Oldalak

2023. augusztus 31., csütörtök

Tanácstalanság – vagy valami más?

Az értelmiséginek kutyakötelessége a kritikus szellemű kiállás!


Először a zsidókért jöttek, és én nem szóltam, mert nem vagyok zsidó. Azután a kommunistákért jöttek, és én nem szóltam, mert nem vagyok kommunista. Azután a szakszervezetiekért jöttek, és én nem szóltam, mert nem vagyok szakszervezeti. Azután értem jöttek, és nem maradt senki, aki szólhatott volna.
Martin Niemöller (1892–1984), német protestáns lelkész)

Illusztráció (Napi.hu)


Olvasom a közösségi hálón az egyik írónk augusztus 9-ei bejegyzését, miszerint „a vajdasági magyar közéletben több kritikus szellemű tanácskozást szerveznek”.
Szerzőnk azonban „megelégszik annyival, hogy kifejezze a hasonló rendezvények iránti rokonszenvét” (sicc!!). – A közelgő svájci utam megakadályozza a részvételemet – írja sajnálkozva.
– A legújabb népszámlálási adatok a vajdasági magyarok drámai fogyásáról szólnak, ez minden bizonnyal sokkhatást idézett elő. Nem lehet tovább hallgatni! Valamit tenni kell, de mit? Félig-meddig tanácstalan vagyok a két évtizeddel ezelőtt kezdődő folyamatokkal szembeni teendőket illetőleg. Ettől függetlenül úgy vélem, hogy a rendezőket megilleti a rokonszenv. Többre nincs erőm, hiszen az utóbbi években csak a könyveimhez kötődő nyilatkozatokat vállaltam – közli.
Hozzáteszi, hogy „távol tartotta magát a közéleti szerepvállalástól, megelégelte (talán: megelégedett?) a naplóírással, így lett annak a korszaknak a tanúságtevője, amelyben tanúnak lenni kellemetlen vállalkozás”. Úgy gondolja, hogy „az aktív szerep inkább az új nemzedékeket illeti meg”.
Noha az „Előre magyarok, majd én hátra maradok!” jelszóval jelölhető magatartás több mint problémás, írónk bejegyzését a mai napig mégis 38-an (!!) lájkolták! Senkinek még csak észrevétele sem volt. Akaratlanul is a megalkuvást, a semmittevést, a kétszínűséget támogatták!

Eddig kétféle vajdmagyar értelmiségiről írtam. Azokról akik – a jobb élet reményében – külföldre távoztak, és azokról, akik itt maradtak, de „félelemből vagy lojalitásból hallgatnak”[1].
A jegyzet alapján azonban (úgy tűnik) van egy harmadik féle értelmiségi is, aki – amikor a közösségért tenni kellene – „félig-meddig tanácstalan”, nem tesz semmit. Fontosabb neki – habár már nincs mit féltenie – a saját neve propagálása, a „könyveihez kötődő nyilatkozatok” adása, mintsem a közösségi érdekért való kiállás!
Amikor állást kellene foglalni, akkor az ilyenek távol tartják magukat a „közéleti szerepvállalástól”. Szerzőnk azonban nem őszinte. Nem vonult ki ugyanis a közéletből, hanem a háttérből – Kibitz módjára – véleményez, okosít, a „temetetlen múltunkról” filozofál, a passzív vajdasági magyar értelmiségieket ostorozza. Ő maga viszont Lovas Ildikónak, a VMSZ fő ideológusának, a mi Mirjana Markovićunknak[2] a meghívását a VM4K-ba elfogadta és rajongva elbeszélgetett vele – a Lovas (szín)darab rendezőjével karöltve. 
Szép kis ellentmondás, megalkuvás. Országnak, világnak mintegy példát mutatott, hogy ezekkel egyetért, örömmel bókol Pásztor István élettársának, a vajdasági magyarság bosszúszomjas „kultúrtantijának”. Így is fog bekerülni a vajdasági magyar irodalomba!

Van az értelmiségieknek egy negyedik fajtája is, aki nem hallgat, hanem bejelenti, „ne számítsatok rám!”
Talán még egyet is lehetne érteni azzal, hogy „becsületesebb elismerni az igazságot. Hogy nem akarják, vagy nem tudják fölvenni az ellenzékiség kesztyűjét, mert a világnak e szerencsétlenebbik felén kényelmetlen, veszteségeket hoz, mert – például a tanárok, művészek, más szellemi foglalkozásúak – elveszíthetik népszerűségüket, az irántuk elvárható tiszteletet, akadályokba ütközik legendává válásuk. És ez az, amire az uralkodó pártarisztokrácia igazán vevő: a hiúság alakzataira, a népszerűtlenségtől, a név és a karrier bemocskolásától, az egzisztenciális veszteségtől való félelemre.”
Az ilyen, korábban nagyhangú ellenzéki értelmiségiek csak azt hallgatják el kétszínűen, hogy mivel ve(he)tte meg őket a Pásztor Kft. Egyeseknek elég volt egy-két jövedelmező tiszteletdíjas munka, másoknak egy rég lejáratott Híd-díj, vagy a zsírosan jövedelmező munkahelyükön az aljas főnök kiszolgálása. 
Ezeknek is aztán a saját lelkiismeretükkel kell megküzdeni. Egyes értelmiségi munkahelyeken ugyanis nemcsak magánemberekként kell jelen lenni, hanem a közösséget is képviselni, tenni érte és példát mutatni.

Ami a „kritikus szellemű tanácskozásokat” illeti, egyelőre sehol sincsenek. De még véletlenül sem olyanokra lenne szükség, amelyek a letűnőben lévő Pásztor családdal való alkudozásról szólnak.
Eljött az ideje az igazi magyar ellenzék megszerveződésének. Nem csak a „drámai” népszámlálási adatok miatt – ahogy a bejegyzésben áll –, hanem a Pásztor István vezette Vajdasági „Magyar” Szövetségnek az elmúlt két évtizedben a magyar közösség hátrányára, leigázására és megalázására történő katasztrofális politizálása miatt is. Soha még nem voltunk ilyen kevesen és ilyen (törzsi) despota feltételek között.

(Blog)írónkon a tanácstalanság lett úrrá, amikor jövőt, távlatot kellene nyitni! 
„Magyarország 1944-es német megszállását követően a hazai zsidó közösségek vezetői (is) feloldhatatlan dilemma előtt találták magukat: működjenek együtt a németekkel és a nácibarát magyar kormánnyal, vagy válasszák az ellenállás útját?”[3] Mi most működjünk együtt a VMSZ-el, vagy álljunk ki egy jobb, élhetőbb és emberibb társadalomért? „Sorstalanság”[4] után most már – írónk szerint – megszülethet a tanácstalanság is!
Petőfi is mondhatta volna, hogy neki most fontosabb a verseskötete nyomda alá rendezése és nem a közösség ügyei! A közösségnek most útmutatásra van szüksége, nem megalkuvásra!
 
Az értelmiséginek, a tudomány, a kultúra és a művészet méltó képviselőjének kutyakötelessége a közösségért és a szabadság(ok)ért való, az igazságtalanságok és az önkényuralom elleni kritikus szellemű kiállás!
Pásztor István és a klikkje nem alhat nyugodtan. Reméljük, a hatalmuk leáldozóban van! 
Ellenzéki, értelmiségi kiállás nélkül nincs jövő, se megmaradás!
BOZÓKI Antal
__________
[1] Eltűnt a vajdasági magyar értelmiség!?
https://bozokiantal.blogspot.com/search/label/Jegyzetek, 2023. július 23. 10:40;
https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=15668, 2023. július 23., és
https://szmsz.press/2023/07/24/eltunt-a-vajdasagi-magyar-ertelmiseg/, 2023. július 23. 7:20

[2] Bővebben lásd A mi Miránk c. írásom. https://bozokiantal.blogspot.com/search/label/Jegyzetek, 2023. február 18. 15:44

[3] Veszprémy László Bernát: Tanácstalanság - A zsidó vezetés Magyarországon és a Holokauszt, 1944-1945. https://www.libri.hu/konyv/veszpremy_laszlo_bernat.tanacstalansag.html

[4] Kertész Imre Nobel-díjas regénye, 1975.

Maglai Jenő: „a migránsok importja állami biznisz”

 

A Polgári Szabadka Mozgalom elnökségi tagja, Maglai Jenő jelentette ki szerdán a címben foglaltakat.

Értékelése szerint a Szabadkára folyamatosan érkező migránsok politikai döntés következményeképpen jönnek, amelynek hátterében Szerbia – vagyis a Vučić-féle államvezetés áll.

Felszólította az illetékeseket, hogy az illegális bevándorlókat tartóztassák fel az ország déli határain, illetve, hogy

„a háttérben ne szervezzék és ne engedélyezzék több száz bevándorló eljuttatását az északi országhatárhoz”.

Ugyanakkor felhívta a figyelmet az érintett polgárok rendkívüli elégedetlenségére és félelmére is.

Maglai kiemelte azt is, hogy csak idő kérdése, mikor fog a fennálló szituáció komolyabb problémákhoz vezetni az elkövetkezendő időszakban.

D.J.
(gradsubotica.co.rs nyomán)
https://delhir.info/2023/08/30/maglai-jeno-a-migransok-importja-allami-biznisz/

Nagybecskerek: 1910-ben még magyar többségű volt, 2023-ban viszont csak egy magyar elsős indul iskolába

Évről évre csökken a magyar nyelven tanuló diákok száma Nagybecskereken az általános és a középiskolákban is – írja a tartományi közmédia. 

Korábban a nagybecskereki középiskolák magyar osztályai szinte mindig megteltek, nem véletlen hiszen Trianont megelőző időszakban a városban a magyarság alkotta a többséget.

Mára azonban az olyan patinás múltú iskolák is diákhiánnyal szenvednek, mint a nagybecskereki gimnázium magyar tagozata, ahova 2023-ban 7 elsős iratkozott be. Míg informatikai szakágra 18 tanuló jelentkezett.  Az egészségügyi középiskolában 13 diák kezdi meg tanulmányait, míg a szakács tagozaton 8-an lesznek a magyar elsősök. A Nikola Tesla szakközépiskolában információs technikák-technológusa néven nyílt szakág, amelynek 30 helyére csupán 7 diák jelentkezett.

Az általános iskolákban még nagyobb a baj. Muzslyán 15 magyar elsős lesz két tagozatban. Lukácsfalván nincs idén elsős, Szentmihályon pedig 3 elsős lesz, míg Nagybecskerek városában csupán 1 szem magyar diák kezdi meg a 2023/24-es tanévet, aki kombinált tagozatba kerül majd – mondta el Tóth Rimai Anasztázia a nagybecskereki Sonja Marinković általános iskola igazgatója. 

https://delhir.info/2023/08/30/nagybecskerek-1910-ben-meg-magyar-tobbsegu-volt-2023-ban-viszont-csak-egy-magyar-elsos-indul-iskolaba/

A magyar kormány az utolsó pillanatig kivár az EU-s hitelkérelem benyújtásáv

 A Szabad Európa honlapja

2023. augusztus 31. 

Jó reggelt kívánunk! 
Legfontosabb cikkeink ma reggel:

Két fontos EU-s határidő is lejár az Orbán-kormánynak
Csupán egy napja maradt Magyarországnak az európai uniós helyreállítási tervhez csatolt REPowerEU terv benyújtására, illetve az RRF-ből elérhető kölcsönkeret megigénylésére. A kormány a REPowerEU-ból finanszírozandó beruházásokhoz a 700 millió eurónyi vissza nem térítendő támogatáson túl 4,8 milliárd euró közösségi hitel felvételét tervezi.

Miért nem épül még Paks II? Mi a különbség a létesítési és az építési engedély között?
Egy éve Lázár János ősbűnnek nevezte, hogy még el sem kezdődött Paks II. építése. Most Szijjártó Péter a projekt felelőse, aki nemrég bejelentette, hogy megvalósítási szakaszba lép a beruházás, de kérdéses, hogy valóban történt-e érdemi előrelépés. A Szabad Európa külsős újságírójával arról beszélgettünk friss podcastunkban, mi lehet az oka annak, hogy a Paks II. projekttársaság évek óta nem kapja meg az erőműépítés megkezdéséhez szükséges legfőbb engedélyt az Országos Atomenergia Hivataltól? Szóba került az is, hogy mit jelent a létesítési engedély, és miért értelmezték egyesek azt az építési engedély kiadásaként.

Nem lesz népszavazás az online aláírásgyűjtésről
Hiába hagyta jóvá a választási bizottság áprilisban azt a népszavazási kérdést, amely megkönnyítené a jövőbeli népszavazások megtartását, a kérdést benyújtó magánszemély még az aláírásgyűjtő íveket sem vette át. Így biztos nem lesz erről a kérdésről voksolás, pedig hatalmas könnyebbséget jelentene a civileknek és az ellenzéki pártoknak, ha online is lehetne ajánlásokat gyűjteni.

"Azt mondták, ne keltsünk pánikot, mert jön az audit" – jegyzkönyvek a tömeges akkumulátorgyári balesetekről
Eltitkolt rákkeltő anyagok, kigyulladt gyártósor, tömeges mérgezések szerepelnek a kormányhivatali jegyzőkönyvekben, amelyeket csak az elmúlt három év komolyabb hazai akkumulátorgyári baleseteiről vettek fel. Az ezek után kiszabott büntetések kiugróan alacsonynak tűnnek.

Lázár János keményen üzent a MÁV vezetésének
„Aki egy 800 milliárd forintos kasszában nem talál meg 32 milliárd forintot most, amivel majd később elszámolunk, az tegye le a lantot” – így reagált Lázár János a Szabad Európának azután, hogy megírtuk: a MÁV vezetősége arra kérte az építési és közlekedési minisztert, hogy szerezzen forrásokat a pénzügyi tárcától az 1-es vasúti főút helyreállítására.
 
Amit még tudni érdemes
Nemzetközi segítség is kellene ahhoz, hogy ne szálljon el még jobban a hazai üzemanyagok ára (Telex)
A magyar külpolitika annyi mindenben opponálta már az európai uniós energiapiaci törekvéseket, hogy aligha számíthatunk túl nagy empátiára irányunkban.

Politikai alapon osztott uniós pénzek, titkosszolgálati megfélemlítés – súlyos állítások az EP tényfeltáró bizottságának Magyarország-jelentésében (Népszava)
Navracsics Tibor elismerte, hogy létezhet kormányzati diszkrimináció, de szerinte nem rendszerszintű jelenségről van szó.

Lantos Csaba „elfelejtette”, mit ígért Palkovics László a napelemügyben (24.hu)
Nem szűnik a felháborodás a napelem-tulajdonosok körében, akik számára az éves szaldóelszámolás belengetett megszüntetése milliós beruházásaik megtérülését veszélyezteti, illetve lehetetleníti el.

Százmilliókat költhet kommunikációra az Áder János-féle klímavédelmi alapítvány (RTL)
A kampány valószínűleg az őszi fenntarthatósági expót, a Planet Budapestet reklámozza majd. Ismerős üzletember cégei nyerték el a megbízást.

Minden jót kíván a mai napra:
A Szabad Európa budapesti szerkesztősége

szabadeuropa@rferl.org

2023. augusztus 30., szerda

Kovács Elvira (VMSZ) – „a legdrágább képviselő”

A Szerbiai Oknyomozó Újságíró Központ (CINS) kutatási adatai

Kovács Elvira és Pásztor Bálint (Fotó: Facebook/Pásztor Bálint képviselő hivatalos oldala)

A Szerbiai Oknyomozó Újságíró Központ [Centar za istraživačko novinarstvo Srbije – CINS[1]]kutatásából megtudtuk, hogy „mennyibe kerültek a (szerbiai parlamenti – B. A.) képviselők 2022-ben”[2].
Az augusztus 21-én közzétett adatok szerint (a választási) 2022-es évben, amikor „két összetételben több mint 400 képviselő ült a parlamentben, csaknem 400 millió dinárt fizettek ki”[3] a képviselőknek a költségvetésből.
A Vajdasági „Magyar” Szövetség képviselőinek költségei (fizetés, képviselői jutalék, utazási költségek, külföldi szállás költsége, napidíj, szakmai szolgáltatások (?), saját gépkocsi használat, parkolási és egyéb költségek) itt tekinthetők meg:
https://www.cins.rs/koliko-su-nas-kostali-poslanici-u-2022-godini/?fbclid=IwAR3Uya5JDVw_4xkZMHyHlZSsDhB_8jVCVFRixedXdMLRr07tchXxb6zvtww (33-36. oldal)

Kovács Elvira (VMSZ) 4.139.805,21 dinárral (adó nélküli) az első helyen szerepel a 10 képviselő között, akiknek 2022-ben a legnagyobb összeget fizették ki. Így megtartotta a már korábban megszerzett „legdrágább képviselő” címet. Egymillió dinárnál is többet (1.039.739,66 dinárt) vett fel a szerb parlament kasszájából, mint az utána következő Ana Beloica, a Szerb Haladó Párt (SNS) képviselője, akinek 3.100.065,55 dinárt fizettek ki.
Kovács Elvirának „a legtöbb pénzt a fizetés és a hivatalos külföldi utazások alapján fizették ki”[4]:
Fizetés: 1.436.281,87
Képviselői jutalék: 444.471,18
Utazási költségtérítés (otthonról a munkahelyre): 207.160,58
Külföldi utazási költségek:
Napidíj: 67.648,51
Szállítás: 911.669,00
Elhelyezés: 1.036.634,26
Egyéb költségek: 35.939,81[5]

„Érdekvédő Elviránk” – az euró 117,21 dináros közép árfolyama szerint – 2022-ben tehát nettó 35.319,55 euróba került a szerbiai adófizetőknek, ami havi szinten 2.943,25 eurót, illetve havonta átlagban 344.983,76 dinárt jelent.
Kovács Elvira 2021 során összesen 2,76 millió dinárt kapott[6], amit aztán 2022-ben több mint 1,37 millióval még fel is turbózott.
A Köztársasági Statisztikai Intézet (2022. április 27-ei) adati szerint Szerbiában a februári nettó átlagbér nettó 70.605,00 dinár, míg a medián 53.590,00 dinár volt
[7]. Havi átlagbérben számítva, Kovács csaknem ötszörös (4,88) átlagfizetésbe került havonta. Hol keresne még ennyit?

A junior Pásztor (Bálint) fizetésként 1.152,860,51 dinár kapott, miközben a szabadkai Városi Képviselő-testület elnöke, egyetemi docens is, stb. Mennyi munkahelyen milyen összegeket fizettek még neki?
Fremond Árpádnak, a Magyar Nemzeti Tanács (VMSZ-es) elnöke, volt parlamenti képviselő jutalékként 444.471,18 dinárt, utazási költségként 175.652,68 dinárt, parkolási költségként pedig 3.200,00 dinárt kapott a tavalyi évben.

A fizetési számadatokat is tekintetbe véve jobban érthető a VMSZ-es tisztségviselők görcsös ragaszkodása a hatalomhoz, általuk a Szerb Haladó Párt (SNS) kisebbségellenes politikájának fényezése az országban és külföldön, valamint Szerbiának az Európai Unióba való feltételek nélküli felvételének a sürgetése is.
Ilyen kevés és eredménytelen, a magyar közösségre nézve hátrányos munkával, főként kirakatpolitikai szerepléssel, a világon sehol (és főleg ilyen hosszú ideig), nem keresnének ennyit, mint amennyibe az adófizetőknek kerülnek!

BOZÓKI Antal
__________
[1] CINS. https://www.cins.rs/
[2] Jovana Tomić, Teodora Ćurčić: Koliko su nas koštali poslanici u 2022. godini [Jovana Tomić, Teodora Ćurčić: Mennyibe kerültek a képviselők 22-ben]. https://www.cins.rs/koliko-su-nas-kostali-poslanici-u-2022-godini/?fbclid=IwAR3Uya5JDVw_4xkZMHyHlZSsDhB_8jVCVFRixedXdMLRr07tchXxb6zvtww, 2023. augusztus 21.
Lásd még Négyszáz millió a parlamenti képviselőknek – Ki került a legtöbb pénzünkbe tavaly?
https://szmsz.press/2023/08/21/negyszaz-millio-a-parlamenti-kepviseloknek-ki-kerult-a-legtobb-penzunkbe-tavaly/, 2023. augusztus 21. 13:13

[3] Lásd az 1-es alatt.

[4] Kovács Elvira: https://www.cins.rs/koliko-su-nas-kostali-poslanici-u-2022-godini/?fbclid=IwAR3Uya5JDVw_4xkZMHyHlZSsDhB_8jVCVFRixedXdMLRr07tchXxb6zvtww

[5] 10 poslanika sa najvećim isplatama u 2022. [10 képviselő a legnagyobb kifizetéssel]. https://www.cins.rs/koliko-su-nas-kostali-poslanici-u-2022-godini/?fbclid=IwAR3Uya5JDVw_4xkZMHyHlZSsDhB_8jVCVFRixedXdMLRr07tchXxb6zvtww

[6] Kovács Elvira tavaly 2,76 millió dinárt keresett, Pásztor Bálint pedig több mint 2,3 milliót. https://szmsz.press/2022/05
/04/kovacs-elvira-tavaly-276-millio-dinart-keresett-pasztor-balint-pedig-tobb-mint-23-milliot/, 2022. május 4. 20:02
[7] Ki keresi meg az átlagfizetést Szerbiában? https://szmsz.press/2022/04/27/ki-keresi-meg-az-atlagfizetest-szerbiaban/, 2022. április 27. 12:53