Január 24.

Timót napja.

A görög Timotheosz név rövidülése. Jelentése: isten becsülője, Istentisztelő.

41 – Merényletet követtek el Caligula császár ellen Rómában.
458 – I. (Corvin) Mátyást, Hunyadi János ifjabb fiát választották a magyarok királlyá V. lászló halála után az összegyűlt rendek.
1705 – Megszületett Farinelli-Carlo Broschi híres olasz énekes, aki hangszíne miatt a kasztrált melléknevet kapta.
1732 – Megszületett Beaumarchais Pierre Augustin Caron francia író, XV. Lajos francia király pártfogoltja.

1948 – Megszületett Németh Miklós, politikus, aki miniszterelnök volt 1988 és 1990 között.

1957 – Lemezfelvételen rögzítette Elvis Presley a Teddy Bear-t, első nagy sikerét.
1960 – Megszületett Nastasja Kinski, amerikai színésznő, a Párizs, Texas főszereplője.
1965 – Londonban 90 éves korában meghalt Sir Winston Leonard Spencer Churchill brit államférfi, író és költő, aki a nagy II. világháborús koalíció miniszterelnöke volt, 1953-ban irodalmi Nobel-díjat kapott.
1966 – Indira Gandhit megválasztották India miniszterelnökének.
1972 – Meghalt Bóbis Gyula olimpiai bajnok birkózó.

555 éve, 1458. január 24-én a köznemesek a Duna jegén királlyá kiáltották ki Hunyadi Mátyást, akit a hagyomány az egyik legnagyobb magyar uralkodóként tart számon.
1443. február 23-án Kolozsváron jött világra. A törökverő Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet másodszülött fia volt. Ifjúsága a pártharcok közepette telt. László bátyjának kivégzése és V. László király halála után a pesti (rákosi) királyválasztó országgyűlésen a főpapok és a főurak megegyeztek Hunyadi Mátyás királlyá választásában. Ezután – híveinek hathatós támogatásával – királlyá tették, de mivel még csak 15 éves volt, az országgyűlés öt évre nagybátyja, Szilágyi Mihály személyében kormányzót állított Mátyás mellé. Februárban a király bevonult Budára és a Nagyboldogasszony templomban trónra ültették. A Szent Korona azonban nem volt Magyarországon, azt csak jóval később sikerült visszaszereznie III. Frigyes német-római császártól, így "hivatalosan" csak 1464. március 29-én koronázták meg Székesfehérváron a középkori királyi bazilikában. (1990-ben, halálának 500. évfordulójára emlékművet emelt a királynak Székesfehérvár, a katedrálisra emlékeztető kompozíciót Melocco Miklós szobrászművész alkotta.)

Uralkodásának első szakaszában Mátyás a királyi hatalom megszilárdítására törekedett, ez zárult le a koronázással, majd kiépítette a központi hatalmat. Magyarországot a legjelentősebb európai hatalmak sorába emelte. 1469. május 13-án cseh királlyá is megválasztották. Európa legkiemelkedőbb uralkodói közé tartozott, udvara a humanisták gyűjtőhelye volt. Uralkodása a középkori magyar állam fénykorát jelentette. Államszervező tevékenysége, külpolitikai sikerei mellett az ország nagyot lépett előre a Nyugat-Európához való felzárkózásban.
Sokat tett a kultúra fejlesztéséért is, ez az időszak az "udvari reneszánsz" periódusa volt. A budai és visegrádi palota továbbépítése, a könyvkiadás pártolása, a Corvina-könyvtár, és számtalan iskola alapítása, megannyi bizonyíték mecénási tevékenységére. A fejlődés azonban nem támaszkodott igazán stabil gazdasági és társadalmi alapokra. Így történhetett meg, hogy a következő évszázadban az ország széthullott.
Mátyás király háromszor nősült, első felesége fiatalon halt meg, a második, a cseh Podebrad Katalin, a harmadik Aragóniai Beatrix volt, de egyikük sem szült Mátyásnak utódot. Törvénytelen fia, Corvin János, egy bécsi polgárlánytól származott, de Mátyás nem tudta keresztülvinni fia utódlását. 1490. április 6-án bekövetkezett halála után II. Ulászló követte a trónon. Halálával a középkor nagy magyar birodalma is elenyészett. Mátyás alakja a jó, bölcs és igazságtevő királyként élt tovább a köztudatban, a népmesékben vagy a mondás szerint: "Amíg Mátyás király alszik, addig nincs igazság". MTVA – Sajtó- és fotóarchívum