Németh Zoltán válasza Pressburger Csabának

Tisztelt Csaba,
írásod hitelét vesztette azzal, hogy egyes dolgokban csúsztatsz. Nem mondod el, hogy a napi értékelés ellen már szinte az egész szerkesztőség fellázadt, mert egy ilyen értékelésnek elsősorban a főszerkesztő és a napi operatívának dolga lett volna, amit Te elegánsan átruháztál az egész szerkesztőségre, és olyan emberektől is kértél "szakmai" elemzést, akiknek a szakmához vajmi közük volt. A másik csúsztatás a best off, amit tulajdonképpen te szüntettél meg, néhány hónap késleltetéssel.
A talpnyalásról pedig annyit, hogy léteznek különböző talpak. Valóban azt gondolod, hogy az a talp, amelyet Te nyaltál, vagy még mindig nyalsz az igazi talp? Én azt gondolom, hogy semmilyen talpat nem kell nyalni, ám ahogy minden főszerkesztő beleesik ebbe a hibába, úgy Te is beleestél. Most mondjam el, hogy nagyon örültem annak, hogy kinevezted a szerkesztőbizottságot, de annak egyáltalán nem örültem, hogy ezt a testületet döntéseid során gyakran megkerülted. Történt ez a talptól függően, ha a talp bólintott, akkor kikérted véleményünket, ha a talp úgy gondolta, hogy ebben mi, mármint a szerkesztőbizottság nem vagyunk illetékesek, akkor hallgattál és tetted a talp által megkövetelt teendőket.
Azzal teljesen egyetértek veled, hogy az olvasók nem hülyék. De arra kérlek, hogy Te se nézd őket annak. Se őket, se a Magyar Szó dolgozóit. Mellesleg, ha még jól emlékszem, ennél a cégnél keresed a kenyeret. Keserű ugyan, de kenyér. Számomra is sokszor keserű volt, és ma is az, és hidd el hogy sokkal nagyobb és komolyabb bántalmakat éltem át az elmúlt harminc év alatt a Magyar Szónál, mint a tied volt e néhány – időnként megszakított év alatt, de ebbe ne bonyolódjunk bele --, de valahol -- és ez talán nevelés dolga, vagy kultúráé, vagy valami másé, talán bölcsességé, habár nem tartom magamat bölcsnek -- soha sem tartottam ildomosnak a lap szerkesztéspolitikáját, főszerkesztőjét, szerkesztőit nyilvánosan kritizálni. És ezt nem azért nem tettem meg, mert féltem volna a következményektől, hanem azért nem tettem meg, mert mindig is úgy gondoltam, hogy egy ilyen magatartás hozzám nem volna méltó.

Baráti üdvözlettel
Németh Zoltán
http://www.vajma.info/cikk/olvasok/71/Nemeth-Zoltan-valasza-Pressburger-Csabanak.html, 2011. december 23. [19:12]

Vonatkozó írás:
Pressburger Csaba: Amikor a talp visszanyal
http://bozokiantal.blogspot.com/search/label/Sajt%C3%B3