Október 17.

A szegénység elleni küzdelem nemzetközi napja (Međunarodni dan borbe protiv siromaštva / International Day for the Eradication of Poverty)

„Valahányszor férfiakat és nőket arra ítélnek, hogy súlyos szegénységben éljenek, emberi jogok sérülnek. Magasztos kötelességünk, hogy erőink egyesítésével biztosítsuk a jogok érvényesülését” – mondta a francia Joseph Wresinski atya, az ATD-Negyedik Világ mozgalom alapítója, akitől a világnap gondolata származik. A kezdeményezés gyorsan és sokakat ragadott magával, s 1992-ben a világszervezet határozott a szegénység elleni világnap megtartásáról.
A közgyűlés felhívta a tagállamok figyelmét arra, hogy szenteljék ezt a napot a szegénység elleni küzdelemmel kapcsolatos konkrét tevékenységek bemutatásának, a kormányközi és civil szervezeteket arra kérte, hogy nyújtsanak segítséget a szegénység elleni küzdelemmel kapcsolatos tevékenységek megszervezéséhez a nemzeti kormányoknak.
2000-ben az ENSZ millenniumi csúcstalálkozóján a világ nemzetei nyolc fejlesztési célt fogalmaztak meg, ezek egyike szerint 15 év alatt felére csökkentenék a súlyos szegénységet, azaz a napi egy dollárnál kevesebből élők legalább egymilliárdos tömegét. (A szegénységi határ az árak emelkedése miatt azóta egy és negyed dollárra nőtt.) Az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) e téren nem derűlátó: előrejelzésük szerint 2015-ben mintegy 800 millió ember él majd rendkívüli szegénységben, de legalább másfélmilliárdan napi két dollárból tengődnek majd.
Az EU-ban 2010-ben minden hatodik ember élt a létminimum alatt, Magyarországon a lakosság 14, de a gyermekek 25 százaléka élt a szegénységi küszöb alatt. (MTVA – Sajtó- és fotóarchívum)

Szerbiában jelenleg nagyjából százezer ember él a szegénység határán, hangzott el szerdán a szegénység elleni küzdelem világnapján. A szegénység első számú oka a munkanélküliség. A vonatkozó felmérésekből kiderül: Szerbiában rohamos iramú az elszegényedés és a polgárok életszínvonalának romlása.

A társadalom szegénység szempontjából legérzékenyebb rétegét az idősek, az egyedül élők, a gyermekek, a romák és a falusiak képezik. A legtöbb nélkülöző Dél-, és Kelet-Szerbiában él – nyilatkozta Brankica Janković, a munkaügyi, foglalkoztatási és szociálpolitikai minisztérium államtitkára. Elmondta, hogy jelenleg 86 ezer polgár kap szociális segélyt, családi pótlékot pedig nagyjából 400 ezer gyermek után fizet az állam. A költségvetésből ezenfelül 72 népkonyhát támogatnak, és megközelítőleg 40 ezer ember étkezik ezeken a helyeken. A minisztérium a 2013-as évben is fenntartja a jelenlegi támogatási rendszert – közölte Janković.