November 9.

A fasizmus és antiszemitizmus elleni küzdelem nemzetközi napja (Međunarodni dan borbe protiv fašizma i antisemitizma / International Day Against Fascism and Anti-Semitism)

Ez a napon emlékezik a világ az 1938. november 9-ei kristályéjszakára (Kristallnacht), amikor egész Németországban az SA egységei, valamint párthű polgárok pusztítottak a náci pártvezetés támogatásával. A nemzetiszocialisták ezen az éjszakán mintegy 1400 zsinagógát raboltak ki és rongáltak meg, valamint romba döntöttek és felgyújtottak közel 8000 zsidó üzletet. Egyetlen üzlet kirakata sem úszta meg üveg betörés nélkül a szörnyű pusztítást, de a rendőrség nem avatkozott az eseményekbe. További zsidó házak és lakások százait fosztották ki és rongálták meg Ausztriában és Németországban. Meglincseltek közel száz zsidót, és 30 ezer körülire tehető azok száma, akiket ekkor hurcoltak különböző koncentrációs táborokba. Nevét a betört kirakatokból szertehulló szilánkokról kapta.

A második világháború alatt a náci Németország és szövetségesei által elkövetett holocaust vagy soá során (a soá héber szó, jelentése „égő áldozat”) körülbelül hatmillió zsidót gyilkoltak meg csupán azért, mert zsidók voltak. A holocaust jelentette azoknak a rasszista és antiszemita intézkedéseknek a betetőzését, amelyek kegyetlensége először a kristályéjszakai pogrom során mutatkozott meg.

A fasizmus (olaszul: Fascismo) egy tekintélyelvű politikai ideológia, amely az egyént alárendelendőnek tekinti az állam, a párt vagy az egész társadalom érdekeinek és általában tömegmozgalommá szerveződik. A fasizmus eredetileg a Benito Mussolini nevével fémjelzett mozgalom ideológiája volt. A fasiszta felfogás szerint a fasiszta állam, nemzet, vagy emberek csoportja felsőbbrendűek, mint azok, akik ellenzik a fasizmust. A fasizmus nyíltan használ populista, népszerű propagandát, ami hősi tömegmozgalomra szólítja fel a népet annak érdekében, hogy a „régi dicsőséget” helyreállítsák, miközben a mozgalom vezetőjéhez való hűséget, odaadást és engedelmességet követel.

Az antiszemitizmust úgy határozható meg, mint a „zsidókkal – mint vallási vagy etnikai kisebbséggel – szembeni ellenségesség”, ami gyakran társadalmi, gazdasági és politikai diszkriminációval párosul. Az európai történelem során az antiszemitizmus mindig igen elterjedt jelenség volt, és máig tovább él.

A berlini fal leomlása (Rušenje Berlinskog zida / Fall of the Berlin Wall)

A berlini fal (németül die Berliner Mauer vagy Die Mauer, azaz a Fal) a Nyugat-Berlint körülvevő határépítmény volt Kelet-Berlin és a Német Demokratikus Köztársaság (NDK) területén. 1961 és 1989 között létezett. A hidegháború alatt a kettéosztott Berlin Európa megosztottságának és az elnyomásnak egyik fő szimbólumává vált. 
1961. augusztus 13-án szögesdróttal választották el Berlin keleti és nyugati felét. Ezt a   szögesdrótot váltotta fel később a betonból épült és védelmi zónákkal határolt fal. 
1989. november 4-én Mihail Gorbacsov, (akkori) szovjet vezető látogatást tett az NDK-ban. Viselkedése egyértelművé tette a keletnémet vezetés számára, hogy nem zárkózhat el a változások elől. Erich Honecker lemondása után az NDK vezetése előre elmenekült. Csehszlovákia nyomására az NDK-államvezetés kidolgozta a nyugatra utazást szabályozó új javaslatokat. 
November 9-én az utazási törvény ügyében ülést tartott a Német Szocialista Egységpárt (NSZEP) felső vezetése. Az ott hozott döntést este egy élőben közvetített sajtótájékoztatón Günter Schabowski ismertette. A tájékoztató után egy olasz újságíró még futó kamerák előtt megkérdezte, hogy mikortól érvényes az utazást megkönnyítő döntés. Schabowski ekkorra már eltette a szemüvegét, így pár másodpercig tanácstalanul forgatta papírjait, majd a következő választ adta: „Nos... Szerintem azonnal hatályba lép... Igen, azonnal.” A tévék előtt ülő NDK-polgárok ezrei indultak meg a berlini határátkelőhelyek felé, ahol egy órán belül hatalmasra nőtt a tömeg. A határőrséget ekkor még nem tájékoztatták, mivel a határozat csak éjféltől lépett volna életbe. Az átkelőknél a feszültség egyre nőtt, a tömeg „visszajövünk, visszajövünk” skandálással követelte a határ megnyitását. A határparancsnokokat utasították, hogy a leghangosabban követelőzőket engedjék ki az NDK-ból, de igazolványukba tegyenek visszatérést megtiltó pecsétet. A tömegnyomás azonban odáig fokozódott, hogy 23 órakor a Bornholmer Strasse átkelőnél megszüntették az útlevelek ellenőrzését, felnyittatták a sorompókat és átengedték a tömeget Nyugat-Berlinbe. Pár nap elteltével a mindkét oldalról érkező németek vésőkkel, csákányokkal és puszta kézzel kezdtek hozzá a fal lerombolásához. (Lásd október 3., a német egység napja alatt is!)

Feltalálók Napja (Svetski dan pronalazača / Inventors Day)

November 9-én  ünneplik Európában a Feltalálók Napját Hedy Lamarr színésznő, feltaláló születésnapjának tiszteletére, aki az ugró kódos adó-vevő rendszert kitalálta, amit torpedók irányítására használtak. Később ez a találmány lett az alapja a bluetooth és wifi hálózatok és más modern kommunikációs rendszerek működésének. Nevét a számtalan filmen kívül egy tehetségeket támogató alapítvány, a The Hedy Lamarr Foundation is megőrizte.

Hedy Lamarr, született Hedwig Eva Maria Kiesler (Bécs, 1913. november 9. – Casselberry, 2000. január 19.) amerikai színésznő, feltaláló.