Eredményesnek értékelte a Boris Tadićtyal folytatott hétfői (október 17-i – B. A. megj.) tárgyalását Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke. Keddi sajtótájékoztatóján kiemelte, olyan végeredmények születtek, amelyek egyrészt kielégítőek, másrészt biztatóak. Szavai szerint a kielégítő eredményre a költségvetés módosításáról történt beszélgetés során jutottak.
Pásztor: Elemi érdekünk, hogy Szerbia közelebb jusson az Európai Unióhoz, de ez nem történhet meg úgy, hogy mindez a vajdasági magyarságnak megszégyenítést, megbélyegzést jelentsen
– A köztársasági költségvetés módosítása során elfogadásra került a VMSZ módosítási indítványa, és a köztársasági elnök úr szóbeli garanciát adott arra, hogy Vajdaság megkapja azokat az elmaradt pénzeket, amelyek az elmúlt hónapokban adósságként felgyülemlettek, elsősorban a nagyberuházási alapnál a kivitelezők irányába – számolt be Pásztor István.
Ennek köszönhetően a tartomány ki tudja majd fizetni a mintegy 4 milliárd dinárnyi adósságot, és ezáltal a nagyberuházási alap partnerei ki tudják majd fizetni az alkalmazottak és a szállítók béreit, valamint megteremtődhet annak az esélye is, hogy ezek a beruházások folytatódjanak, vélekedett a VMSZ elnöke. Mint megjegyezte, mindez többek között az utak, a művelődési házak, a vízvezetékek, ipari parkok, templomok, illetve például a szabadkai színház vonatkozásában is fontos.
– Ezt mindenféleképp előrehaladásként lehet értékelni, amely kétségkívül a VMSZ erőszakos politikájának eredménye, ugyanis a szavazataink nélkül nem lett volna meg a parlamenti többség a költségvetés megszavazásához – szögezte le a VMSZ elnöke.
Biztató eredmény született a kollektív bűnösség ügyével kapcsolatban. Mint azt a VMSZ többször is leszögezte, a fennálló helyzet elfogadhatatlan, és amennyiben ezen nem sikerül változtatni, akkor Szerbia tagjelölti státusát illetőleg december 9-én Magyarország nagy valószínűséggel élni fog vétójogával. Pásztor szerint ez azonban a vajdasági magyarságnak sem jelentene jó megoldást, egyrészt mert egy ilyen végkifejlet a kollektív bűnösség elvének jogi erőre emelését jelentené, másrészt viszont elemi érdekünk, hogy Szerbia közelebb jusson az Európai Unióhoz. Azonban Pásztor szerint ez nem történhet meg úgy, hogy a vajdasági magyarságnak megszégyenítést, megbélyegzést jelentsen. A tárgyaláson e problémára is megoldást kerestek.
– Hamarosan újra parlamenti eljárásba kerül a rehabilitációról szóló törvény, amely egy teljesen új, átfogó jogszabály lesz. E törvényben lehetne szabályozni, hogy ki számít a megszálló erők tagjának, és aki emiatt kizárható lehetne az egyéni felelősség és a bűnelkövetés bírósági bizonyítási kötelezettsége alapján a vagyon-visszaszármaztatásból. Ez a megoldás kizárná a kollektív bűnösséget – magyarázta a VMSZ elnöke.
Szavai szerint a politikai értelemben történt megállapodáson túl megtekinthette a jogszabály szövegének javaslatát. Mint megjegyezte, a jogszabály szövege a VMSZ számára alapként elfogadható azzal, hogy egy-két olyan pontosítást eszközölnélek, amellyel egyértelművé tennék a rendelkezéseket.
– Az elkövetkező napokban ezeket a pontosításokat szakértői szinten végigtárgyaljuk. Bízom abban, hogy ezeket a javaslatokat beépítik majd a tervezetbe. Amennyiben ez megtörténik, akkor a jelenlegi tervek szerint a jogszabály november folyamán a parlament elé kerülne. Ez a megoldás mindenféleképpen pozitív elmozdulást jelent – mondta Pásztor.
Mint megjegyezte, a fent említett megoldást a VMSZ támogatni tudná, és így elhárulnának azok az indokok, amelyek miatt Magyarország élne vétójogával. Ameddig a szóban forgó törvény nem kerül elfogadásra, addig a vagyon-visszaszármaztatási törvénnyel kapcsolatban beadott alkotmánybírósági keresetet a VMSZ nem vonja vissza, hangsúlyozta Pásztor. Arra az újságírói megállapításra, miszerint a vagyon-visszaszármaztatási törvény formailag továbbra is alkotmányellenes marad, a VMSZ elnöke kiemelte, hogy csupán addig, míg rehabilitációs törvény elfogadásra nem kerül.
– Egy szövegszerű kapocs jönne létre a két törvény között. A vagyon-visszaszármaztatási törvénynek a rehabilitációs törvény, tulajdonképpen egy speciális törvényi rendelkezése lenne, amely feloldaná a kollektív bűnösség elvét – érvelt Pásztor.
Végezetül elmondta, hogy a rehabilitációs törvényt tovább építve azt is el szeretnék érni, hogy hatályon kívül helyezzék azokat a bírósági ítéleteket, amelyekkel kollektív bűnössé lettek nyilvánítva az 1944-45-ben kivégzett – elsősorban mozsori és csúrogi – magyarok.
dió
Magyar Szó, 2011. október 19., 4. o.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése