Január 14.

70 éve, 1943. január 14-én, a második világháború alatt angol- amerikai csúcstalálkozót rendeztek Casablancában.

A találkozó a második világháború fordulópontjára esett: az észak-afrikai német expedíciós haderő, a Rommel vezette Afrikakorps 1942 novemberében szenvedett vereséget el-Alameinnél, Casablancát is ekkortájt foglalták el angol-amerikai csapatok. A szovjet fronton a németek néhány nappal korábban kényszerültek visszavonulásra a Kaukázusból és még zajlott Sztálingrádnál a németeket felmorzsoló szovjet offenzíva. A szovjet vezető, Sztálin erre hivatkozva nem volt jelen a találkozón, de távolmaradásában az is szerepet játszhatott, hogy Churchill és Roosevelt folyamatosan válasz nélkül hagyta a második front megnyitására vonatkozó kérdéseit. Ugyanakkor ott lehetett a tárgyalóasztalnál a "szabad Franciaország" vezetője, Charles de Gaulle tábornok.
A casablancai értekezlet legfontosabb döntését a záró, január 24-i sajtótájékoztatón ismertette Roosevelt, eszerint semmiféle béketárgyalásokba nem bocsátkoznak a tengelyhatalmak vezetőivel, hanem feltétel nélküli megadást várnak tőlük. Churchill később azt állította, a bejelentés váratlanul érte és csak azért helyeselte, hogy elkerülje az ellentéteknek még a látszatát is.
Roosevelt és Churchill ezen felül kijelölte a szövetségesek fő háborús célkitűzéseit, megállapodtak a Németország, Olaszország és Japán ellen 1943-ban folytatandó hadműveletek terveiben. Arról is döntöttek, hogy erőforrásaikat elsősorban a német tengeralattjárók részéről fenyegető veszély elhárítására használják fel. A Legfelsőbb Szövetséges Parancsnokság hadműveleti főnökének Frederick E. Morgan angol tábornokot nevezték ki azzal a feladattal, hogy dolgozza ki a franciaországi inváziós hadművelet tervét. Azaz Sztálin legrosszabb sejtelmeit valóra váltva ismét elhalasztották a második front megnyitását, amire csak 1944 júniusában került sor, a brit-amerikai főerőket egyelőre a mediterrán hadszíntéren összpontosították.
MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

Január 14., Bódog napja.

Régi magyar személynév. A boldog szó régi bódog alakjából származik. Eredeti jelentése gazdag.

1163 – 32 éves korában - valószínűleg mérgezés következtében - meghalt II. László magyar király, aki bátyja, II. Géza halála után lépett a trónra.
1301 – A budai várban meghalt III. András magyar király (1290-1301). Vele kihalt az Árpád-ház férfiága, amely a honfoglalás óta megszakítás nélkül uralkodott.
1690 – A németországi Nürembergben feltalálták a klarinétot.
1742 – Meghalt Edmund Halley angol csillagász, geofizikus.

1895 – Lemondott a Wekerle-kormány, ezzel véget ért a liberális reformok bevezetésének utolsó korszaka.
1920 – Meghalt John Francis Dodge, az idősebbik autógyártó és milliomos Dodge-fivér.

1914 – Henry Ford bevezette a legújabb találmányát, az autó összeszerelő futószalagot, aminek következtében a gyártási idő 12 óráról 93 percre csökkent.
1941 – Megszületett Faye Dunaway amerikai színésznő (Don Juan De Marco, Bonnie és Clyde, Arizonai álmodozók, Jeanne D´Arc - Az orleans-i szűz)
1967 – New Yorkban 80 éves korában meghalt Kállay Miklós, aki 1942 és 1944 között Magyarország miniszterelnöke volt.
1875 – Megszületett Albert Schweitzer orvos, teológus, zenetudós, humanista filozófus, aki 1952-ben Nobel-békedíjat kapott, amit 1953-ban vett át.

Január 13., Veronika napja.

A görög (macedón) eredetű Bereniké név latin változata, jelentése győzelmet hozó.

1625 – Meghalt Jan Brueghel flamand festő, aki elsősorban finomsága és eleganciája miatt a „Bársony Bruegel” nevet kapta. Legismertebb művei a Nagy halpiac és a Virágcsokor.
1854 – Anthony Faas szabadalmaztatta a tangóharmonikát.
1870 – A philadelphiai Germantownban megszületett Ross Granville Harrison amerikai zoológus, az embrionális szervátültetés úttörője.
1888 – Washington D. C.-ben megalakult a National Geographic Társaság

1813 – Megszületett Turóczi Mózes rézműves, szabadságharcos. A szabadságharc idején kézdivásárhelyi öntödéjében Gábor Áronnal együtt 64 ágyút öntött.
1921 – Németújváron megszületett Csákányi László színész, kiváló művész (Frédi és Béni, Indul a bakterház - Buga Jóska).
1930 – Először jelent meg a Miki egér képregény.
1931 – Meghalt Kandó Kálmán, az indukciós motor feltalálója, a villamosvasút egyik megteremtője.
1941 – Zürich-ben (Svájc) meghalt James Joyce ír költő, író, akinek leghíresebb műve az Ulysses.
1999 – Michael Jordan amerikai kosárlabdázó bejelentette visszavonulását. 2001-ben tért vissza az NBA-be.

45 éve, 1968. január 13-án adott Johnny Cash, az amerikai countryzene egyik legnagyobb alakja koncertet a kaliforniai Folsom börtön elítéltjeinek.

Johnny Cash 1953-ban, németországi katonai szolgálata alatt látott egy filmet a híres kaliforniai börtönről. Az élmény hatására Folsom Prison Blues címmel írt egy dalt, amely felkerült 1955-ben megjelent második kislemezére. Szerzeménye akkor nem keltett nagyobb visszhangot, de a börtön lakói között népszerűvé vált, s egyre több elítélt kérte, hogy adja elő nekik a dalt. Erre végül 1968-ban került sor, amikor Cash karrierje éppen romokban hevert: hiába halmozott sikert sikerre az ötvenes-hatvanas években, az alkohol és a drog rabja lett, és sokan már le is írták.
A gödörből azonban második felesége, June Carter révén kikecmergett, leszokott a kábítószerekről, és hívő keresztény lett. Az énekes 1967 végén szokatlan ötlettel kereste meg a Columbia kiadót: szeretne a rabok lelki épülésére egy börtönkoncertet adni, amelyet lemezen is megjelentetne. A kiadó kockáztatott, és igent mondott, miként a Folsom börtön vezetése is, így 1968. január 13-án a rácsok mögött Cash és zenésztársai egymás után két koncertet adtak.

A színpadra először Carl Perkins lépett a Blue Suede Shoes című rock and rollal, majd a Stratler Brothers country-együttes adott elő két számot. Ezután következett Cash, aki elsőként természetesen a Folsom Prison Bluest énekelte el. Műsora mindkét alkalommal húsz dalból állt, ezek közül néhány feleségével előadott duett volt, utolsónak egy börtönlakó által írt dalt adott elő.
A beharangozó kislemez, a Folsom Prison Blues a country-listán első lett - igaz, cenzúrázott változatban: mivel épp ekkor lőtték le Robert Kennedy elnökjelöltet, a kiadó Cash tiltakozása ellenére kivágta a „lelőttem egy embert Renóban, csak hogy lássam meghalni” sorokat. Az album szintén hatalmas sikernek bizonyult, fél év múlva már aranylemez volt (ma már hárommillió eladott példánynál tart), s életre galvánozta Cash karrierjét.
A mindig feketébe öltözött énekest meghívták a Fehér Házba, televíziós műsort kapott, a country legendája lett. Érdekesség, hogy 2008-ban, már Cash halála után CD-n és DVD-n is kiadták mindkét koncert eredeti, vágatlan változatát.

Január 12., Ernő napja.

Magyar nyelvújítási alkotás, az Erneszt névből. Jelentése komoly, határozott.

1181 – Megszületett a ferences rend megalapítója és szentje, Assisi Szent Ferenc olasz katolikus rendalapító, költő.
1848 – Megnyílt az első szupermarket Nagy-Britanniában.
1848 – Palermóban, a Nápoly-Szicíliai Királyságban felkelés robbant ki, a Bourbon-uralmat biztosító csapatokat elűzték a forradalmárok. A tömegmozgalmak hatására kikiáltották Szicília függetlenségét.
1863 – Megszületett a nagy Vivekananda, hindu vallási vezető és reformer.

1876 – San Franciscóban megszületett Jack London (eredeti nevén: John Griffith) amerikai író, akinek legismertebb regényei: „A vadon szava”, „A tengeri farkas”, „Az éneklő kutya”, „Farkasvér”.
1878 – Megszületett Molnár Ferenc író, drámaíró, újságíró (A Pál utcai fiúk).
1943 – Megkezdődött az a szovjet támadás, mely a 2. Magyar hadsereg katasztrófáját okozta Voronyezsnél.
1955 – Megszületett Kristie Alley amerikai színésznő, aki játszott az „Észak és Dél” című tv-sorozatban, a „Nicsak, ki beszél”-sorozatban. Ismertebb filmjei: „Star Trek II.”, „Kitúr-lak”, „Házinyúlra nem lövünk”, „Agyament Harry”.
1976 – 85 éves korában meghalt Agatha Christie angol krimiíró, Miss Marple és Hercule Poirot megalkotója.
1989 – Meghalt Weöres Sándor író, költő.

Január 11., Ágota napja.

Az Agáta régebbi magyar formája, mely a görög eredetű Agatha névből származik. Jelentése: a jó

1494 – Meghalt Domenico Ghirlandaio itáliai festő, a firenzei quattrocento egyik legjelentősebb freskófestője, Michelangelo első mestere.

1524 – A magyar követek segítséget kértek a wormsi birodalmi gyűlésen a török ellen, a segélyküldés azonban elmaradt.

1569 – Angliában megrendezték az első sorsjátékot.

1800 – Megszületett Jedlik Ányos István pap, fizikus, az elektromotor, a szódavíz-előállító készülék és a dinamó feltalálója.
1813 – Elültették az első ananászfákat Hawaii-on.

1913 – Bemutatták a sedan-típusú gépkocsit a New York-i autókiállításon.

1919 – Miután Károlyi Mihály grófot megválasztották a Magyar Köztársaság elnökévé, a kormányt Berinkey Dénes alakította meg, amelynek 1919.03.20-ig volt miniszterelnöke.
1961 – Megszületett Eszenyi Enikő színésznő, színházi rendező. (Sztracsatella, Legényanya, Csapd le csacsi!)
1969 – A Concorde szuperszónikus repülőgép teljesítette első próbarepülését Bristolban.
1984 – Budapesten meghalt Beamter Jenő (Becenevén: Bubi) dzsessz-muzsikus, vibrafon és xilofon-művész.