Az Európa Tanács ülésén Štefan Füle, az EU cseh
nemzetiségű bővítési biztosa ismertette az EU bővítéssel kapcsolatos
stratégiáját, amely most elsősorban a balkáni országokra fókuszál. A Jobbik
Európa Tanácsba delegált tagjaként a biztoshoz intézett kérdésemben
kifejtettem, hogy a csatlakozással szemben támasztott első számú feltétel a
biztos korábbi nyilatkozatai szerint a joguralom érvényesülésének elve.
Felhívtam a figyelmet arra, hogy míg Szerbia EU-csatlakozási tárgyalásainak
megkezdését az EU a Koszovóval fennálló viszony rendezéséhez köti, addig a
Délvidéken élő közel 300 ezer magyar egyéni és közösségi jogai még mindig
nincsenek teljes körűen biztosítva, gyakoriak az etnikai alapú jogsértések, a
területi autonómiáról pedig Szerbia hallani sem akar. Kértem a biztost, hogy a
délvidéki magyarság rendezetlen helyzetének megoldását is tegye az EU a szerb
csatlakozás előfeltételévé. Štefan Füle válaszában elmondta, hogy a nemzeti
kisebbségek jogai valóban nagyon fontos elvek és a csatlakozásnál a figyelembe
veendők, ismeri a „vajdasági” helyzetet, azonban a délvidéki magyar
szervezetektől kapott értesülései szerint a helyzet nem nyugtalanító. „Bízzon
bennem, ha bármilyen aggodalomra okot adó körülmény észlelek, akkor közbelépek”
– mondta válaszában a biztos.
Mindebből napnál világosabban kitűnik, hogy ha a délvidéki magyarság szervezeteinek és korlátozott jogkörű vajdasági Magyar Autonómia Tanács képviselői nem adnak teljes körű tájékoztatást a délvidéki magyarság problémáiról (csak néhány a jelentősebbek közül: nyelvhasználat korlátozása, a magyarság aránytalanul csekély képviseleti aránya a közigazgatásban és az állami tulajdonú vállalatok vezetőségeiben, etnikai alapú támadások és koncepciós eljárások, oktatási gondok, területi autonómia hiánya, állami fenntartású magyar nyelvű egyetem hiánya, 1944-45-ös magyarirtások jóvátételének hiánya stb.), nem lépnek fel határozott és egyértelmű követelésekkel a szerb állam felé és mindezt diplomáciai szinten a magyar kormány sem követeli, addig az Európai Unió sem foglalkozik a délvidéki magyarok helyzetével a szerb EU-csatlakozás kapcsán. Történelmi felelőssége és kötelessége ezért a délvidéki magyar szervezeteknek és a magyar kormánynak, hogy mindezeket mielőbb meglépjék, és elérjék ezáltal azt, hogy Koszovóval való viszony rendezése mellett a sokat szenvedett délvidéki magyarság ügyének magas szintű és kielégítő rendezése is legyen feltétele Szerbia EU-csatlakozásának.
Mindebből napnál világosabban kitűnik, hogy ha a délvidéki magyarság szervezeteinek és korlátozott jogkörű vajdasági Magyar Autonómia Tanács képviselői nem adnak teljes körű tájékoztatást a délvidéki magyarság problémáiról (csak néhány a jelentősebbek közül: nyelvhasználat korlátozása, a magyarság aránytalanul csekély képviseleti aránya a közigazgatásban és az állami tulajdonú vállalatok vezetőségeiben, etnikai alapú támadások és koncepciós eljárások, oktatási gondok, területi autonómia hiánya, állami fenntartású magyar nyelvű egyetem hiánya, 1944-45-ös magyarirtások jóvátételének hiánya stb.), nem lépnek fel határozott és egyértelmű követelésekkel a szerb állam felé és mindezt diplomáciai szinten a magyar kormány sem követeli, addig az Európai Unió sem foglalkozik a délvidéki magyarok helyzetével a szerb EU-csatlakozás kapcsán. Történelmi felelőssége és kötelessége ezért a délvidéki magyar szervezeteknek és a magyar kormánynak, hogy mindezeket mielőbb meglépjék, és elérjék ezáltal azt, hogy Koszovóval való viszony rendezése mellett a sokat szenvedett délvidéki magyarság ügyének magas szintű és kielégítő rendezése is legyen feltétele Szerbia EU-csatlakozásának.
Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik országgyűlési
képviselője
http://www.vajma.info/cikk/kozlemenyek/1770/Jobbik-Szerbia-EU-tagsaganak-feltetele-legyen-a-delvideki-magyarok-ugyenek-rendezese.html, 2013. január 27. [15:22]
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése