Földet földért

Észak-Bácskából eddig több mint hétszázan jelezték vagyon-visszaszármaztatási igényüket

A szabadkai Vagyon-visszakövetelők Polgári Egyesületének tagjai a tegnap tartott sajtótájékoztatón a vagyon-visszaszármaztatás eddigi eredményéről számoltak be, illetve rámutattak azokra a problémákra, amelyek a restitúciós törvény alkalmazásakor felmerültek.

Milan Uzelac, a szabadkai egyesület elnöke elmondta, Észak-Bácskában eddig összesen 721 igénylést adtak át, ebből Szabadkán 207, Topolyán 155, Zentán 196, Kanizsán 67, Adán pedig 96 kérelmet nyújtottak be.

– Arról nincs információnk, hogy hány kérelmet dolgoztak fel a régióból, azonban tudjuk, hogy országos szinten a belgrádi Vagyon-visszaszármaztatási Ügynökséghez több mint kilencezer kérelmet adtak be, és eddig több mint hétszáz ügyben született döntés. Várhatóan összesen mintegy harmincötezer kérelem érkezik majd be az ügynökséghez. Eddig több mint 18 ezer négyzetméternyi üzlethelyiséget, több mint 11,5 ezer négyzetméternyi lakást, 250 hektár beépítetlen építési területet, öt hektárnyi erdőt és erdei földterületet, valamint mintegy ezerkétszáz hektár mezőgazdasági földterületet adtak vissza, ami összesen nagyjából hatvanmillió eurót ér.

Szabadkán az igénylések legnagyobb hányada mezőgazdasági 

földterületekre vonatkozik (Molnár Edvárd)

Az adatokból kiderül, hogy a legtöbb kérelem Újvidékről és környékéről érkezik, vagyis naponta mintegy ötven személy jelentkezik – tudtuk meg Milan Uzelactól.

Az elnök elmondta, a vagyon-visszaigénylőknek Szabadkán az egyes számú postán kell jelentkezniük és időpontot kérniük, hogy átadják a szükséges dokumentumokat. Munkanapokon 10, 12 és 14 órától fogadják a feleket, naponta összesen hatot. A szabadkai levéltár úgyszintén bekapcsolódott a munkába, így az ügyintézés elég szervezetten halad, de tekintve, hogy a telekkönyvi adatokra vonatkozó dokumentumok sokszor nem teljesek, ez lelassítja a folyamatot. A kérvények elbírálását az újvidéki Vagyon-visszaszármaztatási Ügynökség végzi.

– Egyesületünk kész segíteni minden tagjának, de elsősorban tanácsadás formájában, ugyanis a szükséges dokumentumok összegyűjtését és a kérvény benyújtását mindenkinek magának kell intéznie. Amennyiben az ügy összetettebb, akkor a legjobb ügyvédhez fordulni, ugyanis közel sem egyszerű lefolytatni a vagyon-visszaszármaztatást, hiszen az mellett, hogy sok dokumentumot kell mellékelni, több másik törvényt is figyelembe kell venni az eljárás során, például az örökösödési törvényt, az építési területekre vagy a mezőgazdasági földterületekre vonatkozó törvényt – hívta fel a figyelmet Uzelac.

Mint elhangzott, a vagyon-visszaszármaztatásról szóló törvény kapcsán számos észrevétel érkezett, de csak keveset fogadott el a parlament, így még mindig több ponton kellene módosítani azt. Egyik ilyen pont a mezőgazdasági földterületek visszaszármaztatására vonatkozik, melyeket a legtöbb esetben nem lehet olyan formában visszaadni, mint amikor elkonfiskálták őket, mert azóta számos tagosítás, tulajdonosváltás, átruházás vagy csere történt. Szabadkán az igénylések legnagyobb hányada is mezőgazdasági földterületekre vonatkozik, ezért az egyesület kérni fogja, hogy az államkötvényekkel való kártalanítás helyett, mely ha kifizetésre kerül, mintegy kétmilliárd eurót tesz majd ki, az állam inkább a birtokában lévő állami földterületekkel kárpótolja azokat az igénylőket, akiknek nem tudja visszaadni ugyanazt a földterületet, amely egykor a családjuk tulajdona volt.

Stevan Mačković, a Szabadkai Történelmi Levéltár igazgatója elmondta, az idén eddig mintegy ezren fordultak hozzájuk segítségért vagyon-visszaszármaztatás ügyében, s mint hozzátette, honlapjukon több formanyomtatvány is megtalálható, s a kérelmezők ezt kitöltve jelentősen megkönnyítik a levéltárban lévő szükséges dokumentumok összegyűjtését, melyekkel bizonyítani tudják, mit, hol és milyen alapon vették el a vagyont az elődeiktől.

s. l

Magyar Szó, 2012. november 8., 11. o. 

A írás is csak azt mutatja be, konkrét számokban, milyen vontatottan történik a vagyon-visszaszármaztatás. Arról már írtam, hogy a szabadkai bíróságon 1 év leforgása alatt csak 190 rehabilitálási kérvényt adtak át, ebből 88-at dolgoztak fel ezidáig. Hogy ebből mennyi a sikeres és mennyi a magyar, még nem tudni. Ha tudjuk, hogy rehabilitálás nélkül nincsen vagyon-visszaszármaztatás, akkor az adatok magukért beszélnek.  A fenti cikk is egy érdekes adatot közöl, idézet: „Milan Uzelac, a szabadkai egyesület elnöke elmondta, Észak-Bácskában eddig összesen 721 igénylést adtak át, ebből Szabadkán 207, Topolyán 155, Zentán 196, Kanizsán 67, Adán pedig 96 kérelmet nyújtottak be.” Tehát, a nagyobb részt magyar lakta településekrő1 egy év alatt összesen 721 igénylés érkezett! Ez nagyon kevés. Itt is csak feltételezhetjük mennyi a magyar és azt sem tudjuk milyen időszakra vonatkoznak a kérelmek, hiszen a titói rendszer több ízben végzett vagyon elkobzást. A vagyon-visszaszármaztatási törvény értelmében még egy év áll a károsultak rendelkezésére, hogy beadják az igénylésüket. Utána elvesztik a jogosultságukat. Ez volna az eredménye annak a nagy „sikertörténetnek” és az „egyenes” kiállásnak az egypárt és a  magyarországi politikum részéről?  
Csonka Áron