ÁTVILÁGÍTÁS!
Szerbiában eddig sem a jogszabályok számával, hanem azok minőségével,
egymással való összehangoltságával és gyakorlati alkalmazásával volt a baj.
Az emberi jogok megsértéséért való felelősségről (ún. lusztrációs /
átvilágítási) szóló törvényt csaknem tíz évvel ezelőtt (2003. május végén) fogadta
el a szerb parlament.[1]
A jogszabály az emberi jogok megsértésére és az ezzel járó felelősség
megállapítására vonatkozik. Alapvető célja, hogy azok, akik 1976. március 23.
után valamilyen módon megsértették az emberi jogokat, ne tölthessenek be
közfunkciókat. Érvényessége – mivel alkalmazását (az utolsó, 34. szakasza) a
hatályba lépésétől számított tíz évre korlátozta –, 2013. június 11-én
megszűnik.
– Tíz éven keresztül számtalan
módszerrel igyekeztek kitérni a jogszabály alkalmazása elől és az elől, hogy
Szerbia szembesüljön a múltjával: a háborúkkal, az inflációval, a
kirekesztettséggel, a szegénységgel, a kilakoltatásokkal és a
gyűlöletbeszéddel. Vagy meghosszabbítjuk a jogszabály hatályát, vagy az ország
elveszíti feleszmélésének lehetőségét – áll Bojan Kostreš, a Vajdasági
Szociáldemokrata Liga (LSV) frakcióvezetőjének közleményében.[2]
A VSZL hirdetése (Magyar Szó, 2013. március 16., 1. o.)
Kostreš hozzátette, hogy az átvilágításról
szóló jogszabály fontos eleme a korrupció és erőszak elleni harcnak, valamint a
független bíróságokért és a jobb társadalomért vívott harcnak.
– Az átvilágítás senkit sem
küldene börtönbe, de megakadályozná, hogy a felelősök részt vegyenek a hatalomban,
politikai pozíciót kapjanak, vagy a bíróságokon és a médiában dolgozzanak.
Ekképp végre egyesek megfizetnének minden rosszért, amit megéltünk – vetette
fel Kostreš.
Szerbia a 2000. október 5-i
„hatalomváltás” után nem nézett szembe a „sötét kilencvenes évek”
történetével. – Ennek legszembetűnőbb
bizonyítéka a médiáról és a civil szektorról készült listák megléte, Vajdaság
zászlajának felgyújtása és a másként gondolkodók megfenyegetése – mondta a VSZL
alelnöke, aki bejelentette, hogy pártja „javasolni fogja az átvilágításról
szóló törvény hatályának további 10 évre való meghosszabbítását és azonnali
hatályba emelését”.[3]
A Szerbiai Kereszténydemokrata
Párt (DHSS) is jelezte, hogy törvénymódosítási indítvány formájában javasolni
fogja a törvény hatályának meghosszabbítását.[4]
A politikusok közül is sokan egyetértenek azzal, hogy „fontos lenne
végrehajtani az átvilágítást”. Mások szerint viszont „Szerbia elkésett ezzel”.
– A törvény hatályosságának 2023-ig történő
meghosszabbításával hozzájárulnánk ahhoz, hogy az illetékes bizottság megkezdje
a munkát és megnevezze azokat az embereket, akik valamilyen módon részét
képezték a rendszerváltás előtti rezsimnek – nyilatkozta Aleksandar Marton, a
VSZL alelnöke.[5]
A lusztrációs törvény is azok a
szerbiai jogszabályok közé tartozik, amelyeket a gyakorlatban nem alkalmaztak.
Amennyiben ez megtörtént volna, a mai hatalomgyakorlók közül is sokan nem
lehetnének tisztségükben. Kérdés ezért, hogy sor kerül-e a törvény hatályának
meghosszabbítására. Más szóval: A hosszabbítás fabatkát sem ér, ha a törvény
továbbra i „holt betű marad a papíron”.
Szerbiának ismét választania kell:
A múlt vagy a jövő felé vesz-e az irányt?
Bozóki Antal
Újvidék, 2013. március 17.
[1] Zakon o odgovornosti za kršenje ljudskih
prava. SZK Hivatalos Közlönye / "Sl. glasnik RS", 2003. június 3-i
58. szám, módosítás a 2003. évi 61. számban.
[2] Kostreš: Az átvilágításról szóló törvényt meg
kell hosszabbítani. http://www.magyarszo.com/hu/1900/kozelet_politika/93091/Kostre
és P. D.: Liga za lustraciju. Danas, 2013.
március 5., 3. o.
[3] Uo.
[4] Pesevski Evelyn: Jövő a múlt árnyékéban. Magyar Szó, 2013. március 16., 5. o.
[5] Uo.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése