Oldalak
▼
2011. november 9., szerda
Hatpárti levél Cvetković kormányfőhöz
A kisebbségi politikai szervezetek a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítását kezdeményezik
Hat szerbiai kisebbségi párt levélben fordult Mirko Cvetković szerbiai kormányfőhöz a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsaival kapcsolatos törvény módosítása ügyében. Az alábbiakban ezt a levelet közöljük teljes terjedelmében.
Tisztelt Elnök Úr!
A kisebbségi pártok alulírott elnökei javasoljuk, hogy Szerbia Köztársaság Kormánya vizsgálja meg a Nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló hatályos törvény módosításának és kiegészítésének lehetőségét. Úgy véljük, hogy ez a 2009. augusztus 31-én meghozott törvény sok vonatkozásában nem felel meg az elvárásoknak.
Erre utal Milan Marković államigazgatási és önkormányzati miniszternek a Szerb Képviselőház nemzetek közötti viszonyokkal foglalkozó bizottságán elhangzott kijelentése is, miszerint “a nemzeti közösségekről szóló törvény rossz, s hosszú távon ez a dokumentum nem fog eredményeket hozni, miközben megváltoztatásához széleskörű konszenzusra lenne szükség”. (Dnevnik, 2011. szeptember 1.)
Úgy véljük, hogy a Törvény módosítására és kiegészítésére megteremthető a széles körű konszenzus, legalábbis ha a nemzeti kisebbségekről van szó, ezért azt javasoljuk, hogy az eddigi, immár gazdag tapasztalatok alapján nyissanak politikai vitát a dokumentumnak a társadalom egésze reális igényeihez igazításának lehetséges irányvonaláról.
Ezzel összhangban a Törvény szövegének javítására a következő irányvonalakat emeljük ki:
1. Még a Törvény tervezetéről szervezett vita szakaszában, 2008 végén hangsúlyoztuk annak szükségességét, hogy a nemzeti tanácsok a képviseleti rendszer szerves részét képezzék. E követelés abból az elkötelezettségből ered, hogy a nemzeti tanácsok, mint ahogyan az más képviseleti testületek esetében is van, olyan képviseleti testületek legyenek, amelyek legitim módon feltárják, megfogalmazzák és képviselik egy maghatározott nemzeti kisebbség alapvető, a nemzeti identitás megőrzéséhez fűződő érdekeit. Mindenekelőtt az oktatásról, a tájékoztatásról és a kultúráról, valamint a kisebbségek nyelvének a nyilvános kommunikációban történő egyenrangú használatáról van szó.
2. A legitim nemzeti tanácsok megválasztásának céljából elengedhetetlen a kisebbségi választói jegyzékeknek az általános választói jegyzékből való kivonat formájában történő kidolgozása. A kisebbségi választó jegyzéknek a közokirat tulajdonságaival kell rendelkeznie. Az általános választói jegyzékből való hiteles kivonatnak az illetékes állami szervtől kell erednie, amely a meghatározott nemzeti kisebbség reguláris részvétele mellett magára vállalja ezeknek a dokumentumoknak a rendszeres frissítését is. Egy meghatározott nemzeti kisebbség választói jegyzéke szerintünk kettős funkciót lát el. Alapot képez nem csak az adott nemzeti kisebbség nemzeti tanácsa tagjainak megválasztásához, hanem e kisebbség képviselőinek megválasztásához a Szerbiai Képviselőházban és Vajdaság AT Képviselőházában szavatolt képviselői helyek odaítélésekor történő választások alkalmával is.
3. Szem előtt tartva, hogy a nemzeti tanácsoknak az általános képviseleti rendszer szerves részeinek kell lenniük, meg kell határozni a jelölési eljárás során az általános előírások összehangolt alkalmazásait is. Ebben az értelemben a nemzeti tanácsok tagjainak megválasztásakor a jelöltek állítása csak a nemzeti előjellel bíró pártoknak, továbbá (meghatározott feltételek között) polgárok csoportjának jogosultsága lehessen.
Ezzel a megoldással összhangban az egyesületek és más civil szervezetek nem vehetnek részt a jelöltállítás eljárásában.
A lehetséges érdekellentétek kiküszöbölése céljából a nemzeti tanácsok tagjainak megválasztásában nem vesznek részt azok, akik a végrehajtó hatalomban tisztséget töltenek be, vagy akiket a végrehajtó hatalom vezetői pozícióba nevezett ki.
A nemzeti tanácsok tagjainak megválasztásában csak azok a választók vehetnek részt, akik szerepelnek a kisebbségi közösség külön választói jegyzékén.
4. El kell hárítani a nemzeti kisebbségeknek a Szerb Köztársaság és Vajdaság AT képviseleti testületeiben való részarányos képviseletével kapcsolatos alkotmányellenes helyzetet. Egy adott kisebbségnek a képviseleti testületekben való részarányos képviselete meghatározásának kiindulópontjaként a 2011 októberi népszámlálás adatai szolgálnának. A szavatolt képviselői helyek intézménye sok országban sikeres eszközt jelent a kisebbségi közösségek képviselőinek az állam törvényhozói tevékenységébe való bevonására.
5. Szem előtt tartva a nemzeti előjelű pártok általános anyagi helyzetét, az idevágó törvény módosításával meg kell teremteni a feltételeket ahhoz, hogy ezek a pártok részt vehessenek az általános parlamenti választásokon, hogy a kisebbségi választói jegyzéken szereplő választópolgárok megválaszthassák képviselőiket a köztársaság és a tartomány képviselőházaiba.
6. A nemzeti tanácsok illetékességének az érvényes törvényben szereplő meghatározási módja nem tett eleget az elvárásoknak. Ezért elengedhetetlen, hogy a meglévő (elvben csekély), a döntési jog és a vétó intézményét jelentő meghatalmazások mellett a nemzeti tanácsok részére megállapítsanak egy általános illetékességet is. Hogy a továbbiakban a nemzeti legitimitásuk alapján a nemzeti identitás megőrzésével kapcsolatos egyéb kérdéseket is kezdeményezhessenek, s hogy az illetékes állami szervekhez történő folyamodás alapján erre 60 napon belül joguk legyen választ is kapni.
7. Tekintettel a tapasztalt hiányosságokra, a Törvény 114. szakaszát, amely a nemzeti tanácsok eszközei elnyerésének kritériumaival és módozataival kapcsolatos, konkretizálni kell.
Újvidék, 2011. november 8.
Tisztelettel:
Ágoston András elnök, Vajdasági Magyar Demokrata Párt, Temerin
Đorđe Čović, elnök, Horvátok Demokratikus Közössége , Szabadka
Csonka Áron, elnök, Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége, Óbecse
Rácz Szabó László, elnök, Magyar Polgári Szövetség, Zenta
László Bálint, elnök, Magyar Remény Mozgalom, Szabadka
Jan Paul, elnök, Szlovák Párt
Vajdasági Magyar Demokrata Párt
HÍRLEVÉL IX. évf. 250. szám
2011. november 9.
A HATOK ÉS A CVETKOVIC-LEVÉL
Hat kisebbségi (négy magyar, és egy-egy szlovák és horvát) párt levéllel fordult a szerb kormány elnökéhez.
Mirko Cvetkovicot arra kérik, hogy az illetékes miniszter és a pártok véleményét figyelembe véve, kezdeményezze az ellentmondásos nemzeti tanácsokról szóló törvény megváltoztatását, hogy a nemzeti tanácsok végül alkalmasak legyenek az illető kisebbség önazonosságával összefüggő érdekek feltárására, kifejezésére és legitim képviseletére.
A levéllel kapcsolatban a Magyar Szó megkereste Ágoston Andrást, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) elnökét.
Diósi Árpád (Magyar Szó):
Szerkesztőségünk megkapta Öntől a levelet, amelyet Mirko Cvetković kormányfőnek címeztek. Ezzel kapcsolatban a következő kérdések alapján kérnék öntől egy nyilatkozatot.
Kérdéseim:
1. Mi a levél célja, kértek-e, vagy kérni fognak-e a kormányfőtől találkozót?
2. A nemzeti tanácsokról szóló törvény megváltoztatása érdekében, mit tudnak még tenni?
3. A nemzeti tanácsokról szóló törvényben miket kifogásolnak a leginkább és milyen megoldásokat ajánlanak helyette?
Ágoston András:
1. Levelünk célja, hogy közösen reagáljunk az illetékes szerb miniszter nyilatkozatára, miszerint a nemzeti tanácsokról szóló törvény rossz, és hosszabb távon nem hozhat eredményt. Meg, hogy nincs elég politikai akarat a megváltoztatásához.
Úgy gondolom, hogy a hat párt levele hozzájárulhat ahhoz, hogy összejöjjön a politikai akarat a jogszabály megváltoztatásához. A levél a sikeres nemzeti közösségek közötti összefogás bizonyítéka. S egyben a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) belülről jövő kemény bírálata.
2. A napokban felkérjük a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökét, Pásztor Istvánt, hogy csatlakozzon a kezdeményezésünkhez, majd megkeressük az albán és a szandzsáki pártokat is.
3. Alapvető kifogásunk, hogy a törvény nem teszi lehetővé a tényleges autonómia érvényesülését: hogy egy választott testület legitimen feltárhassa, kifejezhesse és képviselhesse a kisebbségi közösség érdekeit. Ezen kell változtatni.
Vajdasági Magyar Demokrata Párt
HÍRLEVÉL IX. évf. 249. szám
2011. november 8.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése