Oldalak

2011. július 27., szerda

HÁGAI TÖRVÉNYSZÉK

A 161. vádlott
Július 22-én én, valamivel 14,30 után a Rotterdamhoz közeli Rotterdam repülőtéren földet ért a szerbiai kormány Goran Hadžićot szállító repülője. Hadžić az utolsó, 161. vádlott, aki a hágai törvényszék elé került.
Szerbiának a hágai törvényszékkel való együttműködési folyamata 2000. október 5-e után vált intenzívebbé. Szerbia azóta – Hadžićtyal együtt – 46 személyt szolgáltatott ki Hágának.
A Tanjug hírügynökség adatai szerint, az egykori Jugoszláviában elkövetett háborús bűnök kivizsgálására alakult nemzetközi törvényszék megalapítása, 1993 óta, összesen 161 személy ellen emelt vádat [a Vajdaság Ma július 20-án (22:03), téves fordítással, azt írja, hogy ennyi személyt ítélt el], 125 eljárást zárt le, amelyek során a szerbeket összesen több mint 900 évre ítélték el. A hágai törvényszék 2004 óta, amikor az utolsó vádirat is lezárult, 20 vádiratot vont vissza, a maradék 141-ből pedig 95-ben szerb a vádlott, vagyis a vádlottak 68 százaléka.
A törvényszéken eddig két szerbet mentettek fel, Miroslav Radićot, a Jugoszláv Néphadsereg egykori kapitányát és Milan Milutinović egykori szerb elnököt.
Goran Hadžić letartóztásával Szerbia teljesítette a legfontosabb nemzetközi kötelezettségét – jelentette ki Serge Brammertz hágai főügyész, aki azonban hozzátette, további információkat vár Belgrádtól arra vonatkozóan, ki volt az, aki lehetővé tette a háborús bűnökkel vádolt szökevény hétéves rejtőzködését.
Štefan Füle EU-s bővítési biztos azt nyilatkozta, Szerbia közelebb került a tagjelölti státushoz, de végre kell hajtania a politikai reformokat, és javítani kell a kapcsolatait Koszovóval.
„Azt hiszem, ez a letartóztatás remek hír, s az is remek, hogy Szerbia teljesítette ígéretét”, emelte ki Füle a Szabad Európa Rádiónak adott interjúban.
Hozzátette azonban, azt követően, hogy Szerbiának végre kell hajtania a reformokat, Belgrádnak még a Koszovóval fenntartott „hűvös viszonyon” is enyhítenie kell.
Vojin Dimitrijević, a belgrádi Emberi Jogi Központ igazgatója a Tanjug hírügynökségnek azt nyilatkozta, hogy „Goran Hadžić letartóztásával a Hával való együttműködés nem ért véget, az információcserére, a dokumentumok megküldésére és a törvényszéknek s szerbiai bíróságok előtti perekben való segítségnyújtás kötelezettségére való tekintettel”. Dimitrijević nyilatkozatában pontosította, hogy a hágai törvényszék most „néhány nehéz esetett kapott”, de maradt még nagyon ember, akinek felelnie kell a saját országuk bírósága előtt – közli a július 22-i Nacionalni građanski című újság.
– Hadžić letartóztásával végre befejeződött az a mesés, tévesen „hágai szökevényeknek” nevezett reality show, mert azok az urak nem Hágából menekültek, hanem minden tőlük telhetőt megtettek azért, hogy ne kerüljenek oda. És, istenemre, ez sokáig sikerült is nekik. Gyanúsan sokáig. De itt sokkal fontosabb dolgok is összehasonlíthatatlanul sokáig tartanak, és senkinek nem esik baja. A naivak nagyon megörültek a raktáros letartóztatásának, ami egyrészt nem rossz dolog, de – hölgyeim és uraim – Karadžić, Mladić, Hadžić és a többi „államférfi” örökségét nem lehet letartóztatni. Még ha lehetséges volna is, nem hiszem, hogy megvalósulna az a famózus „politikai akarat”. Szerbiában még mindig hatályban van az az ideológia, amelyből az említett (had)vezérek kikeltek – a haveri pluralizmus – és semmi „jele” sincs annak, hogy ezen a téren belátható időn belül bármi lényegesen megváltozik. Mindez ugyanis mélyen a szerb exkluzivitás eszméjében és az ebből következő, minden elvesztetett ütközet megbosszuló szerb jogban gyökerezik. Nézzük csak: A Nole Nacionale is, ha hinni lehet a mi sajtónknak, nem nyerte meg Wimbledont, hanem „leigázta a világot” – írja Svetislav Basara a Danas című napilap július 22-i számában.

2011. július 23.
BOZÓKI Antal

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése