Oldalak
▼
2011. december 17., szombat
Ünnepnapok
Szerbia Köztársaság Hivatalos Közlönyének (Službeni glasnik) 2011. december 7-i 92. számában megjelent az állami és egyéb ünnepekről szóló törvény (1), amely bővíti ezeknek az ünnepeknek a sorát.
A most már hatályos törvény szerint, Szerbiában állami ünnep február 15. és 16., az ún. Sreten(i)je (Gyertyaszentelő Boldogasszony napja), Szerbia államiságának ünnepe, arra a napra való emlékezésként, amikor 1804-ben az orašaci gyűlésen elkezdődött az első szerb felkelés, és amelyen 1835-ben Kragujevácon kiadták majd eskütétellel megerősítették a Szerb Fejedelemség első alkotmányát.
Állami ünnepek még az Új év (január 1. és 2.), a munka ünnepe (május 1. és 2.) és a (fasizmus feletti) győzelem napja (május 9.). Amennyiben az állami ünnep vasárnapra esik, a következő napon is szünetel a munka.
Habár a Győzelem napja (május 9.) állami ünnep, de nem munkaszüneti nap. Úgyszintén ünnep, de nem munkaszüneti nap január 27., Sveti Sava (Szent Száva), vagyis a szellemiség ünnepe, április 22. a második világháború holocaust, a népirtás és a fasizmus többi áldozatainak emléknapja, június 28. Vidovdan (Vid napja), az 1389-es kosovói (rigómezei) csatára való emlékezés napja, október 21. a második világháború szerb áldozataira való emlékezés napja és november 11. az első világháborút lezáró békekötés napja.
Vallási ünnepek a Szerb Karácsony (január 7.) és a húsvéti ünnepek (nagypéntektől kezdve húsvét másnapjával bezárólag).
Szerbiában az állami és egyéb szervek, gazdasági vállalatok és a tevékenységek valamint a szolgáltatások egyéb formái az állami és vallási ünnepeken nem dolgoznak, kivéve azokat, amelyek tevékenysége, illetve a munkafolyamat technológiája folyamatos munkát követel.
A dolgozóknak jogban áll a következő vallási ünnepeket munkaszünettel ünnepelni:
– a pravoszláv (görökeleti) hívőknek a családi védőszent ünnepe (krsna slava) első napját;
– a katolikusok és más keresztény hívőknek karácsony első napját és a húsvéti ünnepeket (nagypéntektől húsvét másnapjáig), a saját naptáruk szerint;
– a mohamedán közösség tagjainak a ramazán (mohamedán ünnep, böjt, a Hidzsra-naptár 9. hónapjának első napja, 2008-ban augusztus 31.) és a kurbán bajrám első napját (nagy bajrám: négynapos áldozati ünnep a kis bajrám után néhány héttel);
– a zsidó hitközség tagjai a Yom Kippur, vagyis az engesztelés első napját (a zsidó kalendárium szerint tisri hónap tizedik napja, 2008-ban október 8.).
A Magyarország államiságáról történő méltó megemlékezés céljából az Országgyűlés megalkotta az „1991. évi VIII. törvényt a Magyar Köztársaság állami ünnepeiről”: E szerint a Magyar Köztársaság nemzeti ünnepei a következők:
1. Március 15-e, az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc kezdetének, a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja;
2. Augusztus 20-a, az államalapítás ünnepe, Szent István király emlékére;
3. Október 23-a, az 1956. évi forradalom és szabadságharc kezdetének, valamint a Magyar Köztársaság 1989. évi kikiáltásának napja.
A trianoni békeszerződés aláírásának napja, június 4-e 2010 óta a Nemzeti Összetartozás Napja nemzeti emléknap Magyarországon, melyet 2010. május 31-én iktatott törvénybe az Országgyűlés. A törvény kinyilvánította: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.
E napokon az egész magyar nemzet ünnepel, olyan személyiség(ek)ről vagy esemény(ek)ről emlékezik meg országos szinten, amely(ek) fontos(ak) egész nemzeti történelmünk szempontjából. E nemzeti ünnepek közül augusztus 20-át a magyar Országgyűlés hivatalos állami ünneppé nyilvánította. Ekkor emlékeznek meg Magyarország új államiságáról.
Emléknapjaink október 6., az aradi vértanúk emléknapja, és november 1., mindenszentek napja, amikor a magyar nemzet és az ország emléknapot tart. (Országos ünnep még az újév, a húsvét, a húsvéthétfő, május elseje, a munka ünnepe, a pünkösd, a pünkösdhétfő, a mindenszentek, a karácsony és a karácsony másnapja.)
Ezekhez a jeles napokhoz társulnak még a vajdasági magyarság külön ünnepei is. A Magyar Nemzeti Tanács (MNT) ugyanis, a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságának védelméről szóló törvény alapján, 2005. szeptember 23-án határozatot hozott a vajdasági magyarság nemzeti jelképeiről és ünnepeiről. Jeles napjaink olyan eseményekhez, személyekhez és dátumokhoz kötődnek, amelyeknek különös jelentősége van a vajdasági magyarság önazonosságának megőrzése szempontjából:
1. a magyar kultúra napja (január 22.):
Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én fejezte be a Himnusz szövegének a megírását.
2. az anyanyelvi világnap (február 21.):
Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) 1999-ben nyilvánította február 21-ét a Nemzetközi Anyanyelvi Nappá. 1952-ben a pakisztáni hatóság Bangladesben az urdu nyelvet tette hivatalossá, holott a bangladesiek nyelve a bengáli volt. Utcai megmozdulások törtek ki és a harcok során többen meghaltak. Ennek a napnak az emléke ez a világnap.
3. a magyar sajtó napja (március 15.):
1848-ban e napon nyomtatták ez első szabad magyar sajtóterméket.
4. a vajdasági magyar könyv és olvasás napja (március 29.):
1885-ben ezen a napon született Kosztolányi Dezső.
5. a magyar költészet napja (április 11.):
1905-ben ezen a napon született József Attila.
6. a táncművészet világnapja (április 29.):
1983 óta a klasszikus balett óriásának tartott Jean-Georges Noverre születésnapján ünnepli a világ a tánc világnapját.
7. az Európa-nap – az Európai Unió Ünnepe (május 9.):
1950. május 9-én Robert Shumann lefektette a mai Európai Unió alapjait, egy konkrét
megvalósításokon, tényleges szolidaritásokon alapuló Európa létrehozását tűzve ki célul.
8. Nemzeti Összetartozás Napja (június 4.):
A Magyar Országgyűlés június 4-ét, a trianoni békeszerződés aláírásának napját, a 2010. évi XLV. törvénnyel a Nemzeti Összetartozás napjává nyilvánította.
9. a vajdasági magyar irodalom napja (július 27.):
1893-ban ezen a napon született Szenteleky Kornél.
10. a magyar dráma napja (szeptember 21.):
1883-ban ezen a napon volt Madách Imre Az ember tragédiája című drámai költeményének ősbemutatójára a Nemzeti Színházban.
11. a vajdasági magyar mozgókép napja (október 13.):
Lifka Sándor 1911-ben, Szabadkán e napon nyitotta meg első az első önálló mozit a valamikori Hungária kávézó épületében.
12. a délvidéki magyar színjátszás napja (október 29.):
1945-ben e napon avatták fel a szabadkai színházat.
13. a magyar tudomány napja (november 3.):
A pozsonyi Országgyűlés 1825. November 3-án döntött a Magyar Tudományos Akadémia
megalapításáról.
14. a magyar közoktatás napja (november 22.):
A magyarországi Pedagógusok Szakszervezete a magyar közoktatás helyzetének, gondjainak bemutatására, valós társadalmi megítélésének elősegítése céljából 1991-ben kezdeményezte, hogy november 22-én tartsák a magyar közoktatás napját.
15. a kisebbségek világnapja (december 18.):
A Magyar Kormány a kisebbségbarát társadalmi légkör kialakítása és fenntartása érdekében az ENSZ Nemzeti vagy Etnikai, Vallási és Nyelvi Kisebbséghez tartozó személyek Jogairól szóló Nyilatkozata elfogadásának napját, december 18-át, a kisebbségek napjává nyilvánította.
A délvidéki magyarság jelentős dátumai közé tartozik, habár nem számít hivatalos ünnepnek, október 21., Magyar Tanszék Napja is. Sinkó Ervin, költő, író, irodalomtörténész, tanulmányíró, pedagógus 1959. október 21-én tartotta meg székfoglaló előadását az újvidéki Bölcsészettudományi Kar Szabadság téri épületében, és ugyanezen a napon kezdte meg munkáját az Magyar Tanszék az akkor már öt éve megalakult Bölcsészettudományi Kar kötelékében. Ezt a napot a Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke magáévá tette, ehhez a naphoz köti a tanszék napját. Hagyományosan a tanszéknapi ünnepség keretében adják át a Sinkó Ervin Irodalmi Díjat.
Újvidék, 2011. december 17.
Bozóki Antal
__________
1 Zakon o državnim i drugim praznicima u Republici Srbiji, Objavljen u "Sl. glasniku RS", br. 43 od 17. jula 2001, 101/07 i 92/2011(Törvény Szerbia állami és egyéb ünnepeiről, megjelent Szerbiai Hivatalos Közlönyének 2001. július 17., 2007. évi 101. és a 2011. december 7-i 92. számában).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése