Az anyaország kiáll a délvidékiek mellett

Semjén Zsolt: Magyarország számára elfogadhatatlan, hogy a kollektív bűnösséget törvényben kimondó ország az EU közösségének a része lehessen

Magyarország szabadkai főkonzulátusán vasárnap (október 2-án – B. A. megj.) ünnepélyes állampolgársági eskütételt keretében ezúttal 54 vajdasági magyar vált az anyaország állampolgárává. Az eseményt megtisztelte jelenlétével Dr. Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese, valamint Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár. Korsós Tamás szabadkai főkonzul köszöntője után Semjén Zsolt szólt az egybegyűltekhez:
„Minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen érték, Istennek egy sajátos gondolata. A többi nemzethez hasonlóan a magyar nemzetnek is az az elsődleges küldetése, hogy megőrizze az őseink által ránk hagyott alapvető gazdagságot: nyelvünket, kultúránkat és történelmünket. Ez olyan érték, amit egyes-egyedül mi adhatunk az egyetemes emberiségnek. Ha mi eltűnünk a történelemből, akkor az egyetemes emberiség lesz örökre szegényebb egy sajátos dallammal, Istennek egy gondolatával, azzal, amit magyarságnak nevezünk. Nekünk, magyaroknak, legalapvetőbb küldetésünk az, hogy megőrizzük, megmunkáljuk és felmutassuk magyarságunkat. Ennek eszköze a magyar állam és a magyar állampolgárság.

Semjén Zsolt: Egyetlen magyar nemzet van, egyetlen magyar állampolgársággal

– Ha végignézek a magyar történelem évszázadain, akkor azt látom, hogy a magyar nemzet Szent István óta nemcsak kultúr-, hanem közjogi nemzet is, amit mai kifejezéssel az állampolgárság tartott össze. Most lehetőségünk nyílik arra, hogy a történelem viharai által szétszakított magyar nemzetet, amely persze mindig egy volt nyelvében, kultúrájában és történelmében, a közjog vasabroncsával is egybefogjuk. Amikor megalkottuk az állampolgársági törvényt, nagyon figyeltünk arra, hogy ne legyen A és B kategóriájú állampolgár. Egyetlen magyar nemzet van, egyetlen magyar állampolgársággal. Köszönetet is szeretnék mondani. Édesanyám erdélyi származású, tehát tudom, hogy milyen küzdelem az elszakított részeken megtartani a magyarságot. Azzal, hogy a délvidékiek megtartották a nemzethez való hűségüket és megőrizték nyelvünket, kultúránkat, példát mutattak a magyarországi magyarságnak – hangsúlyozta Semjén Zsolt.
Az állampolgársági eskütétel után a miniszterelnök-helyettes a kettős állampolgárok szavazati jogáról nyilatkozott az újságíróknak. Kiderült, hogy az erre vonatkozó törvényt idén ősszel fogadja el az Országgyűlés. Az állampolgárság és a szavazati jog egymástól elválaszthatatlanok, szögezte le Semjén Zsolt.
– Ugyanarra a listára lehet majd szavazni Budapesten, Pécsett, Szegeden, Pozsonyban, Szabadkán vagy Los Angelesben – nyilatkozta Semjén Zsolt, aki kitért a Szerbiában most aktuális népszámlálásra is és magyarságunk megvallásának fontosságát hangsúlyozta. Ezzel részint őseinknek, részint pedig utódainknak tartozunk, emelte ki. Az utódállamokban akkor lehet a magyar érdekeket érvényesíteni, ha a magyarság vállalja nemzeti hovatartozását, szögezte le Semjén Zsolt.
A miniszterelnök-helyettes újságírói kérdésre a nemrégiben elfogadott restitúciós törvény kérdését is elemezte: „Elfogadhatatlannak tartjuk a jogszabályt. Szögesen ellentétes az emberi jogokkal, amelyek függvényében csupán egyéni bűnösség van, kollektív nem. Senki sem felelhet az apja vagy a nagyapja tetteiért. A jogszabály ellentétes az Európai Unió erkölcsi mércéivel is. Következésképpen fájó szívvel, de határozottan azt kell mondanunk: Magyarország számára elfogadhatatlan, hogy a kollektív bűnösséget törvényben megfogalmazó, illetve kimondó ország ilyen módon az EU közösségének a része lehessen. Mi mindent megtettünk Szerbia uniós csatlakozásának az érdekében, de egy ilyen kollektív jogfosztás mellett elképzelhetetlennek tartjuk, hogy egy ország akárcsak tagjelölti státust is kapjon. Bízom abban, hogy részint a szerb elnök úr és részint a szerb politikum is átgondolja a dolgot és meghozza azt a törvénymódosítást, amely lehetővé teszi, hogy az embereket egyéni életútjuk és ne kollektív megítélés alapján mérlegeljék. Mi abban vagyunk érdekeltek, hogy Szerbia az EU tagjává váljon, de ez csak akkor történhet meg, ha az ország elfogadja az unió erkölcsi normáit jelentő alapvető elveket. Szeretnénk, ha nem kellene felülvizsgálnunk a magyar álláspontot, hogy támogatjuk-e Szerbia tagjelölti státusát, de ez a törvény arra kényszerít bennünket, hogy kénytelenek legyünk felülvizsgálni.”

P. E.
Magyar Szó, 2011. október 3., 1. és 4. o.

Hozzászólások (16):
http://www.magyarszo.com/fex.page:2011-10-03_Az_anyaorszag_kiall_a_delvidekiek_mellett.xhtml