Az MRM javaslatai a rend és a biztonság visszaállítása érdekében

Közlemény

A Magyar Remény Mozgalom (MRM) felhívja a figyelmet, hogy Szerbiában a közbiztonság nem lehet kiváltság és luxus, minden polgárt egyaránt megillet, ezért gyökeres változásra van szükség a megelőzés és az igazságszolgáltatás terén.  

1. Az utóbbi három-négy évben a betörések, lopások és rablások elszaporodtak a Délvidéken. Ez idő alatt kiderült, hogy súlyos problémáról van szó, mindez pedig szoros összefüggésben van a cigány lakosság számának drasztikus növekedésével az érintett településeken. A létszámváltozás mögött kevésbé áll a természetes natalitás, mintsem az irányított betelepítések és betelepülések Szerbia déli részéről és az Európai Unió területéről. Az olcsó, üres és eladó ingatlanok tömeges felvásárlása szervezett és irányított betelepítésekre ad gyanút. Szerbia alkotmányának 78. szakasza 3. bekezdése kimondja: ,,Azokon a területeken, ahol hagyományosan és jelentős számban élnek nemzeti kisebbséghez tartozó személyek, tilos a lakosság nemzeti összetételének mesterséges megváltozását eredményező intézkedések foganatosítása.”

2. Hamarosan a szerbiai parlament elé kerül a kormány által elfogadott büntető törvénykönyvet érintő módosítási javaslat. Ha ez elfogadásra kerül, akkor a korábbi 15 ezer dináros lopási értékhatárt 10 ezer dinárra csökkentik. Egy másik módosító javaslat mindezt 5 ezer dinárban szabná meg. Az MRM véleménye szerint felháborító és tarthatatlan bármiféle értékhatár megszabása. A rendőrségnek hivatalból üldöznie kell minden bűncselekményt, hiszen a javaslat elfogadásával kizárólag azt éri el az állam, hogy a bűnözők kétszer vagy háromszor térnek vissza ugyanarra a helyre lopni és rabolni. Az MRM korábban is javasolta a zéró tolerancia bevezetését, vagyis az értékhatár teljes eltörlését, ahogyan ez több európai országban is gyakorlat. Felhívjuk a szerbiai parlamentben ülő magyar nemzetiségű képviselőket, hogy terjesszenek be egy olyan módosítási javaslatot a büntető törvénykönyv kapcsán, amely eltörli ezt a lopási értékhatárt vagy drasztikus mértékben csökkenti, akár 100 dinárra is.

3. A bűnmegelőzés és a bűnüldözés vonatkozásában a rendőrség felelőssége is felmerült. Számos délvidéki magyarlakta településen panaszkodnak arra a polgárok, hogy a helyi rendőrörs nem megfelelő módon végzi a munkáját, és – ami még súlyosabb – maguk a rendőrök is érintettek lehetnek a szervezett lopásokban és betörésekben. Emlékezetes, hogy miután a tiszamenti Péterrévén az idei év első felében az MRM kezdeményezésére megszerveződött a polgárőrség, nem sokkal később a teljes helyi rendőrséget lecserélték, ezután pedig – a polgárőrség és a rendőrség együttműködésének köszönhetően – javult a közbiztonság. Az MRM felszólítja a belügyminisztérium vezetőit, hogy haladéktalanul indítsanak vizsgálatot a rendőri szervek munkáját illetően a problémás településeken. Tűrhetetlen, hogy néhol a helyi közösség vagy az önkormányzat biztonsági, őrző-védő vállalatokat bíz meg a közterületek és magántulajdonok védelmével, magyarán, a polgároknak kétszer kell fizetniük a biztonságért, hiszen egyszer adó formájában az állam és egyszer a biztonsági magáncég részére.

4. Az MRM továbbra is követeli a szerb kormánytól és a szerb parlamentben helyet foglaló magyar képviselőktől, hogy teremtsék meg a törvényi hátteret a Nyugat-Európában számos országban hatékonyan működő civil polgárőrség intézményének bevezetéséhez. Mozgalmunk leszögezi, hogy a társadalmi önszerveződés a demokrácia egyik kifejezési formája, és ahelyett, hogy akadályozzák azt, tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a polgárőrség beépülhessen a jogrendszerbe és minél több településen létrejöjjön. A polgárőrség nem a rendőrség munkáját végzi el, hanem éppen annak tevékenységét segíti. Az MRM kezdeményezésére néhány faluban ideiglenesen létrehozott ,,Őrszemek” önkéntes tevékenységük alatt is konkrét eredményeket mutattak fel. Az újonnan életbe lépett amnesztiatörvény miatt olyan visszaeső tolvajok is újra utcára kerültek, akiknek a törvénytelen működése a hosszú téli éjszakák alatt félő, hogy újra meg fogja keseríteni a délvidéki polgárok életét. Mozgalmunk reméli, hogy az állam és a politikai vezetőink nem csak szólamok, hanem valós tettek mentén is gondoskodnak az átlagpolgárokról, akiket a közbiztonság kérdése elsősorban érint.

A Magyar Remény Mozgalom (MRM) nevében,

László Bálint, elnök s.k.

Szabadka, 2012. december 12.