Nikolić korábban bejelentetté, hogy az állam
legfőbb vezetősége várhatólag elfogadja a platform alapelveit, és a platformot
utána határozati javaslatként a Szerbiai Képviselőház elé terjeszti. Szavai
szerint a parlament rendkívüli ülésén kellene elfogadni a platformot, amelyre
„nem kellene „kétkedéssel, bizalmatlanul és öncenzúrával tekinteni”.
„Ez az, amit Szerbia jelenleg megvalósíthat, ennél
többet nem lehet, de ez alá sem mehetünk a becsületünk és a méltóságunk
megőrzése miatt” - mondta a szerb elnök.
Most a délvidéki magyar pártokon lennne a sor,
hogy reagáljanak.
A platform kapcsán ezt eddig csak a Magyar Remény
Mozgalom (MRM) tette meg.
Az alábbiakban olvasható az MRM kezdeményezése:
A szerb kormány a hatalmi és ellenzéki pártokat, a
diplomáciai képviseleteket, majd pedig a nyilvánosságot is ismertette a Koszovó
Platform tartalmával. A koszovói szerbek számára széleskörű területi és
politikai autonómiát követelnek, egy ún. Koszovó-Metóhia Szerb Községeinek
Autonóm Közösségének kialakítását. Ebbe beletartoznának Észak-Koszovón kívül
azok a szerb többségű enklávék is, amelyek szigetszerűen találhatóak a
tartomány egyéb részein (pl. Gračanica, Štrpce, Gora stb.). A spanyolországi
Katalónia mintájára képzelik el az autonómia kialakítását. A délvidéki magyar
közösség fogyási folyamatának megfordítása és gazdasági-kulturális helyzetének
pozitív megváltoztatása érdekében nekünk is szükségünk van széleskörű területi
autonómiára Délvidéken!
A koszovói szerbek autonómiája kiterjedne az
oktatás, az egészségügy, a bíróságok, a belügyek, a sport, a kultúra, a
tájékoztatás, a természetvédelem, a terület- és településfejlesztés, az
erdőgazdálkodás, a bányászat, az energiaipar, a telekommunikáció, a
kereskedelem, a gazdasági politika, a pénzügyi politika, a finansziális és más
területekre. A platform továbbá előlátja, hogy az autonóm közösség közvetlen
kapcsolatot tarthasson fel Belgráddal, és onnan hozzárendelt költségvetési eszközöket
kaphassanak. Az autonóm szerb közösség maga döntene a szimbólumaik
megválasztásáról és használatáról is. A belső szerveződés egyéb elemeiről, mint
a különböző szervek és testületek megválasztásának módja, politikai párbeszéd
útján határoznának.
Mi sem kérünk semmi mást, mint amit a saját
nemzettársainak megkíván a szerb kormány: Magyar Autonóm Körzet kialakítása
Délvidék magyarok által többségben lakott területein! A 2008-as Magyar Koalíció
pártjai és a Magyar Remény Mozgalom (MRM) programjában szerepel a következő
elképzelés:
Az MRM síkra száll azért, hogy számos európai
országhoz hasonlóan, a régióvá válás alulról felfelé építkező modellje alapján
kerüljön Szerbiában is bevezetésre a regionális önkormányzati rendszer.
Koncepciónk értelmében a választott képviselő-testülettel, a testület által
megválasztott végrehajtó szervvel, önálló vagyonnal és saját bevételekkel
rendelkező regionális önkormányzat létrehozásáról, illetve az ahhoz való
csatlakozásról a régió választópolgárai népszavazás útján döntenek.
Az MRM határozott elképzelése a Magyar Autonóm
Körzet megteremtése, amely Ada, Csóka, Kishegyes, Magyarkanizsa, Óbecse,
Szabadka, Topolya, Törökkanizsa, Törökbecse, Temerin és Zenta községeket és a
magyarok által többségében lakott településeket ölelné fel. Az így létrejövő
magyar többségű régió ötvözné a magyar közösség etnikai alapú területi
autonómia iránti igényét a modern európai regionalizmus eszméjével. A magyarok
által többségében lakott szórványszigetek, vagy az elsődlegesen kialakított
területi egységen kívül eső más települések, amelyek Vajdaság különböző részein
találhatóak, népszavazás útján dönthetnek, hogy közigazgatásilag és jogkörileg
a Magyar Autonóm Körzethez tartozhassanak. E településcsoportokhoz való
viszonyulásról külön rendelkezésekre van szükség.
Az MRM a hatáskör-telepítési rendszert az állami
és tartományi szervek által jelenleg gyakorolt, de regionális szinten
hatékonyabban ellátható hatáskörök decentralizálásával, továbbá a helyi
önkormányzatok jogkörébe tartozó egyes feladatok ellátásának regionális szintre
való emelésével tartja megvalósíthatónak.
A regionális önkormányzat feladatkörébe tartozik:
- a régió területfejlesztési koncepciójának és
operatív programjainak a kidolgozása, a településfejlesztési tervek
összehangolása,
- a regionális jelentőségű infrastruktúra
koordinált fejlesztése,
- a terület gazdaságának és mezőgazdaságának
összehangolt fejlesztése,
- a hivatalos használatban lévő nyelvek egyenrangú
használatának biztosítása,
- az erdő-, a víz-, energia- és hulladékgazdálkodás,
továbbá a környezetvédelem egyes feladatai,
- a régió egészségügyi, oktatási és művelődési
intézményrendszerének a teljes jogkörű működtetése és részleges pénzelése,
- a regionális önkormányzat által alapított
intézmények fenntartása,
- egyéb, az állam, a tartomány, illetve a régió
területén működő önkormányzatok által a regionális önkormányzat hatáskörébe
utalt kérdések.
Ha a Koszovó Platform hivatalossá és elfogadottá
válik, akkor megnyílik a délvidéki magyar területi autonómiáért indított politikai
küzdelem, amelyre eddig semmiféle nyitottság nem volt Szerbiában. Az új helyzet
azonban mérföldkő lehet ebben a kérdésben, és a párbeszéd elkerülhetetlen lesz.
A nemzetiségi alapon szerveződött területi autonómiák régiói az Európai Unió
zászlóshajói, húzóerők pénzügyi-gazdasági értelemben. Az államnak pedig
gazdasági fellendülésre és fejlődésre van szüksége. Fel kell tehát ismerni a
területi önrendelkezés megkerülhetetlenségét, amely nem csak a magyarság
számára, hanem minden, az érintett területen élő nemzetiség számára csak
pozitívumokkal járna. (László Bálint, az MRM elnöke)
Fekete Lehel
http://www.delhir.info/cimlap/kiemelt-hirek/1846-elfogadtak-a-koszovo-platformot-joehetne-a-magyar-platform, 2013. január 09. szerda, 13:00
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése