Szeptember 8.

Az írás (írni-olvasni tudás) nemzetközi napja / Az írástudatlanság elleni küzdelem (alfabetizálás) nemzetközi napja / Analfabéta nap (Međunarodni dan pismenosti / International Literacy Day) 

Az analfabetizmust az ENSZ egy egyszerű üzenet megírására vagy elolvasására való képtelenségként definiált. Az írás-olvasás általánossá válása létfeltétele volt a modern ipari társadalmak kialakulásának, miként most a globalizációnak is. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a világon beszélt több ezer nyelv közül mindössze két-háromszáznak van írásbelisége. Szakértők általában háromféle analfabetizmust különböztetnek meg: elsődlegest, másodlagost és funkcionálist. Az első esetben az illető soha nem tanult meg írni és olvasni, a másodikban megtanult ugyan, de gyakorlat híján elfelejtette azt, míg a funkcionális analfabetizmus azt jelenti, hogy valaki tud ugyan írni és olvasni, de nem képes egy elolvasott szöveget megérteni és annak tartalmát elmondani.

 Az írástudatlanság súlyos problémát jelent az egyénre nézve, következményeként esélytelenné válik a munkaerőpiacon, s akadályozza a gazdasági élet fejlődését. XXI. században az írástudatlanok legnagyobb arányban továbbra is Afrika, Ázsia és Dél-Amerika kevésbé fejlett országaiban élnek. Európában mintegy 96 százalékos az írástudók aránya a felnőtt lakosságban, azonban nagyok az eltérések, az analfabetizmus még komoly probléma Közép- és Kelet-Európában. Magyarországon a XIX. század végén a lakosság fele analfabéta volt, jelenleg száz-kétszázezerre tehető azon honfitársaink száma, akik egyáltalán nem tudnak írni-olvasni. A felnőtt népesség legkevesebb 6-7 százaléka funkcionális analfabéta, azaz súlyos szövegértési problémákkal küszködik, nem olvas sem újságot, sem könyvet, más becslések szerint a felnőttek 25-30 százaléka sorolható ide. E napon az UNESCO kitüntetéssel jutalmazza azokat a szervezeteket, amelyek sokat tettek hazájukban az analfabetizmus felszámolásáért. Az alfabetizálás világnapján az UNESCO évről-évre felszólítja a világ országait az írástudó társadalom megteremtésére. 
Szerbiában 1,3 millió embernek van gondja az írással, olvasással, ennyinek nincs általános iskolája sem.

A fizioterápia világnapja (Svetski dan fizioterapeuta / World Physiotherapy Day)

Szeptember 8-a Fizioterápia Világnapja annak emlékére, hogy 1951-ben ezen a napon alakult meg a Gyógytornászok Világszövetsége. A világnapot 1995-ben (Magyarországon 1998-ban) tartották meg először.

A fizioterápia a természetes gyógymódok összességét jelenti, a természet energiáit (kémiai, mechanikai, hő, elektromos, mágneses) használja fel gyógyításra. Magába foglalja a mechanoterápiát (gyógytorna, masszázs), sz elektroterápiát (villanykezelés), a hidro- és balneoterápiát (gyógyvíz, iszapkezelés), valamint a fényterrápiát. (Nem tévesztendő össze a természetgyógyászattal és a fizikoterápiával, az utóbbin a köznyelv az elektromos árammal történő kezeléseket érti.)

A fizioterápia elsősorban annak köszönheti reneszánszát, hogy helyileg, a beteg testrészen fejti ki hatását, és helyes alkalmazása esetén nincs semmi mellék- vagy utóhatása. Manapság a fizioterápia gazdag tárházából a gyógytorna a legjelentősebb, köznapi értelemben ezt is értik alatta.

 

Szeptember második szombatja

Az elsősegélynyújtás világnapja (Svetski dan prve pomoći / World First Aid Day)

Tizenhat európai ország vöröskereszt szervezetének 2000-es kezdeményezésére szeptember második szombatján rendezik meg az elsősegélynyújtás világnapját. Így szeretnék ráirányítani a figyelmet arra, hogy kívánatos lenne az elsősegélynyújtás minél szélesebb körű ismerete a laikusok körében, mert az idejében és szakszerűen elvégzett beavatkozás sok esetben életmenthető lehet.
A váratlan rosszullét, az utcai, munkahelyi balesetek kényszerű szemtanúi a döbbenet perceiben nem mindig tudják, mi a teendő – holott a mentőkre várva néhány egyszerű beavatkozás ismerete életmentő lehet. Voltaképpen mindenkinek meg kellene tanulnia az elsősegélynyújtás alapelemeit, de legalább azt el kell érni, hogy egy-egy közösségben (munkahelyen, iskolában, szabadidősportban stb.) legyen valaki, aki elsősegélyt tud nyújtani az orvos megérkezéséig. Rendelet írja elő, hogy minden munkahelyen, minden műszakban elsősegélynyújtó felszerelést és elsősegély nyújtására kiképzett személyt kell biztosítani. A legfontosabb a vérzés csillapítása és az újjáélesztés technikája (szívmasszázs, mesterséges lélegeztetés), hiszen a klinikai halál állapotában minden perc számít. A Nemzetközi Vöröskereszt kimutatása szerint Nyugat-Európában a népesség döntő többsége kap elsősegély-képzést. Norvégiában a lakosság 95 százaléka, Ausztriában és Németországban 80 százaléka, míg Izlandon 75 százaléka kap használható és eredményes ismereteket ezen a területen. Számos országban azonban az arány drámaian alacsony, mindössze 5-10 százalék közötti. Magyarországon – egy 2011-es felmérés szerint – a magyarok mindössze 0,3 százaléka tud szakszerűen elsősegélyt nyújtani. A többség attól fél: ha segíteni próbál, több kárt okoz, mintha nem csinál semmit. Naponta hetven magyar ember szenved hirtelen szívhalált, amikor négy perc áll rendelkezésre, hogy a megálló keringést újra lehessen indítani. Újraélesztéssel – hirtelen szívhalál esetén – 10-12 ember életét lehetne megmenteni.
A Magyar Vöröskereszt 2008-ban megkezdte az elsősegélynyújtó családok hálózatának kialakítását.