Kell-e aggódni a kárpótlási időszak miatt?

A szerb parlament által elfogadott restitúciós törvény nemcsak az úgynevezett „megszálló erők” tagjai és leszármazottaik vonatkozásában diszkriminatív, hanem a kárpótlási időszak meghatározásában is. A törvény ugyanis azon személyek és örököseik kárpótlásáról rendelkezik, akiket 1945. március 9. és 1968. február 15. között fosztottak meg vagyonuktól. Sajnálattal kell emlékeztetnünk arra, hogy a délvidéki magyar, német és horvát közösség vagyonának jelentős hányadát már 1945 márciusa előtt lefoglalták, s a tulajdonjog megsértésére nem egy esetben népirtás és etnikai tisztogatás keretében került sor. Ezen szomorú történelmi tényekre tekintettel javasoljuk, hogy a vagyon-visszaszármaztatási időszak kezdő napját 1944. október 17-ben határozzák meg, ugyanis ezen a napon vezették be a Délvidéken a jugoszláv kommunista katonai közigazgatást, s ekkortól vették kezdetüket a restitúciós törvény által jóvátenni hivatott jogsértések"– írtam 2011. október 22-én kiadott közleményemben.
A vajdasági Magyar Szó 2011. október 25-én közölt A kárpótlási időszak miatt felesleges aggódni című cikkében Varga László VMSZ-es képviselő igyekezett eloszlatni aggodalmaimat:"… valóban nagyon sok olyan eset van, amikor egyesek vagyonát fizikailag 1944 ősze és 1945 tavasza között vették el. A csúrogiak is ebbe a kategóriába tartoznak. Csúrogon elüldözték a falu teljes lakosságát, helyükbe pedig más emberek jöttek, akik elfoglalták házaikat. Viszont azok a jogi döntések, amelyekkel mondjuk a csúrogiakat megfosztották vagyonuktól, később születtek.

…A kárpótlási időszak akkor jelentene problémát, ha 1945 márciusa előtt is születtek volna olyan döntések, amelyek alapján valakinek a vagyonát elvették. Ilyen döntésről én nem tudok, senki sem fordult hozzánk ilyen információval az utóbbi hónapokban." - nyilatkozta Varga László

Sajnos kénytelen vagyok felhívni a képviselő úr figyelmét a Jugoszláv Népfelszabadító Antifasiszta Tanács (AVNOJ) elnökségének 1944. november 21-én hozott rendeletére "Az ellenséges vagyon állami tulajdonba vételéről, a nem az országban tartózkodó személyek vagyona feletti állami igazgatásról, valamint a megszállók által erőszakkal elidegenített vagyon kisajátításáról." Ezen rendelet alapján kobozta el ugyanis a jugoszláv kommunista katonai közigazgatás a csurogi és zsablyai kitelepített magyarok vagyonát.
Varga László kétségtelenül hivatkozhatna arra, hogy az AVNOJ rendeletét a jugoszláv képviselőház 1946. július 31-én törvényben erősítette meg. A vagyon-visszaszármaztatási törvény szövegéből azonban korántsem derül ki egyértelműen, hogy a vagyonuktól ténylegesen 1945. március 9. előtt megfosztottak esetében melyik jogforrás kibocsátásnak dátuma az irányadó: az 1944-es AVNOJ rendeleté vagy az azt megerősítő 1946-os törvényé. Mindez nagyon tág értelmezési keretet biztosít a jogalkalmazó számára, s könnyen előfordulhat, hogy a törvény végrehajtása során a kisebbségi közösségek tagjaira nézve hátrányos joggyakorlat fog kialakulni.
Meggyőződésem tehát, hogy a továbbra is fennálló jogbizonytalanság megszüntetése, s az örökösök aggodalmainak eloszlatása érdekében feltétlenül szükséges a restitúciós törvény szövegének ezirányú módosítása.

2011. október 24.

Cseszneky Miklós
http://keskenyut.hu/page/234/art/443/akt/1/html/kell-e-aggodni-a-karpotlasi-idoszak-miatt.html