Június 29.

Június utolsó szombatja

A magyar szabadság napja / A szovjet csapatok kivonása (Dan slobode

Mađarske / Dan odlaska sovjetskih trupa / The Day of Hungarian Freedom – Withdrawal of Soviet Troops)

Az Országgyűlés 2001. május 8-i ülésén döntött erről az emléknapról. 1991. június 30-án fejeződött be hivatalosan a szovjet csapatok kivonása Magyarországról. 1944. március 19-e óta először nem állomásozott idegen katona magyar földön.

1990. március 10-én Moszkvában megegyezés született a magyarországi szovjet csapatok kivonásáról. Az egyezmény 1991. június 30-át rögzítette a kivonulás befejezéseként. A II. világháború vége óta „ideiglenesen” magyar területeken állomásozó csapatok kivonása 1990. március 12-én kezdődött meg és – hivatalosan – 1991. június 30-ig tartott, de gyakorlatilag már június 16-án befejeződött.

A Magyaroszágon állomásozó Déli Hadseregcsoport 1990 márciusában kezdte meg kivonulását Magyarországról. A felszereléseket, harcászati eszközöket és a lebontott laktanyák épületelemeit a záhonyi átrakó pályaudvaron létesített katonai rakodóbázison tették át a magyar szerelvényekből a szovjet vagonokba. A több mint egy éves művelet során a szovjet fél végig tartotta a „menetrendet”: a katonák naponta egy-egy szerelvényt indítottak útnak a szomszédos ország közeli-távoli vidékeire. A személyi állomány kivonása ezzel párhuzamosan zajlott. Az első, szovjet katonákat hazaszállító katonavonat, amely a Veszprém megyében szolgálatot teljesített harckocsiezred egy gépesített lövész zászlóalját vitte a Szovjetunióba, 1990. március 13-án hagyta el Magyarország területét.

A következő 15 hónap folyamán összesen másfélezer, katonákat és eszközöket szállító szerelvény távozott az országból. A hatalmas mennyiségű eszköz és személy szállítása nagy munkát, de jelentős árbevételt is hozott a MÁV-nak. Az 1991. június 16-án elindult utolsó katonavonat a felszámolt rakodóbázisok felszereléseit vitte magával. Az utolsó szovjet katona, Viktor Silov altábornagy, a Magyaroszágból kivonult Déli Hadseregcsoport parancsnoka 1991. június 19-én 14 óra 50 perckor ért a záhony-csapi határállomásra, ahol néhány mondattal elköszönt a magyar részről kivezényelt Annus Antal altábornagytól, honvédelmi államtitkártól, majd a kézfogást követően 15 óra 01 perckor a záhony-csapi hídnál gyalog lépte át a magyar határt.

Mindezeknek emléket állítva az Országgyűlés 2001. május 8-án elfogadta az ország szabadsága visszaszerzésének jelentőségéről és a Magyar Szabadság Napjáról szóló koalíciós előterjesztést, amely június 19-ét – az utolsó idegen megszálló katona Magyarországról történt távozása emlékére – nemzeti emléknappá, június hónap utolsó szombatját (2003-ban: június 28.) a Magyar Szabadság Napjává nyilvánította.

 

 

Nemzetközi Duna Nap (Međunarodni dan Dunava / International Danube Day)

A Duna a világon az egyetlen vízfolyás, melynek vízgyűjtő területén 19 ország osztozik. A Duna Védelmi Nemzetközi Bizottság (ICPDR – International Commission for the Protection of the Danube River) kezdeményezésére 2004. június 29-én ünnepelték először a folyó menti országok a Nemzetközi Duna Napot, annak apropóján, hogy tíz évvel korábban ezen a napon Szófiában a Duna és vízgyűjtő területe védelme érdekében aláírták a Duna Védelmi Nemzetközi Egyezményt.

A felek, akkor abban állapodtak meg, hogy a folyó és vízgyűjtője védelmében együttesen lépnek fel a szennyezés ellen, valamint a fenntartható vízgazdálkodás érdekében. A cél az volt, s maradt, hogy a Nemzetközi Duna Nappal felhívják a figyelmet erre a számos nemzet által naponta használt és sokszor kihasznált folyóra, és ezzel egyfajta dunai szolidaritást alakítsanak ki. A Duna Védelmi Nemzetközi Bizottság az eseményből hagyományt kívánt teremteni. A folyó előtti tisztelgésben partner az Egyezményhez csatlakozott minden ország. Ezen a napon hajókürtöléssel, szórakoztató és szakmai programokkal, kiállításokkal tisztelegnek a Duna-medence országai a világ „legnemzetközibb”, azaz legtöbb országot érintő folyama, a Duna előtt.

A Design Világnapja (Svetski dan industrijskog dizajna / World Industrial Design Day).

A Design Világnapját, június 29-ét, az Ipari Formatervezési Társaságok Nemzetközi Tanácsa (International Council of Societies of Industrial Design – ICSID), 2007-ben, alapításának 50. évfordulója alkalmából hirdette meg.

A világ számos pontjához hasonlóan, Magyarországon ötödik alkalommal ünneplik meg a Design Világnapját.

 

 

Szent Péter és Pál apostolok napja – „Péter-Pál”  (Dan Svetog Petra i Pavla / Day of Saint Peter and Saint Paul)

Június 29-én van Péter és Pál napja, a két szent vértanúhalálának feltételezett napja.

Szent Pál (Saul, Paulus) előkelő zsidó családban született a Benjamin törzsből, akiktől a római polgárság jogát is örökölte, s így a Saul mellett már születésekor megkapta a latin Paulus nevet is. A Jézus Krisztusban hívők ellensége volt, mígnem 37-38-ban Damaszkuszba menvén az odamenekült keresztényekért, az úton megjelent neki az Üdvözítő, és a városba érve megtért, s megkeresztelkedett. (Ennek ünnepe a Pál fordulása: január 25.) Ezután csak a Paulus nevet használta. Nagy jártasságot szerzett a görög irodalomban és a tudományokban, így az apostolok és tanítványok közül kiemelkedett műveltségével. Előbb bizonyos időt töltött igehirdetőként, talán remeteként valahol a szíriai sivatagban, s térített Szíriában, szülőföldjén, Kilikiában. Három apostoli útján bejárta Ciprust, Kis-Ázsiát, Makedóniát, Görögországot, megfordult Korinthoszban. 58 körül Jeruzsálembe ment, ahol elfogták és Cezareába, majd két évi fogság után Rómába vitték, ahonnan legtöbb apostoli levelét írta. 66-ban Rómában újból börtönbe vetették, s a következő évben az ostiai úton, az Aquae Salviae nevű helyen lefejezték. Pál 14 levele az Újszövetségben olvasható. A görög és latin nyelvűek közt végzett sikeres munkája nyomán Pált gyakran nevezik a „pogányok apostolá”-nak. Temetkezési helyének a San Paolo Fuori le Mure római bazilikát tartják.
Szent Péter, az első pápa, a pápák és halászok védőszentje Betszaidában (Genezáret tava mellett) született, eredeti neve Simon volt, Jézus adta neki a Péter nevet. Bátyjával, Andrással halászattal foglalkozott a galileai-tengeren. Jézus első követői és tanítványai közé tartozott, akik tanúi voltak Krisztus csodatételének a Genezáret-tavon, amikor a napok óta semmit sem fogó halászoknak beszéde hatására megtelt a hálójuk. Simán és Péter, elhagyva mindenüket csatlakozott a Tanítóhoz. Péter apostol lett, s azok sorában az első, az apostolok fejedelme, az az erős kőszikla, melyre Krisztus egyházát építette.
Mint Krisztus tanítványai közül a legjelentősebb, Krisztus halála után ő került a keresztény vallás, az új vallás élére. Ő alapította meg az első keresztény hitközösséget, és elsőként hirdette az igét. Térítő munkája Rómában teljesedett be, a hagyomány szerint itt alapította meg a pápaság intézményét, de a történészek ezt vitatják. A Néró római császár uralkodása alatt kitört első keresztényüldözés idején Péter is kereszthalállal halt meg, de kérelmére fejjel lefelé, mert nem találta méltónak magát arra, hogy mesteréhez hasonlóan szenvedjen.
Relikviái Rómában a róla elnevezett bazilika főoltára alatt lehetnek
A hagyomány szerint a betakarítás kezdetének, az aratásnak napja, a parasztság ünnepe. 2012-ben a kuláküldözés idején tönkretett magyar gazdák emléknapjává nyilvánította az Országgyűlés június 29-ét. 


A meleg büszkeség (nemzetközi) napja (Međunarodni dan ponosa (gej žena i muškaraca) / The International Day for Gay Pride)

Az 1969-es stonewalli lázadásnak állít emléket, amikor egy meleg klub látogatói törvényeket felrúgva szembe szálltak a rendőrséggel. A stonewalli lázadás tiszteletére 1970. június 29-én szervezték meg először New Yorkban a Christopher Street Gay Liberation Day (Christopher utcai Meleg Felszabadulás Nap) felvonulást, amelyet azóta minden évben megtartanak. Időközben a felvonulás kulturális és politikai fesztivállá terebélyesedett. 

A meleg büszkeség-napi felvonulást Magyarországon 1997. szeptember 6-án szervezték meg először.

A melegbüszkeség (angolul gay pride) a szexuális kisebbségek (melegek, leszbikusok, biszexuálisok és transzneműek / Lesbian Gay Transgender Bi-Sexual – LGTB) identitáspolitikai mozgalma. A mozgalom alapvetései, hogy a homoszexualitás a heteroszexualitással azonos értékű; hogy az azonos nemű párokat a különnemű párokkal azonos jogok kell hogy megillessék; illetve hogy a társadalmi elfogadáshoz és a jogegyenlőség eléréséhez szükség van rá, hogy a melegek és leszbikusok nyíltan felvállalják szexuális orientációjukat.

A mozgalom látványos megjelenése a világ számos pontján megrendezett büszkeségnapi felvonulás.