November 25.

A nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja (nemzetközi napja) (Međunarodni dan protiv nasilja nad ženama / International Day for the Elimination of Violence against Women)

Az ENSZ-közgyűlés 1999. december 17-én foglalta (az 54/134-es számú) határozatba e nemzetközi napot, amelyet a nők ügyeivel foglalkozó aktivisták 1981 óta tartanak számon. Akkor a latin-amerikai és karibi nők első találkozóján hirdették meg annak emlékére, hogy 1961-ben a Dominikai Köztársaságban a Trujillo-diktatúra brutálisan meggyilkolt három aktivistát, a Mirabal nővéreket. Az adatok azt mutatják, hogy minden ötödik nő él vagy élt valaha olyan kapcsolatban, ahol a partnere rendszeresen testileg bántalmazta őt. November 25-én, a világnapon indul és december 10-ig tart a 16 akciónap a nők elleni erőszak ellen elnevezésű kampány.

A Szovjetunióba hurcoltak emléknapja (Dan logoraša u Sovjetskom Savezu / Day of Remembrance  of Hungarian prisoners in Soviet Union)

Idén először ünnepeljük a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapját. Az Országgyűlés 2012. május 21-én fogadta el a fideszes Menczer Erzsébet határozati javaslatát. 
Hozzávetőleg 800 ezer magyarról van szó, akiket 1944 őszétől hadifogolyként vagy internáltként hurcoltak a Szovjetunióba több éves kényszermunkára, illetve akiket a II. világháborút követően koholt vádak alapján 5-25 évre száműztek a Gulagra. (Az orosz kifejezés a Glavnoje upravlenyije iszpravityelno-trudovih lagerej, azaz a Javítómunka-táborok Főigazgatóságának rövidítése.)
A parlament egyúttal felkérte a központi államigazgatási szerveket, az oktatási intézményeket, az egyházakat, a civil szervezeteket, valamint a közszolgálati médiumokat és az önkormányzatokat is, hogy méltóképpen emlékezzenek meg a Szovjetunióba hurcoltakról. A képviselők azt is szorgalmazták, hogy állítsák fel a Szovjetunióba hurcoltak emlékművét. 
(A határozati javaslatot benyújtó képviselőnő édesapja Menczer Gusztáv volt. A 2011 októberében elhunyt közéleti személyiség a Gulagot megjárt milliók egyik túlélőjeként, a Kárpótlás Társadalmi Kollégium, valamint a Szovjetunióban volt magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezetének (Szórakész) elnökeként, több szakkönyv szerzőjeként rendkívül sokat tett a politikai üldözöttek helyzetének javításáért, a történelmi igazság feltárásáért.) MTVA – Sajtó- és fotóarchívum


 

Magyar labdarúgás napja (Dan mađarskog fudbala / Hungarian Foodball Day)

A magyar labdarúgó „Aranycsapat” 1953. november 25-én a londoni Wembley stadionban 6:3 arányban legyőzte a hazai pályán akkor már 90 éve veretlen angol válogatottat.

Az Aranycsapat a meccs végére elnyerte a Wembley-ben szurkolók szimpátiáját, elismerően tapsolták meg a technikásan játszó játékosokat. A magyar válogatott fél évvel később megerősítette fölényét, a Népstadionban rendezett visszavágón 7:1-re ismét legyőzte Angliát.

Az 1956-os forradalom után szétesett Aranycsapat nemcsak a magyarok számára fogalom, a világ legjobb csapatai között tartják számon.

A sporttörténeti győzelem emlékére a Magyar Labdarúgó Szövetség 1993-ban ezt a napot a Magyar Labdarúgás Napjává nyilvánította. (Lásd december 9., a labdarúgás világnapja alatt is!)

Madártani Intézet alapulása (Osnivanje Zavoda za ornitologiju / Foundation of  the Institut for Ornithology 1893, Hungary)                        

A Magyar Madártani Intézetet 1893-ban ezen a napon alapította Herman Ottó, akkor még Magyar Ornitológiai Központ néven. Mint madarakkal foglalkozó állami intézmény, a maga nemében, a világon elsőként Magyarországon alakult ilyen intézet. Herman Ottó az intézet alapítása után megindítja annak neves szakfolyóiratát is, az AQUILA-t, mely azóta is folyamatosan megjelenik, s a magyar madártani kutatások tradicionális évkönyve.

A II. világháború éveiben, Budapest ostroma során – 1944 decemberében – a Madártani Intézet gyűjteménye és összes tudományos anyaga is mind elégett. Az intézet fiatal munkatársai, a 20. század második felének legkiválóbb ornitológusai, Vertse Albert, Keve András és Pátkai Imre töretlen akaraterővel látnak munkához, s a két évtized alatt szinte pótolni tudják az elpusztult Madártani Könyvtárat és a madárgyűjteményt. A tudományos, a népszerűsítő és a madárvédelmi munka is újraindul.

A képen a Magyar Ornithológiai Központ debrői-úti épülete 1920 előtt