Március 25.

A rabszolgaság és a tengerentúli rabszolga-kereskedelem áldozatainak emléknapja (Međunarodni dan sećanja na trgovinu robljem i žrtve prekomorske trgovine robljem / International Day of Remembrance of the Victims of Slavery and the Transatlantic Slave Trade)

1807. ezen a napon írta alá III. György angol király (1760–1820) a rabszolga-kereskedelem eltörléséről szóló törvényt. Az egykori kezdeményezés egy fiatal tory képviselőtől, William Wilberforce-tól származott, de az ügy igazi prófétája mégsem ő, hanem a rabszolgaság eltörlésére már 1787-ben társaságot alapító, ifjú cambridge-i diák, Thomas Clarkson volt. Őt tekintik egyébként ezért az első, modern emberjogi mozgalom atyjának, aki egyesíteni tudta a cél érdekében a kvékerek, az anglikánok és a társadalom más, bűntudatot érző tagjainak törekvéseit.
A törvény jelentősége messze túlterjedt a szigetország partjain. Noha Franciaország – átmenetileg – már 1794-ben törvényen kívül helyezte a rabszolga-kereskedelmet, Dánia 1804-ben, több észak-amerikai állam pedig 1807-ben hozott ugyanilyen törvényt, csak a kor legnagyobb tengeri hatalma, Nagy-Britannia volt olyan helyzetben, hogy hadiflottája révén a tiltásnak világszerte érvényt is tudjon szerezni.
A korabeli köznyelvben „háromszög-kereskedelemnek” nevezték azt, amikor Európából rummal, fegyverekkel, textíliákkal és más ipari termékekkel megrakott rabszolgaszállító hajók keltek útra a nyugat-afrikai partok felé, hogy a rakományt ott rabszolga-kereskedőkkel emberekre cseréljék el, majd – szerencsétlen áldozataikkal a fedélzeten – átvitorlázzanak az Atlanti-óceánon. Mai becslések szerint a rabszolga-kereskedelem évszázadai alatt legalább egymillió ember lelte halálát a hajók gyomrában, útban az amerikai partok felé.
A XV. és a XIX. század között körülbelül 20 millió afrikai rabszolgát hurcoltak keresztül az Atlanti-óceánon. Ez a „láthatatlan” embertömeg tette évszázadokon át gazdaggá Európát, úgy, hogy közben be sem tette a lábát a kontinensre.
Abban minden történész egyetért, hogy Afrika népessége körülbelül 25 millió fővel csökkent, és ez például nagyban hozzájárult a XIV. században virágzó, méretében Nyugat-Európánál is nagyobb mali királyság bukásához. A rabszolga-kereskedelem bevételei komoly mértékben járultak hozzá a XVIII. és XIX. század kereskedelmi-ipari forradalmához.
Az ENSZ-közgyűlése (a 2007. december 17-i 62/122 számú határozattal) – 2008-tól kezdődően – ezt a napot a rabszolgaság és a tengerentúli rabszolga-kereskedelem áldozatainak emléknapjává nyilvánította. (Augusztus 23. a rabszolga-kereskedelem eltörlésére és megszüntetésére emlékezés nemzetközi napja,december 2. pedig a rabszolgaság felszámolásának világnapja!)


Március utolsó vasárnapja
A nyári időszámítás kezdete (Početak letnjeg računanja vremena / Daylight seving time begins)

A nyári időszámítás kezdete március utolsó szombatjáról vasárnapra virradó éjszaka, 2 óra. A befejezése október utolsó szombatjáról vasárnapra virradó éjszaka, 3 óra. Az időszámítás-váltást hagyományosan az energiatakarékosság igényével indokolják. Maga a reform háborús idők szülötte. 1916-ban, Amerikában vezették be először az alternatív – nyári – időszámítást.