November 11.

Az első világháborút lezáró békekötés napja / Dan primirja u Prvom svetskom ratu / The First World War Peace Day)

Ezen a napon van az első világháború végén kötött fegyverszünet évfordulója, s Szerbiában most ünneplik először ezt a napot.

Az első világháború (I. világháború, a második világháború előtt egyszerűen csak a világháború vagy „a nagy háború”) 1914-től 1918-ig tartott. Az összesen több mint 15 millió ember halálát okozó, négy éven át tartó öldöklő küzdelem a korabeli gyarmat- és érdekeltségrendszer újrafelosztásáért indult. Bár valamennyi részt vevő nemzet meg volt győződve arról, hogy gyors offenzívával legyőzheti ellenfeleit, s fél év alatt véget érhetnek a hadmozdulatok, a háború végül négyévnyi véres küzdelemmé terebélyesedett. Az Osztrák–Magyar Monarchia szétesett a háború végére, valamint a német területszerzés illúziója is szertefoszlott. A háborút lezáró békerendszer igazságtalanságai a második világháború kitöréséhez vezettek

1918. november 11-én írta alá a franciaországi compiègne-i erdőben állomásozó vasúti szerelvényen a fegyverszüneti egyezményt Franciaország és Németország, amely „a tizenegyedik hónap tizenegyedik napján 11 órakor” lépett életbe. Ezt tekintik az első világháború végének hivatalosan, és a legtöbb európai országban ezen a napon emlékeznek meg az első világháború áldozatairól. 
Vasárnap Az ünnepen számos állami rendezvényt tartanak, megemlékeznek az 1914 és 1918 közötti háborús időszak ártatlan szerb áldozatairól.
Mivel november 11. ezúttal vasárnapra esik, így hétfőn is ünnepel Szerbia, tehát országos munkaszüneti nap. A szerb parlament tavaly hozta meg a törvénymódosítást, amellyel az ünnepek közé iktatta november 11-ét..

20 éve, 1992. november 11-én Budapesten Borisz Jelcin orosz elnök megkövette a magyar nemzetet az 1956. évi szovjet beavatkozásért.

1992. november 10-én Borisz Jelcin orosz államfő meghatározó jelentőségű látogatásra érkezett Budapestre. Személyében első ízben látogatott el orosz államfő Magyarországra, sBudapest egyben az első kelet-európai főváros volt, amelyet a Szovjetunió megszűnte után az orosz állam első embere felkeresett. November 11-én Antall József kormányfővel való találkozóján megállapodtak abban, hogy a magyarországi szovjet csapatkivonással kapcsolatban mindkét fél kölcsönösen lemond egymással szemben támasztott követeléseiről. Utólag ezt nevezték "nullamegoldás"-nak. Megállapodtak a Magyarországgal szemben fennálló szovjet kereskedelmi adósság rendezéséről. Emellett nyilatkozatot írtak alá a magyar-orosz együttműködés elveiről a nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségek jogainak biztosításában.
A szakminiszterek, Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter és Jevgenyij Szidorov orosz kulturális miniszter pedig együttműködési egyezményt írtak alá, hogy a II. világháború során és az azt követő időszakban a másik ország területére került kulturális értékeket visszaszolgáltatják.
Borisz Jelcin emellett átnyújtotta Göncz Árpád köztársasági elnöknek azokat az 1956-os dokumentumokat, amelyeket eddig a KGB és az SZKP KB archívumában őriztek. 11-én délután az orosz elnök mintegy félórás beszédet mondott a magyar Országgyűlésben. Borisz Jelcin kijelentette: a két ország történetében először fordul elő, hogy a demokratikus és szabad Oroszország elnöke a demokratikus és szabad magyar Parlamentben mond beszédet. Jelcin rámutatott: az orosz nép a magyar néppel teljes egyetértésben és barátságban kíván élni. Hazájában mindig is nagy érdeklődés nyilvánult meg a magyarok élete és kultúrája iránt. A politikus emlékeztetett arra, hogy milyen szomorú szerepet játszott a cári Oroszország az 1848-49-es forradalom leverésében, és hogy a történelem nem sokkal 100 év múltán sajnálatos módon megismétlődött. Az 1956-os év tragédiájára utalva Jelcin elnök kijelentette: Budapest utcáit szovjet tankok szabdalták, és ekkor az emberiség leckét kapott abból, hogy a totalitarizmus, a zsarnokság soha nem marad meg egy ország határain belül. Mint Jelcin fogalmazott: keserű az a tudat, hogy a Kreml vezetőinek parancsára orosz katonákat is belerángattak azokba a tragikus eseményekbe. A nemzeti felkelés azonban nem volt hiábavaló. Megmutatta: egy egész nép felismerte: nincs jövője, ha a kommunista diktátoroktól nem szabadul meg.
Az orosz államfő a magyar képviselők tapsát kiváltva jelentette ki: a kommunizmus örökre véget ért, és soha nem is tér vissza. Rámutatott: "ma fejet hajtunk 1956 minden áldozata előtt". Reményét fejezte ki, hogy az orosz archívumok anyagainak átadása hozzájárul a teljes igazság felderítéséhez. Erre azért van szükség, mert enélkül nincs megbocsátás. Beszéde végén Borisz Jelcin Széchenyi István gróf szavait idézte, aki hitt abban, hogy lesz Magyarország. Az orosz államfő kijelentette: ő is hisz ebben, és abban, hogy a két ország között becsületes partnerség, bizalom, szimpátia, töretlen érdeklődés lesz.

A hivatalos látogatáson Budapesten tartózkodó Borisz Jelcin, az Oroszországi Föderáció elnöke beszédet mond az Országgyűlés plenáris ülésén.
Budapest, 1992. november 11.
MTI Fotó: Mónos Gábor