Újabb harács

Kisebbségjogi jegyzet

Tavaly október 7-én már írtam arról, hogy a szerb kormány (a 2011. május 26-i rendeletével) bevezette a postaküldemények utáni kötelező pótfizetést a begrádi Vracsaron lévő Szent Száva-templom részére (http://www.vajma.info/cikk/tukor/4445/). A postai feladványokra megfizettetett tíz dináros pótfizetéses bélyegekből akkor mintegy 65 millió dinár, illetve 650 ezer euró gyűlt össze a szerb pravoszláv templom javára.

Az Cvetković kormányt a rendelet miatt nyilvánosan bírálták, mivel azokat a polgárokat is (pót)fizetésre kötelezte, akik nem hívők és nem tartoznak a Szerb Pravoszláv Egyházhoz (SPC). A kormányból azonban azt üzenték, hogy a Szent Száva-templom befejezése „nem a hit, a vallás és a hívők kérdése”, hanem „nemzeti projektum, amely még 1939-ben kezdődött”.

A szerb kormány 2011-ben nem először vezette be a pótbélyeg megfizettetését a Szent Száva-templom részére. 2006-ban úgyszintén kötelezték a polgárokat, hogy – minden postai küldemény után – nyolc dináros bélyeggel járuljanak hozzá a világon a legnagyobb ortodox templom építéséhez. 

Nevena Petrušić szerbiai esélyegyenlőségi biztos a bírálatok nyomán elmondta, hogy a rendelettel a kormány „nem diszkriminálta az ország többi vallási közösségét”. Szavai szerint, a többi vallási közösségnek is lehetősége van, hogy – a postai pótbélyegek nyomtatásáról szóló törvény alapján – ugyanilyen feltételek mellett kérjék a postai pótfizetést a saját szükségleteikre. Diszkrimináció akkor lépne fel, ha ezt a kérelmet elutasítanák, annak ellenére, hogy megvannak a törvény által megszabott feltételek – nyilatkozta Petrušić.

Mirko Đorđević vallási elemző ezzel kapcsolatban azt a retorikai kérdést vetette fel, hogy „vajon engedélyezné-e a kormány, hogy a polgároktól ugyanilyen módon gyűjtsék össze a pénzt egy római katolikus templom vagy dzsámi felépítésére”.

                A „Szerbia Ateistái” egyesület az alkotmánybíróságnál (AB) még 2011. augusztus 1-jén kezdeményezte a pótbélyeg bevezetéséről szóló rendelet alkotmányossági felülvizsgálatát, mivel „a vitatott rendelet szöges ellentétben van Szerbiai alkotmányának 11. szakaszával és a postai pótbélyegek kiadásáról szóló törvény 2. szakaszának 1. bekezdésével”.

                A szerb alkotmány 11. szakasza szerint „Szerbia Köztársaság világi jellegű állam. Az egyházak és a felekezetek külön vannak választva az államtól. Egy hitvallás sem állapítható meg, mint állami vagy kötelező”.

                A vitatott kormányrendelet Szerbiai minden polgára számára kötelezővé tette a pótbélyeg fizetését, miközben annak kizárólag vallási jellege van – szerb templom, vagyis vallási létesítmény építése. Tekintettel arra, hogy az alkotmány 43. szakasza „szavatolja a gondolat-, a lelkiismeret-a meggyőződés és a vallásszabadságot”, az ateista egyesület úgy tartja, hogy „az ateisták nem kötelesek egyetlen egyházat vagy vallási közösséget sem támogatni, miközben a vitatott rendelet ezt mindenki számára kötelezővé teszi”.

                A postai pótbélyegek kiadásáról szóló törvény 2. szakaszának 1. bekezdése szerint „az eladott pótbélyegekből befolyt összeget a humanitárius akciók, történelmi és kulturális eseményekről való megemlékezésre, közérdekű projektumok és egyéb társadalmi jelentőségű akciók pénzelésére kell fordítani”. Teljesen nyilvánvaló, hogy a Szent Száva templom építése nem ezekbe a kategóriákba tartozik, mivel a SPC létesítményei „magántulajdont képeznek és kizárólag az egyháznak és híveinek szolgálnak, vagyis nem képeznek általános javakat” – olvasható az ateistáknak az alkotmánybírósághoz intézett beadványában.

                Mindennek ellenére, a szerb Hivatalos Közlöny 2012. május 26-i 53. számban megjelent kormányrendelettel az idén is arra kényszerítik a nem pravoszláv vallású, vagy nem hívő polgárokat is, hogy saját akaratuk ellenére – mivel kénytelek igénybe venni a posta szolgáltatásait –, hogy augusztus 31-ig fizessék az egyébként feneketlen zsáknak tartott Szent Száva-templom építésre szolgáló 10 dináros postai pótbélyeget.

Az AB az ateisták kezdeményezésről továbbra is mélyen hallgat és bizonyára csak az után hozza meg döntését, hogy letelik a bélyeg megfizettetésének a napja. Szükséges lenne ezért, hogy valamelyik köztársasági képviselő – ha akadna vállalkozó szellemű – a szerb parlamentben feltenné a kérdést: Mekkora összeg gyűlt össze az idén a pótbélyeg megfizettetésével, mire költötték a tavaly beszedett 65 millió dinárt és meddig kívánják még kényszeríteni a polgárokat ennek a harácsnak a fizetésére?

Szégyenletes, hogy ebben a súlyos gazdasági helyzetben az állam egy ilyen építészeti monstrum pénzelésére kötelezi a polgárokat, miközben alig van pénz a fizetésekre és a nyugdíjakra, az iskoláknak, óvodának és a kórházaknak!

Újvidék, 2012. augusztus 26.

Bozóki Antal