Oldalak

2012. november 14., szerda

Nikolić: a kisebbségek érdekében kell fejet hajtani a vajdasági vérengzések áldozatai előtt

A szerbiai magyar és a magyarországi szerb közösség érdekében kell fejet hajtani a második világháború idején történt vajdasági vérengzések áldozatai előtt – mondta Tomislav Nikolić szerb elnök az M1-nek adott keddi interjúban.
Az Este című műsorban azzal kapcsolatosan kérdezték az államfőt, hogy kedden budapesti látogatása során abban állapodott meg Áder János köztársasági elnökkel: közösen hajtanak fejet az 1942-es újvidéki razzia és az 1944-45-ös titói megtorlások vajdasági áldozatai előtt.
Tomislav Nikolić igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy ezzel új korszak kezdődik-e a két ország kapcsolatában. Szerinte a két államfő főhajtása már rég megtörténhetett volna, mert mindkét ország eldöntötte, hogy „nem a múltban él, hanem a jövőben”.
„Amikor háborúra kerül sor, minden népben akadnak olyanok, akik háborús bűncselekményeket hajlandók elkövetni, de ezek nem határozhatják meg örök időkre a népek jövőjét” – mondta az elnök.
A „temerini fiúk” ügyéről a szerb államfő elmondta, hogy alaposan megismerkedett az esettel, és néhány hónapon belül a nyilvánosság értesül arról, hogy milyen döntést hozott. Tévesnek nevezte a sajtóban megjelent információkat, amelyek szerint elutasította az egyik elítélt, Máriás József kegyelmi kérelmét. Tomislav Nikolić kijelentette, hogy eddig nem foglalt állást az elítéltek amnesztiájával kapcsolatban, de megjegyezte: „negatív” az álláspontja a bíróság döntéséről.
Öt temerini magyar fiatalt évekkel ezelőtt súlyos börtönbüntetésre ítéltek egy szerb férfi brutális bántalmazása miatt. A bírósági ítélet felháborodást okozott a délvidéki magyarok körében, az ügy többször felvetődött a magyar-szerb kétoldalú tárgyalásokon, és szó volt róla Áder János és Tomislav Nikolić budapesti megbeszélésein is.
„Kész vagyok arra, hogy jóindulattal kezeljem az esetet” – mondta a tévéinterjúban Tomislav Nikolić, ugyanakkor megjegyezte: a temerini incidens borzalmas bűncselekmény, a „legkegyetlenebb kínzás” példája volt. Felhívta a figyelmet arra, hogy a bíróság ítélethirdetéskor nem nézi, hogy ki milyen nemzetiségű, miközben a média nemzeti alapon kezeli az ilyen ügyeket.
Szólt arról is, hogy Szerbia nagyon jól megoldotta a kisebbségeket érintő kérdéseket, és a magyarok számára teljes mértékben biztosított a kisebbségi jogok gyakorlása.
„Nagyon örülnék, ha a magyarok részt vennének a köztársasági szintű kormányzásban is” – tette hozzá. Jelezte, hogy rendszeres kapcsolatot tart Pásztor Istvánnal, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökével, és rögtön tudomást szerezne róla, ha a magyarok bármilyen jogsérelmet szenvednének.
Koszovó és az európai uniós integráció kérdéskörét illetőn Tomislav Nikolić ismét kijelentette: Belgrád lemondana az EU-hoz való csatlakozásról, ha Brüsszel feltételül szabná Koszovó függetlenségének elismerését. (MTI)
(A képen: Tomislav Nikolić szerb elnök látogatást tesz a budapesti Nikola Tesla Szerb Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthonban - fotó: MTI)
 


http://www.vajma.info/cikk/tukor/5283/Nikolic-a-kisebbsegek-erdekeben-kell-fejet-hajtani-a-vajdasagi-verengzesek-aldozatai-elott.html, 2012. november 14. [0:39]


Máriás István szülei cáfolják az államfőt

Megdöbbenve vettük tudomásul Tomislav Nikolić szerbiai köztársasági elnöknek a 2012. november 13-án az MTV1 Este című műsorában tett kijelentését, amelyet az MTI összefoglalója alapján a Vajdaság Ma internetes hírportál is átvett. Abban az áll, hogy a magyarországi látogatáson tartózkodó politikus a hivatalba lépése óta még egyáltalán nem foglalkozott az öt temerini fiú kegyelmi kérelmének az elbírálásával. Noha mindegyik ott van az asztalán.
Fiunk, Máriás István a drákói szigorral meghozott bírósági ítélet nyomán 15 évre fegyházba került. Az ő kegyelmi kérelmét ez év március 22-én nyújtották be. Nikolić úr majd hét hónapi várakozás után, október 4-én el is bírálta: elutasította.  Fiunkat egy hónappal később, november elsején a börtönben tájékoztatták arról, hogy az államelnök elvetette a beadványát. Ügyvédjét erről egy héttel később, november 7-én kézhez kapott levelében értesítették. Minket, szülőket pedig a napokban. Dacára mindennek a tévéműsorban olyan kijelentést tett, hogy a sajtóban téves információk jelentek meg ezzel kapcsolatban, ugyanis Máriás István kegyelmi kérelmét nem is bírálta el. Márpedig a birtokunkban van az elutasított beadvány a szerbiai államelnök saját kezű aláírásával. Ebből viszont kénytelenek vagyunk arra következtetni, hogy a magas rangú politikus nem kezeli kellő komolysággal, az ügy fajsúlyának megfelelően ezt a kérdést. Komolytalan a hozzáállása, márpedig itt nem kevesebbről, mint a fiunk sorsáról van szó. Felháborodásunkat teljes mértékben megalapozottnak és jogosnak tartjuk. Egy államelnöknek igenis tudnia kellene, hogy mikor milyen dokumentumot látott el a kézjegyével.
Mellékletben megküldjük a szóban forgó elutasított kegyelmi kérvény másolatát.

Az elkeseredett Máriás szülők: Ilona és István
Temerin, 2012. november 14.



 

Az alaposságról

Szerbia Canossát járó köztársasági elnöke tévéinterjújának írott változatát olvasom az elektronikus sajtóban. Az egyik kérdésre adott válaszából többek között megtudom, hogy állítólag megismerkedett a „temerini fiúk” ügyével, s cáfolja a sajtóhíreket, „amelyek szerint elutasítja az egyik elítélt, Máriás József kegyelmi kérvényét.”
Nos, nem tudom, mennyire vegyem komolyan az elnök úrnak és tanácsadóinak az alaposságát, ugyanis ebből a tárgyból Tomislav Nikolić egy alkalommal már elbukott a vizsgán, igaz, még parlamenti képviselő korában. Emlékeztetőül: szinte már a temerini eset másnapján a parlamenti szószékről elhintett téves információival nagy mértékben hozzájárult a szerbiai közvélemény magyarellenes irányú hiszterizálásához. Ezek olyan tények, amelyek az egész ország nyilvánossága előtt játszódtak le. Szándékosan nem idézem most akkori szavait, mert a köztársasági elnöki tisztséget megilleti a védelem még gyakorlójával szemben is. Ettől azonban még nem kell sem vakokká, sem feledékenyekké válnunk.
Mármost ami Máriás József kegyelmi kérvényét illeti, ahhoz nem sokat lehet hozzátenni.
Csupán annyit, hogy a Petrović összeveréséért börtönbe került temeriniek közül a legtöbbet – 15 évet – kapott rabot nem Józsefnak, hanem Istvánnak (!) hívják. Hogy Máriás József ki lehet, nem tudom.
Ámde akkor kinek a kegyelmi kérvényéről nyilatkozott a köztársasági elnök úr? 
Csorba Béla
http://www.vajma.info/cikk/tukor/5284/Az-alapossagrol.html , 2012. november 14. [19:06]

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése