Szerbia kizárja a kárpótlásból azokat, akik a II. világháborúban a Jugoszláviát megszálló csapatok tagjai voltak. Köztük sok délvidéki magyar és a sváb is van.
Elemzők szerint Szerbia uniós tagságát is veszélyezteti a belgrádi vezetés által életbe léptetett új vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvény. A jogszabály – tovább éltetve a kollektív bűnösség elvét – kizárja a kárpótlásból mindazokat, akik a második világháborúban a Jugoszláviát megszálló csapatok tagjai voltak. Köztük sok délvidéki magyar és a sváb is van. A magyar kormány és a vajdasági magyarság képviselői még a jogszabály elfogadása előtt többször aggodalmukat fejezték ki a törvény miatt, az Európai Unióba igyekvő Belgrádot azonban ez hidegen hagyta.
Szabadkai idős emberek, akik a második világháború idején magyar honvédek voltak. Ők azok, akik a szerbiai vagyon-visszaszármaztatási törvény értelmében nem jogosultak elkobzott vagyonuk visszaigénylésére. Pedig a szerb kormány korábban Magyarország, illetve a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselőinek nyomására módosította a jogszabályt. Ez alapján a vajdasági magyarok is igényt tarthattak volna a kárpótlásra.
„A törvény szóhasználatával élve a megszálló erők tagjai abban az esetben nem vehetnek részt a kárpótlási folyamatban, amennyiben külföldi állampolgárságúak voltak a megszállás idején, magyarán a külföldi katonák nem vehetnek részt ebben a folyamatban. Ez kétséget kizáróan eltörli a vajdasági magyarság szempontjából a kollektív bűnösség elvét, mert a vajdasági magyarok a második világháborút követően nem veszítették el szerb állampolgárságukat” – hangoztatta nemrég Varga László, a VMSZ parlamenti képviselője.
Csakhogy korai volt az öröm, mert a szerb kormány egy nap után visszavonta a módosító javaslatát. A magyar képviselők ellenszavazata mellett a belgrádi parlamenti többség elfogadta a kollektív bűnösséget tovább éltető törvényt. Németh Zsolt a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára ekkor bekérette Szerbia budapesti nagykövetét, és tájékoztatta a magyar kormány álláspontjáról. Eszerint az elfogadott jogszabály nemcsak az általános nemzetközi és európai jogelvekkel ellentétes, hanem Szerbia európai uniós tagjelölti kérelmével is. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szabadkai látogatásán azt mondta: Magyarország átgondolja Szerbia támogatását, amennyiben a szerb államfő aláírja a kérdéses törvényt.
„Mi mindent megteszünk Szerbia uniós csatlakozásáért, de az emberi jogokkal ellentétes, az Unió éthoszával ellentétes és a magyar nemzeti érdekekkel ellentétes szabályozás esetén kénytelenek vagyunk átgondolni Szerbia tagjelölti státuszának lehetőségét” – mondta Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese.
Boris Tadic szerb államfő egy nappal később mégis aláírta a törvényt. Az Európai Bizottság október 12-én teszi közzé véleményét Szerbia uniós tagjelölti státusáról. A VMSZ képviselői az alkotmánybírósághoz fordultak a kollektív bűnösséget megerősítő törvény hatályon kívül helyezéséért.
„Ennek a törvénynek az elfogadás egy 10-11 éves adósság. Ma arról beszélni, hogy aki nem szavaz egy ilyen vasvillával összehányt szövegre, az veszélybe sodorja Szerbia európai jövőjét, az azt gondolom, hogy jó volna, ha meggondolná, hogy milyen mondatot fogalmaz meg és mond ki. Mi rajtunk ezt a történetet nem lehet leverni és ilyen áron, semmiféleképpen nem lehet ránk kényszeríteni ilyen megoldásokat” – emelte ki Pásztor István, a VMSZ elnöke.
A svábok is kárpótlás nélkül maradnak
A törvény nemcsak a magyarokat érinti hátrányosan, a vajdasági svábok is kárpótlás nélkül maradnak. Vezetőjük szerint Szerbiában kettős mércével mérnek.
„Szerbiában ma valakinek van mersze bennünket vádolni kollektív bűnösséggel? Ők naponta hangoztatják, hogy Hágában név szerint ítélkeznek a háborús bűnösök felett, akiknek van nevük és vezetéknevük. Ha személyes a felelősség, a szerb nép így tolmácsolja – ami igaz is, nincs kollektív bűnösség –, de akkor engedjék meg, hogyhogy nincs kollektív bűnösség, ha beszélünk a szerb gaztettekről a kilencvenes években és hogyhogy van kollektív bűnösség, ha beszélünk a második világháborúról, hogy mi történt a németekkel meg a magyarokkal” – osztotta meg felháborodását Weiss Rudolf, a szabadkai Német Népi Szövetség elnöke.
Czérna Miklós ma 92 éves. 1943-ban mozgósították. Akkor Vajdaság Magyarországhoz tartozott, így magyar állampolgárként neki is menni kellett a magyar hadseregbe. Három év után hazatért, de nem volt nyugalma.
„Szálka voltam a szerbeknek a szemében, hogy magyar katona voltam. Hát mit tehettem: még én ezért még az UDBÁ-ra is kerültem. Meg rángattak, kérdezték... vertek és azt mondták, hogy nekem volt rangom, meg kitüntetésem. Hány oroszt lőttem agyon? Bizony mondtam olyanokat... még anyámat is meg a testvéreimet is megtagadtam” – meséli Czérna Miklós.
Évtizedekig hallgattak a volt magyar honvédek, és a közmegítélés szerint bűnösként éltek, jóllehet besorozásukkor csupán parancsot teljesítettek, mégpedig az akkori egyetlen legális államhatalomét. De a mai napig kollektív bűnösnek számítanak Csúrog, Mozsor és Zsablya elűzött magyarjai is.
„1944. január 22-én már meghozták ezt a döntést, hogy minden csúrogi magyar kollektív bűnös, egytől egyig mindenki és január 23-án már ki is űztek az otthonunkból. Majd 1946-ban a zsablyai népbíróság hozott egy másik döntést és ezzel lettek jogosultak, hogy elvegyék a vagyonunkat” – mondja Teleki Júlia, egykori csúrogi lakos.
Több mint 60 éve a csúrogi magyarok házaiban mások laknak, földjeiket idegenek szántják. A szerb sajtóban pedig arra a kérdésre, hogy mi lesz, ha Magyarország meggátolja Szerbia uniós csatlakozását. Nenad Csanak, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga elnöke azt mondta: ha az EU és azok között kell választanunk, akik polgártársainkat kivégezték, és a Dunába, a jég alá dobták, hát nagyon el kell gondolkodnunk. Képtelenség, hogy az EU fasisztákkal zsaroljon bennünket.
Az Európai Bizottság azt ígérte: ellenőrzi és figyeli a törvény alkalmazását. Brüsszel ennél sokkal többet nem igazán tehet, az uniós szerződés szerint ugyanis a tulajdonjog kérdése a tagállamok hatáskörébe tartozik. A Bizottság a jövő héten értékeli Szerbia uniós felkészültségét. Ahhoz, hogy Belgrád zöld utat kapjon a tagjelöltségre, valamennyi tagállam jóváhagyására van szüksége. A szerb miniszterelnök-helyettes szerint Magyarország kritikái nem befolyásolják a brüsszeli véleményt.
Forrás: Duna Térkép, 2011. október 06. csütörtök 19:49
http://www.hirado.hu/Hirek/2011/10/06/17/A_vajdasagi_magyarok_mellett_a_svabok_sem_kapnak.aspx
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése