„Szerbia nem feledte, ki harcolt a fasizmus ellen”

Božidar Đelić kormányalelnök a Szerbia és az Európai Unió: Kilátások – kihívások elnevezésű belgrádi gazdasági konferencián a parlamentben elfogadott vagyon-visszaszármaztatási törvénnyel kapcsolatban úgy fogalmazott az újságíróknak adott nyilatkozatában, hogy nem véletlenül volt szükség a demokratikus átalakulást követően tizenegy évre annak a jogszabálynak a megszületéséhez, mely a történelem egyik fájdalmas pontját hozza vissza a közéletbe.

(Fotó: Dávid Csilla)

– Törekedtünk arra, hogy a törvény hozzájáruljon a történelmi megbékéléshez. A magyar kisebbség kérésére született meg az a módosítási indítvány is, mely pontosította: senki sem lehet kollektív bűnelkövetés áldozata. Szerbia a kollektív bűnösség elve ellen foglalt állást. Ezért támogatjuk a hágai törvényszék munkáját is, mely vezetéknév és név szerint kimondja, ki miért tehető felelőssé. A módosítási indítvány azonban nem tudta megszerezni a parlamenti többséget. Mivel a kormányt a képviselőház alakítja meg, és nem fordítva, más választásunk nem maradt, mint hogy visszavonjuk az indítványt. A törvény szövege azonban még így sem mond ki semmi rosszat a társadalom egyik csoportjával szemben sem. Ha valaki a megszállók soraiban harcolt, az nem jelenti azt, hogy a nép, amelyikhez tartozik, egészében fasiszta. A jogszabály annyit üzen csupán: Szerbia nem feledkezett meg arról, ki harcolt a fasizmus ellen, s ki volt mellette néhány évtizeddel ezelőtt – foglalt álláspontot a kormányalelnök.
Mint mondta, igaz, hogy Magyarország elégedetlenségét fejezte ki a megszületett törvény miatt, de az is igaz, hogy a magyar külügyminiszter elismerte, nem a két ország közötti, bilaterális kérdésről van ez esetben szó. Emiatt a kérdés nem válhat európaivá sem, tette hozzá, utalva dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes azon kijelentésére, hogy Magyarország elképzelhetetlennek tatja, hogy a kollektív bűnösséget törvényben megfogalmazó, illetve kimondó ország az EU közösségének a része lehessen.
– Folytatni fogjuk a párbeszédet Magyarországgal, de mindenekelőtt a szerbiai magyar kisebbséggel, hogy minél hatékonyabban rámutassunk, a törvény nem jelenti a kollektív bűnösség elismerését egyik nemzetiség esetében sem, így a magyar vagy német nemzetiség esetében sem. Azok azonban, akik tagjai voltak a megszálló erőknek, legyenek azok szerbek is, nem jogosultak a vagyon-visszaszármaztatásra – hangsúlyozta Božidar Đelić.

v.ár
Magyar Szó, 2011. október 4. 5. o.



BELGRÁD MEGMAGYARÁZNÁ, HOGY MIÉRT NEM SZÓL AZ ÚJ TÖRVÉNY A KOLLEKTÍV BŰNÖSSÉGRŐL


Belgrád folytatni kívánja a párbeszédet Budapesttel és főleg a Szerbiában élő magyar kisebbséggel, s meg szeretné magyarázni, hogy „nincs kollektív bűnösség”, de azok, akik a megszálló erők tagjai voltak, legyenek szerbek, vagy más nemzetiségűek, nem jogosultak vagyon visszajuttatására és kárpótlásra - jelentette ki Božidar Đelić, a szerb kormány alelnöke hétfőn (szeptember 3-án – B. A. megj.)Belgrádban
Đelić elutasította a Magyarország részéről megfogalmazott bírálatokat, amelyek szerint a második világháború után az egykori Jugoszláviában kisajátított vagyon visszaadásáról, illetve annak pótlásáról szóló szerb törvény él a kollektív bűnösség elvével. Đelić annak a reményének adott hangot, hogy a Magyarországgal és a Szerbiában élő magyar kisebbséggel folytatandó további dialógus során ezt a „félreértést” tisztázzák.

Magas rangú magyar tisztségviselők az elmúlt napokban több alkalommal is bírálták Belgrádot a törvény elfogadása miatt. A Tanjug idézte Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettesnek Szabadkán elhangzott szavait, amelyek szerint „mindent megteszünk Szerbiáért az unió felé vezető úton, de úgy véljük, hogy egy olyan ország amely valakiket kollektíve megfoszt jogaitól, nem lehet még tagjelölt sem”.
Đelić kijelentette: Magyarország valóban kifejezte elégedetlenségét a restitúciós törvénnyel kapcsolatban, de neki „Martonyi János, a magyar diplomácia vezetője azt mondta, hogy ez bilaterális kérdés, és nem kell európai kérdéssé válnia”.
Đelić szerint Belgrád arra törekedett, hogy a törvény elfogadása a történelmi megbékélés kiegészítő elemévé váljon. A vajdasági magyar kisebbség követelésére módosító javaslatot terjesztettek be, amely pótlólagos magyarázatot adott volna arra, hogy „senki sem lehet kollektív bűnösség tárgya”.
„A módosító javaslat azonban nem ment át a parlamenti szavazáson, ezért visszavontuk. Az elfogadott szöveg semmi olyanról nem szól, amely bármi módon társadalmunk valamely csoportja ellen irányulna” – mondta Đelić, majd hozzáfűzte: „Ha valaki a megszálló erők tagja volt, az nem jelenti azt, hogy az egész nép az volt – ez csak azt jelenti, hogy Szerbia nem felejti el, ki harcolt a fasizmus ellen”.
Ami a törvényt illeti – mondta –, a parlamenti vita után világossá vált, hogy „nincs meg a többség a törvény ilyen értelmű megváltóztatásához, legalábbis a parlament jelenlegi összetételében”.
A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) kezdeményezésére a szerb kormány eredetileg elfogadta a VMSZ módosító javaslatát, de később visszavonta azt, így a vagyon visszaadására és a kárpótlásra nem csak a megszálló erők külföldi állampolgárai, hanem senki sem jogosult azok közül, akik a második világháború idején, akár kényszer hatására is, de eleget tettek a mozgósítási parancsnak. A megszorítás értelemszerűen kiterjedne a leszármazottakra is. (MTI)
http://www.vajma.info/cikk/szerbia/15469/Belgrad-megmagyarazna--hogy-miert-nem-szol-az-uj-torveny-a-kollektiv-bunossegrol.html