Fontos kitételt tartalmaz a kisebbségvédelemről az európai uniós tagországok külügy-, illetve EU-ügyi minisztereinek Szerbiával kapcsolatban kedden Brüsszelben elfogadott következtetése – hívta fel a figyelmet Győri Enikő, a Külügyminisztérium uniós ügyekért felelős államtitkára a találkozó után újságíróknak nyilatkozva.
A következtetéshez csatolt egyik nyilatkozat ugyanis az uniós csatlakozás fontos elemének minősíti a kisebbségek jogainak védelmét és tiszteletben tartását, továbbmenve az eddigi megfogalmazásokon, amelyek "a kisebbséghez tartozó személyek" jogainak védelmét mondták ki.
Győri Enikő megerősítette, hogy a miniszteri értekezlet Szerbia tagjelölti státusának megadását javasolta a Brüsszelben csütörtökön és pénteken összeülő uniós állam- és kormányfőknek, de a végső döntést a csúcstalálkozóra hagyta.
http://www.vajma.info/cikk/szerbia/16244/Tagjeloltseg-Fontos-kitetelt-a-kisebbsegvedelemrol.html,2012. február 28. [18:32]
Korodi Attila: Románia európai szellemiségű kisebbségpolitikát vár Szerbiától
Románia elvárja Szerbiától, hogy ne csak a Vajdaságban alkalmazzon európai szellemiségű kisebbségpolitikát, hanem az ország egész területén - jelentette ki az MTI-nek kedden Korodi Attila, a román képviselőház külügyi bizottságának elnöke.
A politikus elmondta: Szerbia nem ismeri el a Timok völgyében élő román kisebbséget, a vlachokat, akik semmilyen jogosítvánnyal nem rendelkeznek. Belgrád vlach kisebbségnek tekinti ezt a közösséget, és nem ismeri el, hogy ők is románok, mint a Vajdaságban élő bánáti román kisebbség tagjai.
Korodi szerint a vlachoknak nincs anyanyelvű oktatásuk, és román nyelvű egyházi szertartást sem biztosítanak számukra.
Rámutatott: Románia támogatja Szerbia EU-tagjelölti státusát, ugyanakkor elvárja, hogy Belgrád tanúsítson nyitottságot ebben a kérdésben, és javasoljon megoldásokat.
"Románia nem tudja elképzelni úgy az európai uniós integrációt, hogy Szerbia nem rendezi az emberi jogokhoz tartozó kisebbségi jogvédelmet európai szellemiségben" - mondta a külügyi bizottság elnöke.
Az Európai Unió tagországainak külügyminiszterei kedden javasolták, hogy Szerbia váljon hivatalos EU-tagjelöltté. A keddi ülésen azért nem sikerült eljutni a végérvényes döntésig, mert Románia további garanciákat tartott szükségesnek annak érdekében, hogy a Szerbiában élő román kisebbség jogai kellő védelmet élvezzenek.
http://www.vajma.info/cikk/szerbia/16243/Korodi-Attila-Romania-europai-szellemisegu-kisebbsegpolitikat-var-Szerbiatol.html, 2012. február 28. [18:18]
Románia kész megvétózni Szerbia EU-tagjelölti státusát
Románia megakadályozza, hogy Szerbia EU-tagjelölti státust kapjon, ha Belgrád nem hoz konkrét intézkedéseket a vlach kisebbség helyzetének javítására – közölte pénteken honlapján a Danas című szerb újság az ország vezetéséhez közel álló forrásra hivatkozva.
A szerb vezetés diplomáciai csatornákon, csütörtökön késő délután kapta meg az erről szóló értesítést, s úgy döntött, hogy azonnal intenzív párbeszédet kezd – a Szerbiával szemben egyébként barátian viselkedő – Romániával. A Danas forrása emlékeztetett arra, hogy Románia egyike annak az öt EU-tagállamnak, amely nem ismerte el Koszovó függetlenségét.
A vlachok a Balkán-félsziget különböző országaiban (Albániában, Bulgáriában, Görögország, Horvátországban, Macedóniában, Romániában és Szerbiában) élő népcsoportok, amelyek a latinból kialakult származó nyelveket beszélnek. Jelentősebb etnikai kisebbséget alkotnak Romániában (Dobrudzsa tartományban). Saját magukat Görögországban, Romániában, Macedóniában és Albániában arománoknak nevezik, és csak a többi országban használják önmagukra a vlach nevet. A többi nép azonban mindenhol vlachoknak hívja őket. A dél-romániai románokat a 19. századig szintén vlachoknak hívták. Havasalföld román fejedelemség román neve Valachia, azaz Vlachföld volt. A vlach szó régi magyar változata az „oláh” volt.
MTI
http://erdely.ma/kozeletunk.php?id=111592
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése