2011. októberére kellett halasztani az eredetileg az év áprilisára tervezett népszámlálást, mert Szerbia 2011-es költségvetése nem adott elég pénzt annak elvégzésére.
A legutóbbi, 2002. évi népszámlálás adatai szerint Vajdaságnak 2 031 992 lakosa volt, akik közül 290 207 magyarnak vallotta magát, vagyis nemzettársaink Szerbia összlakosságának (7 498 001) 3,9, a tartomány lakosságának pedig 14,28%-át képezték.
(Meg)fogyatkozottan
A demográfusok már néhány évvel ezelőtt jelezték, hogy folyamatosan csökken a vajdasági magyarok száma.
A becslések szerint, az elvándorlás, beolvadás, vegyes házasságok, alacsony születésszám, elhalálozás következtében, a magyarság jelenlegi száma 274 070-re tehető. Most tehát körülbelül ennyi magyar van most a Vajdaságban, vagyis 16 137-tel kevesebb, mint 2002-ben. A demográfusok szerint azonban még ez is optimista feltevés.
Különösebb tudományos tanulmányozás nélkül is tudjuk azonban, hogy a vajdasági magyarság az utóbbi húsz évben, de a legutóbbi népszámlálás óta is jócskán (meg)fogyatkozott. És el is öregedett. El kell csak látogatni egy többségiben magyarlakta faluba, mint például Torda, Tóba, vagy Magyarcsernye.
A vajdasági magyar fiatalok közül, aki csak tehette, külföldre távozott, tanulmányok folytatása vagy éppen munkát, a jobb boldogulást keresve. Bácsgyulafalván például száznál is több ház áll üresen. Sok helységben eluralkodott a munkanélküliség, a szegénység, sőt már a nyomor is.
A Köztársasági Statisztikai Hivatal közlése szerint Szerbiában a munkanélküliség elérte a 22,2 százalékot. Ezenkívül a vállalkozások sokasága megy csődbe, és naponta 100-150 ember kerül az utcára. A szabadkai Körzeti Gazdasági Kamara május végén közölt adatai szerint Észak-Bácskában mintegy 2000 vállalat számláját zárolták, 260 vállalatban indult be a csődeljárás és mintegy 60 000 munkanélkülit tartanak nyilván. Arról már nem hoztak nyilvánosságra adatokat, hogy a magyarok körében hány százalékos a munkanélküliség. Ismereteim szerint ilyen adatokat nem is vezetnek.
A tartomány lakosságának korábbi etnikai aránya is jelentősen megváltozott. A délszláv háborúk miatt több mint 270 000 menekült telepedett le a tartományban, ami az összes szerbiai menekült 40%-a, Vajdaság lakosságának pedig a 13%-a. Temerin községbe például – Csorba Béla adatai szerint – „legalább hétezer menekültet telepítettek, nem utolsósorban azért, hogy megváltozzanak az etnikai arányok” [A jéghegy csúcsa, http://www.vajma.info/cikk/tukor/4289/A-jeghegy-csucsa.html, 2011. július 28. (21:34)].
A tartományi kormány 714 menekült családról gondoskodott ház vagy épületanyag adományozásával. – Ily módon néhány ezer ember szerzett fedelet a feje fölé, köszönve az Alapnak – nyilatkozta Bojan Pajtić, tartományi kormány elnöke, aki egyúttal bejelentette, hogy az év folyamán további 200 projektum kerül megvalósításra – írja a június 22-i Blic nevű belgrádi napilap (Milan Laketić: Napokon u svojim kućama, V12).
Az utóbbi években a Nyugat-Európából visszatoloncoltak jelentős száma is Vajdaság felé vette az irányt. Pontos számukról azonban nehéz lenne adatokat felkutatni, mivel ezeket a hatalom sem szívesen hozza nyilvánosságra.
Vállalják-e a felelősséget?
A július 22-i Magyar Szó napilap anyakönyvi híreket közölt a 11. (szabadkai) oldalon. Mivel a hírben nincs feltüntetve, hogy melyik anyakönyvi kerületet adatait tartalmazza, így csak következtetni lehet arra, hogy az adatok vélhetően a szabadkai községre vonatkoznak. A hír másik hiányossága, hogy azt sem lehet megállapítani, hogy az adatok melyik időszakra vonatkoznak.
A lap szerint 15 házasságkötés történt, 16 házaspárnak született gyermeke és 29 elhalálozás volt. Ha feltételezzük, hogy az adatok ugyanarra az anyakönyvi területre és időszakra érvényesek, akkor azt az egyszerű következtetést vonhatjuk le, hogy a házasságkötések és a született gyermek száma (31), csak kettővel haladja meg az elhunytak számát (29). Ha pedig csak a születések (16) és az elhunytak számát (29) vessük össze, akkor bizony arra a szomorú megállapításra jutunk, hogy az elhunytak száma majdnem kétszer annyi, mint a születések száma.
Az őszre halasztott népszámlálás az utóbbi tíz év számos társadalmi, gazdasági és demográfiai kérdésre is választ ad majd. Az adatok alapján sok minden kiderül majd a vajdasági magyar közösség jelenlegi állapotáról is.
A népszámlás tanúsíthatja, hogy milyen eredménye van a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) a szerbiai hatalomban való közel tíz éves folyamatos részvételének. A mostani magyar kormány ugyanis jelezte, hogy a siker mércéje a határon túli magyarok létszámcsökkentésének leállítása. Ergo: A magyarok lélekszámának jelzett csökkenése viszont megerősítheti az eddigi nemzeti kisebbségi politika sikertelenségéről alkotott véleményt.
Nyilatkozás lesz tehát a népszámlálás a nemzeti kisebbségi politikáról, de a hatalomban részes vajdasági magyar politikai elitről is. Kudarc esetén levonják-e a következtetést a politikusok, akik a nevünkben és helyettünk naponta döntéseket hoznak, nyilatkoznak, és sikerekről számolnak be? Félő, hogy ezúttal is magyarázatot találnak majd mindenre, mint általában, a saját felelősségük felvállalása helyett.
Újvidék, 2011. július 29.
Bozóki Antal
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése