November 6.

A természetnek a háborúban és a fegyveres összetűzésekben való hasznosítása megelőzésének nemzetközi napja (Međunarodni dan sprečavanja iskorišćavanja prirode u ratu i ratnim sukobima / International Day for Preventing the Exploitation of the Environment in War and Armed Conflict)

Az ENSZ Közgyűlése 2001. november 5-én, az 56/4-es számú határozattal nyilvánította ezt a napot a természetnek a háborúban és a fegyveres összetűzésekben való hasznosítása megelőzésének nemzetközi napjává. A kezdeményezésre abból a megfontolásból került sor, hogy a természetnek a fegyveres összetűzések idején való rongálása a fegyveres konfliktusok befejezése után is huzamos ideig tartó, a nemzeti területeken és a mostani nemzedékeken is túlterjedő kárt okoz a környezeti rendszerekben és a természeti forrásokban. A Közgyűlés úgyszintén hivatkozott a Milleniumi Nyilatkozatra, amely hangsúlyozza közös környezetünk védelmének szükségét. 

Az Európai Kereskedelem Napja (Dan evropske trgovine / European Day of Commerce)

E jeles nap az 1993-ban létre jött brüsszeli székhelyű EuroCommerce, az Európai Parlament mellé rendelt lobby szervezet kezdeményezése.  Az EuroCommerc 27 európai állam több mint 100 kereskedelmi szövetségét, szervezetét, legnagyobb kereskedelmi cégét – köztük a magyarországi Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségét – tömöríti, és azok érdekeit képviseli.

Az EuroCommerce és azon keresztül a VOSZ célja, hogy támogassa és védje a szektor érdekeit, felhívja az Európai Unió döntéshozóinak figyelmét a kereskedelem európai gazdaságban betöltött szerepére, javítsa a jogi szabályozását, informálja tagjait az őket érintő uniós fejlesztésekről és nem utolsó sorban, aktívan részt vegyen a társadalmi párbeszédben.

A rendezvénynek fő üzenete és jelszava: Együtt a vásárlókért! Magyarországon először 2005-ben rendezték meg.

November 5. 

A roma nyelv világnapja (Svetski dan romskog jezika / International Day of the Romani language)

A roma nyelv napjának megünnepléséről 2008-ban Zágrábban született döntés. A cigányoknak nincs rendszeresített, megformált nyelvük. A 15 millió európai és a 3 millió észak- és dél-amerikai cigányok alig a fele beszéli anyanyelvét, a többiek nem is ismerik azt, vagy nem akarnak beszélni romául. Csakis a roma nyelv szabványosításával érhető el, hogy a cigányok többen tanuljanak meg írni és olvasni, mint amennyien most írástudók. Ez érthető módon azt jelentené, hogy a romák aktívabban vennének részt a művelődési életben, aminek eredményeként etnikai elkülönültségük is megszűnne.