy Szerbia elért bizonyos eredményeket a tárgyalások során, de az eddiginél határozottabb lépésekre lesz szükség. A jelentés pozitívan értékeli a gazdasági átalakulás terén elért eredményeket.
Ugyanakkor Belgrádnak a jövőben határozottabban kell fellépnie a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelemben, többet kell tennie a sajtószabadság érdekében. A közigazgatás terén Szerbia mérsékelt felkészültségről tett tanúbizonyságot, ezen a téren is határozottabb lépéseket kell tennie a Brüsszel által elvárt reformok megvalósítása érdekében.
Az Európai Bizottság hiányolja a szerbiai közéletből a pártok közötti nyílt vitát, és nehezményezi, hogy az ellenzék bojkottálja a parlament üléseit.
Az éves jelentésben olvasható az is, hogy a politikum még mindig hatást gyakorol a szerb igazságügyre. Belgrádnak dolgoznia kell azon is, hogy az ország alkotmányát összehangolja az európai normákkal és elvárásokkal. Az Európai Bizottság elégedett azzal, ahogyan Szerbia kezeli a migránskérdést.

McAllister jelentéstevő: Folytatni a megkezdett reformokat!
„Tanúsíthatom, hogy Szerbia haladt az európai uniós csatlakozás felé vezető úton” – mondta David McAllister, az Európai Parlament szerbiai jelentéstevője.
McAllister a Szerbiáról szóló országjelentés ismertetése során felszólította Belgrádot, hogy folytassa a megkezdett reformokat az igazságügy, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem, valamint a sajtószabadság terén.
„Szerbia elsősorban a gazdasági feltételek stabilizálása ügyében mutatott fel kiváló eredményeket, amelyek az ország lakosságának a javát szolgálják” - mondta. Hozzátette, hogy Szerbiának törekednie kell a Koszovóval való viszony normalizálására. „A Belgrád és Pristina közötti párbeszédet mielőbb folytatni kell, és el kell jutni a kötelező érvényű megállapodáshoz” – tette egyértelművé az Európai Parlament szerbiai jelentéstevője.

Hahn további határozott lépéseket vár Belgrádtól
Johannes Hahn, az Európai Unió bővítési biztosa ugyancsak hangsúlyozta, hogy Szerbia haladást ért el az eurointegrációs folyamatban, ettől függetlenül azonban további határozott lépéseket és nagyobb erőfeszítéseket várnak el Belgrádtól a kulcsfontosságú területeken.
Hahn elsősorban az igazságügy területén szorgalmazta a sürgős reformokat. A bővítési biztos is egyértelművé tette, hogy a Belgrád és Pristina közötti kapcsolatok javítása és a megállapodás tető alá hozása elkerülhetetlen feltétele Szerbia továbbhaladásának az európai uniós felzárkózás útján.

Brnabić: Egészében pozitív a jelentés, a többi politikai értékelés
Ana Brnabić miniszterelnök az Európai Unió Szerbiára vonatkozó jelentéséről elmondta, hogy a jelentés egészében pozitív képet fest az országban zajló reform folyamatokról, elismeri, hogy Belgrád haladást ért el pl. gazdasági téren, ugyanakkor politikai értékelést is tartalmaz.
Brnabić abban bízik, hogy a jelentés készítői a jövőben egyes pártok politikai előítéletei helyett kizárólag a tényekre alapozva állítják össze a dokumentumot.
Sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy ezt Sem Fabrizinek személyesen is elmondta.
Tanjug-RTV, RTV  
2019. május 29. [13:59]