Az Emberi Jogok Európai Bírósága elé kerül a restitúciós törvény

Egy magyar nemesi család Angliában élő leszármazottja az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul, amiért a szerb restitúciós törvény kizárja családját a kárpótlásra jogosultak köréből.

Gróf Cseszneky Miklós nem kérhet kárpótlást a jugoszláv kommunista hatóságok által a második világháborút követően elkobzott családi javakért, mert a Szerbia által nemrég elfogadott kárpótlási törvény hátrányos megkülönböztetést alkalmaz a magyar származású örökösökkel szemben. A jogszabály értelmében az 1941 és 1945 között a magyar hadseregben szolgálatot teljesítők és leszármazottaik nem tarthatnak igényt kárpótlásra. Cseszneky Miklós nagyapját, gróf Cseszneky Mihályt, aki jómódú nagyiparos és földbirtokos volt, besorozták a magyar honvédségbe, azonban harci cselekményekben sosem vett részt.
A gróf ügyvédei úgy érvelnek, hogy a szerb törvény a kollektív bűnösség koncepcióján alapul, ami teljesen ellentétes az európai normákkal, és alapvető emberi jogokat sért.
Mint ismeretes, Magyarország élesen kritizálta a jogszabályt, és figyelmeztette Belgrádot, hogy nem fogja támogatni a balkáni ország EU-tagjelöltté válását, ha a szerb parlament nem módosítja a restitúciós törvényt.
(A képen: Az Emberi Jogok Európai Bíróságának épülete Strasbourgban)
(Hungarian Human Rights Watch)

***
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) az 1950-es „Egyezmény az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről”, vagy röviden az Emberi Jogok Európai Egyezménye betartásának felügyeletére létrehozott bíróság. Az Európa Tanács által elfogadott egyik legfontosabb egyezménynek a Tanács mind a 47 tagja részese. Az aláíró felekkel szembeni emberi jogi sérelmekkel kapcsolatos kereseteket a többi aláíró állam és magánszemélyek nyújthatják be.
http://www.vajma.info/cikk/szerbia/15500/Az-Emberi-Jogok-Europai-Birosaga-ele-kerul-a-restitucios-torveny.html, 2011. október 8. [15:33]